61700/1946. IM rendelet

az államügyészség, a főállamügyészség és a legfőbb államügyészség ügyvitelére vonatkozó egyes rendelkezések tárgyában

A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897: XXXIV. tc. 28. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

I. RÉSZ

Ügyvitel az államügyészségnél

1. § Az államügyészség ügykezelését az iroda végzi. A kiadmányok elkészítése és kiadása el is különíthető.

Az ügyek lajstromozása

2. § Az államügyészség az összes bűnügyekről - ideértve a rehabilitációs ügyeket is - egyetlen lajstromot (6. §) vezet,

A beadvány átvétele

3. § (1) A lajstromra tartozó ügyek iratait a lajstrom kezelőjének kell átadni.

(2) A személyesen jelentkező féltől olyan beadványt, amely a 2. § szerint nem tartozik a iromba, a lajstrom kezelője nem fogadhat el, hanem köteles a felet a beadvánnyal az államügyészség vezetőjéhez vagy ezeknek az ügyeknek a kezelésére a vezető által kijelölt kezelőhöz utasítani.

(3) Ha ilyen beadvány vagy irat átadókönyv vagy posta utján jut a lajstrom kezelőjéhez, azt kezelés nélkül kell az előbbi bekezdésben említett személyhez juttatni.

(4) A jelen § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra a feleket hirdetményben figyelmeztetni kell. A hirdetményt abban a helyiségben vagy annak a helyiségnek ajtaján, ahol a lajstromot kezelik, szembeötlő módom ki kell függeszteni.

Elismervény a beadásról

4. § Ha a tél a beadvány beadásának igazolására szolgáló felzetet vagy megszövegezett elismervényt mutat be, a lajstrom kezelője köteles ezt a lajstromszám rájegyzése után aláírni és a jelenlévő félnek átadni. Ha az elismervényt postai bélyeggel kellően ellátott lapelezőlapon mutatták be, ezt megfelelően kitöltve és aláírva a félnek postán kell elküldeni.

Gyüjtőszekrény

5. § (1) Annak a helyiségnek a közelében, ahol a lajstromot vezetik, gyüjtőszekrényt kell elhelyezni. A szükséghez képest gyüjtőszekrényt még más helyen is lehet felállítani.

(2) Az államügyészséghez intézett beadványokat a gyüjtöszekrénybe helyezés utján is be lehet adni.

(3) A gyüjtőszekrényt a hivatalos órák alatt a szükséghez képest többször, de minden esetre köznapon délután 1 órakor, vasárnapon és ünnepen pedig délelőtt 11 órakor ki kell üríteni.

(4) A jelen § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra a feleket a gyüjtőszekrényen vagy a mellette kifüggesztett hirdetményben figyelmeztetni kell.

A lajstrom mintája

6. § (1) A lajstrom az I. számú minta szerint készült rovatos könyv.

(2) Minden év elején uj lajstromot kell kezdeni.

Bejegyzések a lajstromba általában

7. § (1) A beadványokat érkezésük napján kell a lajstromba bejegyezni. A bejegyzéseket tintával kell eszközölni.

(2) Téves vagy tárgytalanná vált bejegyzést ugy kell áthúzni, hogy az áthúzott adat olvasható maradjon.

(3) A korábbi években folyamatba tett ügyekre vonatkozó bejegyzéseket az illető korábbi év lajstromában kell foganatosítani.

(4) A kelet bejegyzésekor a lajstromban a hónapot mindig római számmal, a napot pedig tört alakban irt arab számmal kell bejegyezni. (Pl. VII/10.) A korábbi évek lajstromában teljesített keletbejegyzéskor az évszámot is fel kell tüntetni. (Pl. 1948. II. 11.)

(5) A lajstrom 1. rovata az érkezés hónapjának és napjának a bejegyzésére szolgál. Ezt a keltezést az ugyanazon a napon érkezett ügyek lajstromszámai előtt csak az első ügynél, ha pedig az ugyanazon a napon érkezett ügyek bejegyzésé több lapra terjed, minden lapon csupán az első lajstromszám előtt kell beírni.

(6) A lajstrom 2. rovatába a lajstrom folyószáma jut. A folyószám évenkint január hó 1. napján az 1. számmal kezdődik és szakadatlan sorrendben folyik december hó 31. napjáig.

Az ügy bevezetése a lajstromba

8. § (1) A 3. rovatba az ügyben szereplő valamennyi terhelt nevét és a bűncselekmény megjelölését kell bejegyezni.

(2) A fogvalevő terhelt nevét vörös ironnal alá kell húzni. Ha a terhelt ismeretlen, a sértettek nevét kell e minőségük feltüntetésével (S) bejegyezni. Ha utóbb a terhelt neve ismeretessé válik, ezt a nevet kell pótlólag bejegyezni s a sértettek nevét keresztül kell húzni.

(3) A 4. rovatnak tartalmaznia kell a kezdő iratot beküldő hatóság megnevezését és ügyszámát vagy a beküldő magánszemély nevét és lakóhelyét.

Az iratok hollétének nyilvántartása a lajstromban

9. § (1) A lajstrom vezetője az 5. rovatba - alkalmas módon rövidítve - bejegyzi az előadó nevét. Az előadó személyében történt változást is itt kell jelezni.

(2) Az Észrevételek 16. rovatába kell feltüntetni az ügydarab hollétéről tájékoztató adatokat, a több lajstromszám alatt kezelt ügyek összetartozását, továbbá a szükséghez képest más adatokat is. Itt kell vörös tintával vagy vörös aláhúzással feltüntetni, hogy az ügyben bűnjel vagy értékbűnjel érkezett. (Pl bünjelnyilvántartó könyv - Bny. 42. t. vagy letétnapló - Ln. 27. t.)

(3) A lajstrom kezelője a 3 hónapnál régibb olyan lajstromszámokat, amelyek mellett a lajstrom 5. és 14. rovatában bejegyzés nincs, havonkint felkutatni és a tévedésből netán elmaradt bejegyzést pótolni köteles.

Ügyek egyesítése és elkülönítése

10. § (1) Több ügy egyesítése esetén az iratokat annak az ügynek a lajstromszáma alatt kell kezelni, amelyet legkorábban tettek folyamatba és ezt a számot az egyesitett több ügy lajstromszámánál az Észrevételek (16) rovatába az egyesilés jelzésével fel kell tüntetni.

(2) Ha az egyesitést megszüntették, az egyesítést jelző bejegyzést át kell húzni és az ügyeket előbbi lajstromszámuk alatt kell kezelni.

Kezdőirat

11. § (1) A lajsromba tartozó minden ügy kezdőirata a lajstromban uj folyószámot - lajstromszámot - kap.

(2) Kezdőirat minden büntető feljelentés, valamint minden egyéb olyan irat, amelynek a mutatók adatai szerint előirata nincs.

(3) Újrafelvétel esetében az elsőnek érkezett iratot kell kezdőiratnak tekintetni.

(4) A beérkezés évében újból folyamatba tett ügy a korábbi elintézés keresztülhúzásával és a törlés okának az Észrevételek rovatban való feltüntetésével megtartja eredeti lajstromszámát. Ha pedig az ügyet nem a beérkezés évében teszik újból folyamatba, azt a folyó évi lajstromba uj folyószám alatt kell bevezetni és a két ügy között a kapcsolatot az Észrevételek rovatában mindkét ügynél fel kell tüntetni.

Utóirat

12. § (1) Nem szabad az iratot - a 11. § (4) bekezdésében említett eset kivételével - uj lajstromszámmal ellátni, ha az irat az államügyészségnél már folyamatban lévő lajstromra tartozó ügyre vonatkozik (Utóirat).

(2) Ha kiderül, hogy utóirat uj lajstromszámot kapott, erről a lajstrom kezelőjét a két lajstromszám összetartozásának feltüntetése végett értesíteni kell. A lajstrom kezelője köteles az összetartozást a lajstromban feltüntetni.

(3) Minden utóiratot be kell vezetni a lajstrom 6. rovatába. Ebben a rovatban mindenekelőtt fel kell tüntetni az irat sorszámát (22. §), ezt követőleg érkezésének idejét, a küldő hatóság rövidített megjelölését, ügyszámát és rövidítve az irat vagy beadvány minőségét.

Példák:

2. - VII/10. H. Rs. 3869. nyom. ir.

3. - IX/3. S. kérv. (sértett).

4. - 1948. II. 6. Tszék. 6569. ért.

5. - 1948. V. 7. Fogh. 457. jel.

(Az 1. sorszámot a kezdőirat kapja, az tehát ebben a rovatban nem szerepelhet.)

(4) Az utóiratokat tintaironnal is be lehet jegyezni.

(5) Ha az utóiratok bejegyzésére szánt rovat már megtelt, az ezután érkező utóiratokat külön e célra nyitott könyvbe (utóiratok könyvébe) kell bejegyezni és a lajstrom Észrevételek rovatába az utóiratok könyvének megfelelő lapszámát kell beírni.

(6) Az utóiratok könyvének az ügy lajstromszámát és az elsőrendű terhelt nevét, ennek hiányában a lajstromban használt vezérszót is tartalmaznia kell.

(7) A kezdő- és utóiratok e minőségének könnyebb megállapítása végett a feleket hirdetményben figyelmeztetni kell arra, hogy az államügyészségnél folyamatban lévő ügyre vonatkozó beadványaik külzetén az ügy lajstromszámát tüntessék fel.

Az érkezéssel kapcsolatos feljegyezések az iraton

13. § (1) Minden kezdőiratra és minden utóiratra a hosszában összehajtott ív felső szélén fel kell jegyezni az államügyészség nevét, a lajstromszámot, az érkezés évét, hónapját és napját, a beadvány példányainak és mellékleteinek számát. Ezt a feljegyzést a lajstrom kezelője az első példányon aláírja.

(2) Az államügyészség nevét, a lajstromszámot és az érkezés idejét a több példányban benyújtott beadvány mindegyik példányára fel kell jegyezni, a mellékleteken pedig csak a lajstromszámot kell feltüntetni.

(3) Az iratra és mellékletére ragasztott bélyeget felül kell bélyegezni.

(4) A feljegyzésekre a következő mintának megfelelő bélyegzőt kell használni:

(5) Az utóiraton minden esetben fel kell tüntetni a lajstrom 5. és 16. rovata, valamint a tájékoztató jegyzék (26. §) tartalma alapján az ügy hollétére vonatkozó adatot.

Az ügyszám és az irat száma

14. § (1) Az ügyszám az irat érkezése idejének évszámából, az államügyészség rövidített megjelölésére szolgáló áü, betűkből és a lajstromszámból áll. Pl.: 1947. áü. 1239. vagy 1948. áü. 3754.

(2) Az ügyszámot az ügy a kezelés minden szakában megtartja, akkor is, ha több éven át marad folyamatban.

(3) Az irat száma ugy alakul, hogy az ügyszámot a 22. § értelmében az irat felső jobb sarkába irt sorszámmal kell törni; pl.: 1947. áü. 2412/1. vagy 1948. áü. 934/3.

Névmutató

15. § (1) A lajstromba bejegyzett minden ügyet betűrendes mutatókönyvbe kell bevezetni.

(2) A mutatózást a kezdőirat (11. §) beérkezésének napján a lajstrom 3. rovata alapján kell elvégezni.

(3) A névmutató céljára a Tüsz. III. számú mintáját kell használni.

(4) Minden évben rendszerint uj mutató-könyvet kell kezdeni. Kisebb ügyforgalom esetén több éven át is egy mutatókönyvet lehet vezetni, de ilyenkor az év kezdetén az évszámot az első bejegyzés előtt feltűnően jelezni kell.

