22000/1946. KSzM rendelet

a nyilt árusítási üzletek nyitási és zárási ideje tárgyában

Az üzleti záróráról szóló 1942. VI. tc. 11. §-ában, valamint az üzleteknek köznapokon a nap megállapitott szakában kötelező nyitvatartása tárgyában kiadott 5820/1940. ME rendelet 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § (1) Budapest székesfőváros, továbbá Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Budafok, Rákospalota és Újpest megyei városok területén olyan nyílt árusítási üzleteket, amelyekben kizáróan vagy túlnyomórészt élelmiszert (csemegét, cukorkát és fűszerféléket is ideértve), vagy tüzelőanyagot árusítanak, köznapokon reggel 8 órától délután 1 óráig és délután 2 órától délután 5 óráig nyitva, a nap többi szakában pedig zárva kell tartani.

(2) Az (1) bekezdésben emlitett területen azokat a nyílt árusítási üzleteket, amelyek nem tartoznak a kizáróan vagy túlnyomórészt élelmiszert vagy tüzelőanyagot árusító üzletek körébe, köznapokon délelőtt 9 órától egyfolytában délután 5 óráig, szombatos délután 2 óráig szabad nyitva tartani.

(3) Az (1) bekezdésben említett területen azokat a nyílt árusítási üzleteket, amelyekben kizáróan továbbárusitók részére szolgáltatnak ki árut (nagykereskedés), tekintet nélkül az üzlet tárgyéra, továbbá a gépjáróművek árusítására berendezett üzleteket reggel 8 órától egyfolytában délután 4 óráig, szombaton délután 2 óráig szabad nyitvatartani.

(4) Az üzlet helye szerint illetékes elsőfokú Iparhatóság kivételesen engedélyt adhat az (1) bekezdésben említett üzleteknek köznapokon reggel 6 órakor való nyitására. Ilyen engedélyt, a körülmények alapos mérlegelése után, csak kivételesen indokolt esetben olyan üzlet tulajdonosa kaphat, aki igazolja, hogy üzlete nagyobb ipari üzem (gyár) közelében van és üzletének reggeli 8 órai nyítását a Szakszervezeti Tanács a gyári munkásság élelmiszerbeszerzése érdekében szükségesnek tartja. Az engedély határozott időre, legfeljebb egy évre szól, de meghosszabbítható.

(5) Az üzletek helye szerint illetékes első fokú iparhatóság kivételesen indokolt esetben engedélyt adhat a (2) bekezdésben említett üzleteknek reggel 9 óránál korábbi, legfeljebb 7 órai nyitására. Az engedélyt a körülmények alapos mérlegelése után, kivételesen indokolt esetben, csak olyan üzlet tulajdonosa kaphatja meg, aki igazolja, hogy üzletének korábbi nyitása közérdekből szükséges. Az engedély megadásánál figyelemmel kell lenni arra is, hogy az engedély az üzleti verseny szempontjait ne sértse. Az engedély határozott időre legfeljebb egy évre szól, de meghosszabbítható. Azok az üzletek, amelyek reggel 9 óránál korábbi nyitásra engedélyt kaptak, kötelesek annyi órával korábbon zárni, amennyivel korábban nyithatnak.

2. § (1) Az 1. §-ban emlitett területen minden nyílt árusítási üzletet (a 8. §-ban meghatározott kivételekkel)

1. január 1., február 1., március 15., április 4., május 1., november 1. napján, karácsony mindkét napján, valamint húsvét és pünkösd másodnapján egész napon át,

2. más Gergely naptár szerinti ünnepeken, továbbá nagypénteken és október 6-án, déli 12 órától a nap további szakában zárva kell tartani.

(2) Ha az (1) bekezdés 1. pontjában emlitett ünnepek a vasárnapot közvetlenül megelőzik, vagy követik, ezeken az ünnepnapokon az élelmiszer- és tüzelőanyagkereskedéseket reggel 7 órától 10 óráig nyitva lehet tartani.

3. § (1) A virágkereskedésekre általában az 1. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, ezeket az üzleteket azonban szombaton délután 4 óráig, újév napján és húsvét másodnapján déli 12 óráig, november 1-én pedig délután 4 óráig lehet nyitvatartani, újév napján azonban alkalmazottat foglalkoztatni nem szabad.

(2) A drogéria- és- illatszerüzleteket húsvét másodnapján reggel 9 órától déli 12 óráig nyitva lehet tartani, alkalmazottat azonban ezen a napon foglalkoztatni nem szabad.

4. § (1) Az az üzlet, amelyben árut részben továbbárusitók részben közvetlenül fogyasztók részére árusítanak, az 1. § (2) bekezdésének hatálya alá esik.

(2) Az 1. § (2) bekezdésében említett üzletekhez tartozó azok a raktárhelyiségek, amelyek az üzlethelyiségtől olyképen vannak elkülönítve, hogy az átjárás az egyik helyiségből a másikba lehetetlen, az 1. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés hatálya alá esnek.

(3) A gyárak telepei és raktárai, - amennyiben azokban önálló kereskedői tevékenységet nem folytatnak, - nem esnek a jelen rendelet hatálya alá.

5. § A jelen rendelet rendelkezéseinek vagy tilalmainak megszegésével vagy kijátszásával elkövetett kihágások tekintetében az 1942. VI. tc. 9. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

6. § (1) A jelen rendelet nem érinti az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. XIII. tc. rendelkezéseit; e törvény alapján bármilyen nyilt árusítási üzlet vasárnapi, illetőleg Szent István napi nyitvatartására adott mindennemű felmentés hatályát veszti. Ehhez képest vasárnap és Szent István napján minden nyílt árusítási üzletet az ország egész területén, egész napon át zárva kell tartani.

(2) A jelen rendelet nem érinti az üzleti sáróráról szóló 1942. VI. te. végrehajtás tárgyában kiadott 134800/1942. KKM sz. rendelet (Rendeletek Tára 3375. oldali 1., 2., 8., 15., 17.-24. és 30. §-ainak rendelkezéseit.

7. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 9300/1945. KKM sz. rendelet (Magyar Közlöny 56. sz.) eddig még hatályban volt valamennyi rendelkezése, továbbá a 84700/1945. KSzM sz. rendelet (Magyar Közlöny 205. sz. és a 17400/1946. KSzM sz. rendelet (Magyar Közlöny 89. sz.) hatályát veszti.

Budapest, 1946. évi június hó 22-én.

Rónai Sándor s. k.,

kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter