3300/1946. ME rendelet

a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter ügykörébe tartozó iparigazolványok, illetőleg iparengedélyek felülvizsgálása tárgyában

A minisztérium az 1946. VI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) Kereskedésre, valamint a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter ügykörébe tartozó ipar (az alábbiakban: ipar), ideértve a bank-és pénzváltóüzlet, az értékpapirkereskedés gyakorlására kiadott, iparigazolványokai, illetőleg iparengedélyeket (az alábbiakban: iparjogositvány) a jelen rendeletben szabályozott eljárás szerint felül kell vizsgálni.

(2) Nem esik felülvizsgálat alá az olyan iparjogositvány,

a) amelyet az 1945. évi szeptember hó 15. napja után az illetékes miniszter előzetes engedélye alapján adtak ki;

b) amelynek alapján a kereskedést (ipart) az iparüzőnek a háborús eseménnyel összefüggő távolléte folytán nem gyakorolják.

(3) Nem esnek továbbá felülvizsgálat alá a fodrász-, manikür- és pediküripar, valamint a hordáripar gyakorlására kiadott iparjogositványok.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott iparjogositványok felülvizsgálásának időpontját a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

2. § Az iparjogositványok felülvizsgálását a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter által meghatározott időpontig kell kérni. Ha a kereskedő (iparos) a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter által megállapított határidőig iparjogositványának felülvizsgálását nem kéri, az iparjogositvánv hatálya az emlitett határidő utolsó napján megszűnik. Ha pedig a miniszter a kereskedés (ipar) folytatását nem engedélyezi, az iparjogositvány hatálya a határozat kézbesítésének napjától számított hatvanadik napon szűnik meg.

3. § (1) A kereskedés (ipar) folytatása engedélyezésének kérdésében a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter jogorvoslat kizárásával dönt.

(2) A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a kereskedés (ipar) folytatásának engedélyezése esetében a felülvizsgálat alá vont iparjogositvány alapján gyakorolt kereskedői (ipari) tevékenységet korlátozhatja.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó kérelmek véleményezésére minden kereskedelemi és iparkamara székhelyén a kamara kebelén belül véleményező bizottságot kell alakítani.

(4) Az előző bekezdés szerint megalakítandó véleményező bizottság szervezetét és működését a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter rendelettel szabályozza.

4. § A kereskedés (ipar) folytatását a jelen rendelet 5. és 6. §-ában meghatározott esetek kivételével meg kell engedni akkor, ha a folyamodó adófizetési kötelezettségének az 1945. és 1946. évben eleget tett és ha

1. a folyamdónak önálló nyilt árusítási üzlete (irodája, műhelye stb.) van és

a) önállósulása előtt legalább három évi szakmai gyakorlatot folytatott, vagy

b) megszakítás nélkül legalább három éven keresztül ugyanabban a szakmában, mint önálló kereskedő vagy mint kereskedelmi alkalmazott és önálló kereskedő tevékenykedett;

2. a kereskedő (iparos) a legutóbbi háborúban háborús esemény következtében elhunyt, eltűnt, elhurcoltatott vagy hadifogságban van és a kereskedésit (ipart) távollétében házastársa, lemenője vagy a távollévő jogán gondnoka folytatja;

3. a kereskedő (iparos) hadirokkant, hadiözvegy vagy hadiárva;

4. a kereskedő (iparos) a műegyetem közgazdaságtudományi karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán szerzett közgazdaságtudományi oklevéllel, illetőleg ugyanilyen tudori oklevéllel rendelkezik.

5. § Ha az iparjogositvány felülvizsgálása során megállapítást nyer, hogy a folyamodó igazolási eljárás alá még nem vonatott vagy hogy vele szemben igazolási vagy népbirósági eljárás van folyamatban, végül ha a folyamodóval szemben olyan adat merül fel, amelynek alapján népbirósági eljárásnak van helye vagy amelynek ismeretében alaposan feltehető, hogy az igazolóbizottság a korábbi határozatát hatályon kivül helyezi, a véleményező bizottság az illetékes igazolóbizottságot, népbiróségot, népügyészséget az eljárás megindítása, az igazolási ügy ujbóli tárgyalása, illetőleg a már folyamatban lévő eljárás mielőbbi befejezése végett megkeresi és a folyamodó kérelmének elintézését az említett eljárások befejezéséig függőben tartja.

6. § (1) A kereskedés (ipar) folytatását nem szabad engedélyezni akkor, ha a folyamodót az 1945. vagy az 1946. évben elkövetett

a) árdrágító visszaélés büntette vagy vétsége,

b) a közellátás érdekeit veszélyeztető bűntett vagy vétség,

c) fizetési eszközökkel elkövetett visszaélés büntette vagy vétsége,

d) adócsalás büntette vagy vétsége,

e) nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség, végül

f) jövedéki kihágás miatt jogerősen elitélték

(2) Az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban felsorolt eseteken kivül a kereskedés (ipar) folytatását nem szabad engedélyezni akkor sem, ha - a bírói eljárástól függetlenül - a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter megállapítja, hogy a kereskedő (iparos) láncolatos kereskedéssel, árdrágító üzérkedéssel, áruelvonással vagy árucsempészéssel foglalkozik.

(3) Abban az esetben, ha a kereskedő több üzletkörbe tartozó olyan árucikkek forgalombahozatalával foglalkozik, amelyek együttes forgalombahozatala a kereskedelmi életben nem szokásos, az iparjogositvány, illetőleg az iparjogositványok alapján gyakorolt kereskedői (ipari) tevékenységét a kialakult szakmai gyakorlatnak megfelelően korlátozni kell; a korlátozásnál a folyamodó választását a lehetőség szerint figyelembe kell venni.