(5) A mutatókönyv 1. rovatába a terhelt nevét kell beírni. A sértett nevét csak akkor kell a mutatókönyvben a terhelt neve mellett e minőségének megjelölésével (S) feltüntetni, ha az az azonos nevű több terheltnek, vagy ugyanazon terhelt ellen folyó több ügynek megkülönböztetése végett szükséges. Ha az ügyben egynél több terhelt van, mindegyiknek a nevét megfelelő helyre külön kell a mutatóba beírni. Ilyen esetben a terheltek nevénél azt is meg kell jegyezni, hogy az ügyben még hány terhelt szerepel. (Pl.: Katona János és társa, vagy Pór József és 4 társa.) Ha a terhelt ismeretlen, a lajstrom 3. rovatába bejegyzett adatot kell a vezérszó rovatba bevezetni. A 2. rovatba lehetőleg rövidítve az ügy tárgyát (Pl.: rabl., mls., sts), a 3. rovatba pedig az ügy lajstromszámát kell beírni.

A lajstrom és a mutató kiigazítása és kiegészítése

16. § Ha kiderül, hogy az a név, amelyet addig vezérszóként használtak, helytelenül volt megjelölve, továbbá, ha az eljárást olyan terheltre (félre) terjesztik ki, aki az ügyben addig nem szerepelt, a kezelőt utasítani kell, hogy a lajstromot és a mutatót igazítsa ki vagy egészítse ki. Az ilyen utasítás teljesítését a kezelő a meghagyás szövege mellett feljegyezni köteles.

Az idegen számok mutatókönyve(Számmutató)

17. § (1) A más hatóságtól érkező iratok államügyészségi ügyszámának megállapítása végett a II. számú mintának megfelelő számmutatót kell vezetni.

(2) Az idegen iratot küldő hatóság rövidített megjelölését (pl.: MÁV. Üv., Helybeli rendőrség = H. Rs., Helybeli törvényszék = Tszk., Debreceni államügyészség = Debr. áü.), az idegen irat számát és annak államügyészségi ügyszámát a számmutatónak abba a hasábjába kell bejegyezni, amely hasábnak a száma azonos az érkezett idegen irat utolsó számjegyével. Az utolsó számjegy megállapításánál az évszám és az esetleges sorszám figyelmenkívül marad. Az idegen iratok érkezésének hónapját az illető hónapban elsőnek érkezett ilyen irat bejegyzése előtt megfelelő hasábban keresztülirva (pl. gumibélyegzővel) fel kell tüntetni.

(3) Az olyan hatóságok részére, amelyektől nagyobb számú irat érkezése várható, megfelelő megjelölés mellett külön lapot vagy lapokat lehet fenntartani: az ilyen iratok bejegyzésénél a küldő hatóság megjelölésére szánt rovat üresen marad.

(4) A budapesti államügyészségnél a budapesti főkapitányságtól érkező iratok részére külön számmutatót kell vezetni, ebben a fő kapitányság ügyszámai szakadatlan sorban következnek s a mellettük lévő rovatba az irat államügyészségi ügyszámát kell bejegyezni.

A kezdő irat kiosztása és szétküldése

18. § (1) Az ügy iratait a lajstromvezető a bevezetés után a III. számú mintának megfelelő iratboritékba helyezi - (23. §) - és így a borítékkal együtt, kiosztás végett az államügyészség vezetőjének bemutatja. A kiosztás után a lajstrom kezelője kitölti a lajstrom 5. rovatát s a kezdőiratokat átadókönyv mellett közvetlenül az előadóhoz küldi.

(2) Az ismeretlen tettes elleni ügy iratait csak abban az esetben kell iratboritékba helyezni, ha arra az iratok nagy száma miatt vagy más fontos okból szükség van.

Az utóiratok szétküldése

19. § (1) Az utóiratokat, ha az irattárban felszerelhetők, az előiratokkal együtt, ha pedig az irattárban fel nem szerelhetők, a lajstrom 5. és 16. rovataiban szereplő adatok rávezetése után előiratok nélkül átadóköny mellett közvetlenül az előadóhoz kell küldeni.

(2) Ha azonban az előirat leírás vagy egyéb kezelés alatt van, a leírást, illetőleg a szükséges kezelést sürgősen el kell végezni s az érkezett utóiratokat az előiratokhoz fel kell szerelni.

(3) Ha a kezelő elintézetlen ügyirathoz utó-iratotj vagy pedig az előiratokhoz egyidejűleg több utóiratot szerel, minden utóiraton színes ironnal jelezni köteles az elintézendő iratok számát. (Pl. 2 elintézés.)

Napijegyzék

20. § (1) Az iratoknak az átadására és átvételére a Tüsz. V. számú mintájának megfelelő napijegyzékek szolgálnak, amelyekbe a továbbított iratokat lajstromszámaik sorrendjében kell bejegyezni.

(2) A napijegyzéket mindig az állítja ki, aki az iratokat továbbítja.

(3) Az iratok átvételét az átvevő aláírásával tanúsítja. Ezekután a napijegyzéket oda kell visszaküldeni, ahol azt kiállították,

Az ügyekben tett fontosabb intézkedések és az ügyek befejezésének feljegyezése

21. § (1) Az ügyekben tett fontosabb intézkedéseket és az ügyeknek az államügyészségnél való befejezését a lajstromban fel kell jegyezni. A befejezést jelző rovatot akkor lehet kitölteni, ha az ügy a benne szereplő összes terheltre nézve államügyészségi intézkedések tekintetében a 7., 8., 10., 12. és 13. számú rovatok szerint befejezést nyert, vagy ha az ügyet más ügyhöz egyesitették, vagy egyéb módon befejezték.

(2) A fenti adatok feljegyzésére az előadó minden esetben adjon a kezelőnek az illető iraton utasítást. Ennek teljesítését a kezelő a meghagyás szövege mellett feljegyezni köteles.

(3) Ha a fentiek szerint befejezettnek tekintett ügy az államügyészségnél bármily okból újból folyamatba kerül, vagy ha az egyesítést megszüntetik, a befejezést jelző bejegyzést, át kell húzni.

Az iratok sorszámozása

22. § (1) Az iratokat érkezésük sorrendjében sorszámmal kell ellátni. Az első sorszámot a kezdőirat kapja és minden következő utóirat eggyel nagyobb sorszámot kap.

(2) Sorszámmal a lajstromvezető látja el az iratokat.

(3) Az ügydarab mellékletei - akár egyes irat az, akár iratcsomó - és a vonatkozó vétivek nem tekintendők külön ügydarabnak.

(4) Ha az ügyirat elintézése külön iven (irat mintán) történik. a külön iven (iratmintán) az ügyirat számát fel kell tüntetni. Az ügyhöz csatolt idegen iratcsomó a sorszámozás szempontjából egységnek tekintendő

(5) A sorszámot az irat felső jobb sarkát színes ironnal kell feltüntetni.

(6) A mellékletek annak az íratnak a sorszámát kapják, amelyhez tartoznak

Iratboríték, iratjegyzék, iratok kezelése az iratboritékban

23. § (1) Ha az ügydarab olyan terjedelmes, hogy az iratboritékban nem fér el, az iratboritékot az ügydarabhoz kötve felül kell elhelyezni.

(2) Az államügyészség vezetője elrendelheti, hogy egyes iratboritékokba iratjegyzéket helyezzenek el és az utóiratokat ebbe az iratjegyzékbe sorszámaik sorrendjében tárgyuk megjelölésével jegyezzék be. Ez a rendelkezés a 24. és 25. §-okban foglalt szabályokat nem érinti.

(3) Az iratokat az iratboritékban a kiterjesztett féliv nagyságában sorszámuk rendjében akként kell elhelyezni, hogy az iratboriték címlapjának, mint egy könyv fedőlapjának fordítása után az iratok keletkezésük rendjében ugy következzenek egymásután, mint a könyv lapjai.

(4) A mellékleteket az illető iratba téve, ha pedig az irat, amelyhez tartoznak, csak félivből áll, az irat után kell elhelyezni. Ha több a melléklet, az iratban felemlitésük sorrendjében kell azokat elhelyezni.

(5) Az iratboritékban levő íratok sorszámának feltüntetése végett az iratboriték külső oldalára 1-100-ig terjedő számsor van nyomtatva. Az ügyben érkezett iratnak a borítékba helyezésekor e számjegyzékben az irat sorszámának megfelelő számot keresztül kell húzni. Ezt az áthúzást az végzi, aki az iratot az iratboritékba helyezi. A számsorban keresztülhúzott legnagyobb szám mutatja tehát a borítékba helyezett iratok számát.

Feljegyzések az íratboritékon

24. § (1) Az íratboritékon fel kell jegyezni az ügyszámot (14. §), meg kell jelölni az államügyészséget, amelynél az ügy folyik és az ügyet, amely az iratboritékba kerül; ez utóbbi helyen csak az elsőrendű terhelt nevét és esetleges társainak számát kell feltüntetni.

(2) Az íratboritékon már előre fel vannak sorolva azok a fontos iratok, amelyek rendszerint előfordulnak. Az iratok felsorolása mellé fel kell jegyezni azokat a sorszámokat, amelyek alatt ezek az iratboritékban feltalálhatók. Ha az ügyben olyan fontos irat keletkezik, amely az íratboritékon levő sorozatban nem fordul elő, ezt a sorozat végén vagy az iratboriték belső oldalán - sorszámával együtt - fel kell tüntetni.

(3) Az iratboritékra fel kell jegyezni az előadó nevét.

Az iratok kezelése, csatolása vagy felterjesztése

25. § (1) Az iratokat állandóan az iratboritékban kell tartani.

(2) Amikor az ügy minden iratát más ügyhöz csatolják (egyesitik), vagy felterjesztik, az iratokat az iratboritékkal együtt kell csatolni vagy felterjeszteni.

(3) Ha az alatt, mig az iratok nincsenek az államügyészségen, utóirat érkezik, azt egy iv tiszta papirosból álló ideiglenes borítékban kell elhelyezni.

(4) Ha az iratokat idegen hatósághoz kell átküldeni, az iratboritékot az irattárban kell tartani.

Tájékoztató jegyzék

26. § (1) Az ügyiratok hollétének nvilvántartására az irattárban, megosztott irattári kezelés esetén minden irattári részben és nagyobb ügyforgalmu államügyészségen a szükséghez képest, a Tüsz. XXVIII. számú mintája szerint tájékoztató jegyzéket kell vezetni, amelyben a lajstromszámok szakadatlan sorrendben következnek A jegyzék 2 és 3 rovatában a kelettel és egy-egy betűvel vagy megfelelő rövidítéssel lehet jelezni, hogy az ügyirat az előadónál, leírás alatt, nyiívántartásban stb. van. Ezeket az adatokat ironnal is be lehet jegyezni, a már tárgytalanná vált bejegyzéseket pedig keresztül kell húzni.

(2) Kis ügyforgalom mellett a tájékoztató jegyzék vezetése mellőzhető. Ilyen esetben a tájékoztató adatokat a lajstrom Észrevételek rovatába kell beirni.

Foglyos ügyek kezelése

27. § (1) A foglyos ügy iratait Fogoly szó felirásával kell jelezni, ezenfelül a kezelés minden szakában egy iv vörös papírban kell tartani és ezen az íven az ügy lajstromszámát és a fogvalevő terhelt nevét fel kell jegyezni.

(2) Ha az eredetileg foglyos ügyben fogvalevő terhelt már nincs, a Fogoly megjelölést át kell húzni és a vörös papirost el kell távolítani.

Irattár

28. § Az iratokat az irattárban kezelik. Az irattári kezelés a szükséghez képest ügycsoportok szerint megosztható.

Több lajstromszám egy ügydarabban

29. § Ha az irattárba érkezett ügyben több lajstromszám alá tartozó olyan irat van, amelyeket együtt kell tartam, az ügydarabot annak a számnak a helyére kell elhelyezni, amelyhez az egyesítést vagy csatolást elrendelték.

Iratok kiadása az irattárból

30. § Az irattárban vezetendő tájékoztató jegyzékben mindenkor fel kell jegyezni azt, hogy az iratokat, az irattárból kiadták, mégpedig:

1. ha az iratot felszerelés végett, vagyis azért adták ki, mert ahhoz utóirat érkezett, a kiadás napját (pl. VIII/5. vagy 1948. II/2.) kell bejegyezni, az iratnak újból irattárba érkezésekor pedig ezt a bejegyzést át kell húzni,

2. ha az iratot azért adták ki, hogy más irathoz csatolják, azt a lajstromszámot kell beirni, amelynek irataihoz az iratot csatolják. Egyesítés esetén ugyanígy kell eljárni.

Az. iratok irattári kezelése

31. § (1) Az ügyek iratait az irattárban féliv nagyságában kiterjesztve és évszámok szerint elkülönítve a lajstromszámuk sorrendjében iratnyalábokban kell tartani.

(2) Az iratnyalábon az évszámot és a nyalábban foglalt ügyiratok legkisebb és legnagyobb lajstromszámát fel kell tüntetni. Pl.:

II. RÉSZ

Ügyvitel a főállamügyészségnél és a legfőbb államügyészségnél

Ügyvitel általában

32. § A főállamügyészségnél és a legfőbb államügyészségnél a jelen ügyviteli szabályokat az alábbi eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

Az ügyek bevezetése a lajstromba és a mutatóba

33. § (1) A főállamügyészségnél a IV., a legfőbb államügyészségnél az V. mintának megfelelő lajstromot vezetnek. A lajstromba vezérszóként csak az elsőrendű terhelt nevét kell beírni.

(2) Mind a főállamügyészségnél, mind a legfőbb államügyészségnél egy ügy több lajstromszámot is kaphat, mégpedig annyit, ahányszor az ügy az abban használt különböző perorvoslatok (Bp. 42. és 101. §-a szerinti folyamodás, felfolyamodás, fellebbezés, semmisségi panasz, a jogegység érdekében használt perorvoslat) folytán vagy más érdemi intézkedések végett kerül oda.

(3) Ha azonban egy ügyben államűgyész-ségi intézkedés tervezetének jóváhagyása vagy utasítás kieszközlése végett többször is érkezik a főállamügyészséghez felterjesztés, az ügyet csak az első ilyen alkalommal szabad a lajstromba kezdőiratként bevezetni.

(4) Ha ugyanarra az ügyre vonatkozóan korábbi lajstromszámok alatt is kezelnek iratokat, azokat az uj lajstromszám alá bevezetett iratokhoz csatolni kell.

(5) A mutatóba bevezetés az iratok adatai álapján történik. Nem kell az ügyben szereplő azoknak a terhelteknek a nevét beirni, akikre nézve az ügy alsóbb fokon jogerős befejezést nyert. Kivétel az elsőrendű terhelt, akinek nevét a mutatókönyvbe minden esetben be kell vezetni.

Iratboriték

34. § Iratboritékot csak akkor kell készíteni, ha az ügyben keletkezett utóiratok nagyobb száma vagy más fontos körülmény ezt szükségessé teszi.

Elnöki és fegyelmi ügyek kezelése

35. § Az elnöki ügyek kezelése tekintetében a 4700/1910. IM rendeletet kell alkalmazni. A főcsoportokat a főállamügyészség részére a főállamügyész, a legfőbb államügyészség részére a legfőbb államügyész állapítja meg. Az elnöki ügy boritékát elnöki beadvány érkezésekor esetenkint kell megnyitni.

III. RÉSZ

Átmeneti és záró rendelkezések

Régi ügyek és új ügyek

38. § Az ügykezelés szempontjából régi ügy az, amelynek kezdőirata az 1947. évi január hó 1. napja előtt, uj ügy pedig az, amelynek kezdőirata az 1947. évi január hó 1. napján vagy azután érkezett.

Az iktatókönyvek lezárása

37. § Az iktatókönyveket az 1946. évi december hő 31 napján végleg le kell zárni és ettől a naptól kezdve az iktatókönyvbe semmit sem szabad beiktatni.

Az iktatott régi ügyek kezelése

38. § A régi ügyben iktatott iratot iktatószáma alatt kell elintézni és az iratokat általában az eddigi szabályok szerint kell kezelni.

A régi ügyek bejegyzése a lajstromba és mutatójába

39. § (1) A 36. §-ban meghatározott régi ügy azon a napon kap lajstromszámot, amely napon a jelen rendelet hatálybalépése után az első utóirat érkezik vagy keletkezik. Az első utóiratot a lajstromba kezdőiratként kell bejegyezni és a korábbi iratokat, mint előiratokat kell hozzá szerelni, az ügyet pedig a lajstrom első rovatában vörös ironnal irt R betűvel kell jelezni.

(2) A kezdőiratként lajstromszámmal ellátott első utóiraton annak jeléül, hogy régi ügyről van szó, az irattári jelet fel kell tüntetni s ezenfelül vörös ironnal R betűt kell az iratra ráirni.

(3) A régi ügyet a lajstromba bejegyzésekor a lajstromhoz készült mutatóba is be kell irni.

(4) Amidőn a lajstrom kezelője a fentiek szerint kezdőiratnak tekintendő utóiraton az érkezéssel kapcsolatos feljegyzéseket bélyegzővel megteszi, ugyanakkor ugyanezeket a feljegyzéseket az irattár számára egy papírlapra is rávezeti és ezt a papírlapot az irathoz csatolja.

(5) A lajstromba már bejegyzett régi ügyben érkező további utóiratokat a 12. § szerint kell bejegyezni.

(6) Ha olyan régi ügyet vezetnek be a lajstromba, amely a nyomozások és vizsgálatok régi lajstromának adatai szerint már be van fejezve, az ilyen ügynél a lajstrom 14. (A befejezés feltüntetése) rovatába minden megjegyzés nélkül vízszintes vonalat kell húzni.

A régi ügyek iratboritéka

40. § (1) A lajstromba bevezetett régi ügyeket a lajstromba bevezetésük után iratboritékba kell helyezni. Az iratborítókban 1. sorszám alá kerülnek az irattári irományjegyzékkel ellátott régi iratok, valamint a lajstromszámmal ellátott első utóirat. A régi iratok csatolását a boríték első lapján az iratok felsorolása előtt jelezni kell.

(2) A lajstromszámmal ellátott irat után keletkező utóiratok borítékba helyezésére és a borítékon való feltüntetésére a 23. és 24. §-ok rendelkezései az irányadók.

A lajstromszámmal ellátott régi ügyel irattári kezelése

41. § A lajstromszámmal ellátott régi ügy felszerelése alkalmával az irattári irományjegyzék első lapjának felső szélére a lajstromszámot fel kell jegyezni és az irományjegyzéket az előiratokkal együtt a beadványhoz kell csatolni. Ugyanakkor a lajstrom kezelője által csatolt papírlapra (39. §) a Lajstromszám fölé az ügy régi irattári jelét kell irni s az irattári irományjegyzék régi helyére ezt a papírlapot kell tenni. A lajstromszámmal ellátott régi ügy az irattárba érkezése után lajstromszámának megfelelő helyre kerül.

További átmeneti intézkedések

42. § Az ügykezelés tekintetében esetleg szükséges további átmeneti intézkedéseket az államügyészség vezetője, a főállamügyész, illetőleg a legfőbb államügyész a vezetése alatt álló államügyészi hatóságra vonatkozóan saját hatáskörében teszi meg.

43. § A jelen rendelet rendelkezései a népügyészség és a népfőügyészség ügyvitele tekintetében is megfelelően irányadók.

44. § A jelen rendelet az 1947. évi január hó 1. napján lép hatályba. Hatálybalépésével a 4.600/ 1899. I. M. E. számú rendelettel (Magyarországi Rendeletek Tára II. 1898. o., Igazságügyi Közlöny 313. oldal) kibocsátott ügyészségi utasításnak a jelen rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

Budapest, 1946. évi október hó 22-én.

Dr. Ries István s. k.,

igazságügyminiszter

I. minta a 6. §-hoz

Lajstrom az államügyészségnél

II. minta a 17. §-hoz

Számmutató

III. minta a 18. §-hoz

Államügyészségi Iratboríték

IV. minta a 33. §-hoz

Lajstrom a főállamügyészségnél

V. minta a 33. §-hoz

Lajstrom a legfőbb államügyészségnél