1946. évi XXIX. törvénycikk

a házasságon kívül született gyermek jogállásáról[1]

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § A jelen törvény célja az, hogy az emberi egyenlőség eszméjének szolgálatában a családi jogállás egyenlőségét is a származástól függetlenül az élet minden vonatkozásában minél teljesebben érvényesítse. Ehhez képest a jelen törvény erejénél fogva a törvényes és törvénytelen származás megkülönböztetése megszűnik.

A fogantatási idő

2. § (1) A vélelmezett fogantatási idő a gyermek születésnapjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő; mind a két határnap hozzászámításával.

(2) A gyermek érdekében bizonyítani lehet, hogy fogantatása a vélelmezett fogantatási idő előtt vagy után történt.

(3) Az alábbi §-okban fogantatási idő alatt a (2) bekezdés alapján bizonyított időpontot, ennek hiányában pedig a vélelmezett fogantatási időt kell érteni.

A házasságon kívül született gyermek

3. § (1) Házasságon kívül születettnek azt a gyermeket kell tekinteni,

a) akinek anyja a gyermek születésnapjától visszafelé számított háromszáz nap alatt - beleszámítva a születés napját is - házassági kötelékben nem állott, vagy

b) akit jogerős bírói ítélet házasságon kívül születettnek nyilvánított (4. §).

(2) A gyermeket az (1) bekezdés alapján nem lehet házasságon kívül születettnek tekinteni abból az okból, hogy az a házasság, amelyből származott, érvénytelen.

A házasságon kívül születés bírói megállapítása

4. § A bíróság azt a gyermeket, aki az anyja házasságának fennállása alatt vagy az anyja házasságának megszűnésétől, illetőleg érvénytelenné nyilvánításától számított háromszáz nap alatt született, az 5. § értelmében jogosult keresete folytán akkor nyilvánítja házasságon kívül születettnek, ha az anya férje a fogantatás idejében (2. §) az anyával nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként nyilvánvalóan lehetetlen, hogy a gyermek a férjtől származik, vagy ha a gyermek a házasság megszűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása után fogantatott.

5. § (1) A gyermek házasságon kívül születettnek nyilvánítását keresettel a férj és maga a gyermek kérheti. Azt a férjet azonban, aki a gyermeket a születése után magáénak elismerte, ez a jog nem illeti meg, kivéve, ha az elismerés kényszer, tévedés vagy megtévesztés hatása alatt történt. A gyermek az anyja életében csak anyja hozzájárulásával kérheti a házasságon kívül születettnek nyilvánítását. Az anya hozzájárulása nem szükséges, ha nyilatkozattételben távollét, cselekvőképtelenség vagy egyéb ok miatt tartósan gátolva van.

(2) A keresetet a férjnek a gyermek születéséről szerzett értesülésétől számított egy év alatt, ha pedig arról a tényről, amelyre keresetét alapítja, a gyermek születése után szerzett tudomást, az említett tudomásszerzéstől számított egy év alatt kell megindítania a gyermek ellen és ha a gyermek anyja él, az anya ellen is. Ha a gyermek meghalt, keresetindításnak helye nincs, a férj azonban a hagyatéki bíróságnak az említett egy év alatt bejelentheti (6. § b) pont), hogy a gyermeket házasságon kívül születettnek tekinti. Az ilyen bejelentés visszavonása hatálytalan. Ha a férj vagy a gyermek a per során meghal, a per megszűnik.

(3) A gyermeknek a keresetet legkésőbb a nagykorúsága beálltától, ha pedig arról a tényről, amelyre keresetét alapítja, a nagykorúsága beállta után szerez tudomást, a tudomásszerzéstől számított egy év alatt kell a férj ellen megindítania. Ha a férj meghalt, vagy ismeretlen helyen távol van, a keresetet a férj egyenesági rokonai, egyenesági rokon hiányában pedig az árvaszéki ügyész ellen kell megindítani. Ha a gyermek a per során meghal, a per megszűnik.

(4) A (2) és a (3) bekezdésben megszabott határidőbe nem számít be az az idő, amely alatt a kereset megindítását erőhatalom, a jogosult cselekvőképtelensége vagy a jogszolgáltatás szünetelése akadályozza. A férj részére megállapított határidőbe nem számít be az az idő sem, amely alatt idegen világrészben tartózkodik; ilyen esetben a határidő a férj visszatértétől számított három hónapnál előbb nem fejeződhetik be.

(5) A gyermek házasságon kívül születettnek nyilvánítása iránt az (1) bekezdés szerint jogosult csak maga indíthat keresetet. Cselekvőképtelen férj vagy cselekvőképtelen gyermek helyett azonban a gyámhatóság felhatalmazásával törvényes képviselője is felléphet. Ha a törvényes képviselő nem indít keresetet, a férj és a gyermek a cselekvőképtelenségének megszűnte után jogát úgy gyakorolhatja, mintha cselekvőképtelenségének idejében nem lett volna törvényes képviselője. Korlátoltan cselekvőképes férj vagy gyermek a keresetet csak törvényes képviselőjének hozzájárulásával indíthatja meg. A hozzájárulást a gyámhatóság pótolhatja. Nem szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása, ha a jogosult cselekvőképességét csupán az 1877. évi XX. tc. 28. §-ának c) pontja alapján elrendelt gondnokság korlátozza.

(6) A jelen § alapján indított perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos.

6. § Az, aki a gyermek házasságon kívül történt születésétől függő jogot kíván érvényesíteni, az 5. § (6) bekezdésének esetén felül akkor hivatkozhatik arra, hogy a gyermek házasságon kívül született, ha

a) a keresetindításra jogosult férj vagy gyermek a keresetet a megszabott határidő alatt megindította és a per folyamatban van, vagy a férj, illetőleg a gyermek halála miatt megszűnt, vagy

b) a gyermek meghalt és a férj a megszabott határidő alatt a hagyatéki bíróságnak bejelentette, hogy a gyermeket házasságon kívül születettnek tekinti, vagy

c) a férj a keresetindításra megszabott határidő eltelte előtt meghalt és a gyermek születéséről nem tudott, vagy tudott ugyan, de kétséget kizáróan kijelentette, hogy a gyermek házasságon kívül születettnek nyilvánítása iránt keresetet akar indítani s megállapítható, hogy a keresetindításban csak halála vagy haláláig fennálló valamely akadály gátolta meg.

7. § (1) Ha az 5. vagy a 6. § esetében az a bizonyítás tárgya, hogy a férj a gyermek anyjával nemileg érintkezett-e vagy nem, a bizonyítás terhére nézve az alábbi rendelkezések irányadók.

(2) A gyermek házasságon kívüli születését állító fél tartozik bizonyítani azt, hogy a férj az anyával nemileg nem érintkezett:

a) a házasság megkötése utáni időre nézve, kivéve abból azt az időt, amely alatt a férj és az anya ágytól és asztaltól elválasztó ítélet vagy különélést rendelő bírói határozat hatálya alatt állott, hacsak az életközösséget vissza nem állították;

b) a házasság megkötése előtti időre nézve, ha a férj a házasságkötéskor tudott az anya terhes állapotáról.

(3) Amennyiben a bizonyítás terhe a (a) bekezdéshez képest nem hárul a gyermek házasságon kívüli születését állító félre, az ellenérdekű fél tartozik bizonyítani azt, hogy a férj az anyával nemileg érintkezett.

8. § (1) Ha a nő házasságának megszűnése után újra férjhez ment, az újabb házassága alatt született gyermeket akkor is ebből az újabb házasságból születettnek kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ilyen esetben annak bírói megállapítását, hogy a gyermek a korábbi házasságból származott, illetőleg házasságon kívül született, mind az újabb férj és a gyermek, mind a korábbi férj kérheti, az utóbbi azonban a házasságon kívüli születés megállapítása végett csak a korábbi házasságból származás megállapítására irányuló keresettel szemben terjeszthet elő - viszontkereset útján - kérelmet.

(2) A jelen § esetében az 5-7. §-ok rendelkezései irányadók a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel:

a) ha a keresetet valamelyik férj indítja, ennek a másik férjet, ha pedig az meghalt vagy ismeretlen helyen távol van, egyenesági rokonait, egyenesági rokon hiányában az árvaszéki ügyészt is perbe kell vonnia; egyébként az 5-7. §-ok alkalmazásában férj alatt mindkét férjet érteni kell;

b) a korábbi házasságból származás tekintetében az 5-7. §-ok rendelkezéseit úgy kell megfelelően alkalmazni, hogy a házasságon kívül születés helyett a korábbi házasságból származást kell érteni.

A házasságon kívül született gyermek atyja

9. § A házasságon kívül született gyermek atyja az, aki a gyermeket teljes hatályú elismerő nyilatkozattal (10. §) a magáénak ismerte el, vagy akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek atyjának nyilvánított.

A teljes hatályú atyai elismerő nyilatkozat

10. § (1) Az atyai elismerő nyilatkozat akkor teljes hatályú,

a) ha azt a nyilatkozó személyesen maga tette,

b) ha a gyermek születése után vagy bár születése előtt, de a vélelmezett fogantatási idő alatt, illetőleg ezt követően jött létre,

c) ha a nyilatkozó és a gyermek közt legalább tizenhat év korkülönbség van,

d) ha korlátolt cselekvőképességű nyilatkozó által tett elismerő nyilatkozathoz törvényes képviselője hozzájárult,

e) ha az elismerő nyilatkozathoz a gyermek anyja és amennyiben a gyermek a tizenhatodik életévét betöltötte, maga a gyermek is személyesen tett nyilatkozatával hozzájárult ós

f) ha az elismerést, úgyszintén a d) és e) pont esetében a hozzájárulást közjegyzői okiratba vagy a szóval tett elismerő, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatot anyakönyvvezető, bíróság, gyámhatóság vagy külképviseleti hatóság által felvett és a nyilatkozó által aláírt jegyzőkönyvbe foglalták.

(2) Az előbbi bekezdés d) pontjában megkívánt hozzájárulást a gyámhatóság megerősítése pótolja; hozzájárulásra nincs szükség, ha a nyilatkozó cselekvőképességét csupán az 1877. évi XX. tc. 28. §-ának c) pontja alapján elrendelt gondnokság korlátozza.

(3) Az (1) bekezdés e) pontjában megkívánt hozzájárulást a gyámhatóság megerősítése pótolja, ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában távollét, cselekvőképtelenség vagy egyéb ok miatt tartósan gátolva van.

(4) A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az atyaságot egymagában megállapítja.

Az atyai elismerő nyilatkozat megtámadása

11. § (1) Az atyai elismerő nyilatkozatot a gyermek megtámadhatja azon az alapon,

a) hogy a nyilatkozó az anyával a fogantatás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként nyilvánvalóan lehetetlen, hogy a gyermek a nyilatkozótól származik, vagy

b) hogy a gyermek nem a nyilatkozótól, hanem meghatározott más férfitől, származik.

(2) A nyilatkozó az elismerő nyilatkozatot csak akkor támadhatja meg, ha az kényszer, tévedés vagy megtévesztés hatása alatt jött létre.

12. § (1) Az atyai elismerő nyilatkozatot a gyermek legkésőbb a nagykorúságának beálltától számított egy év alatt, a nyilatkozó pedig legkésőbb attól a naptól számított egy év alatt támadhatja meg, amelyen őt a nyilatkozat alapján a születési anyakönyvbe a gyermek atyjaként bejegyezték. Ha azonban a megtámadás okáról a gyermek a nagykorúságának elérte után, a nyilatkozó pedig az anyakönyvi bejegyzést követően szerez tudomást, a határidőt a tudomásszerzés napjától kell számítani. A határidőbe nem számít be az az idő, amely alatt a megtámadást erőhatalom, a jogosult cselekvőképtelensége vagy a jogszolgáltatás szünetelése akadályozza.

(2) A keresetet a gyermeknek a nyilatkozó ellen, ha a nyilatkozó nem él vagy ismeretlen helyen távol van, annak egyenesági rokonai ellen, egyenesági rokon hiányában pedig az árvaszéki ügyész ellen kell megindítania. A nyilatkozó a keresetet csak a gyermek ellen indíthatja meg, ha azonban a gyermek anyja él, a keresetet az anya ellen is meg kell indítania. Ha a gyermek meghalt, a nyilatkozó az atyai elismerő nyilatkozatot a megszabott határidő alatt a hagyatéki bírósághoz intézett bejelentéssel támadhatja meg (13. § b) pont). Az ilyen bejelentés visszavonása hatálytalan. Ha a felperesként fellépő nyilatkozó vagy a gyermek a per alatt meghal, a per megszűnik.

(3) A megtámadás jogát a jogosult csak személyesen gyakorolhatja, az 5. § (5) bekezdése azonban a megtámadás jogának gyakorlása tekintetében is megfelelően irányadó.

(4) Ha a bíróság az atyai elismerő nyilatkozatot érvénytelennek nyilvánítja, azt úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna.

(5) A perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos.

13. § Arra, hogy az atyai elismerő nyilatkozat a 11. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott okból érvénytelen, a 12. § (5) bekezdésének esetén felül is bármely érdekelt hivatkozhatik, ha

a) a nyilatkozatot az arra jogosult a megszabott határidő alatt ugyanazon ok alapján megtámadta, a per azonban a nyilatkozó, illetőleg a gyermek halála miatt megszűnt, vagy

b) a gyermek meghalt és a nyilatkozó az atyai elismerő nyilatkozatot a megszabott határidő alatt bejelentéssel megtámadta (12. § (2) bek.), vagy

c) ha a nyilatkozó a megtámadásra megszabott határidő eltelte előtt meghalt és a megtámadás okáról nem tudott, vagy tudott ugyan, de kétséget kizáróan kijelentette, hogy a nyilatkozatot meg akarja támadni és megállapítható, hogy a megtámadásban csak a halála vagy haláláig fennálló akadály gátolta meg.

14. § Annak bírói megállapítása iránt, hogy az atyai elismerő nyilatkozatnak a 10. §-ban meghatározott valamelyik előfeltétel hiányában nincs teljes hatálya, a gyermek és a nyilatkozó indíthat keresetet. A 12. és 13. §-ok rendelkezéseit ebben az esetben megfelelően alkalmazni kell.

15. § Ha a nyilatkozó az atyai elismerő nyilatkozatot ténybeli alap nélkül, abból a célból tette, hogy ezzel más jogait csorbítsa vagy más jogainak érvényesítését egészben vagy részben meghiusítsa, a nyilatkozat azzal szemben, akinek jogait csorbítja vagy akinek jogai érvényesítését gátolja, érvénytelen.

A hozzájáruló nyilatkozat megtámadása

16. § (1) A 10. § (1) bekezdésének d) és e) pontja alá eső hozzájárulást, ha kényszer, tévedés vagy megtévesztés hatása alatt jött létre, a hozzájárulást adó attól a naptól számított egy év alatt támadhatja meg, amelyen a nyilatkozót a gyermek atyjaként a születési anyakönyvbe bejegyezték. Egyebekben a határidő kezdetére és folyására a 12. § (1) bekezdése megfelelően irányadó.

(2) A keresetet a nyilatkozó, annak halála után egyenesági rokonai, egyenesági rokon hiányában az árvaszéki ügyész ellen, ha pedig a megtámadás jogával nem a gyermek él, a gyermek ellen is kell megindítani.

(3) A megtámadás jogát a gyermek és az anya csak személyesen gyakorolhatja, az 5. § (6) bekezdése azonban ebben az esetben is megfelelően irányadó.

(4) Ha a bíróság a hozzájáruló nyilatkozatot érvénytelennek nyilvánítja, azt úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna.

(5) A perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos.

Az atyaság bírói megállapítása

17. § (1) A bíróság teljes hatályú elismerés hiányában az arra jogosult keresete folytán a házasságon kívül született gyermek atyjának nyilvánítja azt a férfit, aki

a) az anyával a fogantatási időn belül életközösségre utaló körülmények között huzamosabb időn át együtt élt, vagy

b) az anyával a fogantatási időben huzamosabb időn át nemi viszonyt folytatott, vagy

c) az anyával a fogantatási időben nemileg érintkezett és az összes körülmények gondos mérlegelése mellett alapos következtetést lehet vonni arra, hogy a gyermek az említett nemi érintkezésből származik.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontját nem lehet alkalmazni, ha az anya az együttélés, illetőleg a nemi viszony kezdetekor már teherben volt és erről a férfi nem tudott, vagy tudott ugyan,de az anyával az együttélés, illetőleg a nemi viszony kezdete előtt a fogantatási időben nemileg nem érintkezett, úgyszintén akkor sem. ha a körülmények szerint nyilvánvalóan lehetetlen, hogy a gyermek az anyával együtt élt, illetőleg nemi viszonyt folytatott férfitól származik.

18. § (1) Az atyaság bírói megállapítását keresettel maga az atya, a házasságon kívül született gyermek, a gyermek halála után ivadéka és ha a gyermeknek ivadéka nincs, az árvaszéki ügyész kérheti. Az anya a perben bármelyik fél érdekében mellékbeavatkozóként léphet fel és ebben az esetben a fél jogait gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdés alapján a jogosult csak maga indíthat keresetet, az 5. § (5) bekezdése azonban itt is megfelelően irányadó.

(3) A keresetet az atya csak a gyermek ellen indíthatja meg, a többi jogosultnak az atya ellen, ha az atya nem él, annak egyenesági rokonai ellen, egyenesági rokon hiányában pedig az árvaszéki ügyész ellen kell megindítania. Az atya által indított per megszűnik, ha az atya vagy a gyermek a per során meghal.

(4) A perben hozott ítélet minden kivel szemben hatályos.

(5) Ha a gyermek meghalt és ivadéka nincs, bárki jogosult az atyaság bírói megállapításától függő jogait érvényesíteni.

A házasságon kívül született gyermek jogállása

19. § A házasságon kívül született gyermek mind az anyjának, mind az atyjának, mind pedig ezek rokonainak egyaránt rokona; amennyiben a jelen törvényből más nem következik, a rokonság alapján mind a gyermeket, mind a rokonait élők közt és halál esetére úgy illetik jogok és úgy terhelik kötelezettségek, mintha a gyermek házasságból született volna.

Az utólagos házasságkötés hatása

20. § (1) Ha a házasságon kívül született gyermek anyja a gyermek születése után házasságot köt és a férj a házasságkötést megelőzőleg az anyakönyvvezető előtt nem jelenti ki, hogy a gyermek nem tőle származik, a gyermeket születésének időpontjára visszaható hatállyal úgy kell tekinteni, mintha ebből a házasságból született volna.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizáró kijelentésnek elmulasztása nem jár az ugyanott meghatározott következménnyel, ha

a) a férj a gyermek létezéséről a házasságkötéskor nem tudott, vagy

b) ha a házasságkötéskor a jelen törvény 9. §-a értelmében mást kell a gyermek atyjának tekinteni.

(3) Ha a férjet a házasságkötéskor a 9. § alapján a gyermek atyjának kell tekinteni, a gyermek származása kérdésében az (1) bekezdésben említett joghatályos kizáró kijelentést nem tehet. Ilyen esetben az utólagos házasságkötés minden más előfeltétel nélkül is az (1) bekezdésben meghatározott következménnyel jár. A férjnek eredetileg joghatályosan tett kizáró kijelentése is megdől, ha a férj a gyermeket a házasság megkötése után a 10. §-nak megfelelően a magáénak elismeri, vagy a bíróság jogerős ítélettel a gyermek atyjának nyilvánítja.

(4) Az utólagos házasságkötésnek az (1) bekezdésben meghatározott következménye kihat a gyermek ivadékaira, még pedig akkor is, ha a gyermek a házasságkötéskor már nem él.

Az államfői kegyelemmel törvényesítés megszűnése

21. § Az államfői kegyelemmel törvényesítés jogintézménye megszűnik.

A születési anyakönyvre vonatkozó rendelkezések

22. § (1) Az állami anyakönyvbe azt, hogy a gyermek házasságon kívül született vagy a házasságon kívül történt születésre egyébként utaló adatot bejegyezni nem szabad.

(2) Ha a házasságon kívül született gyermek harmadik életévének betöltéséig atyja teljes hatályú elismerő nyilatkozata, az atyaságot megállapító bírói ítélet vagy az anya utólagos házasságkötése (20. §) alapján nem volt bejegyezhető, hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek atyjaként képzelt személy jegyeztessék be. Az intézkedésre a gyámhatóság hivatott. A gyámhatóság a képzelt atya családi nevéül az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi elődének családi nevét, vallásául az anya vallását állapítja meg, a képzelt atya utónevének és egyéb személyi adatainak meghatározásánál pedig belátása szerint jár el. A határozathozatal előtt az anyát meg kell hallgatni.

(3) Az anyakönyvvezető a házasságon kívül történt születésnek és a házasságon kívül született gyermek atyjának a születési anyakönyvbe történt bejegyzéséről a gyámhatóságot esetenkint értesíteni köteles.

(4) A házasságon kívül született gyermek atyjának bejegyzésére vonatkozó iratokat az anyakönyvvezető és a gyámhatóság bizalmas iratokként kezeli. Tartalmukról csak az érdekeltek indokolt kérelme, valamint a bíróságok és más hatóságok megkeresése alapján szabad értesítést adni.

(5) Az előző bekezdések végrehajtásával kapcsolatos eljárási szabályokat a belügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg; a rendeletben az anyakönyvek vezetésére vonatkozó jogszabályokat módosíthatja, kiegészítheti vagy hatályon kívül helyezheti.

A házasságon kívül született gyermek családi neve

23. § A házasságon kívül született gyermek a születési anyakönyvbe atyjaként bejegyzett személy családi nevét viseli. Addig, amíg az anyakönyvben atyára vonatkozó bejegyzés nincs, a gyermek anyjának családi nevét viseli. Ha az anya nem hajadon, a gyermeknek az a családi neve, amelyet az anya mint hajadon viselne.

A gyermek elhelyezése

24. § (1) Ha a házasságon kívül született gyermek atyja és anyja nem él együtt, megegyezés hiányában a gyámhatóság határoz a felől, hogy a gyermeknek melyikük viselje gondját. Ilyen esetben a leánygyermeket és a hét évesnél nem idősebb fiút rendszerint az anya, a hét évesnél idősebb fiút pedig rendszerint az atya gondviselésére kell bízni.

(2) Ha a gyermek atyjának vele közös háztartásban élő házastársa nem a gyermek anyja, a gyermek az atya gondviselésére csak akkor bízható, ha ehhez az atya házastársa is hozzájárul és ez a házasságból származott gyermekek jogos érdekeivel nincs ellentétben. A gyámhatóság más esetben is eltérhet az előbbi bekezdés rendelkezéseitől, sőt a gyermeket harmadik személy gondozására is bízhatja, ha ezt a gyermek nyilvánvaló érdeke kívánja.

A szülői hatalomra vonatkozó rendelkezések

25. § (1) Azok a jogszabályok, amelyek a szülői hatalomnak a házasságon kívül született gyermek felett való gyakorlását rendezik, hatályukat vesztik.

(2) A házasságon kívül született gyermek felett az atya csak akkor gyakorolja a szülői hatalmat, ha nagykorú és a gyerek az ő gondozására van bízva vagy a szülői hatalom gyakorlását a gyámhatóság fontos okból reáruházta. Ebben az esetben a szülői hatalom gyakorlását akkor is meg lehet szüntetni, ha az atya magatartásában gyermeke iránt nem nyilatkozik meg az a felelősségérzet és gondoskodás, amely a jó atyától a természet rendje és az erkölcs szabályai szerint elvárható.

(3) Azokban az esetekben, amelyekben a házasságból származott gyermek felett az anyja gyakorolja a szülői hatalmat, ez a jog a házasságon kívül született gyermek anyját is megilleti, feltéve, hogy nagykorú. Ezeken az eseteken felül a házasságon kívül született gyermek felett a nagykorú anya gyakorolja a szülői hatalmat akkor is, ha annak gyakorlása az atyát az előbbi bekezdés szerint nem illeti meg, vagy ha a gyermeknek atyja nincs.

(4) Azokkal a keresetekkel kapcsolatban, amelyeket a jelen törvény alapján a házasságon kívül született gyermek indít vagy ellene indítanak, a kiskorú gyermeket - amennyiben gyámság alatt nem áll - a gyámhatóság által erre a célra kirendelt gondnok képviseli. A szülő mint a gyermek törvényes képviselője ezekkel a keresetekkel kapcsolatban csak a gondnok kirendeléséig felmerülő halaszthatatlan tennivalókat végezheti el.

(5) Amennyiben a jelen §-ból más nem következik, a szülői hatalomra vonatkozó jogszabályok a házasságon kívül született gyermek tekintetében is irányadók.

A házasságon kívül született gyermek tartása

26. § (1) A házasságon kívül született gyermek tartása tekintetében - ha csak a jelen törvény kifejezett eltérő rendelkezést nem tartalmaz - megfelelően azok a jogszabályok irányadók, amelyek a házasságból származott gyermek tartását a házasság fennállása alatt rendezik.

(2) Az előbbi bekezdés rendelkezéséhez képest a házasságon kívül született gyermek tartása is az atyja társadalmi állásához, valamint a tartásra kötelezett vagyoni és kereseti viszonyaihoz igazodik. A házasságon kívül született gyermeknek is joga van arra, hogy a tartására kötelezett a gyermek tehetségének, hajlamainak, szorgalmának, esetleges vagyonának, valamint a tartásra kötelezett vagyoni és kereseti viszonyainak megfelelő önálló keresetre képesítő tanításban részesítse.

(3) A házasságon kívül született gyermek életpályáját - amennyiben nem áll gyámság alatt - a szülői hatalmat gyakorló szülő a másik szülő meghallgatása után, a gyám pedig az 1877. évi XX. tc. 91. §-ában felsoroltakon felül az atya meghallgatása után állapítja meg. A szülői hatalmat nem gyakorló szülő a megállapítással szemben a gyámhatóság döntését kérheti.

27. § (1) A házasságon kívül született gyermeknek a tartást az atya - amennyiben a gyermek anyjával közös háztartásban él, vagy a gyermek az 6 gondozása alatt áll - természetben köteles szolgáltatni.

(2) Természetben szolgáltathatja a tartást az atya akkor is, ha ebbe az anya és ha nem az anya a törvényes képviselő, a törvényes képviselő is beleegyezik.

(3) Az előző bekezdésekben meghatározott eseteket kivéve az atya a tartást hónaponkint előre pénzbeli járadékban köteles szolgáltatni.

28. § (1) A házasságon kívül született gyermek és az atya közt a jövőben teljesítendő tartásra vagy annak megváltására nézve létrejött megegyezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Ingyenes lemondás a jövőbeli tartásról semmis.

(2) A tartás mértékét vagy módját megállapító egyesség nem zárja ki azt, hogy a jogosult a tartás felemelését vagy új megállapítását követelhesse, ha az egyességgel megállapított tartás számbavehetően csekélyebb, mint amennyi a törvény szerint járna, vagy ha a tartásra irányadó viszonyok utóbb lényegesen megváltoztak.

(3) Ha az atya a tartást hosszabb időre előre kiszolgáltatja és a gyermek ismét eltartásra szorul, az atya a tartás újraszolgáltatása alól hat hónapnál hosszabb időre nem szabadul.

29. § Az eltartási követelés a házasságon kívül született gyermeket illeti. Amennyiben azonban a házasságon kívül született gyermeket az atyja helyett az anyja vagy eltartásra köteles más rokona vagy gyermekvédő intézet tartja el, annyiban a gyermek eltartási követelése reájuk száll át.

30. § (1) A házasságon kívül született gyermek atyja köteles megtéríteni az anyának a szüléssel járó költséget, valamint azt a költséget, amibe az anyának a szülés előtt két héten és a szülés után négy héten át az atya vagyoni és kereseti viszonyaihoz mért eltartása került és ha az anyának a terhesség és a szülés következtében még egyéb elkerülhetetlenül szükséges kiadása volt, a méltányosság szerint ezt a költséget is. E költségek rendszerint szükséges összegét az anya annak kimutatása nélkül követelheti, hogy valóban mennyit költött.

(2) Az előbbi bekezdésen alapuló követelések megilletik az anyát akkor is, ha a gyermek halva született, vagy ha az atya a gyermek születése előtt meghalt.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott követelések a gyermek születésének napjától számított három év alatt elévülnek.

(4) Ha az atya az anyát házassági ígérettel vagy függő helyzetének kihasználásával csábította el, az anya az (1) bekezdés értelmében járó követelésén felül a tiltott cselekményekre vonatkozó szabályok szerint kártérítést is követelhet.

31. § (1) A bíróság az anya kérelmére azt, akinek az atyasága valószínű, már a gyermek megszületése előtt ideiglenes hatályú határozattal arra kötelezheti, hogy a gyermek első három havi eltartásának költségét a szülés után előleges havi részletekben a gyermek részére, a 30. § szerint az anyának járó költséget pedig a rendszerint szükséges összegben azonnal a szülés után az anya részére fizesse meg és a fizetendő összegeket megfelelő idővel a szülés előtt helyezze bírói letétbe. Hogy a követelés veszélyeztetve van, vagy hogy az anya a költségek előlegezésére rászorul, Valószínűvé tenni nem szükséges és a kötelezett nem hivatkozhatik arra, hogy a szülés költségét nem az anya, hanem más fogja fedezni.

(2) Sürgős szükség esetében a bíróság ideiglenes határozattal azt is elrendelheti, hogy a kötelezett az anya részére két heti eltartásának, költségét megfelelő idővel a szülés előtt fizesse meg.

(3) A jelen § értelmében letétbe helyezett összegből a bíróság, mihelyt a gyermek születését anyakönyvi kivonattal bizonyítják, a gyermek tartásdíját előleges havi részletekben a gyermek részére, a terhesség és a szülés költségét, valamint az anya eltartási költségét pedig egy összegben az anya részére kiutalványozza. A gyermek tartásdíját, ha a gyermeket az anya tartja magánál, annak kezéhez, ellenkező esetben a gyermek törvényes képviselőjének kezéhez, ha pedig a gyermek állami menedékhelyen vagy más gyermekvédő intézetben van elhelyezve, az intézet pénztárának kell kiutalványozni.

(4) Ha a gyermek halvaszületik vagy meghal, a bíróság a letett gyermektartásdíjat vagy felszabadult részét a letevőnek visszautalványozza.

(5) A jelen § rendelkezéseit az atyaság megállapítása iránt indított per (17. §) során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság a per valószínű eredményéhez képest a gyermeknek járó tartás sürgős kiszolgáltatását ideiglenes határozattal az indokolt szükség idejére, a keresetnek helytadó ítélettel pedig arra az időre terjedő hatállyal rendelheti el, amíg a gyámhatóság az atyaság jogerős megállapítása után végrehajtható határozatot nem hoz.

Tartásra kötelezés az atyaság megállapítása nélkül

32. § (1) Ha nincs olyan személy, akit a 9. § értelmében a házasságon kívül született gyermek atyjának kell tekinteni, a gyermeket az köteles eltartani, aki a gyermek anyjával a fogantatás idejében nemileg érintkezett. Ezen a címen a gyermek eltartására egynél több személyt kötelezni nem lehet.

(2) Az előbbi bekezdés alkalmazásának csak akkor nincs helye, ha

a) a körülmények szerint nyilvánvalóan lehetetlen, hogy a gyermek az emiitett nemi érintkezésből származik,

b) a gyermek anyja a kéjelgést a fogantatás idejében keresetszerűen űzte.

(3) A jelen § értelmében tartásra kötelezett személyt a gyermek eltartása, valamint a szüléssel és az anya terhességével járó költségek ugyanazon szabályok szerint terhelik, amelyeket a 26-31. §-ok a gyermek atyjára állapítanak meg.

33. § (1) A házasságon kívül született gyermeknek a 32. § (1) bekezdésén alapuló követelése a tartásra kötelezett halálával nem szűnik meg. A gyermek eltartása terheli a tartásra kötelezett örököseit akkor is, ha a gyermek a tartásra kötelezett halála után született. Tartásul azonban a gyermek csak olyan járadékot követelhet, amilyennek szolgáltatására a tartásra kötelezettet a házasságból származó gyermekei, házastársa és volt házastársa részére járó tartás számbavételével a hagyaték alapján kötelezni lehetne.

(2) A tartásra kötelezett örököse megválthatja a házasságon kívül született gyermekkel szemben fennálló kötelezettségét oly összeggel, amely a gyermeknek, ha házasságból született volna, atyja hagyatékából kötelesrészül járna. Ha több ilyen gyermek van, a megváltás összegét úgy kell kiszámítani, mintha mindegyikük házasságból született volna.

34. § (1) A házasságon kívül született gyermek halála után a 32. § (1) bekezdése alapján tartásra kötelezettel, illetőleg annak örököseivel szemben csak olyan követeléseket lehet érvényesíteni, amelyek a multra szóló tartás szolgáltatása iránt vagy ily szolgáltatás elmulasztása miatt kártérítés iránt támaszthatók, vagy amelyek az előre teljesítendő és a halálozáskor már esedékessé vált szolgáltatásokra vonatkoznak.

(2) Az eltartásra jogosult gyermek temetésének költsége a 32. § (1) bekezdése alapján tartásra kötelezettet annyiban terheli, amennyiben a költség a házasságon kívül született gyermek hagyatékából ki nem telik.

35. § A 32. § (1) bekezdése alapján tartásra kötelezett tartozásáért a szülője kezes módjára felel, amennyiben a tartásra kötelezett egészben vagy túlnyomó részben szülőjének gazdaságában, üzletében vagy más kereső foglalkozásában fejti ki tevékenységét és ezért megfelelő díjazásban nem részesül. A szülő kötelezettsége akkor is fennáll, ha a tartásra kötelezett tevékenységében önhibáján kívül ideiglenesen akadályozva van.

Peres és nemperes eljárás

36. § (1) A jelen törvény alapján indítható peres és nemperes eljárás részletes szabályait az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(2) Az igazságügyminiszter az (1) bekezdés alapján kibocsátott rendelettel a polgári peres és nemperes eljárásra vonatkozó jogszabályokat módosíthatja, kiegészítheti vagy hatályon kívül helyezheti.

A gyámhatóság eljárása

37. § (1) Az anya, illetőleg annak törvényes képviselője - már a gyermek megszületése előtt is - kérheti a gyámhatóságot, hogy a gyermek teljes hatályú elismerését és a gyermek szüleinek házasságkötését a lehetőség szerint mozdítsa elő.

(2) A gyámhatóság a kérelemben atyaként megnevezett férfit meghallgatja, hajlandó-e a gyermeket a magáénak elismerni, gondoskodik az elismerő nyilatkozat szabályszerű jegyzőkönyvbe vételéről és arról, hogy az atyai elismerés teljes hatályához a 10. § a), b), d)-f) pontjai értelmében szükséges előfeltételek a lehetőség szerint megteremtessenek. Ha a gyermek szülei házasságának törvényes akadálya nincs, a gyámhatóság odahat, hogy a szülők - a lehetőség szerint még a gyermek megszületése előtt - egymással házasságot kössenek.

(3) Ha a kiskorú gyermek érdekében a jelen törvény alapján kereset indítása mutatkozik szükségesnek, a gyámhatóság a kiskorú gyermek törvényes képviseletére a gondnokot (25. §) hivatalból is kirendelheti. A házasságon kívül született gyermek érdekében kiskorúsága alatt szükséges egyéb intézkedéseket a gyámhatóság hivatalból köteles megtenni.

(4) A jelen törvény végrehajtása során szükséges gyámhatósági eljárás részletes szabályait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

Vegyes és átmeneti rendelkezések

38. § (1) Az 5. §-ban meghatározott keresetet a jelen törvény hatálybalépésekor nagykorúságát már elért gyermek a törvény hatálybalépésétől számított egy év alatt akkor is megindíthatja, ha arról a tényről, amelyre keresetét alapítja, a jelen törvény hatálybalépése előtt már tudomást szerzett.

(2) A jelen törvény hatálybalépése előtt létrejött elismerő nyilatkozatnak a 10. §-ban megszabott előfeltételek megvalósulása esetén is csak akkor van teljes hatálya, ha azt a nyilatkozó a jelen törvény hatálybalépése után a 10. § (1) bekezdése f) pontjának megfelelően tett nyilatkozattal megerősíti.

(3) A 17. §-ban meghatározott kereset alapján nincs helye az atyaság bírói megállapításának olyan gyermek tekintetében, aki a jelen törvény hatálybalépésekor nagykorúságát már elérte.

39. § (1) A 21. §-ban foglalt rendelkezés a jelen törvény hatálybalépésekor már folyamatban levő törvényesítési eljárás befejezését nem gátolja.

(2) A jelen törvény hatálybalépése előtt, valamint az előbbi bekezdés alapján államfői kegyelemmel törvényesített gyermek atyja rokonainak is rokona és velük is törvényes öröklési kapcsolatban áll.

40. § A jelen törvény 22. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést a hatálybalépése előtt házasságon kívül született gyermek tekintetében kérelemre kell alkalmazni. A kérelem előterjesztésére a házasságon kívül született gyermek, a gyermek halála után ivadéka, ha pedig ivadéka nincs, az anyja jogosult; egyébként a kérelem előterjesztés tekintetében az 5. § (5) bekezdése az irányadó. Az intézkedésre akkor is a gyámhatóság hivatott, ha a gyermek a nagykorúságát már elérte.

41. § Azok a kedvezmények, jogok és jogosítványok, amelyeket a közigazgatási jogszabályok a házasságból származott gyermek, illetőleg a házasságból származott gyermekre tekintettel annak atyja vagy anyja részére biztosítanak, megilletik a házasságon kívül született gyermeket, illetőleg annak atyját vagy anyját is.

42. § (1) A házasságon kívül született fiúgyermek, ha hetedik életévét még nem töltötte be, az atyjának a teljes hatályú elismerő nyilatkozat keltétől, illetőleg az atyaságot megállapító ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt kifejezett kívánságára az atyjának vallását követi, amennyiben ez a vallás a bevettek vagy a törvényesen elismertek közé tartozik.

(2) Az 1894. évi XXXII. tc. 5. §-ának harmadik bekezdése hatályát veszti.

43. § A jelen törvény a hatálybalépése előtt szerzett jogokat nem érinti.

44. § (1) Vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő, aki a jelen törvény alapján bíróság vagy más hatóság előtt indított eljárásra vonatkozó beadványt vagy hatósági iratot egészben vagy részben közzétesz vagy az ilyen eljárásról bármilyen tudósítást közöl.

(2) Az előbbi bekezdést nem lehet alkalmazni jogi szaklapban, jogi vagy más tudományos gyüjteményben vagy hasonló célú más nyomtatványban való közzétételre, illetőleg közlésre, feltéve hogy az a felek nevét kezdőbetűkkel sem teszi felismerhetővé.

A törvény hatálybalépése

45. § (1) A jelen törvény hatálybalépésének napját az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(2) A jelen törvény hatálybalépésével az 1944. évi V. tc. 2. §-a, valamint a jogszabályoknak a jelen törvénnyel ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenhatodik évi december hó tizennegyedik napján.

Tildy Zoltán s. k.,

Magyarország köztársasági elnöke

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök