1740/1946. ME rendelet

a háború idejére szóló honvéd büntető eljárás jogi rendelkezések alkalmazásának megszüntetéséről, továbbá a honvéd igazságügyi szervezet módosításáról és az ezzel kapcsolatos egyéb intézkedésekről

A minisztérium az 1946. VI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

A háború idejére szóló büntető eljárásjogi rendelkezések alkalmazása végnapjának meghatározása

1. § (1) A háború idejére szóló büntető eljárásjogi rendelkezéseknek az 1420/1944. ME (Hsbp.) számú (Budapesti Közlöny 84. szám) és a 2980/1944. ME számú (Budapesti Közlöny 187. szám) rendeletekkel elrendelt alkalmazása a jelen rendelet hatálybalépésének napjával a honvéd büntetőbíráskodás egész területén megszűnik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az 1420/1944. ME rendeletnek (Budapesti Közlöny 84. szám) 10., 11., 26., 28., 29., 30. és 31. §-ait, amelyeket az 1420/1945. ME sz. rendelet 45. §-ában foglalt korlátozásokkal a Kbp. I-XXXV. fejezetében szabályozott eljárás során is megfelelően alkalmazni kell.

Az illetékes parancsnoki jogkör megszüntetése

2. § (1) A honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló 1912. XXXIII. tc.-nek (Kbp.), valamint az ezt kiegészítő és módosító jogszabályoknak a bűnvádi üldözés elrendelésére illelékes parancsnok (továbbiakban illetékes parancsnok) jogkörét megállapító rendelkezései hatályukat vesztik.

(2) Ennek következtében az illetékes parancsnok jogköre az 5. és 7. 8-ban foglalt rendelkezésekhez képest a honvéd ügyészségre és a honvéd törvényszékre száll át.

A honvéd ügyészségek felállítása

3. § (1) A honvéd kerületi parancsnokságok állomáshelyén honvéd ügyészségeket kell fel állitani és azokat székhelyük szerint kell megjelölni.

(2) A honvéd törvényszékek a kerületi parancsnokságok székhelyén a működésüket újból megkezdik.

Honvéd törvényszéki és honvéd ügyészségi kirendeltségek

4. § Ha a honvédség alakulatainak elhelyezése folytán a honvéd igazságszolgáltatás érdeke szükségessé teszi, a honvédelmi miniszter bármely honvéd bíróság területére vagy területének egy részére, a szomszédos bíróságok bármelyikének a bírói hatóságát kiterjesztheti s a szükséghez képest ideiglenesen honvéd törvényszéki vagy ügyészségi kirendeltségeket állithat fel.

Az illetékes parancsnoknak a honvéd ügyészségre háruló jogai

5. § A honvéd ügyészség:

1. elrendeli az előzetes megállapítást és a nyomozást. (Kbp. 137. §, 303. § ut. bek. 402. §).

2. elrendeli az előzetes letartóztatást és vizsgálati fogságot, ugyszintén azokat megszünteti (Kbp. 177., 182. §-ai),

3. félreteszi a feljelentést (Kbp. 138. §),

4. megszünteti a bűnvádi üldözést (Kbp 238., 239 §-ai. Élt 11. §).

5. átteszi a bűnvádi ügyet az illetékes helyre (Kbp. 139. §),

6. egyesíti az eljárásokat (Kbp. 36., 37. §-ai).

7. felfüggeszti az eljárást beszámítást kizáró elmezavar címén (Kbp. 241. §),

8. vádat emel, a vádiratot visszavonhatja, szükség esetén uj vádiratot nyújthat be és a vádat a főtárgyalás megkezdése előtt elejtheti (Kbj. 137. § ut. bek., 242., 245., 254., 255. §-ai),

9. felfüggeszti az eljárást a vádirat benyújtása előtt a távollévők és megszököttek elleni eljárásban (Kbp. 426. § ut. bek.),

10. kibocsátja és visszavonja a vádirat benyújtása előtt a nyomozó levelet (személyleírást) (Kbp. 428., 430. §-ai),

11. elhalasztja vagy félbeszakítja az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés-büntetésvégrehajtását nyolc hetet meg nem haladó idő tartamra (Kbp. 419., 420 §-ai), úgyszintén a pénzbüntetés lefizetésére nyolc hétig terjedő halasztást adhat és részletfizetést engedélyezhet.

6. § A Kbp. 16. § ának első bekezdésében, 41. 43., 45. §-aiban, 107. §-ának első bekezdésében. 130., 131. §-aiban, 134. §-ának első bekezdésében, 136. §-ának harmadik bekezdésében, 141.§-ának első bekezdésében, 144. §-ának harmadik és negyedik bekezdésében, a 182. § második bekezdésének második mondatában, 240.§-ában, 244. §-ának ötödik bekezdésében, 322.§-ának második bekezdésében, 389. §-ának második bekezdésében, 401. §-ának harmadik és negyedik bekezdésében, 402. §-ban, 438.§-ának második és harmadik bekezdésében (Élt. 47. §). 439. §-ának harmadik bekezdésében emlitett illetékes parancsnok alatt honvéd ügyészséget kell érteni.

Az illetékes parancsnoknak a Honvéd törvényszékre háruló jogai

7. § A honvéd törvényszék:

1. az elmeállapotot katonai vagy más nyilvános egészségügyi intézetben megvizsgáltatja (Kbp. 221. § (2) bek.),

2. beszámítást kizáró elmezavar címén vádemelés után az eljárást felfüggeszti (Kbp. 241. §, 254. § ut. bek.),

3. a jogerős ítéletet végrehajtató záradékkal ellátja (Kbp. 382. §, 383. § ut. bek.),

4. a távollévők és megszököttek elleni eljárásban a vádirat benyújtása után az eljárást felfüggeszti (Kbp. 426. § ut. bek.),

5. a vádirat benyújtása után a nyomozó levelet (személyleírást) kibocsátja és visszavonja (Kbp. 428., 430 §-ai),

6. a főtárgyaláson a perorvoslatok előterjesztése alkalmával határoz a vádlottnak a további fogvatartása tekintetében (Kbp. 336. §, (2) bek.),

7. ujrafelvétel során a jogerős büntető ítélet végrehajtását felfüggesztheti (Kbp. 395. §).

8. büntetőítélet értelmezésénél és a kiszabott büntetés kiszámításánál felmerült vita esetében határoz a büntetés félbeszakítása vagy elhalasztása tekintetében (Kbp. 423. §).

8. § A Kbp. 38. §-a első bekezdésének utolsó mondatában, 39. és 42. §-aiban, 149. §-ának harmadik bekezdésében, 158. §-ának első bekezdésében, 245. §-ának első bekezdésében. 371. §-ának utolsó bekezdésében, 383. §-ának első és harmadik bekezdésében, 416. §-ának első bekezdésében említett illetékes parancsnok alatt honvéd törvényszéket kell érteni.

A magasabb katonai parancsnokok jogai

9. § (1) A magasabb katonai parancsnok:

1. határoz a szolgálat alóli felmentés tekintetében (Kbp. 169. §),

2. fegyelmi uton elintézhető bűncselekmények esetében a fegyelmi fenyítést bírósági eljárás mellőzésével kiszabja (138. §, 239. § utolsó bekezdés),

3. hozzájárulásától függ a bűnvádi eljárás alatt álló katonai személy áthelyezése, elvezénylése és szabadságolása (Kbp. 170. §),

4. felfolyamodással élhet:

a) a feljelentés félretételét (Kbp. 138. §),

b) a bűnvádi üldözés megszüntetését (Kbp. 238;, 239. §-ai Élt. 11. §),

c) az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság megszüntetését (Kbp. 182. §),

elrendelő ügyészségi határozatok ellen.

(2) A magasabb katonai parancsnok alatt a honvéd kerületi és hadosztályparancsnokokat, valamint a honvédség felügyelőjét kell érteni.

(3) A (2) bekezdésben említett parancsnokok az (1) bekezdésben emlitett jogkörüket a nekik katonailag alárendelt honvéd személyek felett,

a honvédség felügyelője pedig ezenfelül a kerületi és hadosztályparancsnokok, továbbá a hadbírák, hadbirójelöltek és mindazon személyek felett gyakorolja, akik más magasabb (2. bek.) katonai parancsnoknak alárendelve nincsenek.

Illetékességi szabályok

10. § (1) A bűnvádi eljárásra rendszerint az a honvédtörvényszék illetékes, amelynek területén a bűncselekményt elkövették, habár az eredmény máshol következett is be.

(2) Ha a bűncselekményt több bíróság területén vagy több biróság területének a határán követték el, vagy bizonytalan, hogy mely biróság területén követték el, a biróságok közül az illetékes, amely a másikat határozatával vagy intézkedésével megelőzte.

11. § (1) Az a bíróság, amelynek területén a terhelt katonai szolgálati beosztása van, illetőleg amelynek területén a katonai szolgálatot nem teljesítő terhelt lakik vagy tartózkodik, illetékes lesz akkor, ha az elkövetés helyének a bíróságát határozatával (intézkedésével) megelőzte.

(2) Azonban ily esetben is át kell tenni az ügyet az elkövetés helye szerint illetékes bírósághoz, ha a honvéd ügyészség ezt a vádirat benyújtása előtt indítványozza.

(3) Az elkövetés helye szerinti illetékes biróság a hozzá áttett ügyet nem utasíthatja vissza.

12. § (1) Külföldön elkövetett bűncselekmény tekintetében az eljárásra az a biróság illetékes, amelynek területén a terheltnek szolgálati beosztása van, ennek hiányában az a biróság, melynek területén a terhelt lakik vagy tartózkodik.

(2) Lakó- vagy tartózkodó hely hiányában az a biróság illetékes, amelynek a területén a terhelt a honvéd hatóság hatalmába került.

13. § (1) A honvéd ügyészség illetékessége a honvéd törvényszék illetékessége után igazodik.

(2) Az illetékességre nézve a honvéd ügyészségek között felmerülő összeütközés kérdésében a honvédelmi miniszter határoz.

A visszahelyezési kérelem halasztó hatálya

14. § A Kbp. 127. § második bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) Ha a visszahelyezési kérelem sikere valószínűnek mutatkozik, az a honvéd törvényszék (honvéd ügyészség), amelynél a perorvoslatot bejelentették és a Kuria honvéd bírósági fellebbviteli tanácsa a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(2) A felfüggesztés tárgyában hozott határozat visszavonható.

A honvéd ügyész rendzavarása a főtárgyaláson

15. § A Kbp 271. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Ha a honvéd ügyész követne el súlyosabb rendzavarást és a tárgyalásvezető figyelmeztetése eredménytelen maradna, a főtárgyalást félbe kell szakítani és a honvéd ügyész elöljáróját a rendzavarás körülményeinek közlése mellett, más honvéd ügyész kirendelése végett meg kell keresni .

Az ítélet végrehajtása

16. § A Kbp. 413. § első és második bekezdése, a Kbp. 416. § utolsó bekezdése, úgyszintén a Kbp. 421. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(1) A büntető ítéletet jogerőre emelkedése után kell végrehajtani.

(2) A lefokozás hatálya az ítélet jogerőre emelkedésének napjával kezdődik.

(3) Az ítélet végrehajtása iránt a honvéd ügyészség intézkedik.

(4) Ha a halálbüntetésre szóló itéletet kötéllel végrehajtani nem lehet, akkor azt agyonlövessél kell végrehajtani.

Rögtönbiráskodás

17. § A Kbp. 437. §-a ugy módosul, hogy a rögtönbiráskodás kihirdetésére vonatkozó hirdetményt a honvéd törvényszék vezetője bocsátja ki és a rögtönbiráskodás kihirdetéséről a honvédelmi miniszternek jelentést tesz.

18. § A Kbp. 438 §-ának első bekezdése és a Kbp 440. §-ának első bekezdése első mondata ugy módosul, hogy mihelyt a rögtönbiráskodás megindítása szükségessé válik, erről a honvéd ügyészség a honvéd törvényszéket haladéktalanul értesiti.

19. § A Kbp. 444. §-ának második bekezdése akként egészíttetik ki, hogy a minősítés és a büntetés kérdésében elegendő, ha a határozat szótöbbséggel jön létre.

20. § A Kbp. 445. §-a és a Kbp. 446. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(1) Ha a terheltet halálra Ítélték, a rögtönitélő biróság a Kbp. 313. §-ának megfelelő eljárás után azonnal határoz abban a kérdésben, hogy az elitéltet kegyelemre ajánlja-e, vagy sem.

(2) Ha a bíróság az elitéltet nem ajánlja kegyelemre, a halálbüntetést a Kbp. 446. §-ának harmadik bekezdése szerint kell végrehajtani.

(3) Ha a rögtönitélőbiroság a halálra ítéltet kegyelemre ajánlja, a bűnügyi iratokat az esetleg beadott kegyelmi kérvénnyel, valamint a honvéd ügyészségnek és a rögtönitélő bíróságnak a véleményével együtt azonnal a honvédelmi miniszterhez terjeszti fel. Ha a halálra ítélt kegyelmet nem kapott, ennek kihirdetése után a halálbüntetést a Kbp. 446. §-ának harmadik bekezdése szerint végre kell hajtani.

Életbeléptető rendelkezések

21. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésének idejét a honvédelmi miniszter külön rendeletben állapítja meg.

(2) A rendeletet a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell, végrehajtásáról a honvédelmi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve gondoskodik.

(3) A Kbp. 28-35. §-ai, 45. §-ának utolsó bekezdése, 114. §-ának utolsó bekezdése, 119., 155. §-ai, Élt. 12. §-ának harmadik bekezdése, Kbp. 306. § (Élt. 17. §) 1. pontja. 382. §-ának második bekezdése, 421. §-a és a 436. §-a hatályát veszti.

Budapest, 1946. évi február hó 15-én.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök