1946. évi XXVI. törvénycikk

a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § (1) A közszolgálat a nemzetgyűlési tagsággal összeférhetetlen.

(2) A jelen törvény alkalmazása szempontjából közszolgálatnak minősül az államnál, a törvényhatóságnál vagy a községnél, avagy a kezelésükben álló alapítványnál vagy alapnál akár kinevezés, akár választás, akár pedig szerződtetés (felfogadás) alapján betöltött, fizetéssel vagy más rendszeres javadalmazással egybekötött minden alkalmazás, úgyszintén az említett közületek valamelyikének vállalatánál, üzeménél, intézeténél vagy egyéb intézményénél betöltött minden olyan vezető állásban való alkalmazás, amely az egész üzem (vállalat, stb.) irányítására befolyást biztosít. Az összeférhetetlenség szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a képviselő az alkalmazással járó fizetésről vagy javadalmazásról vagy annak egy részéről lemondott vagy azt nem vette fel.

(3) Az összeférhetetlenség a nemzetgyűlési tagság igazolásával, illetőleg a közszolgálati alkalmazással áll elő.

(4)[1] A felelős minisztereknek és az államtitkároknak, a Budapesten működő egyetemek tanárainak, Budapest székesfőváros polgármesterének és alpolgármestereinek, valamint a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnökének állása a nemzetgyűlési tagsággal nem összeférhetetlen. Nem összeférhetetlen továbbá a Nemzetgyűlés által az ország szellemi és közéleti vezető személyiségei közül választott nemzetgyűlési képviselő közszolgálati állása.

2. § (1) Az összeférhetetlen közszolgálati viszonyban álló nemzetgyűlési képviselőt képviselői megbizatásának tartama alatt illetmények nélkül szabadságolni kell és állását be lehet tölteni.

(2) A nemzetgyűlési képviselővé választott közszolgálati alkalmazott képviselői megbizatásának tartama alatt kinevezés (választás) útján nem léptethető elő olyan állásba, amely a nemzetgyűlési tagsággal az i. § értelmében összeférhetetlen; annak az időnek az eltelte szempontjából azonban, amely a magasabb fizetési osztályba jogszabály alapján (automatikusan) való előlépéshez szükséges, a képviselői megbizatás tartamát is a tényleges szolgálatban töltött időnek kell tekinteni.

(3) A közszolgálati alkalmazott illetményeit képviselői megbizatásának megszűnésétől kezdve - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés figyelembevételével - ismét folyósítani kell.

(4) A közszolgálati alkalmazottat képviselői megbizatásának megszűnte után - feltéve hogy közszolgálati jogviszonya jogszabály értelmében még nem szűnt meg - korábbi állásába vissza kell helyezni, illetőleg ha ez nem lehetséges, egy éven belül korábbi állásának megfelelő más állásba kell elhelyezni vagy kérelmére végelbánás alá kell vonni. Azt a közszolgálati alkalmazottat, aki nyugdíjaztatását képviselői megbizatásának tartama alatt vagy annak megszűnte után egy éven belül kéri, véglegesen nyugalomba kell helyezni. Azt az időt, amely alatt a közszolgálati alkalmazott az (1) bekezdés értelmében szolgálatot nem teljesíthet, közszolgálati alkalmazott ellátási igénye szempontjából tényleges szolgálatban töltött időnek kell tekinteni.

(5)[2] A nemzetgyűlési képviselőt e megbizatásának tartama alatt, valamint a megbizatás megszűnésétől számított egy éven belül nem lehet alkalmazni az 1. § (2) bekezdésének hatálya alá eső állásra. Ez a rendelkezés nem vonatkozik sem az 1. § (4) bekezdésében felsorolt állások, sem a főispáni állás elnyerésére és nem terjed ki azokra a közszolgálati alkalmazottakra, akiket a jelen § (4) bekezdése értelmében képviselői megbizatásuk megszűnése után korábbi állásukba vissza kell helyezni. A jelen bekezdésben foglalt tilalom alól a minisztérium fontos okból kivételt tehet; az ilyen alkalmazást azonban a Nemzetgyűlésnek jóváhagyás végett be kell jelenteni.

