23600/1946. (XI. 29.) ME rendelet

a magyar állampolgárok gondozatlanul maradt külföldi vagyonának kezelése céljából gondnok kirendelése tárgyában

A minisztérium az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és az 1946: XXVIII. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) Magyar állampolgár külföldön lévő ingó és ingatlan vagyonának kezelése, valamint e vagyon állagának, illetőleg értékének megőrzése céljából gondnok kirendelésének van helye, ha a vagyon a háborúval összefüggő ok, a külfölddel való érintkezés akadályai vagy a rendelkezésre jogosult személye ellen valamely külföldi hatóság által alkalmazott kényszerítő intézkedés következtében gondozatlanul maradt. A gondnok kirendeléséhez a (2) bekezdés eseteiben az olt megjelölt személyek hozzájárulása szükséges.

(2) Ha a tulajdonos ismert helyen tartózkodik, a gondnok kirendeléséhez a hozzájárulást a tulajdonos adhatja meg. A cselekvőképtelen vagy korlátoltan cselekvőképes tulajdonos helyett a hozzájárulást a törvényes képviselő jogosult megadni. Ha az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonosnak a külföldi vagyon kezelésére kiterjedő meghatalmazással rendelkező megbízottja van, a hozzájárulásra a megbizott jogosult. Ilyen megbizott hiányában a hozzájárulást a tulajdonos házastársa adhatja meg. Ha a tulajdonosnak házastársa nincs vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a hozzájárulásra az ismert helyen tartózkodó nagykorú gyermeke, ha pedig ilyen gyermek nincs, az ismert helyen tartózkodó szülője jogosult. A hozzájárulást közokiratban vagy két tanu jelenlétében sajátkezüleg aláírt magánokiratban lehet megadni.

(3) A (2) bekezdésben emlitett személyek hozzájárulását vélelmezni kell, ha a hozzájárulásra jogosult személy a hozzájárulási jog gyakorlása céljából ajánlott levélben vele közölt felhívásra a levél elküldését követő naptól számított harminc napon belül, ha pedig a hozzájárulásra jogosult külföldön lakik, vagy tartózkodik, kilencven napon belül nem nyilatkozik.

(4) Gondnok kirendelésének nem akadálya az, ha a tulajdonos részére más jogszabály alapján már rendeltek ki gondnokot.

2. § (1) A jelen rendelet 1. §-a alapján a gondnokot a tulajdonos lakóhelyére vagy tartózkodási helyére való tekintet nélkül Budapest főváros árvaszéke rendeli ki.

(2) A gondnok kirendelését az árvaszéktől a pénzügyminiszter kérheti. A tulajdonos vagy más magánérdekelt a pénzügyminiszternél terjeszthet elő kérelmet az eljárás meginditása iránt.

(3) A pénzügyminiszter a kérelmében előadja az általa megállapított azokat a tényeket és adatokat, amelyek a gondnok kirendelését indokolják. Az okirati bizonyitékokat és az 1. § értelmében esetleg szükséges hozzájárulást tartalmazó okiratot csatolni kell. A kérelem előterjesztésével egyidejüleg a pénzügyminiszter a kirendelendő gondnok személye tekintetében is javaslatot tesz.

(4) Az árvaszék a gondnok kirendelése felől a kérelemben előadott tények és adatok, valamint a bemutatott okiratok alapján határoz. Ha a kérelemnek helyt ad, gondnokul a pénzügyminiszter által javaslatba hozott személyt rendeli ki. A határozatot a pénzügyminiszternek, a gondnoknak, az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az olt felsorolt személyeknek és a tulajdonos részére esetleg korábban kirendelt gondnoknak írásban kell adni. A határozatnak tartalmaznia kell a jelen rendeletnek a gondnok jogkörére és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit.

(5) Az árvaszék határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

3. § (1) Az 1. § alapján kirendelt gondnokot a kezelésére bizott vagyon tekintetében a külföldi hatóságokkal és a külföldön tartózkodó harmadik személyekkel szemben a tulajdonos rendelkezési joga illeti meg. A gondnok a kezelésére bizott vagyontárgyakkal kapcsolatban a tulajdonos képviseletében külföldi bíróság vagy más hatóság előtt peres vagy perenkivüli eljárást indíthat és a tulajdonost az ellene indított ilyén eljárásokban képviselni jogosult.

(2) A tulajdonos részére más jogszabály alapján kirendelt gondnok az 1. § alá eső vagyontárgy tekintetében csak annyiban járhat el, amennyiben a rendelkezési és képviseleti jog a jelen rendelet értelmében nem az 1. § alapján kirendelt gondnokot illeti.

4. § (1) Az 1. § alapján kirendelt gondnok az alábbi bekezdésekben foglalt szabályok szerint köteles eljárni.

(2) Azokról a vagyontárgyakról, amelyekre a gondnok rendelkezési és képviseleti jogköre kiterjed, a gondnok működése megkezdésekor 2 példányban leltárt köteles felvenni. A leltár egy példányát a pénzügyminiszterhez kell felterjeszteni.

(3) A gondnok a vagyon kezelése, hasznosítása és értékesítése tekintetében - amennyiben a (4) bekezdésből más nem következik - a pénzügyminiszter utasítása szerint, a tulajdonos érdekeinek és az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott megjelölt személyek írásban közölt kívánságainak szem előtt tartásával köteles eljárni.

(4) A jelen rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetekben ingatlant elidegeníteni vagy megterhelni csak az ott megjelölt személyek, egyébként pedig csak a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával szabad. A pénzügyminiszter a hozzájárulást akkor adhatja meg, ha az elidegenítés vagy megterhelés a tulajdonos lényeges károsodásának megelőzése céljából szükséges.

(5) A (3) és (4) bekezdés értelmében figyelembeveendő nyilatkozatokat a külföldi magyar érdekek védelmére alakult érdekképviseleti szervek utján is elő lehet terjeszteni.

(6) A vagyon értékesítése esetében a befolyt vételár összege és a számadás szempontjából jelentős egyéb körülmények tekintetében a lehetőség szerint be kell szerezni a külföldi helyi hatóság igazolását.

(7) A hazaszállitott ingóvagyontárgyat a gondnok, a jelen rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott megjelölt személyeknek elismervény ellenében átadni, egyébként pedig gyámpénztári letétbe helyezni köteles. A készpénzt akkor is gyámpénztári letétbe kell helyezni, ha a tulajdonos ismeretlen helyen tartózkodik.

(8) Az esetleges perek és. más hivatalos eljárások költségei, amennyiben az ellenérdekű féltő! meg nem térülnek és a gondnok kezelésére bízott vagyonból nem kerülnek ki, az államkincstárt terhelik.

5. § (1) A gondnokot tiszte alól fel kell menteni, ha azt a pénzügyminiszter, az 1. § (2) bekezdése esetében az ott megjelölt személyek vagy maga a gondnok kérik.

(2) A gondnok felmentése esetében a pénzügyminiszter kérelmére uj gondnokot kell kirendelni, ha a gondnok kirendelésének az 1. §-ban meghatározott előfeltételei még fennállanak

(3) A gondnok rendelkezési és képviseleti jogköre megszűnik, ha a vagyontárgy Magyarország területére kerül. Ettől kezdve a vagyontárgynak a 4. § (7) bekezdése értelmében történő átadásáig, illetőleg letétbe helyezéséig a gondnok a vagyontárgy megőrzéséről és fenntartásáról köteles gondoskodni.

6. § (1) A gondnok tevékenységéről és annak eredményéről felmentése után és a pénzügyminiszter felhívására működése alatt is számadást adni köteles.

(2) A számadás ellenőrzése és jóváhagyása a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik. Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott megjelölt személyeknek a számadást azzal a felhívással kell kiadni, hogy arra a közléstől számított 30 nap alatt észrevételeket tehetnek.

(3) A pénzügyminiszter a jóváhagyott számadás eredményéhez képest a gondnokot az esetleg kezén maradt vagyontárgyak és értékek kiadására kötelezi.

7. § (1) A gondnok tevékenységének eredményeképp a tulajdonos rendelkezése alá került vagyontárgyak értékének 5 %-a kezelési dij címén az államkincstárt illeti meg.

(2) A kezelési díjból a pénzügyminiszter a gondnok részére tevékenysége terjedelméhez és jelentőségéhez igazodó jutalmat állapit meg. A jutalom a kezelési dij 20%-át nem haladhatja meg,

(3) A kezelési dij kivetését, beszedését és felhasználását a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza.

8. § (1) Azokért a károkért, amelyek a gondnok tevékenysége következtében a tulajdonost érik, az állam felelős, ha

a) a pénzügyminiszter a gondnok kirendelését az 1. §-ban meghatározott előfeltételek hiányában kérte, vagy

b) a kár a pénzügyminiszter által a gondnoknak adott utasitás végrehajtása következtében állott elő.

(2) Ha a kárt a gondnoknak büntető jogszabályokba ütköző, vagy egyébként jogellenes cselekménye, rosszhiszemű vagy gondatlan eljárása okozta, a kárért az állam és a gondnok egyetemlegesen felelősek.

9. § A jelen rendelet alkalmazásában tulajdonos alatt a haszonélvezőt is, ha pedig követelésről van szó, a hitelezőt kell érteni. Tulajdonközösség esetén, vagy ha a haszonélvezeti jog, illetőleg a követelés több személyt illet, az esetleg ellentétes nyilatkozatok és érdekek közül a tulajdoni, haszonélvezeti, követelési arány szerinti többség nyilatkozatát, illetőleg érdekét kell figyelembe venni. Ha az emlitett arány egyenlő, a nyilatkozatok és az érdekek eltérése esetén a pénzügyminiszter döntését kell kérni. Ha a tulajdonos és a haszonélvező nyilatkozata vagy érdeke kerül ellentétbe, a tulajdonos nyilatkozatát és érdekét kell figyelembe venni:

10. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1946. évi november hó 22-én.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök