2000/1946. ME rendelet

a büntetőjogi értékhatároknak, úgyszintén a pénzbüntetés és a pénzbírság mértékének ujabb felemelése és adópengőben meghatározása tárgyában

A minisztérium az 1946. VI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) Az 1928. X. tc. 1. §-ában, valamint az azt követően az 1945. évi augusztus hó 15. napjáig hatályba lépett jogszabályokban bűntett, vétség vagy kihágás minősítéséül vagy egyéb célból meghatározott büntetőjogi értékhatárok kétezerszeresökre, az 1945. évi augusztus hó 15. napját követően az 1945. évi december hó 1. napjáig hatályba lépett jogszabályokban meghatározott büntetőjogi értékhatárok kétszázszorosukra, az 1945. évi december hó 1. napját követően hatályba lépett jogszabályokban meghatározott büntetőjogi értékhatárok pedig tízszeresükre emeltetnek fel.

(2) Az (1) bekezdés szerint felemelt értékhatárokat az 1945. évi december hó 31. napja után elkövetett bűncselekményekre nézve adópengőben megállapítottnak kell tekinteni. E rendelkezés alkalmazása szempontjából az adópengőnek és a pengőnek a cselekmény elkövetése napján, ha pedig a cselekményt különböző napokon követték el, a legutolsó napon fennállott értékviszonya irányadó.

2. § (1) Bűntett, vétség vagy kihágás miatt kiszabható pénzbüntetésnek az 1928. X. tc. 5. és 18. §-ában, valamint az azt követően az 1945. évi augusztus hó 15. napjáig hatályba lépett jogszabályokban megállapított legalacsonyabb és legmagasabb összege kétezerszeresére, az 1945. évi augusztus hó 15. napját követően az 1945. évi december hó 1. napjáig hatályba lépett jogszabályokban megállapított összege kétszázszorosára, az 1945. évi december hó 1. napját követően hatályba lépett jogszabályokban megállapított összege pedig tízszeresére emeltetik fel.

(2) Az 1928. X. tc. 10. §-a értelmében a pénzbüntetésnek szabadságvesztésbüntetésre való átváltoztatása tekintetében irányadó összeg legalacsonyabb és legmagasabb mértéke kétezerszeresére emeltetik fel.

(3) A jelen § szerint felemelt összegeket adópengőben megállapítottnak kell tekinteni.

3. § Az erdőrendészeti áthágások miatt, úgyszintén a büntető vagy a közigazgatási eljárás folyamán büntetésként vagy rendbüntetésül, továbbá fegyelmi büntetésül kiszabható pénzbüntetésnek vagy pénzbirságnak, az 1928. X. tc. 15. §-ában, valamint az azt követően az 1945. évi augusztus hó 15. napjáig hatályba lépett jogszabályokban megállapított legalacsonyabb és legmagasabb összege kétezerszeresére, az 1945. évi augusztus hó 15. napját követően az 1945. évi december hó 1. napjáig hatályba lépett jogszabályokban megállapított összege kétszázszorosára, az 1945. évi december hó 1. napját követően hatályba lépett jogszabályokban megállapított összege pedig tízszeresére emeltetik fel. Az igy felemelt összegeket adópengőben megállapítottnak kell tekinteni.

4. § A 2. és 3. § rendelkezései nem érintik azokat a jogszabályokat, amelyek szerint az egyes esetekben kiszabható pénzbüntetés vagy pénzbírság összege százalékban vagy hányadban van kifejezve, vagy a kártól avagy a jogtalan nyereségtől függ, úgyszintén nem érintik a jövedéki kihágások tekintetében - ideértve a pénzügyi jogszabályokba ütköző szabálytalanságokat is - megállapított pénzbüntetésekre és pénzbírságokra vonatkozó rendelkezéseket.

5. § Az 1878. V. tc. 198. §-ának első bekezdésében említett kártalanítás összegének az 1928. II. tc. 1. §-ával megállapított alsó és felső határa, úgyszintén az 1896. XXXIII. tc. 589. §-ának második bekezdésében említett sérelemdij ősszegének az 1930. XXXIV. tc. 127. §-ával megállapított felső határa kétezerszeresére emeltetik fel. Az igy felemelt összegeket adópengőben megállapítottnak kell tekinteni.

6. § A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve a 2-4. §-ban emlitett pénzbüntetéseket és pénzbírságokat, úgyszintén az 5. §-ban említett kártalanítást és sérelemdijat adópengőben kell kiszabni, illetőleg megállapítani.

7. § (1) A jelen rendelet az 1946. évi március hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit - az alábbi korlátozással - a folyamatban levő ügyekben és a hatálybalépése előtt elkövetett cselekményekre is alkalmazni kell.

(2) Az 1. § rendelkezését folyamatban levő ügyben nem kell alkalmazni, ha abban a jelen rendelet hatálybalépésének napjáig már érdemleges határozatot hoztak.

(3) A jelen rendelet hatálybalépése előtt elkövetett és e szerint enyhébb minősités alá eső cselekmények elévülésének határideiét a jelen rendelet hatálybalépésének napjától kell számítani, kivéve, ha a korábbi súlyosabb minősítésnek megfelelő és a cselekmény elkövetésének napjától számított elévülési határidő előbb telik le.

(4) A 11220/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 186. szám) hatályát veszti.

Budapest, 1946. évi február hó 18-án.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök