19100/1946. VKM rendelet

az önhibájukon kivül iskolai képzésben nem részesült felnőtt dolgozók középfokú iskolai és középiskolai tanulmányairól szóló 11130/1945. ME rendelet végrehajtása tárgyában

A vallás- és közoktatásügyi miniszter a 11130/1945. ME rendelet (megjelent a Magyar Közlöny 186. számában) 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. FEJEZET

A. Általános rendelkezések

1. § (1) Az előkészületben lévő általános iskolareform kifejlesztéséig gondoskodni kell azoknak a kenyérkereső felnőtt férfiaknak és nőknek iskolázási lehetőségéről, akik - noha megfelelő tehetséggel rendelkeznek - iskolai végzettséget önhibájukon kivül nem szerezhettek, vagy megkezdett tanulmányaikat nem fejezhették be. E végett az állami középfokú-, közép- és szakiskolákban, vagy azokkal kapcsolatosan, a szükségletnek megfelelő számban rövidebb szorgalmi idővel, különleges tanítási renddel működő iskolákat (röviden: dolgozók iskoláit) kell létesíteni.

(2) A dolgozók iskolái a következő iskolákban (iskolákkal kapcsolatban) és osztályokkal nyithatók meg:

A gimnázium I-VIII. osztálya;

a polgári iskola I-IV. osztálya;

a tanitó- és tanítóképző I-V. osztálya;

az óvónőképző I-IV. osztálya.

A kifejlesztés alatt álló általános iskola egyelőre nem nyitható meg, helyette átmenetileg szükségszerűen a gimnázium és polgári iskola megfelelő osztályait kell fenntartani.

(3) A dolgozók iskoláit a magyar állam tartja fenn, de egyes iskolák megszervezésében és fenntartásában a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélye alapján résztvehetnek más iskolafenntartók is.

(4) Az áttekintő irányítás és egységes szervezés érdekében az ilyen iskolák előzetes tájékoztató adatait, valamint a szervezési tervet az illetékes tankerületi főigazgatónak kell bemutatni, aki azokat az állami iskolák adataival együtt a tankerület egészét felölelő szervezési tervbe illeszti be és engedélyezés végett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjeszti fel. A felterjesztés határideje december 31., illetőleg június 30.

(5) A dolgozók iskolái csak azokban a tanintézetekben (tanintézetekkel kapcsolatosan) nyithatók meg, amelyeket ebből a célból s vallás- és közoktatásügyi miniszter, mint anyaiskolákat kijelöl. Az egyes iskolafajokban egyidejűleg nyitható meg minden olyan osztály, amelyre legkevesebb 15 felvehető tanuló jelentkezett s a tanterem, felszerelés biztosítva van. illetőleg a megfelelő tanárok rendelkezésre állanak.

(6) Egy osztályba legfeljebb 80 tanuló vehető fel. Amennyiben a jelentkezők száma lényegesen több, lehetőleg ugyanabban az iskolában párhuzamos osztályokat kell nyitni. A nagyobb városokban, ha a jelentkezők száma indokolja, több ugyanolyan fajú iskolával kapcsolatosan is meg lehet nyitni a dolgozók iskoláját.

2. § (1) A dolgozók iskoláiban a férfi és nőtanulók általában együttes oktatásban (koedukált oktatás) részesülnek. Külön férfi és női, vagy vegyes osztályok a beírtak számához képest nyithatók meg.

(2) A dolgozók iskoláiban általában naptári évenként két osztály végezhető el, a tanulmányi idő osztályonként legalább 6 hónap. Az úgynevezett nyári tanév általában március hü 1-től augusztus hó 31-ig, az u. n. téli tanév szeptember hó 1-től február hó utolsó napjáig tart.

(3) A nyári tanév megnyitása általában március hó 5-én, a téli tanévé szeptember hó 5-én történik. A tanítás a megnyitást követő első hétköznapon kezdődik. A tanítás utolsó napja augusztus hó 19-e, illetőleg február hó 20-a. Az utolsó tanítási napot követő négy hétköznapon kell megtartani a tanévvégi összefoglalásokat. Az iskolai év befejezése augusztus hó 25-én, illetőleg február hó 25-én történik. Az évzárás és tanévnyitás közötti köznapokon kell megtartani az alakuló értekezletet, a felvételi, magán- és javítóvizsgálatokat, továbbá - lehetőleg a vizsgálatok után - a következő iskolai évre a beírásokat.

3. § (1) A dolgozók iskoláinak tanárszükségletét elsősorban az anyaiskola és a többi helybeli iskola önként vállalkozó kiváló képzettségű, szociális gondolkozású és haladó szellemü tanáraiból kell kielégiteni. Egyes tantárgyak tanítására olyan pedagógiai képesítéssel nem rendelkező képzett szakemberek is alkalmazhatók, akiket az iskola igazgatójának ajánlatára a tankerületi főigazgató erre felkér.

(2) A tankerületi főigazgató - az iskolafenntartó illetékes hatóságának beleegyezésével - hasonlóképen beoszthatja a nem állami iskolák önként vállalkozó nevelőit is. Az illetékes tankerületi főigazgató engedélyével az egyházi főhatóság is igénybeveheti az állami iskolák önként jelentkező tanárait amennyiben az általa szervezett dolgozók iskolájának szükségletei indokolttá teszik. Olyan nyugdíjas vagy beosztás nélküli tanárok azonban, akiket igazolási eljárás során ítéltek nyugdíjazásra vagy állásvesztésre, a dolgozók iskoláiban sem alkalmazhatók.

(3) Azoknak a tanintézeteknek (a következőkben: anyaiskoláknak) kijelölésében, amelyeknek keretében a dolgozók iskoláit meg kell szervezni, a vezetőszempont az egész tankerület adatainak áttekintése után megállapítható tényleges szükséglet lehetőleg teljes, de a mostoha viszonyokkal számoló takarékos kielégítése. Ezért kívánatos, hogy a tanulmányaikat egy és ugyanazon iskolafajtában folytatni szándékozók az adott környéknek lehetőleg egy iskolájában tömörüljenek, másrészt, hogy a jogosultak megfelelő számu csoportja mindenhol megtalálja a maga leginkább keresett iskolafajtáját. Az iskolázási szempontból mostoha viszonyok között élő környék legalkalmasabb helyén a tehetőség szerint abban az esetben is biztosítani kell a kívánt iskola megnyitását, ha ez az iskolafajta ott nem működne, vagy könnyűszerrel megközelíthető közelségben sem volna. Ilyen helyeken a legközelebbi megfelelő iskolafajta külső tagozataként lehet a dolgozók iskoláját megnyitni. A tanítás ellátását és a vezetést az anyaiskola önként vállalkozó tanárainak rendszeres kiszállásával, átmeneti kitelepítésével, esetleg még a helyben lakó önként vállalkozó vagy önként áttelepülő nevelők óraadói megbízásával lehet- megoldani. Az ilyen iskolák természetszerűen helyi tanitásrenddel működnek (v. ö. a 12. § (2) bekezdésével).

(4) A tanári kar tagjainak alkalmazásakor kerülni kell a tanárok túlterhelését. A tanárok heti óraszáma a dolgozók iskoláiban vállalt órákkal együtt sem haladhatja meg a 24-et.

(5) A dolgozók iskoláját vezetheti az anyaiskola igazgatója, annak helyettese, vagy erre a célra kijelölt alkalmas tanára, aki az anyaiskola igazgatójának ebben a munkakörben helyettese. A dolgozók iskolájának vezetésére a tankerületi főigazgató (egyházi főhatóság) ad megbízást

(6) A tanári kar tagjai, a megbízott előadók, illetőleg a gyakorlatok vezetői a dolgozók iskolájában teljesített munkáért óraszámszerinti külön dijazásban részesülnek. Ez a díjazás a mindenkor érvényben lévő óraadói díjazás kétszeres összege. A dolgozók iskolájának vezetője heti 6 órának megfelelő díjazásban részesül.

4. § (1) A dolgozók iskoláinak ellátmányát külön tételben kell kiutalni. Az iskolai üzemi költségek, díjazások, anyagi és dologi ellátás stb. tételeit az anyaiskola ügykezeléstől elkülönítve, külön könyveléssel, kimutatással, illetőleg elszámolással kell kezelni, a mellékleteket, ügyiratokat külön gyűjtőben kell tartani.

B. A felvétel

5. § (1) A gimnázium vagy polgári iskola I. osztályába felvehető az, aki valamely hazai nyilvánosjogu népiskola (általános iskola IV. osztályát elvégezte, 18. életévét a beiratkozás időpontjáig betöltötte, de 45 évesnél nem idősebb és valamely foglalkozási ágban állandó jellegű kenyérkereső munkát végez.

(2) Az, aki a népiskolai vagy általános iskolai IV. osztálynál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, a rendeskoruakra érvényes rendtartás szerint folytathatja tanulmányait a megfelelő magasabb osztályban. Valamennyi iskolafajta magasabb osztályaiba való felvételnél az alsó korhatárt, az előbbi bekezdésben maghatározott feltételek figyelembevételével az ott megjelölt életkorhoz kell mérni olymódon, hogy osztályonkint egy-egy félévvel magasabb koruak vehetők fel; a felső korhatár valamennyi középfoku és középiskolai osztály tekintetében változatlan.

(3) A dolgozók gimnáziumának vagy polgári iskolájának II-IV. osztályaiba, továbbá a gimnáziumának V., a tanító(nő)képző és óvónőképző intézetének I. osztályába felvételre jelentkezhetik az is, aki a tanteremben megállapított ismeretanyagot magánszorgalomból sajátította el. Az ilyen személy a megkívánt alacsonyabb osztályok tantervi anyagából felvételi vizsálatra bocsátható. Aki a felvételi vizsgát sikeresen leteszi, a megfelelő felsőbb osztályba léphet és további tanulmányait szabályszerűen végezheti.

(4) A dolgozók iskoláinak legalább egy osztályában kiváló tanulmányi eredményt elért (kitűnő, vagy jelesrendü) tanuló a jelen § (1) bekezdésében megállapitott korhatár figyelembevételével az illető iskolafaj utolsó osztályáig bezárólag bármelyik felsőbb osztályába való felvételre jelentkezhet. A jelentkező a magasabb és az elvégzett osztály közé eső osztály(ok) tantervi anyagából magánvizsgálatra bocsátható. A további tanulmányok folyamán elért kiváló eredmény esetében ez az eljárás megismételhető, de a gimnázium, tanító(nő)képző, óvónőképző-intézet utolsó osztályának szabályszerű elvégzése alól mentesítést nem lehet adni.

(5) A beiratkozások után, legkésőbb a tanítás megkezdésétől számitott 8-0 nap elteltéig jelentkező tanulót kellően megokolt esetben (betegség, szolgálati viszonyból származó akadály stb.) a megállapított létszám keretén belül az iskola vezetője saját hatáskörében feltételesen felveheti. E felvételt a tankerületi főigazgatónak (egyházi főhatóságnak) rövid indokolással be kell jelenteni. Ez a tanuló a jelentkezéstől számított egy hónap múlva az addig végzett anyagból különbözeti vizsgát tesz, az osztály tanáraiból alakult bizottság előtt. A különbözeti vizsga letételéig a tanitási órákat látogathatja.

(6) Ha a különbözeti vizsgálat legfeljebb két tárgyból nem sikerül, a tanuló ezekből a tárgyakból egy hónap múlva újból megkísérelheti a vizsgálatot. Ha a különbözeti vizsgálat kettőnél több tárgyból, vagy a megismételt vizsgálat egy tárgyból nem sikerül, a tanuló abban a tanévben az illető osztályba nem vehető fel.

(7) A felvétel alkalmával minden tanulónak személyesen kell jelentkeznie és a következő okmányokat kell benyújtania:

a) születési anyakönyvi kivonat,

b) az előző tanulmányokról szóló bizonyítványok,

c) a kenyérkereső foglalkozás igazolása (munkakönyv, cselédkönyv, községi elöljáróság igazolása, üzemi bizottság igazolása, munkaadói bizonyítványok),

d) a politikai megbízhatóság igazolása (igazolóbizottsági határozat, igazolás alá nem eső egyéneknél az illetékes elöljáróság vagy szakszervezet, üzemi bizottság igazolványa),

e) kívánatra hatósági vagy iskolaorvosi bizonyítvány arról, hogy a felvételt kérő nem szenved olyan testi fogyatkozásban; betegségben, amely a választott tanulmányok eredményes végzésében akadályozná.

A felvételkor átvett okmányokat az iskola vezetője az iskolai év végéig őrizetében tartja.

(8) A felvétel alapjául szolgáló bizonyitványon (a legutóbb nyert bizonyítvány jegyzetrovatában) fel kell tüntetni a felvétel megtörténtét.

(9) A dolgozók iskoláinak tanulóiról külön anyakönyvet kell vezetni. Az anyakönyvi feljegyzésre vonatkozóan az anyakönyv bemutatása az irányadó.

(10) Azt a felnőttkoru tanulót, aki a közeli vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek egyikébe sem tartozik, vagy az iskola vezetőjétől írásban kéri a hittanórák látogatása alól való mentesítését - tekintettel arra, hogy itt csak 18 éven felüliekről, tehát olyanokról van szó, akikre az 1896. XLIII. tc. 26. §-a nem vonatkozik - a vallásoktatás alól az iskola vezetője mentesíti.

(11) A dolgozók iskoláinak tanulói számára a tanulmányi értesitőt, valamint egyéb szükséges iskolai ügyiratot az anyaiskola ügyvitelben rendszerített nyomtatványokon kell kiállitani. Amennyiben a tanulónak korábbi tanulmányai révén megfelelő tanulmányi értesítője már van, a bejegyzéseket ebben kell folytatni. A bejegyzések kezdetén, valamint az iskola jellegét feltüntető minden rovatban be kell jegyezni a "dolgozók iskolája" jelzést. A tanulmányi értesitő és a többi szükséges ügyirat kiállítására és kezelésére vonatkozóan az anyaiskola rendtartásának megfelelő rendelkezései az irányadók.

(12) Felvételre jelentkezni lehet bárhol, ahol az iskola állandó látogatása a tanuló számára biztositva van.

(13) A legalább jó tanulmányi eredményt elérő tanulóknak az iskola székhelyén kereső foglalkozásban való elhelyezkedését az iskola vezetősége tőle telhetően segítse elő; az ilyen tanulók elhelyezését és élelmezését lehetőleg tanulóotthonok létesítésével vagy kibővítésével kell megszervezni, illetőleg megkönnyíteni. Az iskola vezetősége a szakmai érdekeltségekhez, vállalkozói testületekhez és szakszervezetekhez fordulhat ilyen irányu segitség nyújtása érdekében.

(14) A dolgozók iskoláiban felvételi díj, tandij nem szedhető, a felvételi-, különbözeti és magánvizsgálatok díjtalanok. A vizsgáztató tanárok, valamint az elnök, az igazgató számára a vizsgadíj-részesedést a rendeskoru tanulók különbözeti-, felvételi-, magánvizsgálatára megállapított dijak szerint a dolgozók iskolájának költségvetése terhére kell kifizetni.

6. § (1) A felvételi- és a magánvállalatot az iskola vezetőjének javaslatára az illetékes tankerületi főigazgató (egyházi főhatóság) engedélyezi. A különbözeti vizsgálatra az iskola vezetője ad engedélyt.

(2) Felvételi-, illetőleg magánvizsgálatot a dolgozók iskoláiban tanévenként egyszer és pedig a 2. § (3) bekezdésében jelzett időben kell tartani.

(3) Felvételi vizsgálati (5. § (3) bek.) engedélyért legalább 30 nappal a vizsgálat ideje előtt kell a folyamodványt az iskola vezetőjéhez benyújtani. A folyamodványhoz a tanulónak mellékelnie kell az 5. § (7) bekezdésében felsorolt okmányokat, továbbá nyilatkozatot arról, hogy a vizsgálatot másutt nem kísérelte meg. A kérvényben a tanulónak rövid leírást kell adnia arról, hogy tanulmányait annak idején miért hagyta abba, mi a célja a továbbtanulással, a közbeeső időben hogyan (kinek a segítségével) képezte magát és a felvételi vizsgára hol és hogyan készült. A felvételi vizsgálatra való jelentkezést az iskola vezetője rávezeti a tanulóknak arra a bizonyítványára (a tanulmányi értesítő megfelelő helyére), amelynek alapján a felvételi vizsga engedélyezését véleményezi.

(4) A magánvizsgálat (3. § (4) bek.) engedélyezését kérő folyamodványt a bizonyítvány kiosztását követő három napon belül kell az iskola vezetőjének benyújtani. A folyamodványhoz a dolgozók iskolájában kiállított tanulmányi értesítőn kívül mellékelni kell a születési anyakönyvi kivonatot. A folyamodványban elő kell adni, hogy a kért gyorsabb tanulmányi előhaladásra a tanulót milyen indokok késztetik, s hogy a szükséges ismereteket hogyan (kinek a segítségével) szerezte meg.

(5) A felvételi és a magánvizsgálatra benyújtott folyamodványokat az iskola vezetője a tanári kar javaslata alapján véleményezve terjeszti fel a tankerületi főigazgatóhoz (egyházi főhatósághoz) a benyujtás határidejét követő 3 napon belül. A magánvizsgálatok engedélyezése tárgyában előterjesztendő véleményt az illető tanulót tanító valamennyi tanár bevonásával tartott értekezleten kell kialakitani és megfelelően indokolni. Véleménykülönbség esetén a továbbhaladás szempontjából döntő tárgyak tanárainak szótöbbsége dönt.

(6) Amennyiben a tanuló életkörülményei megkövetelik, magánvizsgálatra más azonos fajú dolgozók iskolájában is lehet állni, mint amelyben a tanuló addigi tanulmányait folytatta. Az engedély iránti kérelmet azonban csak annak az iskolának igazgatója és tanári kara bírálhatja el, amelyben a tanuló eddigi tanulmányait folytatta. Az ilyen folyamodványban elő kell adni azokat az okokat, amelyek a tanulót iskolaváltoztatásra kényszerítik és ezt a körülményt hiteltérdemlően igazolni is kell.

(7) A felvételi, illetőleg magánvizsgálat napját az iskola vezetőjével egyetértően a vizsgálóbizottság elnöke határozza meg.

(8) A felvételi, valamint a magánvizsgálat írásbeli és szóbeli részből áll. Az irásbeli vizsga tárgyai a magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelvek, a mennyiségtan és a rajz.

(9) A felvételi valamint a magánvizsgálatoknak eszközlélektani (pszichotechnikai) képességvizsgálattal való kiegészítéséről külön intézkedés történik.

(10) A gimnázium II-V., a polgári iskola II-IV., a tanitó- és tanítónőképző, valamint az óvónőképző-intézet I. osztályaiba való felvételnek az 5. § (3) bekezdésében meghatározott módja szerint a felsőbb osztályba lépőktől a felvételi vizsgálaton megkívánt tantervi anyagot az illető iskola vezetőjéből és az érdekelt szaktanárokból alakított vizsgálóbizottság osztályonkint állapítja meg és kérdezi ki. A bizottságot a szükséghez mérten ki kell egészíteni annak az iskolának tanáraival, amelynek, tantervi anyagából a folyamodót vizsgáztatni kell. A vizsgálati anyag megállapításánál nem annyira a tanulók egyenként különböző addigi iskolai végzettségére, mint inkább a továbbhaladáshoz szükséges előismereti anyag osztályonkint megkívánt részleteire kell figyelemmel lenni. A követelmény megállapításánál a jelen rendelet 15. és következő §-aiban feltüntetett megfelelő tantervi utasítások és óratervek az irányadók.

(11) Az 5. § (4) bekezdésében megbatározott módon osztályugrással továbbhaladni szándékozó tanulók magánvizsgálatának követelményét az előbbi bekezdésben vázolt módon a dolgozók iskolájára vonatkozó tantervi utasítások figyelembevételével ugyancsak osztályonként kell megállapítani és kikérdezni.

(12) A felvételi vagy magánvizsgálat alkalmával a kérdezést - több osztályról történő vizsgáztatás esetében is - osztályonkint a legalacsonyabb osztályon kezdve kell folytatni. Minden osztály tanulmányi eredményét külön kell elbírálni. Az elbírálásra és a továbbhaladásra a 8. és 9. §-ok vonatkozó rendelkezései az irányadók. Ha a tanuló valamely osztálynak a továbbhaladás szempontjából döntő tárgyában nem mutat megfelelő eredményt, a vizsgálatot a következő magasabb osztályról nem folytathatja. Ezt a körülményt a határozat rövid indokolásában - amely a vizsgálati jegyzőkönyv záradékát képezi - szintén fel kell tüntetni. A tanulónak csak az eredményesen végzett osztályokról lehet osztályonként külön-külön bizonyítványt kiállítani.

(13) A felvételi-,illetőleg magánvizsgálati bizottság elnöke a tankerületi főigazgató (egyházi főhatóság) kiküldöttje, tagjai a dolgozók iskolájának vezetője, vagy helyettese és azoknak az osztályoknak tanárai, amely osztályok tárgyaiból vagy tárgyrészeiből a jelentkező vizsgálatot tesz. A vizsgálaton legalább három bizottsági tagnak jelen kell lennie. Az osztályozásnál véleménykülönbség esetén az elnök dönt. A vizsgálatok nyilvánosak.

(14) Azt a tanulót, akinek a felvételi-, vagy magánvizsgálaton az írásbeli dolgozata valamely tárgyból (tárgyakból) elégtelen, a szóbeli vizsgálaton ezekből a tárgyakból szigorúbban kell megvizsgálni. Ha a tanuló a szóbeli vizsgálaton egy tárgyból tanusít elégtelen készültségét egy nap múlva abból a tárgyból javítóvizsgálatot tehet, addig feltételesen felvehető a megfelelő felső osztályba. Ha a tanuló valamely osztály két vagy több tárgyából elégtelen, a jelen § (12) bekezdésében jelzett módon a megelőző alacsonyabb osztályról nyert bizonyítvány alapján folytathatja tanulmányait. Amennyiben már a legalacsonyabb osztály két vagy több tárgyából is elégtelen készültséget mutat, a felvételi vizsgálatot egy izben - a következő tanév elején - megismételheti.

(15) A vizsgálat eredményét és a vizsgálóbizottságnak a tanuló továbbhaladására vonatkozó döntését a tanuló utolsó iskolai bizonyítványába (a tanulmányi bizonyitvány megfelelő helyére) be kell jegyezni. Az anyaintézet pecsétjével ellátott záradékot az iskola vezetője írja alá.

(16) A vizsgálat lefolytatásának többi részletére nézve az illető iskolafajta rendtartásának a különbözeti magánvizsgálatra vonatkozó szabályozását kell értelemszerűen alkalmazni.

C. Iskolaváltoztatás és átlépés

7. § (1) A dolgozók iskoláinak egyes osztályaiban sikerrel folytatott tanulmányok, illetőleg az egyes osztályok előirt tananyagából sikerrel letett felvételi vizsgálat, vagy az 5. § (4) bekezdésében meghatározott magánvizsgálat alapján a tanulók osztályonkint kiállított tanulmányi bizonyítványt kapnak, amellyel az illető iskolafajra érvényes rendtartás szerint a dolgozók iskolájának következő magasabb osztályába léphetnek.

(2) A dolgozók iskoláiban nyert bizonyítvány a rendeskoruak nyilvánosjogu iskoláinak bizonyítványával azonos jogosítványt ad az iskolai tanulmányoknak rendes vagy magántanulóként a megfelelő, teljes tanévű, rendes iskolában való folytatására. A felnőttek számára egyes iskolában működő teljes tanévű esti iskolai osztályokba a dolgozók iskoláiból rendes tanulóként lehet átlépni, a rendeskoruak iskoláira fennálló érvényes rendtartási feltételek szerint. Amennyiben a felnőtt koru dolgozó tanulmányait teljes tanévű esti iskolai osztályban folytatja vagy a rendeskoruak iskolájába rendes vagy magántanulóként iratkozik be, nem kell különbözeti vizsgálatot tennie ez általa végzett dolgozók iskolájának és az ugyanolyan jellegű teljes tanévű iskolának tantervi különbözeti anyagából.

(3) A dolgozók iskoláinak egyik iskolafajából (tagozatából) a másikba való átlépésre, valamint az iskolaváltoztatásra vonatkozóan a megfelelő rendes iskolák fennálló rendtartása az irányadó.

D. Tanulmányi minősítés és továbbhaladás

8. § (1) A tanulók tanulmányi előhaladásának elbírálása végett a tanári testület a tanév közepén, május, illetőleg november hó utolsó hetében, valamint a tanév végén az összefoglalások befejezése után osztályozó értekezletet tart. Az osztályozó értekezlet tárgysora a megfelelő rendes iskolák rendtartásához igazodik,

(2) A tanulók elbírálásához az elért eredmények jelzésére az anyaiskolában használatos érdemjegyeket kell alkalmazni. A magaviselet és rendszeretet helyeit azonban "iskolai magatartás" cimen a következő szempontok szerint kell a tanulókat elbírálni:

a) A tanuló jellembeli tulajdonságai (önfegyelem, felelősségérzet, megbízhatóság, szociális érzés);

b) kötelességtudása és szorgalma;

c) társaira gyakorolt hatása;

d) tisztaság, rend, külső csín iránti érzéke.

(3) Az osztályozó értekezlet előtt az egyes osztályokban tanító tanárok, az iskola vezetőjének elnökletével értekezletet tartanak. Az egyes tantárgyak érdemjegyeire az érdekelt szaktanár, az iskolai magatartásra vonatkozóan az osztályfő tesz javaslatot. Az érdemjegyeket az értekezlet - a 13. § (9) bekezdése értelmében az osztálybizottság véleményét is tekintetbe véve - közös állásfoglalással állapítja meg: ez az állásfoglalás, az egész tanári kar határozatával válik véglegessé.

(4) Az igazgató és a tanári testület kötelessége azon őrködni, hogy valóban csak olyan tanulók kerüljenek felsőbb osztályba, akik a tanulmányi és magatartásbeli követelményeknek mindenben megfelelnek.

(5) A tanulók tanulmányi teljesítményének elbirálásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a felnőttek sajátos hajlama és érdeklődése bizonyos tárgyakban elért jobb eredményekben nyilvánulhat meg, ugyanakkor más tárgyakban esetleg nehézségekkel küzködnek. Ilyen esetben a tanári minősítésben - főként az osztályozó értekezletek alkalmával - tekintetbe vehető, hogy az egyik irányban elért átlagosnál jobb eredmények, a másik irányban esetleg mutatkozó csökkent teljesítményt ellensúlyozhatják az általános minősítés megállapításánál. Ezzel szemben azokkal a tanulókkal kapcsolatban, akik már előző rendes iskolai tanulmányaik folyamán is gyenge eredményt értek el és a dolgozók iskolájában ugyancsak általánosan gyenge teljesítményt nyujtanak, fokozott mértékben tekintetbe kell venni, hogy a dolgozók iskolájának nem lehet célja a megfelelő képességgel nem rendelkezőket érdemtelenül az eddiginél magasabb képesítéshez segíteni. Az ilyen tanulókat legfeljebb egy tehetségüknek megfelelő alacsonyabb fokú végzettséghez lehet juttatni. Azokat pedig, akik egyébként megfelelőnek látszó képességek mellett feltehetően a dolgozók iskoláinak fokozott iramu és tömörített tanulmányi menetével nem bírnak lépést tartani, a 7. § (2) bekezdésében jelzett lehetőségek tekintetbevételével teljes tanévű esti iskolákba (tanfolyamra) kell irányítani.

9. § (1) Az egyes tantárgyakból nyert érdemjegyek, valamint az általános tanulmányi eredmény megállapítása tekintetében az anyaiskola rendtartása az irányadó.

(2) A továbbhaladás módozatai tekintetében az anyaiskola rendtartása az irányadó. A további tanulmányok folytatásától azonban a következő okokból lehet a tanulót elzárni:

a) ha a továbbhaladás szempontjából döntő tárgyak nagyobb részéből kapott elégtelen osztályzatot, mint elégségest vagy ennél jobb érdemjegyet;

b) ha mint ismétlőnek tanulmányi előmenetele két vagy több tárgyból elégtelen;

c) ha mint ismétlő, javítóvizsgára utasíttatott és ezen nem felelt meg;

d) végül, ha iskolai magatartása komoly mértekben kifogásolható.

(3) A dolgozók iskolájában javítóvizsgálatra utasított tanuló a bizonyítvány keltétől számított egy hónap elteltével áll javitóvizsgálatra, addig az iskola vezetőjének engedélyével a megfelelő felsőbb osztály tanóráit látogathatja. Amennyiben javitóvizsgálata nem sikerül és osztályismétlésre utasittatik, mint ismétlő tanuló a férőhelytől függően felvehető a megfelelő alacsonyabb osztályba.

(4) A javítóvizsgáját lefolytatása tekintetében az anyaiskola rendtartása az irányadó.

E. Tanulmányi utasítások

10. § (1) A dolgozók iskoláiban az előadások általában 50 perces tanítási órákban, naponta 3 vagy 4 tanórán, osztályonkint és hetenkint legkevesebb 20 órában folynak. A tanitást a munkaszüneti időre, tehát a délutáni és esti napszakra kell tenni. A szorgalmi idő pontosabb megállapításánál az iskola vezetője a tanulók többségének életkörülményeit vegye tekintetbe. Az egyes tanítási órák között pihenésre és az osztályterem szellőztetésére 10 perces szüneteket kell tartani.

(2) A tanulók meghallgatása után a többség kívánságára az iskola vezetője akként dönthet, hogy a heti tanítási órákat 5 tanítási napra osztja el. Ily módon a tanulók egy szabad délutánhoz juthatnak.

11. § (1) A tanítás, számonkérés, osztályozás, tanévvégi összefoglalás stb. általában a rendeskoruak iskolai gyakorlata szerint történik, de a tanulók jelentkezésének kiszemelésben és a feldolgozás módszerében messzemenően alkalmazkodni kell a felnőttkoruak lelki világához, valamint a tanulmányi haladás gyorsabb üteméhez. A feldolgozott ismeretanyag elsajátításának ellenőrzése és a tanulóknak az összesítő előadásban való begyakorlása végett lehetőleg minden nagyobb tárgyi egység (fejezet, tárgykör) befejeztével egy-két órás összefoglalást kell tartani. Az iskolai dolgozatok iratása kizárólag ilyen összefoglalás után következhetik. Otthoni munkát a felnőtt dolgozóknak - tekintettel kenyérkereső foglalkozásukban való elfoglaltságukra - általában sem lehet adni. Ha azonban az otthoni tanulásra egyik-másik iskola tanulóinak sajátos viszonyai között, illetőleg a beiktatott szabad napokon lehetőség van, a feladatok kijelölésénél gondosan ügyelni kell arra, hogy azok a rendelkezésre álló szabadidőben valóban elvégezhetők legyenek. Mindennemű otthoni feladatot alaposan meg kell világítani és elkészítésének módjára a szükséges utasításokat meg kell adni.

(2) Az egyes osztályokban tanító tanárok, de főként az osztályfők, kísérjék figyelemmel a tanulók életkörülményeit: lakás, - élelmezési viszonyait, családi körülményeit, kenyérkereső munkáját, stb. Szellemi fejlődésük, tanulmányi előrehaladásuk megfigyelésével kapcsolatban lehetőleg négyszemközti beszélgetések keresésével a szükséges tanácsokkal, irányítással lássák el őket. A közös problémákat viszont az osztály nyilvánossága előtt - a mindennapi kérdések óráján - tárgyalják meg.

(3) Az egyes tantárgyak tanítása során állandóan megfelelő útbaigazítást kell adni a tanulás helyes módjára, a tankönyvek használatára, jegyzetkészítésre stb. is. Különös gonddal kell ügyelni az iskolai írásbeliek helyes és rendes elkészítésére és az esetleges otthoni feladatok megoldására.

(4) A tantárgyfelosztást, az órarendet, valamint a tanmenetet illetően az anyaiskolára vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen, rugalmasan alkalmazni. Az iskola vezetőjének kötelessége gondoskodni arról, hogy a tervszerű oktató munkának ezek a fontos kellékei idejében és a feladatnak megfelelő módon elkészüljenek.

(5) A dolgozók iskolájában külön osztálynaplót kell vezetni az anyaiskola nyomtatványán és gyakorlata szerint Osztályozó naplót nem kell vezetni.

(6) A tanári értekezletek közül a dolgozók iskolájában az alakuló, a módszeres és az osztályozó értekezleteket kell megtartani. Az alakuló-értekezletet az anyaiskola gyakorlata szerint kell lefolytatni. Módszeres értekezletet tanévenként legalább egyszer - de ha szükséges, többször is - kell tartani. Ezeken a szerzett tapasztalatok alapján a tanári testület azokat az intézkedéseket tárgyalja meg, amelyek a nevelő munka egysége, összhangja és eredményessége érdekében szükségesek. Így pl. a számonkérésben, továbbhaladásban, elbírálásban követendő eljárást, a házi feladatok körül szerzett tapasztalatokat, a tanmeneteken szükséges módosításokat, az óraterven, órarendben szükséges változtatásokat, az írásbeliekkel kapcsolatos észrevételeket stb.

(7) Bizosítani kell az iskola ifjúsági könyvtárának, valamint az esetleg más uton megszerezhető irodalmi értékű olvasmányoknak nagy fontosságú művelő hatását is. Az osztályfő gondosan szervezze meg a tanulók megfelelő olvasmányokkal való ellátását s ebben valamennyi tanár legyen segítségére.

12. § (1) A dolgozók iskoláiban - a rövidített tanulmányi időre és a sajátos célú tanitásrendre való tekintettel - magántanulók felvételének helye nincs.

(2) A mezőgazdasági (vagy bizonyos ipari) vidékek iskoláiban, ahol a tanulók zömének munkavégzési viszonyai az év bizonyos szakaiban lehetetlenné teszik az iskolaszerű tanulást helyi tanítási rend bevezetésével lehet a nehézségeket áthidalni. A helyi tanításrendet úgy kell összeállítani, hogy a tanulók elfoglaltságtól mentesebb időszakok jobb kihasználása mellett a legnagyobb dologidőben rövidebb időre lehetővé váljék az iskolai oktatásnak nagyobbfoku csökkentése vagy csak alkalomszerűen a hét egy-két napjára való összevonása.

(3) A tanítási időnek a helyi viszonyokhoz való alkalmazásáról, a tananyagnak, a feldolgozás módszerének a sajátos körülményékhez alkalmazott rugalmas, de az előirt színvonal teljesítését biztosító feldolgozásáról az iskola vezetősége részletes tervezetet dolgozhat ki. Az ilyen részletes indokolással kisért helyi tanításrendet a tankerületi főigazgató (egyházi főhatóság) előterjesztése alapján, a vallás- és közoktatásügyi miniszter hagyja jóvá.

(4) A testgyakorlás tanításától a dolgozók iskoláiban általában el kell tekinteni.

F. Az iskolák belső rendje

13. § (1) A tanév megnyitása alkalmával az iskola vezetője közli a tanulókkal az iskolai munka belső rendjének biztosítására vonatkozó kívánalmakat belefoglalva a jelen §-ban felsorolt követelmények és intézkedések ismertetését is.

(2) Az eredményes tanulás elengedhetetlen feltételeként a dolgozók iskoláinak tanulói kötelesek tanáraiknak tanulmányi és egyéb iskolai ügyekben engedelmeskedni. Kimélniök kell az iskola épületét, felszerelését. A kárt okozó tanuló tartozik azt helyreállítani, illetőleg megtéríteni.

(3) A tanuló köteles a tanítási órákon és egyéb iskolai foglalkozásokon pontosan megjelenni. A vidékről bejárók számára az iskola vezetősége megfelelő napközi tartózkodási helyről tartozik gondoskodni.

(4) Az óramulasztásokról az osztályfőknek nyilvántartást kell vezetniök. Amennyiben az első félévben a mulasztott tanítási napok száma eléri a félévi összes tanítási napok egyharmadát, a tanuló abban a félévben nem osztályozható; ha pedig ez a helyzet a második félévben áll elő, a tanuló a tanári kar véleménye alapján az iskola vezetője által engedélyezett pótlóvizsgálat sikeres letételével léphet a következő osztályba. Ezt a körülményt a tanulmányi értesítőben jelezni kell.

(5) A tanuló iskolánkivüli egyesületbe, politikai pártba való belépésére, nyilvános szereplésére stb. vonatkozó iskolai korlátozások a dolgozók iskoláiban nem érvényesek.

(6) Az iskola területén mindennemű fegyver viselése tilos. Amennyiben a tanuló hivatásánál fogva fegyvert visel s nincs módjában az iskolábamenetel előtt fegyverét letenni, ezt a körülményt a jelentkezésnél tartozik bejelenteni és osztályfőnökének is jelenteni.

(7) Tilos az iskola területén mindennemű kártya vagy szerencsejáték, vagy bármilyen zajos és rendetlenséget okozó szórakozás, szeszesitalok fogyasztása stb.

(8) Az iskola belső rendjének fenntartása nemcsak a nevelői karnak, hanem a tanulók közösségének is kötelessége. A belső rend megóvása érdekében tehát a nevelők és a tanulók együttműködését biztosítani kell. Evégett minden osztályban a tanítás megkezdését követően meg lehet alakítani az osztály-bizottságot. A bizottság tagjai az osztály tanulóiból titkos szavazással választott elnök és a megbízottak, éspedig minden 6-10 tanuló után egy megbízott. Az osztály-bizottság feladata a belső rend fenntartása, a tanulmányok eredményes folytatása érdekében minden esetleges zavaró mozzanat kiküszöbölése, a nevelői kar és a tanulók közössége közti teljes összhang biztosítása.

(9) Az osztály-megbízottak a rend vagy fegyelem ellen vétőket lehetőleg négyszemközt, mindenesetre feltűnés nélkül figyelmeztetik, szükség esetén az osztály-bizottság elé idézik, amely zárt megbeszélésen, kisebb fegyelmi vétségek esetén az osztályfőnök fegyelmi intézkedést javasol. Az egyes tanulók iskolai magatartásának és tanulmányi eredményének megítélésében az osztály-bizottságra hárul az a feladat hogy az osztályfő kívánságára esetenként a tanulóközönség véleményét megállapítsa és azt - a javasolt osztályzatok feltüntetésével - az osztályfőnek írásban átnyújtsa. Ez a vélemény tájékoztatásul szolgál a tanároknak, illetve az osztályfőnek az osztály közhangulatáról, segíti a tanárokat saját véleményük tárgyilagos kialakításában, azonban a tanulók magatartásának és tanulmányi eredményének elbírálásában őket nem kötelezi. Ezenkívül az osztálymegbizottak közvetítik az osztályfőhöz vagy az iskola vezetőjéhez a tanulók felmerült kívánságait a belső rendre, a tanulmányi ügyekre, vagy egyéb, az iskolai munkát érintő kérdésre vonatkozóan. Az esetleg előforduló és a tanulók összességét érdeklő fontosabb kérdések megbeszélésére a tanitási időn kivül esetenkint osztálymegbeszélést rendezhetnek. Az osztálymegbeszélést be kell jelenteni az osztályfőnek, aki az ilyen megbeszélésen jelen lehet

(10) A fegyelmi intézkedések a következők:

I. fokon: figyelmeztetés az osztályfő részéről az osztálybizottság előtt. (13. § (9) bek.)

II. fokon: az iskola vezetője elé idézés és figyelmeztetés azzal, hogy újabb vétség esetében a tanulónak az intézetet el kell hagynia. (12. § (9) bek.)

III. fokon: a tanári testület elé idézés és a vétség kétségenkivüli megállapítása esetén a folyó tanévre az illető iskolából való kizárás.

IV. fokon: tanári testületi határozattal kizárás abból az iskolafajtából, amelynek az illető tanulója volt.

(11) A fegyelmi intézkedésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, azt az érdekelt tanuló előtt fel kell olvasni és vele alá kell Íratni. A jegyzőkönyvet az I. és II. fokon az osztálybizottság készíti, az iskola vezetője láttamozza; III. és IV. fokon a tanári testület készíti az osztálybizottság esetleges előterjesztésének csatolásával. A III. fokú fegyelmi büntetés főigazgatói (egyházi főhatósági jóváhagyás után alkalmazható, a IV. fokú büntetésre vonatkozó tanári kari javaslatot a főigazgató (egyházi főhatóság) véleményezve a miniszter elé terjeszti, aki a kizárás felől határoz. A II. fokú fegyelmi intézkedés esetében főigazgatóhoz, (egyházi főhatóságokhoz), a III.fokú fegyelmi intézkedés esetében a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez lehet fellebbezni.

(12) A fegyelmi intézkedéseket az anyakönyvbe, a III. és IV. foku jogerős ítéletet, a tanulmányi értesitőbe is be kell vezetni. A kizárás okait és körülményeit nem kell feltüntetni.

14. § (1) Az iskola tanári testületének is segédszemélyzetének feladatait és hatáskörét illetően, valamint az iskolai ügyvitelre vonatkozóan az anyaiskola érvényes rendtartását értelemszerűen kell alkalmazni.

(2) Az ügykezelés, irattár az anyaiskola ügyvitelének keretében, de külön könyveléssel és nyilvántartással történik. A dolgozók iskoláinak ügyeire vonatkozó okiratokat külön gyűjtőkben kell tartani.

II FEJEZET

AZ egyes iskolafajok tanításrendje

15. §

1. A dolgozók gimnáziuma

(1) A dolgozók gimnáziumának V-VIII. osztályában a gyorsabb előhaladásra és a tanulók sajátos szükségletére való tekintettel, az eredeti tantervhez alkalmazkodó humanisztikus tagozat fenntartása mellett meg kell nyitni a reális irányú tagozatot 37000/1945. VKM rendelet melléklete II. részének 5. f) pontjában foglaltak figyelembevételével.

(2) A reális tagozatban a latin helyett a VI-VIII. osztályban heti 2 órában az ábrázoló-mértant kell tanítani. A latin nyelv elhagyásával felszabadult többi órát a vegytan, a természettan és mennyiségtan nagyobb óraszámmal való tanítására kell fordítani.

(3) Az egyik tagozatból a másikba tantervkülönbözeti vizsgával lehet átlépni. A tantervkülönbözeti vizsgára nézve a 6. § (2), (3), (6-10), (14-16) bekezdéseiben mondottak az irányadók.

16. §

*) (A latin nyelv és irodalom az V.-VIIII. osztály reális tagozatában elmarad. Az itt fel nem sorolt többi tárgy óraszáma a humanisztikus tagozatra megállapított óraszámmal azonos.)

17. §

A dolgozók gimnáziumának tantervére vonatkozó rendelkezések

(1) A dolgozók gimnáziumának tanterve a művelési cél és az ismeretanyag kiválasztása tekintetében általában és nagy vonásokban a gimnázium érvényben lévő tantervéhez igazodik. A legszükségesebb s az alábbiakban tárgyankint vázolt módosításokat részben a rövidebb tanulmányi idő és a csökkentett óraszám, a rövidebb tanulmányi idő és a csökkentett óraszám, részben a tanulók érettebb kora, végül a férfi és nőtanulók együttes nevelése Indokolják. Módosítást okoz ezenkívül a reális irányú tagozatnak V.-VIII. osztályban való egyidejű megnyitása. A módosítás részleteit a helyi viszonyok és szükségletek, valamint az alább közölt főbb szempontok figyelembevételével a tanári kar állapitja meg.

(2) A hit- és erkölcstan tanitására az I.-VIII. osztályban előirányzott heti egy-egy órában elvégzendő anyagot az illetékes egyházi hatóságok állapítják meg. Ezekben az osztályokban a rendes koruaknak szánt tananyagot összevontan kell feldolgozni, ami a felnőtt koruak érettebb felfogásának és kialakultabb hitéletének tekintetbe vételével történik. A hit- és erkölcstan óráikon nem kell résztvennie vallásfelekezethez nem tartozónak, valamint azoknak, akik mentesítésüket irásban kérik (az 5. § (10).

(3) A magyar nyelv- és irodalom általában a művelődési anyag súlypontját- jelenti. Az egyes osztályok tantervi anyagának osztályonkinti elosztása nem változik, mert az iskolázatlan felnőttek magasabb műveltségi szintre való emelkedéséhez első lépésként s főként a fogalmazási és kifejezési (helyesírási, előadási) biztonság begyakorlására, a tantervi olvasmánya anyag - megfelelő kiválogatással és kiegészítéssel - felhasználható. A különbségnek tehát nem az ismeretanyagban, hanem a módszerben kell kidomborodnia. Az előirt rendes tantervi anyagból elsősorban mégis azokat a szemelvényeket kell feldolgozni, illetőleg azt olyan olvasmányokkal kell kiegészíteni, melyek a felnőttkora tanuló szellemi színvonalához és életkörülményeihez közelebb állanak. A helyesírásra, a fogalmazásra és a helyes magyar beszédre valamennyi osztályban igen nagy gondot kell fordítani.

(4) A történelem tantervi anyagának feldolgozásánál fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy a nemzet múltjának eseményeit az ország mai helyzetére kiható következményeiben világítsuk meg. Ennek megfelelően - bár az ismeretanyag beosztása itt sem szorul változásra - a szűkebbre szabott tanulmányi időhöz alkalmazkodva el kell hagyni a csak időleges, átmeneti jelentőségű mozzanatokat, és a hazai és európai politikai és társadalmi, gazdasági és művelődéstörténeti fejlődés jelentős eseményeinek lehető világos összefüggésben való tárgyalására kell törekedni. Az elérendő cél: az emberiség s ezzel kapcsolatban a magyarság társadalmi és gazdasági fejlődésének és folytonos művelődésének megismerése, hogy ezáltal mai műveltségünket mint az évezredek fejlődésének eredményét tudjuk értelmezni és értékelni. Éreztetni kell, hogy az eszmék és intézmények mily kölcsönös hatásban állnak a nagy történelmi mozgalmakkal.

(5) A gazdasági és társadalmi ismeretekre vonatkozóan a 37000/1945. VKM rendelet mellékletének II. része, 5/c. pontjában tett megállapítások alapján ezt a tárgyat szerkezetileg is teljesen össze kell vonni a mindennapi kérdések tárgykörével. Az ily módon egy tantárggyá tett két azonos célu tantárgy ismeret-anyagát ugy kell feldolgozni, hogy a tanulmányi menet gerincét valamennyi osztályban a gazdaság és társadalmai ismeretek alkossák, alkalomszerűen kapcsolódva a mindennapi kérdések időszerű anyagához.

(6) A föld- és néprajz gimnáziumi tantervi anyaga megfelelő összevonásokkal rövidebben dolgozható fel - tekintve, hogy az ott alapul vett közvetlen környezetszemlélet és szülőföldszemlélet fokán a felnőttek már túlhaladtak - egyben a tárgyi és szellemi néprajz ismereteivel is kibővíthető. A III. osztály csillagászati- és fizikai földrajzi anyaga pedig már eredetileg is inkább a felnőttek oktatására alkalmas. A VII. osztályos tantervi anyag politikai földrajzi részének tárgyalásánál tekintettel kell lenni a gazdasági és társadalmai ismeretekhez való kapcsolódásra.

(7) A latin nyelv tantervi redukciója elkerülhetetlen nemcsak a rövidebb tanulmányi idő miatt, hanem azért is, mert a felnőtt tanulók értelmi irányulása és tanulási teljesítőképessége e tárgyban a tapasztalatok szerint általában nem egyezik a gyermekkor frissebb és alkalmazkodóbb felfogó és megtartó képességével. Az olvasmány anyagának osztályonként való csökkentésével és a nyelvtani, különösen t mondattani követelmény mérséklésével lehel a megtartott legszükségesebbeket eredményesen elsajátíttatni, s igy elérhető a római szellem megismerése és a nyelvtani ismeretnek olyan foka, amely ehhez szükséges. Az alsóbb osztályokban főként a nyelvtan és a megfelelő szókincs elsajátítására kell törekedni, mig a felsőbb osztályokban a kellően megválogatott szemelvények fordításával a régiségtani ismeretekkel kapcsolatban a római szellem állami, társadalmi és kulturális téren való megnyilatkozásait kell megismerni.

(8) Az élő idegen nyelv óraszámának megállapítása számotvetett azzal a nehézséggel, amit ez a tanulmány a felnőtteknek általában okoz. Az adott keretek közt azonban biztosítani lehet azt a minimumot, amit a gimnáziumi tanterv célkitűzése és ismeretanyaga jelent. A tanulmányi rendet illetően általában az anyaiskola rendszerét kell követni, a 37000/1945. VKM rendelet II. rész 5/g. pontjában jelzettek figyelembevételével. Egy tanuló azonban csak egy élő idegen nyelvet tanulhat még akkor is, ha az anyaiskola rendeskoru tanulói két élő idegen nyelvet tanulnak.

(9) A bölcsészet tantervi feldolgozásában arra kell ügyelni, hogy a pszichológiai részben a tudati lelki folyamatok (érzet, szemlélet, képzet, figyelem stb.) részletező definitív tárgyalása helyett inkább a funkcionális és cselekvő mozzanatok gyakorlati tárgyalásmódja érvényesüljön, tehát pl. a gazdaságos tanulás, a nyelv, a gondolkozás, az ösztönös cselekvés magyarázata, az elhatározáson alapuló akarat gyakorlása, a jellem stb. kérdései nyerjenek megvilágítást. Feltétlenül ki kell egészíteni ezt a gyermek lelki fejlődésének és a helyes nevelés lélek gondolkodás elemi formáinak, a fogalom definiciónak az ítélet, következtetés formai ismertetésének tárgyalása csak a szükséges legkevesebbre szorítkozzék.

(10) A természetrajz gimnáziumi tantervi anyagának elvégzése csak az V. osztályban okoz nehézséget. A növény és állattípusokra, valamint a külső-belső alkati tulajdonságokra vonatkozó ismeretek kiegészítése és ennek alapján a természetes rendszer felépítése - a felnőtt hallgatónak e téren szerzett bővebb tapasztalatai alapján - a rövidebb tanulmányi időben is elvégezhető. A továbbiakban, a még rendelkezésre álló időhöz alkalmazva kell tanítani az élőlények kölcsönös függőségére, az öröklékenységre, valamint az életföldrajz elemeire vonatkozó részeket, amelyek a közvetlen tapasztalatin jóval túlmenő tanulmányokat kivánnak. Ezekből tehát egyes részeket a szükség szerint mellőzni lehet s ebben az legyem az irányadó, hogy elsősorban a tapasztalattól távolabb álló részletek hagyhatók el. A kihalt állat és növényfajok tárgyalása elmaradhat, az embertan elemei pedig a VI. osztályos egészségtan keretében tanitandók.

(11) A vegytan tanításában a gimnáziumi anyagnak csak a kísérleti alapon tárgyalható összevont részei végezhetők el a rövidebb tanulmányi időben, a testek csoportosítása és a változások főbb törvényei hangsúlyozásával. A kémiai változások elvontabb, képletekkel és a folyamatok szkématizálásával járó tárgyalása helyett több teret kell adni az emberi művelődés technikai vonatkozásainak, valamint a háztartási alkalmazásoknak. A reális tagozat nagyobb óraszámában ezzel szemben a gimnázium teljes tantervi anyaga feldolgozható. Az V. osztályban a szervetlen kémia és a nem-fémes elemek a szénvegyületekig, a VI. osztályban a legfontosabb szerves vegyületek és az atomelmélet alapjainak ismertetése kerüljön sorra.

(12) A természettan II. osztályos anyagában szintén a technikai alkalmazások megvilágítása legyen az elemi ismeretek lényeges célja, míg a VII-VIII. osztályban korunk természettudományi vívmányainak megértetésére kell törekedni. A tisztán kísérleti fizikai tárgyalás mellett tehát az elméleti részletekben csak a legszükségesebbekre kell szorítkozni. Ily módon a redukált gimnáziumi tananyag a szűkebb időtartamban is elvégezhető. A reális tagozatban viszont a bővebb óraszám, a teljes gimnáziumi anyag tárgyalását teszi lehetővé, amelynek keretébe az atomfizika elemeit is be kell illeszteni.

(13) A mennyiségtan I-II. osztályos gimnáziumi anyagából a műveletek begyakorlására és a kereskedelmi alkalmazásokra szánt rész rövidíthető, viszont több időt kell fordítani a függvénytani elemek előkészítésére és a mértani részre. A III. osztálytól kezdve az aritmetikai-algebrai elemek, valamint a formalisztikus tárgyalási mód előtérbe jutása okoz nehézséget, tekintettel az erősen redukált munkaidőre. Itt lényeges anyagcsökkentést kell végezni és az elvontabb formákat lehetőleg mindig a természetes számok köréből vett illusztrációkkal kel) megvilágítani. Elhagyhatók általában a legelemibb bevezetésen túlmenő bonyolultabb részletek és feladatok. A törvényszerű kapcsolat matematikai kifejezésére az elemi függvénytani, trigonometriai és koordináta-geometriai ismeretek is elegendők. A reális tagozatban a gimnáziumi anyag lényeges részeiben elvégezhető, sőt a függvénytani rész a fentebb említett rendelet vonatkozó irányelvei szerint bővithető is.

(14) Az ábrázoló-mértan keretében a dolgozók gimnáziumának reális tagozatában a VI-VIII. osztályban általában a volt reáliskola tantervi anyagát kell feldolgozni. A VI. osztályban, a vetítés (a két képsikon való parallelprojekció, egyenes vonalú idomok vetületei, árnyék), a transzformáció, a sik leforgatása, térelemek szöge, egyszerűbb idomok ábrázolása, árnyéka és kifejtése. A VII. osztályban: a síkidom két képe és leforgatása, kép és árnyék affinitása, gúla, hasáb síkmetszetéről való kifejtése, s a kör képei, körrel affin ellipszis; egyenes körkúp és körhenger ábrázolása, felületek érintő síkjai, egyenessel való metszés. A VIII. osztályban: gömb és forgási testek ábrázolása, érintősík; árnyékszerkesztés, egyenessel való metszés. Perspektíva: a tárgyalt idomok ábrázolása, gyakorlati alkalmazások.

(15) A rajz- és művészeti ismeretek tanitásában a rajzkészség fejlesztésén kivül az általános műveltséghez nélkülözhetetlen tájékoztatást kell megadni a jelentős képzőművészeti alkotások terén. Ez a cél az alig csökkentett tanulmányi időben jól megvalósitható.

(16) Az egészségtani ismeretek összevontan, a serdületleneknek szánt felvilágosító és bevezető részek elhagyásával, a rövidebb tanulmányi időben is megtárgyalhatók.

(17) Az ének- és zenei ismeretek kötelező rendes tárgyként a tantervben nem szerepelnek. A magyar népi dallam elemeit, valamint, az általános zenekultúra alapjait az önként jelentkezőkből szervezendő énekkar keretében kell megismertetni.

2. A DOLGOZÓK POLGÁRI ISKOLÁJA

18. §

A) A dolgozók polgári iskolájának óraterve

19. §

B) A dolgozók polgári iskolájának tantervére vonatkozó rendelkezések

(1) A dolgozók polgári iskolájának tanterve a művelődési cél és az ismeretanyag kiválasztása tekintetében általában a polgári fiúiskola érvényben lévő tantervéhez igazodik. Az alábbiakban vázolt módosításokat a rövidebb tanulmányi idő és a tanulók érettebb kora, valamint az a körülmény indokolja, hogy a férfiak és nők számára a lényegében azonos tantervet kell összeállítani. (1. még a 17. § (1) bekezdésének utolsó mondatát.)

(2) A hit- és erkölcstan tanítására vonatkozóan lásd a 17. § (2) bekezdését.

(3) A magyar nyelv és irodalom tanításában az I. és II. osztályban a teljes nyelvtani anyag és a felnőttkornak érdeklődési körének megfelelően választott olvasmányok dolgozandók fel. A III. és IV. osztályokban gondosan kiválogatott szemelvények olvasásával szereztessük meg a tanulókkal a kellő irodalmi tájékozottságot. A IV. osztályban az irodalomismertetést a ma élő írók műveinek ismertetéséig kell elvezetni. (1. még a 17. § (3) bekezdését.)

(4) Történelem. A távolabbi mult történelmét kivonatosan, inkább csak az összefüggések felismeréséig, az ujabb idők eseményeit előidéző koreszméket behatóbban kell ismertetni, hogy a tanulók a mai politikai és társadalmi fejlődésről tájékozódást nyerjenek.

(5) A föld- és néprajz anyagából minden fölösleges részletekbe menő adatot el kell hagyni és inkább az áttekintő tájékozódásra kell törekedni. Az ilymódon nyert időt a néprajzi és gazdaság-földrajzi ismeretekre kell fordítani.

(6) Az élő idegen nyelv óraszáma változatlan, de a rövidebb tanulmányi időre való tekintettel az olvasmányi anyag bizonyos csökkentése szükséges, (1. még a 17. § (8) bekezdését.)

(7) A növény- és állattan tanításában nagyobb mértékben lehet támaszkodni a felnőtt tanulók tapasztalati ismereteire; ezeknek rendszerezéséről és tudatosításáról kell elsősorban gondoskodni.

(8) Az ásványtan és vegytan teljes tanulmányi anyaga elvégezhető, tekintettel a változatlan óraszámra és a felnőttek e téren szerzett ismereteire.

(9) A természettan tanításában a legszükségesebb törvényszerűségek és jelenségek bemutatása és ismertetése alapján főként a mindennapi életben szereplő gyakorlati alkalmazások tárgyalandók.

(10) A mennyiségtan, mértan és könyvviteltan tanterv anyaga a felnőttek nagyobb számolási készségére való tekintettel könnyebben elvégezhető. E tárgy keretében a kereskedelmi számtan, a mértan és az algebrai bevezetés tárgyalására kell gondot fordítani.

(11) Az élet- és egészségtan tanításában a felnőttek által tapasztalatból ismert számos anyagrész elhagyható, e helyett inkább a test ápolására és a higiéniára vonatkozó ismereteket kell behatóan tárgyalni.

(12) A társadalmi, közgazdaságtani és jogi ismeretek tanítását a mindennapi kérdések tantárgyával kell összekapcsolni olymódon, hogy a tanulók által felvetett időszerű problémák tárgyalásában is a tantervben előirt társadalmi, jogi és közgazdasági alapismeretek képezzék a súlypontot. A rendeskoruak iskolájának IV. osztályára előirt közgazdasági és jogi ismeretanyagnak négy osztályban való behatóbb feldolgozására és a társadalmi ismeretekkel való kiegészítésére vonatkozóan a hivatalosan engedélyezett tankönyvet (vezérkönyvet)- kell figyelembe venni.

(13) A rajz- és műalkotások ismertetésében a nélkülözhetetlen művészeti nevelés mellett a lehetőségig gondoskodni kell a rajzbeli kifejezőkészségnek gyakoroltatásáról is, figyelemmel a polgári iskola, gyakorlati célkitűzésére. Ezt a rövidebb tanulmányi időben csak az anyag tervszerű kiválasztásával lehet elérni.

(14) Mezőgazdasági és ipari ismeretek tanításában az iparos foglalkozású tanulók túlsúlya esetében inkább az ipargazdasági, anyag-és gyártási alapismeretek, mezőgazdasági foglalkozásúaknál inkább a, mezőgazdaságtan alapismeretei tárgyalandók. Tekintettel arra, hogy az ipari ismeretek tanítása a polgári iskolában eddig nem volt bevezetve, e tárgykör tanitását feltétlenül megfelelően képzelt szakemberre kell bízni. Az ismeretanyag kiválasztásában az ipari középiskolák tantervi anyagát (tankönyvét) kell figyelembe venni. A gyakorlati oktatás a felnőttkoruak e téren felvett ismereteire való tekintettel nagymértékben csökkenthető. A leányiskolában előirt háztartástan oktatását alkalomszerűen, a férfihallgatók gyakorlati óráival egyidőben külön csoportban lehet elvégezni.

(15) Az ének és zene tanítása a dolgozók polgári iskolájában rendes tárgyként nem szerepel. Az önként jelentkezőkből szervezett énekkarok vezetésével kapcsolatban a népi dallamok és dalok megismertetésével a magyar zenei műveltség alapvetésére kell törekedni.

3. A dolgozók tanítóképző intézete

20. § (1) A dolgozók tanitóképzőintézetében a tanulmányi idő összesen 3 naptári évre terjed éspedig az I-IV. osztály a dolgozók iskoláira általában megállapított 6 hónapos tanévü, az V. osztály teljes (10 hónapos) tanévü.

(2) A dolgozók tanitóképzőintézetének osztályaiba való felvétel előtt a tanulónak a tanitói hivatásra való testi alkalmasságát a tanítóképzőintézeti rendtartás fennálló rendelkezése szerint igazolnia kell.

(3) Azoknak a tanulóknak, akik a dolgozók tanitóképzőintézetében kívánják tanulmányaikat folytatni, a tanitóképzőintézet megfelelő osztályába való végleges felvétele előtt a tanítói hivatásra való. lelki-szellemi alkalmasságát meg kell vizsgálni. Ezért az I-IV. osztályba a testi alkalmasság megállapítása után beiratkozókat az első tanévükre csak feltételesen lehet felvenni. A szellemi alkalmasság megállapítása a tanári testületnek a tanuló személyiségéről egy tanéven át szerzett tapasztalatai, megfigyelései, valamint a tanulmányi eredmény alapján történik; amennyiben a megfelelő feltételek biztosithatók, eszközlélektani vizsgálattal kell kiegésziteni az iskolai tapasztalat adatait. Az alkalmasságára vonatkozó döntést a tanári testület az évvégi osztályozó értekezleten hozza meg.

(4) A dolgozók tanitóképzőintézetében véglegesen felvett tanulóként csak az folytathatja tanulmányait, akinek a tanitói hivatásra való lelki-szellemi alkalmassága az előbbi bekezdésben jelzett módon megállapítást nyert.

(5) Azoknak a növendékeknek, akik középiskolai érettségi bizonyítványuk alapján a dolgozók tanitóképzőintézetének V. osztályába nyernek felvételt, a szellemi alkalmasságát a (3) bekezdésben jelzett módon, de a tanitás kezdetétől számított 3 hónap elteltével kell megállapitani. A tanulmányi eredmény megállapítása, valamint az alkalmasság eldöntése az I. tanévnegyedi ellenőrző értekezleten történik.

21. §

A) A dolgozók tanítóképző-intézetének óraterve

22. §

B. A dolgozók tanítóképző-intézetének tantervére vonatkozó rendelkezések

(1) A dolgozók tanítóképző-intézetének tanitásterve a művelődési cél és az ismeretanyag kiválasztása és módszeres feldolgozása tekintetében általában a tanítóképző jelenleg érvényben lévő tanitástervéhez és a hozzáfűzött utasításokhoz igazodik. A kevesebb óraszámnak és tanítási időnek megfelelően a tantervi anyagot is csökkenteni kell. Az anyag csökkentésének és a módszer megválasztásának szempontjait, valamint a helyi szükségletek kielégítésének lehetőségét az alant következő bekezdések körvonalazzák.

(2) A tanítás módszerével kapcsolatban a legfőbb kívánalom az, hogy a felnőtt tanulókkal a tantervi anyagot- a tanítási órákon ugy kell elsajátíttatni, hogy az elméleti ismereteket a népiskolában folyó nevelőmunka tanulmányozása, majd az ott folytatott tényleges gyakorló tanitás közvetlen tapasztalatai szőjjék át. E végett a népiskolák látogatását (hospitálás) és a tanitási gyakorlatot a felnőtt dolgozók életkörülményei által megengedett legnagyobb mértékben be kell illesztem az egyes osztályok tanmenetébe. Tekintettel arra, hogy a tanítási gyakorlat a tanitóképző-intézet IV. és V. osztályában kerül sorra, ezt megelőzően iskolalátogatásokat kell bevezetni már az I-III. osztályban is, amit a lélektan és gyermektanulmány, valamint a nevelés- és tanitástan tanításával lehet egybekapcsolni. Ezeket a látogatásokat legalább, havonta egy izben kell a tanmenetbe beilleszteni.

(3) A hittan tanitási anyagát az illetékes egyházi főhatóságok állapítják meg. Kívánatos azonban, hogy azok az anyagrészek, amelyek a népiskola vagy általános iskola tanitási anyagában is előfordulnak, különös gonddal és alapossággal tárgyaltassanak (1. még a 17. § (2) bekezdésének 2. és köv. mondataiban foglaltakat.)

(4) Neveléstan-, tanitástan és módszertan. Az I-III. tanévben, főként a neveléstan alapvonalait kell tárgyalni. Ennek során az egyén és a közösség viszonyának megvilágítását, majd az iskola nevelési célját és eszközeit (módszereit), valamint az iskolai szelekció társadalomformáló hatását kell a neveléstani alapelvekkel kapcsolatban különösen hangsúlyozni. A IV. tanéven a tárggyal párhuzamosan induló tanítási gyakorlatokra való bevezetésül a tanitástan és a módszertan, főként pedig a didaktika legfontosabb elvi és gyakorlati követelményeiről kell áttekintést adni, hogy a növendékek általános tájékozódást szerezzenek a tanitás gyakorlati menetéről, a fegyelemtartás, osztályfoglalkoztatás, stb. kérdéseiről. Gondoskodni kell e kérdések korszerű elvi (pedagógiai, lélektani) megvilágításáról.

(5) Neveléstörténet és iskolaszervezettan. A neveléstörténetet az iskolaszervezettani vonatkozások kiemelésével kell tanítani s a nevelés történeti anyag végén a különböző iskolatípusok történetének tárgyalásakor kell a mai magyar iskolaszervezetet megismertetni; nem feledkezve meg arról, hogy az iskolaszervezettan tanitásának egyik igen fontos feladata a szükséges népiskolai tárgyi és gyakorlati (ügyviteli) ismeretek nyújtása.

(6) Nevelési és tanítási gyakorlatok. A IV. tanévben a neveléstan, tanitástan, és módszertan tanításával párhuzamosan meginduló nevelési és tanítási gyakorlatok során előbb a kevesebb didaktikai és metodikai ismeretet igénylő tárgyak tanítására kerüljön sor: betüismertetés, írás-olvasás, ének, testgyakorlás, számolás-mérés, majd később a beszéd- és értelemgyakorlat az I-II. osztályban. Azokat a tárgyakat, amelyeknek tanításához behatóbb didaktikai és metodikai ismeretek szükségesek, csak akkor kell sorravenni, amikor a tanítástani és módszertani órákon e tárgyak tanításának módszere már megtárgyalható. A IV. osztályban a nevelési és tanítási gyakorlatokra szánt heti 3 órából egyet a tanítások előkészitésére, egyet azok megbeszélésére kell fordítani. Az V. osztály heti 6 órájából egy-egy óra essék az előkészítésre és egy-egy a tanítások megbeszélésére. Az V. osztály II. félévében azonban az előkészítést az elért eredményekhez képest csökkenteni lehet.

(7) A lélektani és gyermektanulmányi ismeretekbe való bevezetésében a szemlélet, képzet, tudat stb. részletesebb elemző tárgyalása helyett az ismeretszerzés, az értelmes gondolkozás és a cselekvés lelki alapjainak lélektani megvilágítására kell törekedni. Különös gondot kell fordítani a lelki fejlődés rendes és rendellenes jelenségeinek megismertetésére. A gyermektanulmány az élő gyermek megfigyeléséből induljon ki. Erre a népiskolai osztályok, csecsemő és napközi otthonok látogatása nyújt alkalmat. Az így szerzett tapasztalatok megbeszéléséhez kell kapcsolni a szükséges mélylélektani (individuális pszichológiai) tájékoztatást. A nevelési gyakorlatban alkalmazott korszerű (európai és amerikai) ujitások ismertetésekor rá kell mutatni a gyermektanulmányi alapokra. A magyar úttörőket - elsősorban Nagy Lászlót és követőit - kellőképen méltatni kell.

(8) Iskolánkivüli népmüvelés. Rá kell mutatni azokra az elvekre és módszerekre, amelyekkel a tanító felkeltheti és kielégítheti a magyar népben, a művelődés és az ismeretszerzés iránti vágyakozást. Programmot kell készíteni a népművelési műsoros esték és tanfolyamok számára, általában rövid, gyorsan váltakozó, érdeklődést keltő és szórakoztató műsorszámokból stb.

(9) Magyar nyelv- és irodalom. Tekiniettel arra, hogy a tanítóképző intézeti növendékek szóbeli és írásbeli kifejező-készsége, helyesírási tájékozottsága és helyes nyelvhasználata a tanitói pályán nélkülözhetetlen készségek, éppen ezért ezek elsajátíttatása a magyar nyelv és irodalom tanításának egyik legfőbb tárgyi és egyben nevelői célja. Az előadás állandó gyakoroltatásával kell tehát összekapcsolni az irodalomtörténeti, valamint a stilisztikai, poétikai, retorikai ismeretek tárgyalását, és részletekbemenő alapossággal, a tanulók bevonásával kell megtárgyalni az írásbeliek, főként az iskolai dolgozatok elkészítését. A szükséges nyelvtani ismereteknek a tanítási órákban való pontos és alapos megbeszélését és rögzítését tartsa a tanár elsőrendű feladatának.

(10) Történelem. A történelem tanításában a megadott szűkebb keretek között is gondoljon a tanár a társadalomformáló erőknek és hatásaiknak átfogó szempontok szerint való megvilágítására, hogy a tanuló a nemzet múltjának eseményeit mai helyzetünkre kiható következményeiben lássa. A népiskolában, ill. általános iskolában tanítandó anyagra kellő figyelmet kell fordítani.

(11) A föld- és néprajz tanításában a hangsúly a magyar földnek és a nép életének megismerésén legyen. A hazánkat körülvevő országok és a világrészek földrajzi, gazdasági és művelődési viszonyainak tárgyalásában is az európai életközösségre és benne hazánk életviszonyaira ható tényezőket kell kiemelni.

(12) Az élő idegen nyelv tanítására vonatkozóan lásd a 19. § (6) bekezdését.

(13) A mennyiségtan tanításában a legfontosabb az alacsonyabb műveletek végzésében való teljes biztonság, különösen a népiskolában (általános iskolában) is tanitandó számkörben (racionális, egész és törtszámok). Ezt a biztonságot az aritmetikai gyakorló feladatok végzésekor fokozni lehet a próbákban, kiszámításokban, magyarázó példákban stb. sűrűn alkalmazott közönséges számokkal való kalkulációkkal és a fejszámolás állandó gyakorlásával. A rövidebb tanítási idő miatt az aritmetikai-algebrai elemek, valamint a formalisztikus tárgyalási mód okoz nehézséget. Itt lényeges anyagcsökkentést kell végezni és az elvontabb formákat lehetőleg mindig a természetes számok köréből vett illusztrációkkal megvilágítani. Elhagyhatók általában a legegyszerűbb elemi bevezetésen túlmenő, bonyolultabb részletek és feladatok. A statisztikai adatok, függvényszerü változások grafikus ábrázolására nagy gondot kell fordítani.

(14) A természettan tanításában a mindennapi élet fizikai jelenségeinek, technikai eszközeinek, s korunk természettudományi vívmányainak megértetésére kell törekedni, valamint arra, hogy a tanulók a népiskolában (általános iskolában) végzendő elemi kísérletek végrehajtásában kellő gyakorlatra és jártasságra tegyenek szert. A tantervi anyagnak két osztályra (III-IV.) való elosztása folytán lehetőség nyílik a III. osztályban a hő-, hang- és mozgástani jelenségeknek, a IV. osztályban a mágnesesség-, elektromosság- és fénytani jelenségeknek behatóbb ismertetésére. Be kell mutatni és kellőképpen gyakoroltam a sajátkészítésű egyszerű eszközökkel végezhető kísérleteket, valamint a kisérleti felszerelés selejt anyagokból való összeállítását, a meglévő felszerelés esetleges hiányainak ily módon való pótlását. A kísérleti gyakorlati tárgyalás mellett az elméleti részből azokra az általános törvényszerűségekre kell gondot forditani, amelyek a népiskolai (általános iskolai) tantervi anyag átfogóbb és mélyebb megértéséhez szükségesek.

(15) A vegytan tanításában a kísérleti, és a mindennapi élet anyagi jelenségeire vonatkozó tárgyalás melleit az elméleti részből csak a legszükségesebbre kell szorítkozni.

(16) Az iskolaegészségtan és közegészségügy tanításában a II. osztályban tanult alapismeretekre támaszkodva az V. osztályban főként a betegségek és az ellenük való védekezés, valamint a közegészségügy népesedési, iskolai, társadalmi vonatkozású kérdései kerülnek tárgyalásra. Ezzel kapcsolatban a kellő adatszerű és szemléletes bemutatásról táblázatok, grafikonok, képek) minden eszközzel gondoskodni kell.

(17) A természeti, gazdasági, illetőleg háztartási ismeretek tanításának legfőbb feladata az legyen, hogy a leendő tanító - a növény-és állatvilágról a népiskolában tanitandó ismeretek alapos elsajátítása után - a mindennapi élet gazdasági tényeit rendszeres áttekintéssel megismerje és azokat - elsősorban a természetismereti tárgyak és a mennyiségtan tanításában - kellően fel tudja használni.

A természetrajz tantervi anyagából tehát az élőlények szervezetének megismerése és rendszeres áttekintése alapján a növény- és állatvilág gazdasági szerepére és értékelésére vonatkozó részek a fontosak. A nőtanulók számára külön csoportban a legfontosabb háztartási ismereteket kell tanítani.

(18) Közgazdaságtan, jogi és társadalmi ismeretek. A közgazdaságtani alapismeretek mellett a gazdasági- és szociális jelenségek összefüggésének, törvényszerűségeinek megvilágítására kell törekedni. A közgazdaság jelenségeinek, intézményeinek és a gazdasági természetű társas kapcsolatoknak ismertetésénél a szövetkezet szerepét és jelentősegét ki kell emelni. Ezzel és a jogrendszerünkről való tájékozódással kell a felnőtt tanulók közösségi felelősségérzetét megerősíteni. A tanításban sűrűn kell alkalmazni a megtelelő statisztikai grafikonokat (pl. birtokmegoszlás, szövetkezetek hálózata, iparosodás, közlekedés stb.). Mindenkor tekintettel kell azonban lenni a népiskola (általános iskola) tantervi anyagára.

(19) A kézimunkát külön csoportban kell tanítani a férfi- és nőtanulók számára. A tantervi anyag erős csökkentést kíván; a legszükségesebb ügyességi gyakorlatokra kell szoritkozni, állandó figyelemmel a hazai népművészetre és a falusi háziipar diszitőmotivumaira.

(20) A rajz előirt tantervi anyaga az adott óraszámban feldolgozható. Különös figyelmet kell fordítani a tehetséges tanulók önállóbb rajztevékenységének irányítására, valamint a magyarázó, szemléltető táblai rajz gyakorlására. A műalkotások ismertetésében a megfelelő szemléltetés, s minden korszakban a népi művészi tevékenység megvilágítása a fontos.

(21) Ének és zene. Az éneklésben és hangszerjátékban az I-III. osztályokban szerzett készséget a kél felső osztályban legalább könnyebb dallamok kifogástalan előadásáig kell fejleszteni, a népiskolai énektanítás követelményeinek figyelembevételével. A legalapvetőbb általános zenei és esztétikai ismeretekre szintén gondot kell fordítani.

(22) Karének. A külön karénekórák legfőbb feladata az, hogy a tanulók az önálló énekkarvezetés alapismereteit, a népiskolai énekkarok szervezését, betanítását és vezetését a karéneklés kellő gyakorlása mellett, elsajátítsák.

(23) A testgyakorlás. A tanítóképző-intézet V. osztályában rendelkezésre álló heti 1 órában a népiskolai és általános iskolai testnevelési tantervi anyag és módszer elsajátíttatására kell törekedni.

23. §

5. A dolgozok óvónőképző intézete

(1) A dolgozók óvónőképző intézete I-IV. osztályában a tanulmányi idő általában a dolgozók iskoláira megállapított négy hathónapos tanévre, összesen kél naptári évre terjed.

(2) Az óratervnek az érvényben lévő óvónőképzőintézeti óratervtől való eltérését a megrövidített képzési időn, a tanulók magasabb korán és élettapasztalatán kívül a korszerűbb kiképzés biztosítása tette szükségessé.

(3) Az egyes tantárgyak tanításánál általában az óvónőképzők eddigi tantervi anyagát a többi iskolafajánál nagyobb mértékben kell a korszerű pedagógiai követelményekhez alkalmazni. Főként a tantervben eddig kellőképpen nem érvényesült ujabb pedagógiai elméleteket és gyakorlatokat, továbbá az egyes tudományágak alkalmazott eredményeit és a kisdednevelés fejlődésének ujabbkori történetét kell a lehetőséghez képest behatóbban ismertetni.

(4) A vegytan, természettan, mennyiségtan és a női kézimunka tanításától a rendelkezésre álló rövid tanulmányi idő rövidsége miatt el kell tekinteni.

(5) A dolgozók óvónőképző intézetébe azok a nők vehetők fel, akiknek életkora és előtanulmánya az 5. §-ban foglaltaknak megfelel és akik az óvónői hivatásra való alkalmassági vizsgálaton megfelelnek. Az alkalmassági vizsgálat orvosi (egészségi, szinérzék, ép beszéd) zenei-hallási és személyi rátermettségi vizsgálatra terjed ki. Az eszközlélektani vizsgálatnak a lehetőséghez képest való alkalmazására külön intézkedés történik.

24. §

A) A dolgozók óvónőképző-intézetének óraterve

25. §

B. A dolgozók óvónőképző-intézetének óratervére vonatkozó rendelkezések

(1) A hittan tanítási anyagát az illetékes egyházi főhatóságok állapítják meg.(L. még a 17. § (2) bekezdésének 2. és a következő mondataiban foglalt utasításokat.)

(2) A magyar nyelv és irodalom anyagát az irodalomtörténeti fejlődés keretében kell feldolgozni. Az anyag kiválasztásánál szem előtt kell tartani, hogy mit használhatnak fel belőle a tanulók óvónői hivatásuk gyakorlásában. Ennek az anyagnak a feldolgozására több időt kell fordítani. A magyar nyelv és irodalom tanításában főképen a tanulók szóbeli és írásbeli kifejezőkészségének, értelmes, magyaros és szép előadásának minél teljesebb kifejlesztésére kell törekedni. (L. még a 22. § (9) bekezdését.)

(3) A történelem anyaga Magyarország története és az állampolgári kötelességek és jogok ismertetése. (L. a 22. § (10) bekezdését.)

(4) A föld- és néprajz tárgya Magyarország föld- és néprajza.

(5) A természeti ismeretek tanításában az élőlények szervezetének és működésének megismertetése a cél. Arra kell törekedni, hogy az itt tanultak a test- és élettannal, továbbá a háztartási ismeretekkel szoros kapcsolatban egységes biológiai szemlélet kialakulását segitsék elő.

(6) Az ember lelkivilágának ismertetésénél a 22. § (7) bekezdésében foglaltak az irányadók. A kisgyermekek lelkivilágának ismertetésénél a gyermek megfigyeléséből kell kiindulni, amelyre az óvodai hospitálások, azok megbeszélése a csecsemő- és napközi otthonok meglátogatása nyújtanak alkalmat.

(7) A nevelés alapelveit és a kisgyermekek nevelésének módszertanát a II. és a III. tanévben olyan sorrendben kell tanítani, ahogy azt a gyakorlati kiképzés szükségessé teszi.

(8) A magyar kisdedóvás története. A IV. tanévben heti 2 órában a magyar kisdednevelés történeti fejlődésének részletesebb ismertetése mellett a korszerű külföldi rendszereket is ismertetni kell. Heti 2 órát pedig a magyar kisdednevelés szervezetének, továbbá az óvónők szolgálati feladatainak (ügykezelés, stb.) a megismerésére kell fordítani.

(9) Az óvodai gyakorlatok óráin a tanulók az I. tanévben az óvodai foglalkozásokhoz anyagot (főként népi gyermekverset, dalt, játékot) gyűjtenek és a megadott szempontok szerint az óvodai munkát figyelik meg. A II. tanévben a nevelési ismeretekkel kapcsolatosan megkezdődik a gyakorlati kiképzés. A III. és a IV. tanévben a tanulók megfelelő előkészítés után már önállóan foglalkoznak az óvodában. A foglalkozást megbeszélés követi. A IV. tanévben a napközi otthonban szükséges tennivalókat is elsajátítják a tanulók. Alkalmat kell adni több óvoda meglátogatására.

(10) Az emberi szervezetet és életműködéseit az I. tanévben, az egészségtant és a magyar közegészségügy szervezetét a II. és a III. tanévben kell megtanítani. A III. és a IV. tanévben az elmélettel párhuzamosan kell az egészségvédelmi gyakorlatokat is elvégezni és az egészségvédelmi intézményeket meglátogatni.

(11) A háztartási ismeretek és gyakorlatok óráin a tanulók a nőnevelés és az óvónőképzés szempontjából szükséges ismereteket (népélelmezés, napközi otthon) és gyakorlatokat (főzés, stb.) sajátítják el.

(12) A játékos kézimunka célja a gyermekek játékos munkálatainak vezetéséhez és irányításához, továbbá a szemléltető eszközök elkészítéséhez szükséges kézügyesség elsajátíttatása. Különös gondot kell fordítani a népi gyermekjátéktárgyak megismertetésére és készítésének begyakorlására.

(13) A rajz megállapított tantervi anyagának felhasználásával arra kell törekedni, hogy a tanulók a lehetőségig elsajátítsák az óvodai foglakozáshoz szükséges rajzolási készségét és művészi izlést. Különös gonddal kell kifejleszteni a magyar népi, ábrázoló- és díszítőművészet megértését és értékelését, s a gyermeki ábrázolókészség ilyen irányú nevelésére való készséget.

(14) Az ének-órákon nemcsak az óvodai foglalkozáshoz szükséges dalok emlékezetből való megtanítására és a szép éneklés elsajátítására kell törekedni, hanem a kottáról való éneklés olyan fokú készségének az elsajátítására is, hogy a tanulók hangszer nélkül, önmaguk képesek legyenek uj dalok megtanulására. A magyar népi gyermekdalok megismertetésének és begyakorlásának az óvónőképző-intézeti énektanítás középpontjába kell kerülnie.

(15) Zene. Tekintettel arra, hogy a rövidebb tanulmányi idő alatt a hegedüjáték tanításával esetleg a tanulók többségénél nem érhetnénk el az óvodai zenetanulás célját, ezeket a tanulókat valamelyik játékos hangszer (furulya, facimbalom, fémcimbalom) használatára kell megtanítani.

(16) Az óvodai játékok óráin az óvodában szükséges gyermekjátékokat és rendgyakorlatokat - főként az eredeti népi gyermekjátékokat - kell begyakoroltatni.

III. fejezet

Átmeneti rendelkezések

26. § Ez a rendelet kihirdetése napján lep hatályba.

Budapest, 1946. évi február hó 7. napján.

Dr. Keresztury Dezső s. k.,

vallás- és közoktatásügyi miniszter