3. § (1) A nemzetgyűlési tagsággal összeférhetetlen a közszolgálat fogalma alá nem eső egyéb olyan alkalmazás vagy megbízás is, amely a köztársasági elnök, a minisztérium, a miniszter vagy valamely alájuk rendelt hatóság kinevezésétől függ vagy azok valamelyikétől származik és fizetéssel, díjazással, más jövedelemmel vagy bárminő anyagi előnnyel van összekötve.

(2) Nem okoz összeférhetetlenséget az olyan megbízás, amely a Nemzetgyűléstől vagy annak valamely bizottságától ered, továbbá a nemzetközi bíráskodásban vagy meghatározott kormányzati feladatok ellátásában való közreműködésre a Nemzetgyűlés hozzájárulásával kapott megbízás sem, feltéve, hogy a megbízás ellátásáért a költség megtérítésén és a szokásos napidíjon felül más javadalmazás nem jár.

(3) Nem terjed ki továbbá az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenség a Magyar Nemzeti Bank elnökének és alelnökeinek, a Pénzintézeti Központ elnökének, alelnökeinek és vezérigazgatójának, az Országos Központi Hitelszövetkezet elnökének és alelnökeinek és az Országos Földhitelintézet elnökének, úgyszintén az Országos Földbirtokrendező Tanács elnökének és tagjainak állására.

4. § Összeférhetetlen helyzetbe jut az ügyvédi gyakorlatot folytató képviselő, ha nemzetgyűlési tagságának tartama alatt jogi képviseletet vállal közigazgatási hatóság előtt - ide nem értve a rendőri büntetőbíróságot - olyan ügyben, amely hivatalból vagy jogorvoslat következtében nem kerülhet bírói jogkört gyakorló hatóság elé.

5. § (1) Összeférhetetlen helyzetbe jut a képviselő, ha megbizatásának tartama alatt olyan hasznothajtó jogosítványt vagy vagyoni természetű kedvezményt kap, amelynek adományozása (engedélyezése) a hatóság szabad mérlegelésétől függ. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a nemzetgyűlési tagság előtt kapott hasznothajtó jogosítvány vagy kedvezmény hatályának meghosszabbítása esetében, feltéve, hogy a jogosítványt, illetőleg a kedvezményt a képviselő javára nem módosították.

(2) Összeférhetetlen helyzetbe jut a képviselő, ha szerződéses vagy üzleti viszonyba lép az állammal, a törvényhatósággal, a községgel vagy ezek valamelyikének vállalatával, üzemével, intézetével vagy egyéb intézményével, avagy a kezelésükben álló alapítvánnyal vagy alappal. Ez a rendelkezés nem vonatkozik lakás bérletére vagy bérbeadására, ha a bér a szokásos mértéknek megfelel, mezőgazdasági termények adásvételére, a kisipar körét meg nem haladó ipari vagy kereskedelmi vállalkozással járó ügyletekre és nem terjed ki arra az esetre sem, ha a jogügylet megkötését jogszabály teszi kötelezővé.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenség akkor is fennáll, ha a hasznothajtó jogosítványt vagy kedvezményt nem maga a képviselő szerezte meg, illetőleg szerződéses vagy üzleti viszonyba nem maga a képviselő lépett, hanem - a közérdekű szövetkezeteket, továbbá a Magyar Központi Hiradó Részvénytársaságot, valamint az annak kötelékébe tartozó vállalatokat ide nem értve - olyan vállalat, üzem vagy egyéb szervezet, amelynél a képviselő vezető tisztséget tölt be, vagy javadalmazással összekötött egyéb alkalmazást vagy más megbizatást (igazgatósági, felügyelőbizottsági tagságot stb.) lát el, vagy amely legalább negyedrészben a képviselő tulajdonában van, vagy amelyben a képviselőnek az ügyek irányítására döntő befolyást biztosító érdekeltsége van. Összeférhetetlenség áll fenn akkor is, ha a hasznothajtó jogosítványt vagy kedvezményt nem maga a képviselő szerezte meg, illetőleg a szerződéses vagy üzleti viszonyba nem maga a képviselő lépett, hanem házastársa vagy a képviselő közreműködésével vele közös háztartásban élő, illetőleg olyan hozzátartozója, akinek eltartására a képviselő törvénynél fogva köteles, vagy az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések kijátszása céljából más személy.

(4) A jelen törvény hatálybalépése után létrejött az a hatósági, ügyleti vagy egyéb rendelkezés, amelynek következtében a képviselővel szemben az előző bekezdések rendelkezései szerint összeférhetetlenség áll elő, a képviselő irányában hatálytalan. Jóhiszemű harmadik személy jogait ez a körülmény nem érinti.

6. § (1) A képviselő összeférhetetlen helyzetbe jut, ha

1. törvényhozói kötelességének teljesítéséért vagy teljesítésének elmulasztásáért vagy megszegéséért ellenszolgáltatást vagy más előnyt köt ki vagy fogad el;

2. a Nemzetgyűlésen ellenszolgáltatás vagy más előny fejében bármilyen ügyben felszólal;

3. a Nemzetgyűlésen ellenszolgáltatás vagy más előny nélkül felszólal folyamatban lévő olyan ügyben, amelyet hivatása vagy foglalkozása körében vállalt, vagy amelyben akár sajátmaga, akár hozzátartozója anyagilag érdekelt.

(2) Az előbbi bekezdés 3. pontjának rendelkezései nem vonatkoznak arra az esetre, ha a felszólalás közérdeket szolgál vagy személyes megtámadás visszautasítására irányul.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések alkalmazása szempontjából hozzátartozónak kell tekinteni az egyenesági rokont és sógort, a testvért, az elsőfokú unokatestvért, a házastársat, a testvér házastársát, a házastárs testvérét, az örökbefogadót és az örökbefogadottat.

7. § (1) Összeférhetetlen helyzetbe jut a képviselő, ha nemzetgyűlési tagságának a közéleti erkölcs és a törvényhozói önzetlenség követelményeivel össze nem egyeztethető felhasználásával hatóságnál vagy testület, intézmény, intézet, üzem, vállalat vagy más szervezet intéző szervénél akár a maga, akár más érdekében bármilyen ellenszolgáltatásért bármely ügyben szóval vagy írásban kérelmet terjeszt elő vagy egyébként eljár. Az összeférhetetlenség akkor is fennáll, ha a képviselő nem személyesen, hanem megbízottja útján jár el.

(2) Az (1) bekezdés alá eső eljárás fejében bárminő ellenszolgáltatásnak kikötése semmis.

8. § Összeférhetetlen helyzetbe jut a Nemzetgyűlés tagja, ha az ülésekről legalább egy fél éven át elfogadható ok nélkül távol marad.

9. § (1) Összeférhetetlen helyzetbe jut a Nemzetgyűlés tagja, ha bűntett miatt, úgyszintén ha a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VII. törvénycikkben meghatározott bűntett vagy vétség miatt, avagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerősen elítélték.

(2) Összeférhetetlen helyzetbe jut a Nemzetgyűlés tagja, ha reá nézve a tagság tartama alatt áll elő vagy derül ki olyan ok, amely miatt a nemzetgyűlési választásokról szóló 1945. évi VIII. tc. 5. §-a 1., 2., 4., és 7-12. pontjának valamelyike vagy 6. §-a értelmében a tagságot el nem nyerhetné.

(3) Összeférhetetlen helyzetben van az a nemzetgyűlési képviselő, aki a nyilaskeresztes párt hungarista mozgalomnak, a magyar nemzeti szocialista pártnak, a népakarat pártjának, úgyszintén a kaszáskeresztes pártnak tagja, a nemzeti egység pártjának, a magyar élet pártjának vagy a magyar megújulás pártjának országgyűlési képviselője volt, valamint az is, aki fasiszta irányú hírlapnak vagy folyóiratnak főszerkesztője, felelős szerkesztője, főmunkatársa vagy kiadója volt. Nem összeférhetetlen a nemzeti egység pártjának vagy a magyar élet pártjának volt képviselője, valamint a fasiszta irányú hírlapnak vagy folyóiratnak főszerkesztője, felelős szerkesztője, főmunkatársa vagy kiadója, ha a pártból 1941. évi június hó 22-e előtt kilépett, vagy a hírlapnál vagy folyóiratnál érdekeltségét ugyanezen határidőig megszüntette, azt követően antifasiszta magatartást tanusított és az igazolási eljárás során feltétel nélkül igazolták.

10. § (1) Ha a képviselő megbízó levelének bemutatásakor összeférhetetlen helyzetben van, köteles azt megbízó levelének bemutatásával egyidejűen, ha pedig nemzetgyűlési tagságának tartama alatt jut összeférhetetlen helyzetbe, köteles azt az összeférhetetlen helyzetnek tudomására jutásától számítolt nyolc nap alatt a Nemzetgyűlés elnökének írásban bejelenteni. A jelen törvény hatálybalépésekor már fennálló összeférhetetlen helyzetet a képviselő a törvény hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt köteles bejelenteni a Nemzetgyűlés elnökének. Az összeférhetetlen közszolgálati viszonyban álló képviselő a bejelentésben nyilatkozni köteles arra nézve is, hogy képviselői megbízatásáról lemond-e vagy sem.

(2) A képviselő nem vehet részt a Nemzetgyűlés, valamint annak bizottságai tárgyalásaiban és a szavazásban mindaddig, amíg az (1) bekezdés alapján bejelentett összeférhetetlen helyzet fennáll.

(3) A képviselő az összeférhetetlenségi bejelentést köteles maga ellen megtenni akkor is, ha megítélése szerint az összeférhetetlenség kétséges. Ilyen esetben a bejelentés a képviselőt jogai gyakorlásában nem akadályozza.

11. § (1) A bíróságok és más hatóságok (hivatalok, intézetek, üzemek, stb.) haladéktalanul kötelesek a Nemzetgyűlés elnökével közölni az olyan határozatot (rendelkezést) vagy az olyan szerződés megkötését, amelynek következtében a képviselőre összeférhetetlen helyzet áll elő. Az elnök a vele közölt adatokat - kivéve ha azok nyilvánvalóan nem szolgálhatnak alapul az összeférhetetlenség megállapítására - közli az összeférhetetlenségi bizottsággal.

(2) A Nemzetgyűlés tagjai az (1) bekezdés alapján tett bejelentéseket a Nemzetgyűlés elnöke által meghatározott helyen és időben megtekinthetik s azokat összeférhetetlenségi bejelentés céljára felhasználhatják.

12. § (1) Összeférhetetlenséget - a 11. § esetét kivéve - csak képviselő jelenthet be; más személy bejelentést nem tehet.

(2) A bejelentésnek magában kell foglalnia:

a) azokat a tényeket, amelyek miatt a bejelentő az összeférhetetlenségi helyzetet fennállónak tartja és azoknak a bizonyítékoknak a felsorolását, amelyek az előadott tények igazolására szolgálnak;

b) annak a megjelölését, hogy az összeférhetetlenséget a törvénynek melyik rendelkezésére alapítják.

