1946. évi III. törvénycikk

a Kúrián honvédbírósági fellebbviteli tanács szervezéséről és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § A legfelsőbb honvéd törvényszéknek a honvédség bűnvádi perrendtartásáról szóló 1912. évi XXXIII. törvénycikkben (a továbbiakban: Kbp.), valamint az azt módosító és kiegészítő jogszabályokban megállapított hatáskörében a jelen törvény hatálybalépésétől kezdve a Kúriának az alábbiak szerint alakított külön (honvédbírósági fellebbviteli) tanácsa jár el.

2. § (1) A külön tanács elnökből és négy tagból alakul. Elnöke a Kúria elnöke vagy kijelölése alapján a Kúria másodelnöke vagy egyik tanácselnöke. Tagjai egyfelől a Kúria elnöke által a Kúriának három évi időszakra kijelölt két ítélőbírája másfelől az igazságügyi és a honvédelmi miniszter együttes előterjesztésére a köztársasági elnök által ugyancsak három év tartamára kinevezett tényleges vagy nyugállományú két hadbíró. A rendes tagokon felül két-két póttagot kell kijelölni, illetőleg kinevezni.

(2) A külön tanács jegyzőjét a Kúriához tanácsjegyzőül berendelt bírák, illetőleg bírósági fogalmazók közül a Kúria elnöke osztja be.

(3) A Kúria honvédbírósági fellebbviteli tanácsának hadbírói tagjai ebben a minőségükben a Kúria elnökének felügyelete alatt állanak és rájuk a fegyelmi felelősség elmozdíthatatlanság, áthelyezhetetlenség, bírói függetlenség és a tanács körén belül az együtt alkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszonyok tekintetében a Kúria ítélőbíráira nézve irányadó szabályokat kell alkalmazni.

3. § (1) A Kúria honvédbírósági fellebbviteli tanácsának eljárása tekintetében a Kbp-nak, valamint az azt módosító és kiegészítő jogszabályoknak a legfelsőbb honvéd törvényszék eljárására vonatkozó rendelkezései irányadók, amelyektől azonban a szükséghez képest az igazságügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértve rendelettel a bűnvádi perrendtartás szellemének megfelelő eltéréseket állapíthat meg.

(2) Ha a külön tanács valamely jogkérdésben a volt legfelsőbb honvéd törvényszék egyik tanácsának vagy teljes ülésének korábbi határozatától el akar térni (Kbp. 68-69. §), a Kúria jogegységi tanácsának határozatát kell a vitás jogkérdésre nézve kikérni. A további eljárásra az 1912. évi LIV. tc. 70. és 72. §-ai irányadók.

(3) A jogegység érdekében használt semmiségi panasz (Kbp. 376-378. §) felett a honvédség bűnvádi perrendtartásának szabályai szerint a Kúriának bűnvádi ügyekben alakított jogegységi tanácsa (4. §) határoz.

(4) A Kúria jogegységi tanácsának és teljes ülésének büntetőjogi döntvényeit a honvéd törvényszékek mindaddig követni kötelesek, amíg azokat a Kúria teljes ülése meg nem változtatja.

4. § (1) A Kúriának bűnvádi ügyekben alakított jogegységi tanácsában a külön tanács megalakulásától kezdve a Kúria egy ítélőbírája helyett a külön tanács egyik hadbírói tagja vesz részt. A Kúria teljes ülésében (vegyes teljes ülésében) - valahányszor büntetőjogi vagy nem csupán polgári jogi természetű vitás elvi kérdés kerül döntés alá - a külön tanács megalakulásától kezdve annak hadbírói rendes és póttagjai is résztvesznek.

(2) A hatásköri bíróság eljáró tanácsában a legfelsőbb honvéd törvényszék tagja (1928. évi XLIII. tc. 5. §) helyett a honvédbírósági fellebbviteli tanács egyik hadbírói tagja vesz részt. A hatásköri bíróság teljes ülésében a legfelsőbb honvéd törvényszék választott tagja és helyettesei (1928. évi XLIII. tc. 8. §) helyébe a honvédbírósági fellebbviteli tanács hadbírói rendes és póttagjai lépnek.

5. § A Kbp., valamint az azt módosító és kiegészítő jogszabályok szerint a honvéd koronaügyészt megillető hatáskör a jelen törvény hatálybalépésétől kezdve a legfőbb államügyészre száll át. A legfőbb államügyész ebben a hatáskörében helyettesítésével -a legfőbb államügyészi helyettesen felül - a honvédelmi miniszter által evégből kijelölt tényleges vagy nyugállományú hadbírót is megbízhatja. A kijelölt hadbíró ebben a minőségében a legfőbb államügyész felügyelete alatt áll és reá az együttalkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszonyok tekintetében a legfőbb államügyészi helyettesre nézve irányadó szabályokat kell alkalmazni.

6. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról az igazságügyminiszter és a honvédelmi miniszter gondoskodik.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket, mint a nemzet akaratát, mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenhatodik évi február hó tizenkilencedik napján.

Tildy Zoltán s. k.,

Magyarország köztársasági elnöke

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök