60100/1946. UM rendelet

a lakások és más helyiségek helyreállításáról szóló 10300/1945. ME rendelet végrehajtása tárgyában

Az ideiglenes nemzeti kormány 10300/1945. ME rendeletének 33. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

I. Általános rendelkezések

1. §

(1) A 10300/1945. ME rendelet (a továbbiakban: R., Magyar Közlöny 167. szám) alkalmazása szempontjából nem ipari, vagy kereskedelmi célra szolgáló helyiségnek kell tekinteni az orvosi rendelőt, a közjegyzők, az ügyvédek, a mérnökök, a szabadalmi ügyvivők, a hites könyvvizsgálók, a hites tolmácsok irodáit, a képzőművészek műtermeit, a politikai pártok, továbbá az illetékes miniszter láttamozásával ellátott alapszabályokkal működő egyesületek, a közintézetek (tan- és nevelőintézetek, kórházak, jótékonysági otthonok stb.), a köztestületek (kamarák, bevett és törvényesen elismert vallásfelekezetek stb.) és a közintézmények (közhivatalok) közcélu tevékenységük folytatására használt helyiségeit stb. Kétség esetében annak megállapítása végett, hogy a helyiség nem ipari vagy kereskedelmi célra szolgál, az országos építésügyi kormánybiztos (a továbbiakban: kormány biztos) a szükséges adatok szolgáltatására felhívhatja, illetőleg megkeresheti az illetékes kereskedelmi és iparkamarát, valamint az illetékes állami adóhivatalt (Budapesten a kerületi adófelügyelőséget), avagy más hatóságot, vagy hivatalt.

(2) A R. nem terjed ki a lakás céljára bérelt olyan bérleményre, amelyet a helyreállítási költségeknek a kormánybiztos által való megállapítása iránti kérelem előterjesztésekor nem a bérlő, hanem más személy használ ipar vagy kereskedés folytatására.

(3) Az ipar, vagy kereskedés folytatására vagy raktározás céljára bérelt helyiség helyreállítására a R.-et csak akkor lehet alkalmazni, ha a helyiséget maga a bérlő állandó lakásul használja. Ha ilyen helyiséget a bérlő csak részben használ lakásul, a R.-et csak akkor lehet alkalmazni, ha az illető szakmában (pl. cipész-, szabószakma, dohányárusitás stb.) gyakori, hogy a bérlő az ipar vagy kereskedés folytatására szolgáló helyiséggel kapcsolatos lakásban lakik vagy a lakásul használt rész a bérlemény túlnyomó része. A kormánybiztos annak megállapítása végett, hogy a bérleményt a jelen bekezdés rendelkezései szempontjából lakásnak kell-e tekinteni, helyhatósági bizonyítvány bemutatását kívánhatja.

2. §

(1) A R. alkalmazása szempontjából helyreállításnak számit - a sérült lakásnak a fennálló építésügyi szabályoknak megfelelő teljes, vagy részleges helyreállításán kivül - nagy lakásnak két, vagy több kisebb lakássá való átalakítása is. A R.-ben foglalt szabályok nem alkalmazhatók az olyan helyreállításra, amely egy lakás helyreállítása esetében az eredetinél kevesebb szobát, vagy több lakás helyreállítása esetében az eredetinél kevesebb lakást eredményez.

(2) A bérlő által tervezett olyan helyreállításhoz, amely a szerkezet vagy alaprajz tekintetében a bérleménynek a sérülés előtti állapotától eltérő helyreállítására irányul, az esetleg szükséges egyéb hatósági engedélyeken felül a kormánybiztos hozzájárulása is szükséges. A kormánybiztos a hozzájárulást csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a helyreállítás az (1) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg. A határozat meghozatala előtt a tulajdonost is meg kell hallgatni.

(3) A R. hatálya alá eső helyreállításnak csak az olyan helyreállítás tekinthető, amely a bérlemény rendeltetésszerű használatát biztosítja és annak önálló jellegét nem szünteti meg; ez a rendelkezés egy bérleménynek több önálló bérleménnyé osztását nem gátolja.

(4) Romépületté nyilvánított házakban egyes bérleményeket sem lehet helyreállítani.

3. §

(1) A R. alkalmazása szempontjából fényűző jellegűnek kell tekinteni minden olyan munkálatot, amely a 2481/1945. O. É. K. rendelet (Magyar Közlöny 68. szám) 10. §-ában, illetőleg a 4010/1945. O. É. K. rendelet (Magyar Közlöny 138. szám) 11. §-ában meghatározott irányelveknek nem felei meg.

(2) Abban a tekintetben, hogy milyen helyreállítási munkálatok elvégzéséhez szükséges építési engedély, továbbá ezenfelül a városokban és minden olyan községben, amelyre a városrendezésről és az építésügyről szóló 1937. VI. tc. 18. §-ának (2) bekezdése alapján a törvénynek a városrendezésre és a telekátalakitásra vonatkozó rendelkezései kiterjesztettek, a R. 4. §-ában meghatározott kormánybiztosi hozzájárulás is, a 2481/1945. O. É. K. számú, illetőleg a 4010/1945. O. É. K. rendeletekben, valamint a helyi építésügyi szabályokban foglaltak irányadók.

4. §

(1) A R. 4. §-án alapuló hozzájárulás megszerzése végett a kormánybiztoshoz - vidéken az illetékes kormánybiztosi kirendeltséghez (4000/1945. O. É. K. rendelet, Magyar Közlöny 98. szám) - kérvényt kell benyújtani. A kérvényben meg kell jelölni az ingatlan fekvését (utca, házszám és helyrajzi szám szerint), a helyreállítandó lakást (emelet és ajtószám szerint), a helyreállító nevét és lakáscímét és amennyiben ez nem a tulajdonos, a tulajdonos nevét és lakáscímét is. A kormánybiztos köteles a hozzájárulás tárgyában harminc nap alatt határozni és határozatát a folyamodóval közölni. Ha a kormánybiztos harminc nap alatt érdemben nem határoz, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni és erről a folyamodónak - kérelmére - bizonyítványt kell kiadni.

(2) Az épitési engedély iránti kérvényhez csatolni kell a kormánybiztos határozatát, illetőleg az (1) bekezdés alapján kiadott bizonyítványt.

5. §

(1) A tulajdonos a bérlőt, illetőleg a bérlő a tulajdonost a R. 11. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 14. §-ának (2) bekezdésében, 17. §-ának (1) és (2) bekezdésében és 26. §-ának (1) bekezdésében, valamint a jelen rendelet 19. §-ának (2) bekezdésében, 20. §-ának (1) bekezdésében, 28. §-ának (1) bekezdésében és 34. §-ának f) pontjában emlitett ajánlott levél helyett átvételi elismervény ellenében átadott írásbeli közleménnyel is joghatályosan értesítheti.

II. A tulajdonos által végzett helyreállítás

6. §

Ha a tulajdonos a R. 5., vagy 6. §-ában meghatározott szabad bérmegállapitási joga alapján a bérlővel a helyreállítás költségeihez igazodó pótlék szedésében állapodik meg, ez a bérlőnek az őt a fennálló jogszabályok szerint megillető lakásszükségleten felüli lakószobára való és a R. 5. §-ának (2) bekezdésében, illetőleg 6. §-ának (3) bekezdésében biztosított igényét nem érinti.

7. §

(1) Olyan sérült bérlemény helyreállítása esetében, amelyre vonatkozóan a helyreállítási munkálatok megkezdésekor bérleti jogviszony nem állott fenn (R. 5. §), a tulajdonos a szabad bérbeadási jog, illetőleg a lakószobatöbbletre való igény megállapítása céljából köteles a helyreállítási munkálatok megkezdése előtt erre irányuló szándékát a bérlemény fekvése szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságnak írásban bejelenteni és bejelentésében büntetőjogi felelőssége tudatában előadni, hogy a helyreállítandó bérleményre vonatkozóan bérleti jogviszony nem áll fenn. A lakásügyi hatóság köteles a bejelentést az erre a célra szolgáló nyilvántartójegyzékben azonnal előjegyezni és ennek megtörténtéről a bejelentés hozzáérkezésétől számított három nap alatt a tulajdonos részére igazolványt adni.

(2) Az (1) bekezdés értelmében bejelentett bérleményt a lakásügyi hatóság igénybe nem veheti; az igénybevétel tárgyában esetleg már korábban hozott határozat végrehajtását fel kell függeszteni.

(3) A tulajdonos köteles a helyreállitási munkálatok megkezdését a lakásügyi hatóságnak bejelenteni; az építkezési anyagoknak a helyszínén való elhelyezését egymagában még nem lehet a munkálatok megkezdésének tekinteni.

(4) Ha tulajdonos a lakásügyi hatóság igazolványának kézbesítéséből számitott négy hónap alatt a helyreállítást elfogadható ok nélkül meg nem kezdi, a lakás újból igénybevehetővé válik.

(5) A helyreállítás; befejezése után - amennyiben a költségek a R. 7. §-ának (3) bekezdésében megjelölt mértéket meghaladják - a tulajdonos köteles a kormánybiztosnak a költségek megállapítása tárgyában hozott határozatát a lakásügyi hatóságnak bemutatni a tulajdonost megillető szabad bérbeadási jognak, illetőleg annak a nyilvántartójegyzékbe való bejegyzése céljából, hogy a helyreállított bérlemény tekintetében a tulajdonost, illetőleg a bérlőt a fennálló jogszabályok szerint megillető szobaszámon felül még egy lakószoba illeti meg. A bejegyzésről a lakásügyi hatóság a tulajdonosnak a kormánybiztosi határozat bemutatásától számított három nap alatt két példányban kiállított igazolványt köteles adni.

8. §

A R. 6. §-ának alkalmazásában nem használtnak kell tekinteni azt a sérült bérleményt, amelyet lakás céljára, vagy a jelen rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célra - a kényszerű távollét eseteit kivéve - tartósan nem használnak. Az olyan bérlemény, amely berendezett lakásnak nem tekinthető, pusztán abból az okból, hogy abban valamilyen bútor, vagy más ingóság van, használt bérleménynek nem minősül.

9. §

A R. 5. és 6. §-aiban biztosított jogok abban az esetben is megilletik a tulajdonost, ha a sérült bérlemény helyreállítását a R. hatálybalépése előtt kezdte meg vagy fejezte be és a bérleményre vonatkozóan a jelen rendelet hatálybalépésekor bérleti jogviszony nem állott fenn.

10. §

Ha a tulajdonos a R. 6. §-ára alapított felmondását azért nem tudja közölni, mert a bérlő ismeretlen helyen vagy a háborús viszonyok következtében távol van, a felmondást a gyámhatóság által a bérlő részére kirendelt gondnoknak kell kézbesíteni. Ha a bérlőnek gondnoka nincs, annak kirendelését a tulajdonos is kérheti.

11. §

(1) A R. 6. §-ára alapított felmondás esetében a bérlő köteles a bérleményt a felmondás hatályossá válásától számított nyolc nap alatt saját költségén teljesen kiüríteni és a tulajdonosnak átadni.

(2) A tulajdonos jogosult az (1) bekezdésben említett határidő eltelte után a bérleményben maradt bútorokat és egyéb ingóságokat eltávolitani, de köteles azoknak elraktározásáról két tanú jelenlétében történő leltározásuk mellett gondoskodni. A elraktározott ingóságok elveszéséért, megsemmisüléséért vagy megrongálódásáért a tulajdonos nem felelős. A raktározás, illetőleg az őrzés költsége a bérlőt terheli.

(3) Ha a bérlő ismeretlen helyen vagy a háborús viszonyok következtében távol van, az ingóságok eltávolítása a gyámhatóság által a bérlő részére kirendelt gondnok kötelessége.

12. §

A R. 6. §-án alapuló helyreállítás esetében a szabad bérbeadási jog és a lakószobatöbbletre való igény megállapítására irányuló eljárás tekintetében a jelen rendelet 7. §-ának rendelkezései irányadók.

13. §

(1) Annak megállapításánál, hogy a tulajdonos által végzett helyreállítási munka költségei a R. 7. §-ának (3) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladják-e, a R. 7. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésen felül az alábbi bekezdések rendelkezései irányadók.

(2) A bérlemény belső részén végzett bármilyen helyreállítás költségét figyelembe kell venni, kivéve a központi fűtőberendezés helyreállitásával felmerült költséget.

(3) Az épület vagy a bérlemény külső részén végzett helyreállítás költségét csak annyiban kell figyelembe venni, amennyiben e munkálatok elvégzése a bérleménynek rendeltetésszerű használhatósága céljából való helyreállításához okvetlenül szükséges.

(4) A bérleményből kivezető kéményjáratok, a bérlemény megközelítését biztosító folyósók és lépcsők, továbbá a lakók közös használatára szolgáló helyiségek és épületrészek (kapualj, lépcsőház, felvonó, pince, padlás, mosókonyha stb.), valamint a tetőzet helyreállításának költségeit számításba venni nem lehet.

(5) Figyelmen kívül kell hagyni azokat a költségeket, amelyek a bérleménynek olyan vezetékekkel (viz-, gáz-, villanyvezetékek stb.) való felszerelésével merültek fel, amilyenekkel a bérlemény a sérülés előtti állapotban felszerelve nem volt.

(6) A tulajdonos az általa végzett helyreállítás költségeit minden munkálatra nézve részletes számlával köteles igazolni. Átalányösszegben történő felszámítást, vagy megállapodást, illetőleg annak alapján kiállított számlát figyelembe venni nem lehet.

(7) Több bérlemény egyidejű helyreállítása esetében az egyes bérlemények helyreállítására szolgáló költségeket külön-külön kell igazolni.

(8) A bérlemények közti falak, vagy folyosók helyreállítása esetében a költségeket a vonatkozó munkálatokkal helyreállított bérlemények közt egyenlő arányban meg kell osztani. Ha az ilyen falak vagy folyosók, valamely bérlemény és a lakók közös használatára szolgáló helyiségek vagy épületrészek közt állíttatnak helyre, az ezzel felmerült költségek felerésze számitható hozzá a bérlemény helyreállitási költségeihez.

14. §

(1) A tulajdonos által igazolt helyreállítási költségeket az 1945. évi június hó 1. napján fennállott épitési anyagárakra a következő bekezdésben meghatározott módon kell átszámítani.

(2) A jelen rendelet I. számú mellékletének rovatában, illetőleg az újjáépítési miniszter által a tetőhelyreállitási kölcsönök és a lakáshelyreállitási költségek átértékelése tárgyában kibocsátandó rendeletek 3. rovatában az egyes számlák, vagy munkabérjegyzékek kifizetésének napjára megállapított indexszámmal kell osztani a számlában vagy munkabérjegyzékben feltüntetett összeget. (Példa. A helyreállítást végző az 1945. október hó 1. napján kifizetett 200.000 pengőt. Az erre a napra érvényes indexszám 5.4, amivel 200.000 pengőt osztva, az eredmény 37.037.03 pengő, mint az 1945. évi október hó 1. napján kifizetett 200.000 pengőnek az 1945. évi június hó 1-i értéke.)

15. §

(1) A tulajdonos az 1939. évi szeptember hó 1. napján érvényben volt bérösszeget, az 1939. évi augusztus hó 31. napja után épült vagy átalakított házban, vagy épületrészben levő bérlemény esetében pedig az épület felépítése, illetőleg átalakítása után elsőizben érvényben volt bérösszeget a kerületi adószámviteli osztály (városi, községi adóhivatal) által kiállított bizonyítvánnyal vagy más hiteltérdemlő módon köteles igazolni.

(2) Ha a bérlemény az (1) bekezdésben emlitett időben nem volt bérbeadva vagy szolgálati lakásként használták, az (1) bekezdésben emlitett bizonyítvánnyal kell igazolni a bérlemény akkori haszonértékét és ez számit bérösszegnek.

16. §

A tulajdonos a bérlővel - akár a helyreállítási munkálatok megkezdése előtt, akár azok folyamán vagy elvégzése után - írásban megállapodhatik abban, hogy a festés és az üvegezés költsége a helyreállítás költségeihez hozzászámittassék. Előzetes megállapodás esetében a megállapodásban az emlitett költségek előrelátható összegét fel kell tüntetni.

17. §

(1) Az egy-egy évre eső helyreállítási pótlék (a továbbiakban: pótlék) az 1945. évi június hó 1-i értékre a jelen rendelet 14. §-a szerint kiszámított helyreállítási költség 6%-a. (A 14. § (2) bekezdésében közölt példa szerint a helyreállítási költség 37.037.03 pengő, aminek 6%-a, vagyis 2.222.22 pengő, az évi pótlék s ennek egy hónapra eső része az 1945. évi június hó 1-i értékben 185.18 pengő.)

(2) Az (1) bekezdés értelmében megállapított pótlékot, illetőleg annak esedékes vagy a bérlő által megfizetni szándékolt részét az annak megfizetése előtt közzétett legutolsó indexszám alapján kell a teljesités napjára a következő bekezdésben meghatározott módon átértékelni.

(3) A pótlék fizetésének napját megelőzően közzétett legutolsó indexszámmal meg kell szorozni az évi pótlék esedékes részletét. (Példa. Ha a bérlő az 1946. évi január hó 5. napján az (1) bekezdésben közölt példa szerint járó évi 6%-os pótléknak, vagyis 2.222.22 pengőnek január havára esedékes részletét, azaz 185.18 pengőt szándékozik kifizetni, mivel a megelőzően közzétett legutolsó indexszám az 1945. évi december hó 31-i, az erre a napra megállapitott indexszámmal, 129.5-del megszorozza az esedékes 185.18 pengőt; az így adódó eredményhez képest a pótléknak január havára esedékes részlete fejében a hónap 5. napján teljesített fizetés esetében 23 980 81 pengő fizetendő.)

(4) Ha a bérlő az esedékes pótlékot a hónap 5. napjáig megfizeti, akkor az átszámitásnál - még ha a megelőzően közzétett legutolsó indexszám későbbi is - a hónap 1. napiára megállapított indexszámot kell alapul venni.

18. §

A tulajdonos azt a bérlőt, aki a bérleményt használja, a helyreállítás megkezdése előtt legalább tizenöt nappal köteles a R. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott körülményekről, nevezetesen a munkálatok megkezdésének előrelátható idejéről és a munkálatok várható tartamáról értesíteni. Az értesítésnek ki kell terjednie arra is, hogy a tulajdonos a bérleményben közelebbről milyen munkálatok elvégzését tervezi és ezekkel mit kiván helyreállítani. A helyreállítási költségek valószínű összegét és az ennek megfelelően a bérlőt terhelő pótlék várható nagyságát a tulajdonosnak költségvetéssel vagy más elfogadható módon kell igazolnia.

19. §

(1) A tulajdonos köteles a bérlő által használt sérült bérlemény helyreállítása esetében a helyreállítási munkálatokat a bérlő érdekeinek lehető megóvása mellett és akként elvégezni, hogy a bérlemény, illetőleg annak megfelelő része a helyreállítási munkálatok alatt is használható legyen.

(2) A bérlő jogosult a bérleményben folyó helyreállítási munkálatokat megtekinteni és ha megállapítása szerint azok a jelen rendelet 18. §-ában említett értesítésnek nem felelnek meg, kivitelezésük ellen a tulajdonoshoz intézett ajánlott levélben észrevételt tehet. Amennyiben a tulajdonos az észrevételt nem veszi figyelembe, a bérlő észrevételeinek másolatát a R. 11. §-ának (3) bekezdésében említett felszólaláshoz csatolhatja.

20. §

(1) A bérlő a R. 11. §-ának (3) bekezdésében emlitett felszólalással a tulajdonos megállapításának hozzáérkezésétől számitott nyolc nap alatt élhet; a felszólalást ajánlott levélben a tulajdonosnak kell megküldeni. A felszólalást indokolni kell és abban nyilatkozni kell arról, hogy a bérlő a helyreállítási költségből, illetőleg az ahhoz igazodó pótlékból mennyit ismer el helyesnek. Ennek elmulasztása esetén a bérlő a kormánybiztos határozatának meghozataláig felszólalása ellenére is a tulajdonos által megállapitott pótlékot köteles megfizetni.

(2) A tulajdonos a pótlékra vonatkozó megállapítását, valamint a bérlő esetleges felszólalását az előbbi bekezdésben emlitett határidő eltelte után köteles a kormánybiztoshoz elbírálás végett bemutatni. A vonatkozó beadványhoz csatolni kell a felmerült költséget igazoló okiratokat és a pótlék megállapitásához szükséges számításokat, valamint a bérösszeg igazolására szolgáló bizonyítványt (15. §). A tulajdonos a beadványát az összes érdekelt bérlőkkel láttamoztatni köteles. Az esetleg felszólalással élő bérlő ezt a körülményt a beadványon annak láttamozásakor feltüntetni, a kormánybiztos pedig azt a bérlőt, akinek láttamozása a beadványról hiányzik, meghallgatni köteles.

21. §

A kormánybiztos által a R. 7. §-a alapján hozott határozatnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a helyreállítási költségek megállapitott összegét (R. 7. § (1) bek.);

b) annak az értékelési indexszámnak a megjelölését, amely a helyreállítási költségeknek a tulajdonos által történt kifizetésekor érvényes volt;

c) a megállapított helyreállitási költségeknek a b) pont szerint megjelölt indexszám alapján a jelen rendelet 14. §-a értelmében az 1945. évi június hó 1-i építési költségekre átszámított értékét;

d) annak megállapítását, hogy a tulajdonost a helyreállítási költségek figyelembevételével a szabad bérbeadás vagy a pótlékszedés joga megilleti-e.

22. §

(1) Ha a tulajdonos a R. 13. és 14. §-ai alapján a bérlő számára a bérlemény helyreállítása céljából más bérleményt kíván felajánlani, ezt a felajánlani kívánt bérlemény megjelölésével az illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságnak irásban be kell jelentenie és arra vonatkozó határozatot kell kérnie, hogy a bérleményt a hatóság más bérlő részére igénybe venni nem kivánja.

(2) A lakásügyi hatóság a kérelemnek meg felelő határozat meghozatalát csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a felajánlani kivánt bérlemény igénybevételt iránt más személy a bejelentést megelőzően már kérelmet terjesztett elő. A lakásügyi hatóság a bejelentést az erre a célra szolgáló nyilvántartójegyzékben előjegyzi. Az előjegyzésnek az a hatálya, hogy a bérleményt a határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt más személy részére igénybevenni nem lehet.

23. §

(1) Ha a bérlő a felmondás érvényességét a felmondás közlésének hatályossá válásától számított nyolc nap alatt írásban elismeri, a tulajdonos köteles a bérlő idevonatkozó nyilatkozatát az annak átvételétől számitott három nap alatt a lakásügyi hatóságnak azzal a kéréssel bemutatni, ,hogy a felajánlott bérlemény bérlőjéül jelölje ki a felmondás érvényességét elismerő bérlőt. A lakásügyi hatóság a kérelem hozzáérkezésétől számított három nap alatt a kérelemnek megfelelően határoz. Ha a tulajdonos a kérelmet nem vagy nem kellő időben terjeszti elő és ennek következtében a bérlemény a 22. § (2) bekezdésében megjelölt határidő elteltével más személy részére igénybevétetett, a felmondás hatályát veszti. A bérlő a jelen bekezdésben szabályozott esetben köteles a felmondás hatályossá válásától számított nyolc nap alatt a helyreállítandó bérleményből kiköltözni, illetőleg a felajánlott bérleménybe beköltözni. Ha a bérlő a felajánlott bérleménybe e határidő alatt önhibájából nem költözik be, a lakásügyi hatóság annak bérlőjéül más személyt jelölhet ki.

(2) Ha a tulajdonos a felmondás érvényességének kimondása iránt pert indít és a perindítást a lakásügyi hatóságnál igazolja, a 22. § (2) bekezdésében említett előjegyzés hatálya a per jogerős befejezéséig meghosszabbodik. Az elsőfokon eljárt bíróság a per jogerős befejezése után a jogerős ítéletet vagy végzési az illetékes elsőfokú lakásügyi halóságnak hivatalból megküldi. Ha az ítélet a felmondást érvényesnek mondja ki vagy a feleknek a per során létrejött egyezsége szerint a bérlő a felmondás érvényességét elismeri, a bérlő köteles az ítélet, illetőleg az egyezséget tudomásulvevő végzés jogerős emelkedésétől számított nyolc nap alatt a helyreállítandó bérleményből kiköltözni, illetőleg a felajánlott bérleménybe beköltözni. Ha a bérlő a felajánlott bérleménybe e határidő alatt önhibájából nem költözik be, a lakásügyi hatóság annak bérlőjéül más személyt jelölhet ki.

III. A bérlő által végzett helyreállítás

24. §

(1) A R. III. fejezetében szabályozott helyreállítást az a bérlő is elvégeztetheti, aki a lakásügyi hatóságnak igénybevételt elrendelő határozata szerint a bérleményt lakrészének természetben való megosztása nélkül más bérlővel együttesen köteles használni. A helyreállítás csak rendeltetésszerüen használható, egy vagy több önálló bérlemény létesítésével történhetik.

(2) A bérleményt az (1) bekezdés értelmében helyreállító bérlő a fennálló jogszabályok szerint őt megillető lakásszükségletén felül még egy lakószobára (R. 22. csak akkor tarthat igényt, ha ennek az igénynek a kielégítése nem csökkenti a bérlemény másik, illetőleg többi bérlőjét a fennálló jogszabályuk szerint megillető lakásigényt.

25. §

(1) Ha a bérlő bérleményének csak egy részét állítja helyre, a R. 18. §-át nem lehet alkalmazni, kivéve ha utóbb a bérlemény további részét is helyreállítja.

(2) Ha a bérlő a bérleménynek csupán egy részét állította helyre és a tulajdonos utóbb a bérleménynek önálló bérleményként vagy más bérleményhez való csatolással helyre nem állitható részét kívánja helyreállítani, a R. 13-14. §-ai irányadók azzal, hogy a tulajdonos a bérlő által végzett helyreállítás költségeinek még meg nem téritett részét legkésőbb a felmondás hatályossá válásától számított három nap alatt egyösszegűén, átértékelve megfizetni köteles.

26. §

(1) A bérlő által végzett helyreállítás esetében a költségek figyelembevételével - a R. 19. §-a mellett - a jelen rendelet 13. §-át is alkalmazni kell.

(2) A bérlő által tervezett helyreállításra vonatkozó értesítés (R. 17. § (2) bek.) tekintetében a jelen rendelet 18. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

27. §

Ha a bérlő a R. 17. §-ának (1) bekezdésében megállapított határidő elteltétől számított harminc nap alatt a helyreállítási munkálatokat nem kezdi meg, illetőleg hatvan nap alatt nem fejezi be, a R. 17. §-ában szabályozott eljárást meg kell ismételnie; ennek elmulasztása esetében a R. 18-23., illetőleg 26. §-ában biztosított kedvezmények a bérlőt nem illetik meg.

28. §

(1) A tulajdonos jogosult a bérlő által végzett helyreállítási munkálatokat bármikor megtekinteni és ha megállapítása szerint azok a R. 17. §-ának (2) bekezdésében, illetőleg a jelen rendelet 18. §-ában foglaltaknak nem felelnek meg, kivitelezésük ellen a bérlőhöz intézett ajánlott levélben észrevételt tehet. Amennyiben a bérlő az észrevételt nem veszi figyelembe, a tulajdonos az észrevétel másolatát a R. 27. §-ában emlitett meghallgatása alkalmával a kormánybiztosnak bemutathatja.

(2) Avégből, hogy a bérlő a helyreállítási munkálatokat akadálytalanul elvégezhesse, a tulajdonos köteles a szükséges átjárási lehetőségeket és a helyreállítást végző munkások szabad közlekedését biztosítani, valamint az építkezési anyagok és szerszámok elhelyezését tűrni és általában minden intézkedést megtenni, ami a helyreállítási munkálatok elvégzését elősegiti. Nem lehet azonban a tulajdonost arra kötelezni, hogy olyan munkálatokat végezzen el, amelyek egymagukban is helyreállításnak tekinthetők (pl. leomlott lépcsőház helyreállítása vagy kijavítása, függőfolyosók pótlása vagy javítása).

29. §

(1) Annak megállapításában, hogy a határozott tartamú bérlet a R. 18. §-ának megfelelően mennyivel hosszabbodik meg, illetőleg a határozatlan tartamú bérlet milyen tartamú határozott bérletté alakul át, a bérlő által kifizetett helyreállítási költségek összegét az 1945. évi június hó 1. napján fennállott építkezési anyagárakra a következő bekezdésben meghatározott módon kell átszámítani.

(2) A jelen rendelet I. számú mellékletének 3. rovatában, illetőleg az újjáépítési miniszter által a tetőhelyreállitási kölcsönök és a lakáshelyreállitási költségek átértékelése tárgyában kibocsátandó rendeletek 3. rovatában az egyes számlák vagy munkabérjegyzékek kifizetésének napjára megállapított indexszámmal el kell osztani a számlában vagy munkabérjegyzékben feltüntetett összeget. (Példa. Ha a bérlő a helyreállítási munkákért az 1945. évi november hó 10. napján 500 000 pengőt fizetett, ezt az összeget osztani kell a fizetés napjára megállapított indexszámmal, vagyis 22.2-del. Az eredmény. 22.522.52 pengő az az összeg, amely az 1945. évi november hó 10. napján kifizetett 500 000 pengő 1945. évi június hó 1-i értékének meg felel.)

(3) A (2) bekezdés szerint az 1945. évi június hó 1. napjára átszámított helyreállítási költségeket a bérlet tartatnának megállapítása végett osztani kell - a R. 18. §-ának (2) bekezdésében megállapított megkülönböztetés szerint - a bérösszeg háromszorosával, illetőleg másfélszeresével. A hányados adja meg azoknak a negyedéveknek a számát, amelyekkel a bérlet tartama meghosszabbodik. A töredék-összeg szintén egy negyedévet biztosit. (Példa. Ha a (2) bekezdésben között példa szerint az 1939. évi szeptember hó 1. napján már fennállott épületben levő bérlemény bérlője évi 2 000 pengő bérösszeget fizet, a helyreállítási költségek 1945. évi junius hó 1. napjára átértékelt összegét, vagyis 22.522.52 pengőt elosztva az évi bérösszeg háromszorosával, vagyis 6 000 pengővel, az eredmény 3.75 lesz és igy a bérleti időtartam 4 bérévnegyeddel hosszabbodik meg.)

30. §

A bérlő azt a bérévnegyedet, amelynek első napjával a határozott tartamú bérlete meghosszabbodik illetőleg határozatlan tartamú bérlete határozottá alakul át, a költségeknek a kormánybiztos által történt megállapítása után legkésőbb az ezt a bérévnegyedet közvetlenül megelőző bérévnegyed utolsó hónapjának 15. napjáig közölheti a tulajdonossal (R. 18. § (2) bek.) Ha a bérlő ezt a közlést elmulasztja, akkor a határozott tartamú bérlet a lakásügyi korlátozások megszűnésének napján veszi kezdetét.

31. §

(1) Ha a tulajdonos és a bérlő a R. 19. §-a alapján megállapodtak abban, hogy a bérlő a R. 27. §-ában szabályozott eljárás során a festés és az üvegezés, illetőleg a fényűző jellegű munkálatok költségeit a helyreállítás költségeihez hozzászámithatja, ezeket a költségeket csupán a bérlőt megillető bérleti jog terjedelme (R. 18. §) vagy a tulajdonos által való megtérítésük (R. 26. §) tekintetében lehet figyelembe venni; ehhez képest ezek a költségek a fennálló jogszabályok szerint a bérlőt megillető lakásszükségletet meghaladó lakószobára való jogosultság (R. 22. §) szempontjából nem vehetők figyelembe.

(2) A bérlő a bérlet megszűnésekor elviheti mindazokat az alkotórészeket (pl. a behelyezett ablaküveget, a fényűző jellegű mosdó- és egészségügyi berendezéseket), amelyeknek értéke a helyreállítási költségek megállapításában teljesen figyelmen kivül maradt.

32. §

(1) A helyreállítással kapcsolatban a bérlő a fennálló jogszabályok szerint megállapított lakászükségletén felül a R. 22. §-a alapján őt megillető lakószobára való igényét az alábbi bekezdésekben szabályozott módon biztosithatja.

(2) A bérlő a helyreállításra irányuló szándékát a helyreállítási munkálatok megkezdése előtt a bérlemény fekvése szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságnak írásban bejelentheti. A lakásügyi hatóság köteles a bejelentést az erre a célra szolgáló nyilvántartójegyzékben azonnal előjegyezni és ennek megtörténtéről a bejelentés hozzáérkezésétől számitott három nap alatt a bérlő részére igazolványt adni.

(3) A (2) bekezdés értelmében bejelentett bérleményt a lakásügyi hatóság igénybe nem veheti; az igénybevétel tárgyában esetleg már korábban hozott határozat végrehajtását fel kell függeszteni, még akkor is, ha az már jogerőre emelkedett.

(4) A bérlő a helyreállítási munkálatok megkezdését a lakásügyi hatóságnak bejelentheti: az építkezési anyagoknak a helyszínén való elhelyezését egymagában még nem lehet a munkálatok megkezdésének tekinteni.

(5) Ha a bérlő a lakásügyi halóság igazolványának kézbesítésétől számitott harminc nap alatt a helyreállítást elfogadható ok nélkül meg nem kezdi, a lakás újból igénybevehetővé válik.

(6) A helyreállítás befejezése után - amennyiben a költségek a R. 24. §-ában megjelölt mértéket meghaladják - a bérlő köteles a kormánybiztosunk a költségek megállapítása tárgyában hozott határozatát a lakásügyi hatóságnak nyolc nap alatt bemutatni, annak a nyilvántartójegyzékbe való bejegyzése céljából, hogy a helyreállított bérlemény tekintetében a fennálló jogszabályok szerint őt megillető szobaszámon felül még egy lakószoba illeti meg. A lakásügyi hatóság köteles ezt a nyilvántartójegyzékbe bejegyezni és a bérlőnek a kormánybiztosi határozat bemutatásától számított három nap alatt két példányban igazolványt adni arról, hogy a szóbanlevő kedvezményre figyelemmel hány lakószoba mentes az igénybevétel, illetőleg a visszajuttatás alól.

33. §

(1) A bérlő a helyreállítás befejezésétől számitott nyolc nap alatt köteles a helyreállitás költségeire vonatkozó adatokat magábanfoglaló iratokat a R. 19. §-a szerint figyelembevehető költségek megállapítása céljából a kormánybiztosunk bemutatni.

(2) A kormánybiztos a tulajdonosnak a R. 27. §-ában említett meghallgatását mellőzheti, ha a bérlő a beadványához csatolja a tulajdonosnak azt a nyilatkozatát, amely a helyreállítási költségeknek a bérlő által megjelölt összegét elismeri.

(3) A bérlő beadványában köteles előadni hogy bérleményének mennyi az évi bérösszege a kormánybiztos erészben is mellőzheti a tulajdonos meghallgatását, ha a bérlő a tulajdonosnak a bérösszeget elismerő nyilatkozatát bemutatja. Amennyiben a tulajdonos az évi bérösszeg tekintetében nem nyilatkozik, annak igazolására a jelen rendelet 15. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A kormánybiztos a költségek megállapítása tekintetében azt az összeget veszi figyelembe, amelyet a bérlő a helyreállításnál felhasznált építkezési anyagok és munkabérek címén kifizetett, a figyelembevehető összeg azonban nem haladhatja meg az építkezési anyagokra, illetőleg a munkabérekre vonatkozóan a kifizetés idejében érvényben volt ár-, illetőleg munkabérmegállapitások legmagasabb mértékét.

34. §

(1) A kormánybiztos által a R. 27. §-a alapján hozott határozatnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a helyreállítási költségek megállapított összegét (R. 19. §);

b) annak az átértékelési indexszámnak a megjelölését, amely a helyreállítási költségeknek a bérlő által történt kifizetésekor érvényes volt;

c) a megállapított helyreállítási költségeknek a b) pont szerint megjelölt indexszám alapján a jelen rendelet 29. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1945. évi június hó 1-i épitési költségekre átszámított értékét;

d) annak megállapítását (29. § (3) bek.), hogy a bérlőt a helyreállítási költségek figyelembevételével milyen terjedelmű bérleti jog (R. 18. §) illeti meg;

e) annak megállapítását, hogy a bérlőt a R. 20-23. §-aiban foglaltak figyelembevételével mely kedvezmények illetik meg;

f) a bérlőhöz intézett figyelmeztetést arról, hogy n bérlő a határozat kézbesitésétől számított harminc nap alatt a R. 18-23. §-aiban megállapított kedvezményekről lemondhat és a tulajdonoshoz intézett ajánlott levélben tőle a lemondás közlése mellett a helyreállításra fordított költségeknek a kormánybiztos által megállapított összegben való megtérítését követelheti;

g) annak megállapítását, hogy a kormánybiztos határozata a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirat.

(2) Ha a bérlő által végzett helyreállításnak a kormánybiztos által megállapított költségei nem haladják meg a R. 24. §-ában meghatározott mértéket, a kormánybiztos határozatának csak az (1) bekezdés a)-c) és q) pontjaiban foglaltakat kell tartalmaznia.

35. §

A bérlő a R. 26. §-ának (2) bekezdésén alapuló kamat fizetését a tulajdonostól a R. 26. §-ának (1) bekezdésében emlitett lemondó nyilatkozatnak a tulajdonossal való közlésétől kezdődően, ha pedig a helyreállítás költségei a R. 24. §-ában meghatározott mértéket nem érik el, a költségek teljes kiegyenlítésének napjától kezdődően követelheti.

36. §

A R. 26. §-ának (6) bekezdésében emlitett telekkönyvi bejegyzésben a jelzálogjogot a költségeknek az 1945. évi junius hó 1-i értékre átszámított összege erejéig kell bejegyezni.

37. §

Ha a bérlő az általa a R. hatálybalépése elölt végzett helyreállítás költségeinek megállapitását kéri, a R. 29. §-át, illetőleg a jelen rendelet 29., 33. és 34. §-ait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a bérlő a helyreállítási munkálatok költségeit az 1945. évi junius hó 1. napja előtt fizette ki, azokat az átértékelés szempontjából az 1945. évi junius hó 1. napján kifizetetteknek kell tekinteni

IV. Vegyes rendelkezések

38. §

Ha a felek a R. 32. §-a alapján a R. rendelkezéseitől eltérően szerződtek és szerződésük szerint a bérlő a R. 22. és 23. §-aiban megállapított kedvezményekre vagy azok valamelyikére igényt tart, akkor annak megállapítása végett, hogy a helyreállitás költségei a R. 24. §-ában meghatározott mértéket elérik-e, illetőleg meghaladják-e, a kormánybiztos megállapítását kell kérni.

39. §

Az a tulajdonos, bérlő, illetőleg házhaszonbérlő, aki a kormánybiztoshoz a helyreállítás költségeinek megállapítása céljából folyamodik, köteles a megállapítani kért összeg 1/2%-át eljárási költség cimén megfizetni. Az eljárási költséget az országos építésügyi kormánybiztos "Lakások és más helyiségek helyreállítási költségeinek megállapítása" elnevezésű 4910 számú csekkszámlája javára kell befizetni és a befizetést igazoló elismervényt a megállapitást kérő beadványhoz kell mellékelni.

40. §

A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1946. évi január hó 8-án.

Dr. Antall József s. k.,

újjáépítési miniszter

1. sz. melléklet a 60100/1946. UM sz. rendelethez

A tetőhelyreállitási kölcsönök, valamint a lakáshelyreállitási költségek átértékelésénél figyelembeveendő jelző- (index-) számok az 1945. évi junius hó 1. napjától 1945. évi december hó 31. napjáig terjedő időszakra