13500/1946. IM rendelet
a halálbüntetésnek golyó által végrehajtásáról szóló 1750/1946. ME rendelet végrehajtása tárgyában
Az 1750/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 42. szám) 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. § A halálbüntetésnek golyóval végrehajtását abban a letartóztatóintézetben kell foganatosítani, amelyben az elitélt fogva van.
2. § A halálbüntetésnek golyó által való végrehajtására rendszerint az 1. §-ban megjelölt intézet őrszemélyzetének közreműködését kell igénybe venni. Ilyen esetben az eljárás a következő:
a) A letartóztatóintézet vezetője az államügyész (népügyész) rendelkezésének vétele után saját vagy helyettesének parancsnoksága alatt (végrehajtási parancsnok) az őrszemélyzetből - éspedig elsősorban az önként vállalkozók közül, ilyenek nemlétében kirendelés utján - öttagú végrehajtási osztagot állit össze, akik közül az egyik az elitélt szemeit köti be, a többi négy pedig a kivégzést foganatositja.
b) A végrehajtási parancsnok a végrehajtási osztag tagjaival együtt köteles a kitűzött időpontban a kivégzés szinhelyén megjelenni és ott az államügyésznél (népügyésznél) jelentkezni
c) A végrehajtási osztag négy fegyveres tagja még az elitélt elővezetése előtt parancsnokának felügyelete alatt megtölti fegyveréi, majd az elitélt átadása után parancsnokának "vonalbal" vezényszavára ötödik tagjával együtt az elitélt közvetlen közelében egyvonalba áll.
d) Mihelyt az államügyész (népügyész) a végrehajtási parancsnokot az ítélet végrehajtására felhivja, a parancsnok nyomban bekötteti az elitélt szemeit. A szembekötés mellőzhető, ha ezt maga az elitélt kéri és a kérelem teljesítését az államügyész (népügyész) megengedi Ezalatt a végrehajtási osztag négy tagja töltött fegyverét "kész" helyzetbe veszi és az elitéltet nesztelenül annyira megközeliti, amennyire megérintése nélkül lehetséges.
e) A vérehajtási parancsnok időközben oldalt akként helyezkedik el, hogy mozdulatait az osztag fegyveres tagjai figyelemmel kisérhessék, majd jobbkarját felemeli. Erre a vezényszót, helyettesítő mozdulatra a sor közepén levő két letartóztatóintézeti őr az elítélt fejére, a sor bal- és jobbszélén levő egy-egy őr pedig az elitélt mellére céloz és a végrehajtási parancsnoknak "tüz!" vezényszavára egyszerre lő.
f) Ha az elitélt ezután még életjelt ad, a parancsnok utasitására a szükséghez képest még egy vagy több lövést kell reá lenni.
3. § Ha a letartóztatóintézeti őrszemélyzet igénybevétele akadályba ütközik, a halálbüntetésnek golyóval végrehajtása végett a területileg illetékes elsőfokú rendőrhatóságot (törvényhatósági jogú városban a városi főkapitányságot, megyei városban a városi, községben a járási kapitányságot), az államrendőrség akadályoztatása esetén pedig a helybeli honvéd állomásparancsnokságot kell megkeresni.
4. § Ha a halálbüntetésnek golyóval végrehajtása az államrendőrség vagy honvédség közreműködésével történik és ezzel költség merül fel, a saját hatóságuk által megállapított költséget előzetes számvevőségi érvényesítés nélkül kell a bünügyi eljárási költségellátmány (országos büntetőintézetnél az egyéb dologi költségellátmány) terhére kifizetni és elszámolni.
5. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Budapest, 1948. évi március hó 9-én.
Dr. Ries István s. k.,
igazságügyminiszter