(3) A bejelentést a Nemzetgyűlés elnökénél két példányban írásban kell megtenni. A bejelentésben fel kell tüntetni a bejelentő képviselő nevét és lakcímét. A bejelentés mindkét példányát a képviselőnek alá kell írnia.

(4) A bejelentésben említett okiratokat a bejelentés első példányához eredetben vagy hitelesített másolatban, második példányához pedig egyszerű másolatban kell csatolni. Ha a bejelentő tanuval kíván bizonyítani, a bizonyítani kívánt tények megjelölése mellett a tanu nevét, foglalkozását és lakását is be kell jelenteni.

(5) A bejelentést akkor is meg kell vizsgálni és az ügyben akkor is dönteni kell, ha a bejelentés a törvény rendelkezésére tévesen hivatkozik.

(6) Egy bejelentésben csak egy képviselőre vonatkozóan lehet összeférhetetlenséget bejelenteni.

(7) Az összeférhetetlenségi bejelentést visszavonni nem lehet.

13. § (1) Az összeférhetetlenség tárgyában a Nemzetgyűlésnek az összeférhetetlenségi bizottság tesz javaslatot.

(2) Az összeférhetetlenségi bizottság javaslatának megalkotása céljából meghallgatja a képviselőt, megszerzi a szükségesnek látszó okirati bizonyítékokat vagy egyéb felvilágosításokat, amennyiben pedig tanuk vagy szakértők kihallgatása mutatkozik szükségesnek, evégből a tanu, illetőleg a szakértő lakó-, illetőleg tartózkodó helye szerint illetékes járásbíróságot keresheti meg. A jelen bekezdés alapján tett megkeresést haladéktalanul teljesíteni kell.

14. § (1) Az összeférhetetlenség felől a Nemzetgyűlés dönt.

(2) Ha a Nemzetgyűlés az 1. § alá eső összeférhetetlenség fennállását állapítja meg, határozatát a 2. §-ban meghatározott intézkedések megtétele végett közli a képviselő szolgálati felsőbbségével.

(3) A 3. § alá eső összeférhetetlenség megállapítása esetében a Nemzetgyűlés felhívja a képviselőt, hogy az összeférhetetlen helyzetet a felhívás közlésétől számított tizenöt nap alatt szüntesse meg és ennek megtörténtét ugyanezen határidő alatt igazolja.

(4) Ha a képviselő a (3) bekezdés értelmében kapott felhívásnak a megszabott határidő alatt nem tesz eleget, úgyszintén a 4-9. §-ok valamelyikében meghatározott összeférhetetlenség megállapítása esetében a Nemzetgyűlés a képviselő nemzetgyűlési tagságát megszüntnek mondja ki. Mindazonáltal, ha a képviselőt a 4. vagy az 5. § alá eső összeférhetetlenség előidézésében rosszhiszeműség nem terheli, a nemzetgyűlés a (3) bekezdés szerint jár el.

(5) Abban az esetben, ha a 4. vagy az 5. §-ban meghatározott összeférhetetlenséget előidéző helyzet még a jelen törvény hatályba lépése előtt keletkezett, a Nemzetgyűlés a (4) bekezdés első mondatában foglalt rendelkezés alkalmazását egyelőre mellőzi s felhívja a képviselőt, hogy az összeférhetetlen helyzetet a felhívás közlésétől számított tizenöt nap alatt szüntesse meg és ennek megtörténtét ugyanezen határidő alatt igazolja. Ha a képviselő ennek a felhívásnak a megszabott határidő alatt nem tesz eleget, a Nemzetgyűlés ebben az esetben is a (4) bekezdés első mondatának rendelkezése értelmében jár el.

15. § Ha a nemzetgyűlési tagság a jelen törvény alapján szűnik meg, pótképviselő behívása iránt az 1945. évi VIII. tc. 77. §-a szerint kell intézkedni.

16. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenhatodik évi november hó tizenkettedik napján.

Tildy Zoltán s. k.,

Magyarország köztársasági elnöke

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök