267500/1946. BM rendelet

a fegyvertartási engedélyek kiadásának, valamint a lőfegyver, lőszer és robbanóanyag vásárlási engedélyek kiadásának ujabb szabályozásáról

A 7150/1946. ME rendelet 1. §-ában nyert felhatalmazás alapján a fegyvertartási engedélyek kiadását, valamint a lőfegyver, lőszer és robbanóanyag vásárlási engedélyek kiadását az alábbiakban szabályozom.

Általános rendelkezések

1. (1) Az 530560/1946. BM rendelet 1. és 3. §-aiban megállapitott időpontban az eddig kiadott összes fegyvertartási engedélyek érvényüket vesztik.

(2) A hivatkozott rendeletben megjelölt időponton tul lőfegyvert (sörétes és golyós fegyvert) csak az tarthat, aki a rendelet hatálybaléptét követően a belügyminisztertől erre engedélyt kap; a kiadott engedély visszavonásáig érvényes.

(3) Engedélyezés alá esik minden olyan légfegyver, továbbá az a riasztó, valamint gázpisztoly is, amelynek lövedéke az ember testi épségére komoly veszélyt jelenthet.

(4) Fegyvertartásra engedélyeket csak természetes személyek kaphatnak; az engedélyek személyre szólnak, azok másra át nem ruházhatók, el nem idegeníthetők és bármikor visszavonhatok.

2. §

(1) Nem kell fegyvertartási engedélyt kérni

a) honvédség,

b) a magyar államrendőrség,

c) a magyar pénzügyőrség tényleges szolgálatában álló, valamint

d) a letartóztató intézetek egyenruha- és fegyverviselésére kötelezett, tényleges szolgálatot teljesítő tagjainak.

(2) A 2. § (1) bekezdésében felsorolt egyének is szolgálati felszerelésükhöz nem tartozó vágy hivatásuk teljesítéséhez nem szükséges lőfegyvert ugyancsak a belügyminiszter engedélye alapján tarthatnak, illetve viselhetnek.

3. §

(1) A fegyvertartási engedély iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóságnál (törvényhatósági jogú városban a városi főkapitányságnál, megyei városban a városi rendőrkapitányságnál, egyéb helyen a járási rendőrkapitányságnál); a budapesti főkapitányság működési területén pedig a magyar államrendőrség budapesti főkapitányságánál (a főkapitányság közigazgatási osztályán) írásban kell előterjeszteni.

(2) A vonatkozó kérvényiratban fel kell tüntetni a kérelmező

a) nevét,

b) születési helyét és idejét,

c) foglalkozásának pontos megjelölését,

d) a jelenlegi és az ezt megelőző lakásának címét,

e) az engedélyezés alá eső fegyver részletes adatait és ismertető jeleit (öbnagyság, gyártmány, gyártási szám, rendszer, csövek száma, kakasos vagy kakas nélküli, sörétes vagy golyós, vadász vagy céllövő fegyver, illetőleg pisztoly),

f) a kérelmező rendelkezésére álló lőszer mennyiségét, végül

g) említést kell tenni arról a körülményről is, hogy kérelmező a felszabadulás óta kapott-e fegyvertartási engedélyt, s ha igen, mikor és milyen szám alatt.

A kérvényirathoz csatolni kell

a) a kérelmező születési anyakönyvi kivonatát,

b) 3 darab 6X6 cm-es nagyságú fényképet,

c) azok, akik vadászfegyverre kérnek fegyvertartási engedélyt, kötelesek hiteltérdemlően igazolni, hogy valamely vadász társaság tagjai.

(3) A kérelmezőnek azt is tüzetesen meg kell indokolnia, hogy a fegyverre miért van szüksége.

(4) Erdő-, mező-, gát- és vadőrök fegyvertartásának engedélyezését az alkalmazó hatóság (község, erdőigazgatóság, ármentesitő társaság, vadásztársaság, stb.) köteles a 3. §-ban foglaltak szerint kérni azzal az eltéréssel, hogy a kérvényiratban igazolni kell az alkalmazó felügyeleti hatóságának a fegyvertartás szükségességére vonatkozó nyilatkozatát is.

A fegyvertartási engedélyek alakja és a jogosított bejelentési kötelezettsége

4. § (1) A belügyminiszter e rendelet hatálybalépése után sörétes fegyverre kizárólag az ehhez a rendelethez mellékelt A) mintájú, fehér szinű, golyósfegyverre pedig a B) mintájú, világos zöld szinű fegyvertartási engedélyt adja ki.

(2) Az engedélylapok 230 mm hosszúságúak, 114 mm magasságúak, három részre összehajtva I-V. számozott oldallal, sorszámmal, fényképpel vannak ellátva és két nyelven (magyar-orosz) állíttatnak ki.

(3) Az engedélyes köteles engedélyét is mindenkor magánál tartani és azt bármely hatósági közeg felszólítására azonnal felmutatni.

(4) Az engedélyes lakóhelyének minden változtatását a magyar államrendőrség budapesti főkapitányságának működési területén a főkapitányságnál (a főkapitányság közigazgatási osztályán), az ország egyéb területén pedig a lakóhelye szerint illetékes vármegyei, illetve városi főkapitányságnál, személyesen vagy írásban, bejelenteni köteles. Ezt a bejelentést a lakóhely szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóságnál (megyei városi, járási rendőrkapitányságnál) is meg lehet tenni, amely a bejelentést tudomásul veszi és azt a területileg illetékes vármegyei (városi) főkapitányságnak haladéktalanul továbbítja.

Ha azonban az engedélyes véglegesen más rendőri hatóság területére költözik (a budapesti főkapitányság működési területéről az ország más részébe, illetve az egyik vármegye területéről véglegesen egy másik vármegye területére teszi át lakóhelyét), ugy ezt a körülményt nemcsak a régi lakóhely szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóságnál, a budapesti főkapitányság működési területén a főkapitányságnál (a főkapitányság közigazgatási osztályán) tartozik bejelenteni, hanem az uj lakóhelyére történt átköltözését követő 3 napon belül - a fegyvertartási engedélyének nyilvántartásba vétele céljából - az uj lakóhely szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóságnál is jelentkezni, illetve ezt a körülményt az uj lakóhelye szerint területileg illetékes vármegyei (városi) főkapitányságon, szóbelileg vagy írásban bejelenteni tartozik.

Lőszer-, lőfegyver- és robbanóanyag vásárlási engedélyek kiadása

5. § (1) A rendelet hatálybalépését követően nemcsak az 530560/1946. BM sz. rendelet 6. §-ának (3) bekezdésében emiitett robbanóanyag vásárlásához, hanem a lőfegyver és lőszer vásárlásához szükséges engedélyek megadása is a belügyminiszter kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A robbanóanyag vásárlására vonatkozó kérelmeket, a felhasználás helye szerint illetékes elsőfokú rendőrkapitányságnál kell előterjeszteni. A rendőrkapitányság a kérvényirattal kapcsolatos jelentésében nyilatkozni tartozik abban a tekintetben, hogy a kérelmezőnek a kérelemben feltüntetett robbanóanyag mennyiségre szüksége van-e és ha igen, miért, továbbá, hogy a megjelölt robbanóanyagmennyiség tárolására a 40302/1890. BM sz. rendeletben előirt megfelelő raktárhelyiséggel, valamint a robbantás elvégzésére szakképzett robbantómesterrel rendelkezik-e, végül, véleményt kell nyilvánítania a kérelmező politikai és erkölcsi megbizhatóságáról is.

(3) A rendőrhatóság a kiadott engedély alapján vásárolt robbanóanyag felhasználását ellenőrzi és arról a belügymimszternek jelentést tesz.

(4) A fegyver és lőszer vásárlása iránti kérelmeket a kérelmező lakhelye szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóságnál kell előterjeszteni, amely azokat a fegyvertartási engedélyekre vonatkozó (4. §) szabályok szerint a belügyminiszterhez terjeszti fel.

Büntető rendelkezések

6. § (1) A 7150/1946. ME rendelet 2. §-a szerint az, aki a belügyminiszter engedélye nélkül lőfegyvert és lőszert előállít, beszerez, birtokában tart, másnak átad vagy forgalombahoz, büntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.

(2) Az 1924. évi XV. tc. 1. §-a szerint ugyancsak büntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő az is, aki emberélet kioltására vagy rombolásra alkalmas robbanóanyagot, robbantószert, vagy ilyen anyag vagy szer felhasználására szolgáló készüléket jogosulatlanul állit elő, készíttet, szereztet be vagy tart, vagy ilyen szert vagy anyagot annak tartására jogosulatlan egyénnek átad.

(3) A magyar köztársaság kormánya az 1946. év június hó 21. napján 7200/1946. ME szám alatt kiadott rendeletével a 7150/1946. ME rendelet 2. §-ában meghatározott lőfegyver, vagy lőszer tartásával és viselésével kapcsolatos, az ideiglenes nemzeti kormány pedig az 1945. év október hó 15. napján 9600/1945. ME szám alatt kiadott rendeletével viszont az 1925. XV. tc. 1. §-ában meghatározott robbantószer és robbanóanyag előállításával, beszerzésével, tartásával kapcsolatban elkövetett bűntettekre a rögtönbiráskodás kihirdetését elrendelte.

(4) Az a bejelentés megtételére kötelezett személy, aki a jelen rendelet 5. §-ának (4) bekezdésében előirt bejelentések valamelyikének megtételét elmulasztja, amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és 15 napi elzárással vagy megfelelő pénzbüntetéssel büntetendő.

A pénzbüntetés tekintetében az 1928. X. tc. rendelkezései irányadók.

A kihágás miatt az eljárás az államrendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak, hatáskörébe tartozik.

Vegyes rendelkezések

7. § (1) A fegyvertartási ügyben beadott összes kérvényiratok illetékmentesek; a kiadott engedélyek a 4430/1946. ME rendelet VI. táblázatának 14. és 20. pontja értelmében az ott meghatározott összegű illetékek alá esnek. Eszerint lőfegyvertartási és viselési engedély, valamint lőszer, robbanóanyag és robbantószer vásárlására és tartására vonatkozó engedély, továbbá az ilyen engedély megújítása 50.000 adópengő, a robbanó-, robbantóanyag, lőfegyver és lőszer iparszerü előállítására, behozatalára és közvetítésére vonatkozó (belügyminiszteri) engedély 250.000.- adópengő illeték alá esik.

(2) E rendelet hatálybalépése után kiadott minden fegyvertartási, lőfegyver, lőszer és robbanóanyag vásárlási engedély kiállításáért 50.000 adópengő kezelési költséget kell a "Rendőri dijak és egyéb bevételek bevételi számla, Budapest" című 100.937 számú postatakarékpénztári csekkszámlára befizetni. A megadott engedély az érdekelt részére csak abban az esetben kézbesíthető, ha igazolja, hogy a megállapított kezelési költséget befizette és a befizetést igazoló csekkelismervényt az iratokhoz csatolás céljából beszolgáltatta.

8. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Hatálybalépésével a fennálló jogszabályoknak az ezzel a rendelettel ellentétes rendelkezéseit, ujabb intézkedésig alkalmazni nem lehet.

Budapest, 1946. évi június hó 29-én.

A miniszter rendeletéből:

Dr. Szebenyi Endre s. k.,

miniszteri osztályfőnök

Melléklet a 267500/1949. BM rendelethez

A. minta

B. minta