(4) Az előbbi bekezdést megfelelően alkalmazni kell a külön iparjogositvány alapján kereskedői tevékenységet folytató iparos kérelmének elbírálásánál akkor is, ha az ipari és kereskedői tevékenységének együttes folytatása a kialakult szakmai gyakorlattal összhangban nem áll.

7. § (1) Annak részére, akinek a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a kereskedés (ipar) folytatását engedélyezte, uj iparjogositványt kell kiállítani. Az uj iparjogositványba a régi iparjogositvány kiállításának idejét is be kell vezetni.

(2) Az uj iparjogositványnak a jogosított részére kézbesítésével a régi iparjogositvány hatálya megszűnik.

8. § (1) A jelen rendelet alapján kiadott uj iparjogosítványért

a) az egyéni cég (kereskedő, iparos), közkereseti és betéti társaság, valamint szövetkezet

1. Budapesten nagykereskedésnél hatszázezer, kiskereskedésnél és ügynöki iparnál kettőszázezer,

2. törvényhatósági jogú városokban nagykereskedésnél négyszázötvenzer, kiskereskedésnél és ügynöki iparnál egyszázötvenezer,

3. megyei városokban, valamint járási székhelyeken nagykereskedésnél háromszázezer, kiskereskedésnél és ügynöki iparnál egyszázezer,

4. egyéb helyeken nagykereskedésnél kettőszázhuszonötezer, kiskereskedésnél és ügynöki iparnál hetvenötezer adópengő,

b) részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság az a) pontban megállapított összegek kétszeresének megfelelő,

c) a bank- és pénzváltó üzlettel, értékpapirkereskedéssel, nemesfém- és drágakő, óra- és ékszernagy- és kiskereskedéssel foglalkozó egyéni cég, közkereseti és betéti társaság, valamint szövetkezet egymillió, részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság pedig egymillióötszázezer adópengő kiállítási dijat köteles fizetni. Az Országos Központi Hitelszövetkezet tagszövetkezetei részére bank- és pénzváltóüzlet gyakorlására jogosító iparigazolványért csak az (1) bekezdésben megállapított kiállítási dijat kell fizetni.

(2) A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter ügykörébe tartozó ipari tevékenységet a kiállítási dij szempontjából a nagykereskedéssel kell egy tekintet alá venni, ha az a 78000/1923. KM sz. rendelet értelmében gyárszerünek minősül.

(3) A kiállítási dijat a 104.011. számú "KSzM iparjogositvány kiállítási dij bevételi számla Budapest" elnevezésű postatakarékpénztári csekkszámlára kell befizetni. A befizetendő összegei az adópengőnek és a pengőérték törvényes fizetési eszközeinek a befizetés napjára megállapított értékviszonya alapján kell kiszámítani.

9. § (1) Annak a kereskedőnek (iparosnak) az üzlethelyiségére vonatkozó bérleti viszonya, akinek a kereskedés (ipar) folytatását a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter nem engedélyezte, az iparjogositvány hatályának megszünését követő hatvanadik napon megszűnik.

(2) Az a kereskedő (iparos), akinek a kereskedés (ipar) folytatását a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter nem engedélyezte, áru- és anyagkészletét - az anyaggazdálkodás tekintetében fennálló jogszabályok korlátai között - az iparjogositvány hatályát megszüntető határozat kézbesítésének napjától számított hatvan nap alatt kiárusíthatta. Az ezen az időponton tul megmaradt áru- és anyagkészletét a közellátásügyi miniszter által megállapított hatósági áron, olyan árucikkeket pedig, amelyeknek hatósági árát a közellátásügyi miniszter nem állapitotta meg forgalmi értékben a Belkereskedelmi Igazgatóság által megnevezett kereskedőnek (iparosnak) nyolc napon belül átadni köteles.

10. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az a kereskedő (iparos), aki

a) annak ellenére, hogy iparjogosítványának felülvizsgálását a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter által meghatározott időpontig nem kérte, a kereskedést (ipart) ezen az időponton tul folytatja;

b) annak ellenére, hogy a kereskedés (ipar) folytatását a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter nem engedélyezte, a kereskedést (ipart) az elutasító határozat kézbesítésétől számitort hatvanadik napon tul folytatja;

c) a jelen rendelet 9. §-ában megállapított időponton tul megmaradt áru- és anyagkészletét a Belkereskedelmi Igazgatóság által megnevezett kereskedőnek (iparosnak) a jelen rendelet 9. §-ának (2) bekezdésében megállapított időpontig át nem adja.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. tc. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kiszabható pénzbüntetés legmagasabb összege tizenhatmillió adóngő, oly esetben pedig amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a fenti összegnek a megállapított és adópengőben kifejezett nyereség kétszeresével felemelt összege.

(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztert kell tekinteni.

(4) A kihágás tárgyában hozott ítéletet jogerőre emelkedése után meg kell küldeni az iparhatóságnak.

(5) Attól, akiről utóbb megállapítást nyer, hogy a kereskedés (ipar) folytatásának engedélyezése iránt előterjesztett kérvényében valótlan adatot jelentett be, az uj iparjogositványt vissza kell vonni. (1922. XII. tc. 69. §)

11. § A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba és annak végrehajtásáról - a bank- és pénzváltóüzlet, az értékpapirkereskedés tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértőleg - a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter gondoskodik.

Budapest, 1946. évi március hó 21-én.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök