65400/1946. FM rendelet

a magyar állami lótenyésztési felügyelőség szervezéséről és a lótenyésztés fejlesztéséről szóló 11750/1945. ME rendelet végrehajtása tárgyában

A magyar állami lótenyésztési felügyelőség szervezéséről és a lótenyésztés fejlesztéséről szóló 11750/1945. ME (Magyar Közlöny 203. szám) rendelet (a továbbiakban: R.) 8. §-ában nyert felhatalmazás alapján annak végrehajtása tárgyában - a honvédelmi, a belügy- és pénzügyminiszterekkel egyetértően - a következőket rendelem.

1. FEJEZET

Általános határozatok

1. § A R. 1. §-ának (1) bekezdése által szervezett magyar állami lótenyésztési felügyelői kar áll:

1. a IV., az V. és VI. fizetési osztályba sorolt magyar állami lótenyésztési főfelügyelőkből;

2. a VII., VIII., IX. fizetési osztályba sorolt magyar állami lótenyésztési felügyelőkből;

3. a X. fizetési osztályba sorolt magyar állami lótenyésztési segédfelügyelőkből.

2. § A R. 1. §-ának (1) bekezdése által szervezett magyar állami lótenyésztési ellenőri kar áll: I

1. a VIII. fizetési osztályba sorolt magyar állami lótenyésztési főellenőrökből;

2. a IX. fizetési osztályba sorolt magyar állami lótenyésztési ellenőrökből;

3. a X., XI. és XII. fizetési osztályba sorolt magyar állami lótenyésztési segédellenőrökből.

3. § A R. 1. §-ának (1) bekezdése által szervezett fedeztetési állomásvezetői személyzet áll:

a XII., XIII. és XIV. fizetési osztályokba sorolt magyar állami fedeztetési állomásvezetőkből.

4. § (1) Az 1883: I. tc. 1. §-ának a) és b) pontjaiban, valamint az 1921: XLII. tc. 2. és 3. §-aiban foglaltakhoz képest az állami lótenyésztési felügyelői, a lótenyésztési ellenőri és a fedeztetési állomásvezetői kar létszámába általában csak azt lehet kinevezni, aki:

a) magyar állampolgár,

b) gondnokság, vagy csőd alatt nem áll, büntett, vagy vétség miatt vád alá helyezve, vagy általában szabadságvesztésbüntetés alatt nincs, nyereségvágyból eredő büntett vagy vétség miatt jogerősen elitélve nem volt, hivatalvesztésre szóló itélet hatálya alatt nem áll, valamint a 15/1945. ME, illetve 1080/1945. ME rendelet és az ezeket kiegészitő és módositó rendeletek által szabályozott igazolási eljárás során igazoltnak találtatott és általában erkölcsi tekintetben alapos kifogás alá nem esik,

c) a R. 2. §-nak (1) bekezdése értelmében a lótenyésztési felügyelői szakba, továbbá azt, akinek gazdasági akadémiai, illetőleg mezőgazdasági főiskolai oklevele, vagy a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági vagy állatorvosi osztályán, az Állatorvosi Főiskolán, illetve az Agrártudományi Egyetem bármely osztályán szerzett oklevele van és lótenyésztési tárgykörből tett irásbeli felvételi vizsgán megfelelt,

d) a R. 3. §-ának (1) bekezdése alapján a lótenyésztési ellenőri szakba azt, aki a középiskola négy osztályát sikeresen elvégezte és a földmivelésügyi miniszter által előirt szakképzettséget megszerezte, vagy a kinevezés során vagy későbbi időpontban előirt határidőn belül megszerzi és a lótenyésztési tárgykörből tett szóbeli felvételi vizsgán megfelelt.

e) a fedeztetési állomásvezetői kar létszámába azt, aki a lótenyésztés terén kellő tudással és szakértelemmel, továbbá fedeztetési állomás vezetésére alkalmas képességgel rendelkezik.

(2) Az előző bekezdés c) pontjában előirt alaki képesités nékül a R. 2. §-ának (2) bekezdése alapján lótenyésztési felügyelői szakba elsősorban kell kinevezni azt, aki a méneskarnál mint méneskari, állatorvosi, vagy gazdászati tiszt teljesitett szolgálatot és erre a kinevezésre mind gyakorlati szaktudása, mind korábbi szolgálati beosztása folytán alkalmas

(3) Az (1) bekezdés d) pontjaiban előirt alaki képesités nélkül a R. 3. §-ának (2) bekezdése alapján lótenyésztési ellenőri szakba elsősorban kell kinevezni azt, aki a méneskarnál mint méneskari tiszthelyettes (alhadnagy, főtörzsőrmester, törzsőrmester és őrmester) teljesitett szolgálatot és erre a kinevezésre mind gyakorlati szaktudása, mind korábbi szolgálati beosztása folytán alkalmas.

(4) Az (1) bekezdés e) pontjában előirt kellékek megléte esetén is a R. 3. §-ának (3) bekezdése alapján fedeztetési állomásvezetővé elsősorban azt lehet kinevezni, aki a méneskarnál mint őrmester, szakaszvezető és tizedes teljesitett szolgálatot és erre a kinevezésre mind gyakorlati szaktudása, mind korábbi szolgálati beosztása folytán alkalmas.

5. § (1) A kinevezés mind a lótenyésztési felügyelői, mind a lótenyésztési ellenőri és fedeztetési állomásvezetői szakba ideiglenes minőségben történik.

(2) Első alkalommal is végleges minőségben nevezhető ki:

a) a lótenyésztési felügyelői szakba az, aki a volt méneskarnál mint hivatásos méneskari, állatorvosi vagy gazdászati tiszt végleges minőségben legalább öt évig teljesitett szolgálatot,

b) a lótenyésztési ellenőri szakba az, aki a méneskarnál mint hivatásos méneskari tiszthelyettes (alhadnagy, főtörzsőrmester, törzsőrmester, Őrmester) végleges minőségben legalább három évig teljesitett szolgálatot,

c) a fedeztetési állomásvezető szakba az, aki a méneskarnál mint továbbszolgáló őrmester, szakaszvezető vagy tizedes teljesitett szolgálatot és legalább egy évig fedeztetési állomás vezetője volt.

(3) Az ideiglenes minőségben alkalmazott véglegesitése legalább egy évi kifogástalan szolgálat után és abban az esetben történhetik meg, ha az előirt tanfolyamot elvégezte, az előirt állam-, illetőleg szakvizsgát sikerrel letette.

6. § (1) Az ideiglenes minőségben kinevezett alkalmazott köteles az illető szakra külön-külön szervezendő tanfolyamon résztvenni és pedig

a) a lótenyésztési felügyelő szakba kinevezett alkalmazott a Magyar Agrártudományi Egyetem állatorvostudományi karán szervezendő hathónapos lótenyésztési felügyelői tanfolyamon,

b) a lótenyésztési ellenőri szakba kinevezett alkalmazott a szervezendő háromhónapos lótenyésztési ellenőri tanfolyamon,

c) a fedeztetési állomásvezető szakba kinevezett alkalmazott a szervezendő fedeztetési állomásvezetői tanfolyamon.

(2) Az ideiglenes minőségben kinevezett alkalmazott a tanfolyam elvégzése után tartozik a szakonként rendszeresitendő állam-, illetve szakvizsgát avégből letenni, hogy a szolgálat megfelelő ellátásához szükséges általános és különleges elméleti és gyakorlati szakismeretekben való jártassága megitélhető legyen. Azt az alkalmazottat, aki az állam-, illetve szakvizsgán nem felel meg, a szolgálatból el kell bocsátani.

(3) Ha a lótenyésztési szolgálat keretében valamely szakba már kinevezett alkalmazott magasabb képesitéshez kötött lótenyésztési szakba nyer ideiglenes minőségben kinevezést, köteles az ujabb állásra való kinevezéshez előirt tanfolyamon résztvenni és az előirt állam-, illetve szakvizsgát letenni, tekintet nélkül arra, hogy a korábbi állásra előirt tanfolyamon részivett-e és a szakvizsgát letette-e vagy sem.

(4) A tanfolyamok és vizsgák szabályzatát, továbbá azt is, hogy az alkalmazott az állam-, illetve szakvizsgát milyen határidő alatt köteles letenni a földmivelésügyi miniszter külön rendeletben állapitja meg.

(5) Nem kell a tanfolyamon résztvenni és az állam-, illetve szakvizsgát tenni annak a lótenyésztési felügyelői szakba ideiglenes minőségben kinevezett alkalmazottnak,

a) aki. mint egyetemi nyilvános rendes tanár, egyetemi nyilvános rendkivüli tanár, egyetemi rendes vagy rendkiviili tanári cimmel felruházott tanár, egyetemi magántanár, meghivott egyetemi előadó, mezőgazdasági főiskolai nyilvános rendes tanár, mezőgazdasági főiskolai nyilvános rendkivüli tanár vagy mint gazdasági akadémiai rendes tanár lótenyésztési tárgykörrel tudományosan foglalkozott, vagy foglalkozik,

b) aki a lótenyésztést felölelő tárgykörből tudori oklevelet nyert.

(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontja alá tartozó alkalmazott véglegesitése egy évi szolgálat után abban az esetben történhetik meg, ha ez idő alatt szolgálatát kifogástalanul ellátta és a követelményeknek minden tekintetben megfelelt.

7. § Szolgálati beosztását a lótenyésztési felügyelői, lótenyésztési ellenőri kar a földmivelésügyi minisztertől, a fedeztetési állomásvezetői kar pedig a területileg illetékes lótenyésztési felügyelőségtől kapja.

8. § (1) Az állami lótenyésztési felügyelők, ellenőrök és fedeztetési állomásvezetők hivatalos kiszállási költségei és napidijai az államkincstárt terhelik és azok mikénti felszámitására a más állami tisztviselők ily költségeire vonatkozólag kiadott és kiadandó szabályok az irányadók.

(2) A törvényhatósági igazgatás feladatkörében teljesített hivatalos kiszállások költségeit azonban a törvényhatóság, illetőleg az érdekelt fél viseli.

9. § Az állami lótenyésztési felügyelői, ellenőri és fedeztetési állomásvezetői kar fegyelmi ügyeiben általában az állami tisztviselőkre érvényes fegyelmi szabályok az irányadók, de a törvényhatósági igazgatásban kifejtett szolgálat körül előforduló fegyelmi vétségek esetében a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat kérdésében, valamint ezen vizsgálat eredménye felett minden esetben, - tehát ha a fegyelmi eljárás alá vont tisztviselő nem is tagja a közigazgatási bizottságnak, - elsőfokon a közigazgatási bizottság, illetőleg annak fegyelmi választmánya, másodfokon a földmivelésügyi miniszter határoz. A hivatalból való felfüggesztés iránt és a helyettesités, valamint az ellátási illetmények tárgyában a közigazgatási bizottság javaslata alapján a földmivelésügyi miniszter határoz.

II. FEJEZET

A vármegyei (thj. városi) magyar állami lótenyésztési felügyelői szolgálat hivatali szervezete

10. § Az állami lótenyésztési felügyelői szolgálat mind azoknak a teendőknek hivatali ellátása, amelyek a lótenyésztés és ennek fejlesztése érdekében, mind az állami, mind pedig a törvényhatósági igazgatás keretében felmerülnek.

11. § A lótenyésztési felügyelői szolgálatot abban a vármegyei, illetve városi törvényhatóságban, amelyre megbizatásuk szerint hivatali működésük kiterjed, a jelen rendeletben foglaltak szerint a vármegyei (városi) magyar állami lótenyésztési felügyelőségek végzik.

12. § A vármegyei (thj. városi) magyar állami lótenyésztési felügyelőség a földmivelésügyi miniszter fennhatósága alá tartozó állami hivatal és áll:

1. a hivatal vezetőjéből,

2. ennek helyetteséből,

3. az oda beosztott lótenyésztési felügyelői és ellenőri személyzetből,

4. segédszemélyzetből és

5. a felügyelőség alá tartozó, - a jelen rendelet 3. §-a alapján a felügyelőség működési területére kinevezett - fedeztetési állomásvezetőkből.

13. § A hivatal cime, - amit az ország cimerének a feltüntetése mellett hivatalos pecsétjén és irataiban használ: "Vármegyei (thj. városi) magyar állami lótenyésztési felügyelőség" és a hivatal székhelyének a megjelölése.

14. § (1) A vármegyei (thj. városi) állami lótenyésztési felügyelőségek felettes hatósága a földmivelésügyi miniszter, akinek irásban vagy szóban kiadott felhivására a területileg illetékes vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőségek a szolgálatra vonatkozó minden felvilágositást megadni és akinek utasitásaihoz mindenkor szorosan alkalmazkadni kötelesek.

(2) A földmivelésügyi miniszter fennhatóságát a kerületi lótenyésztési felügyelők utján is gyakorolhatja.

(3) A kerületi lótenyésztési felügyelőt szervezet tárgyában külön rendelettel történik intézkedés.

15. § A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőséghez beosztott lótenyésztési felügyelői, illetőleg lótenyésztési ellenőri személyzetnek, továbbá a jelen rendelet 3. §a alapján a vármegyei (városi) törvényhatóság területén működő fedeztetési állomásvezetőknek közvetlen hivatali fellebbvalója a vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőség vezetője, aki egyben a vármegye területén működő nem állami (törvényhatósági, községi stb.) fedeztetési állomások vezetőinek és egyéb alkalmazottainak lótenyésztési szakszolgálat szempontjából szintén fellebbvalója - és mint ilyen megszabja, irányitja és ellenőrzi azoknak a lótenyésztéssel kapcsolatos hivatalos működését.

16. § Arra nézve, hogy a földmivelésügyi miniszter fennhatósága alá tartozó vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőségnek, valamint a fedeztetési állomások az előző §-okban foglaltak mellett mennyiben tartoznak a vármegyei és városi törvényhatóságok rendelkezései alá, a jelen rendelet alábbi intézkedései az irányadók.

17. § A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőségeket, valamint általában a lótenyésztési felügyelői szolgálatot, - beleértve a fedeztetési állomásvezetők szolgálatát is, - a törvényhatóságokkal, annak hatóságaival, más hatóságokkal és hivatalokkal, valamint az érdekképviseletekkel szemben a vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőség vezetője, akadályoztatása esetén annak a földmivelésügyi miniszter által megbizott helyettese képviseli.

18. § (1) A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőségek kettős - éspedig állami és törvényhatósági szolgálatot látnak el, nevezetesen:

1. mint a földmivelésügyi minisztérium külső hivatali szervei, végzik a jogszabályokban vagy a földmivelésügyi miniszter által a jelen rendelettel, vagy esetről-esetre kiadandó külön rendelettel reájuk bizott feladatokat;

2. mint a törvényhatósági lótenyésztési igazgatás szaktanácsadói és munkatársai, a vonatkozó jogszabályok és a jelen rendelet korlátai között ellátják, illetve támogatják a törvényhatósági lótenyésztési igazgatás keretében felmerülő szolgálatot.

(2) Mindazokban a lótenyésztési szakkérdésekben és az ezekkel kapcsolatos igazgatási ügyekben, amelyekben korábbi jogszabályok alapján a gazdasági felügyelőség (felügyelő) volt eljárásra hivatott, a jövőben ugyanolyan feladat és jogkörben a lótenyésztési felügyelőség (felügyelő) hivatott és köteles eljárni.

III. FEJEZET

Lótenyésztési felügyelői szolgálat az állami lótenyésztési igazgatásban

19. § (1) Az állami vármegyei (városi) lótenyésztési felügyelőségeknek, - mint a földmivelésügyi minisztérium külső hivatali szerveinek a szolgálata kiterjed a működési területük lótenyésztésével kapcsolatos minden feladat ellátására.

(2) Eszerint a vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőségek feladatkörébe tartoznak különösképen:

a) a törvényhatóság által az 1940: XIII. tc. alapján létesitett törvényhatósági állattenyésztési alap terhére biztositandó és köztenyésztésre szolgáló mének beszerzésénél, kicserélésénél, áthelyezésénél illetve selejtezésénél szakszerü kezdeményezés tanácsadás és közreműködés;

b) az állami tulajdonban lévő méneknek a törvényhatóság részére térités ellenében való átengedése iránt a R. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a földmivelésügyi miniszternek javaslattétel;

c) a területileg illetékes vármegyei állattenyésztő egyesület előzetes meghallgatása után a vármegyei gazdasági felügyelőség utján az illetékes törvényhatóság első tisztviselőjéhez fedeztetési állomások létesitése iránt javaslattétel;

d) szaktanácsadással közreműködés a fedeztetési állomások működési rendjének, továbbá az azok által szedhető fedeztetési dijak mérvének a megállapitásánál;

e) a törvényhatósági állattenyésztési alap által fenntartandó fedeztetési állomások évi költségvetésének az összeállitásánál közreműködés;

f) a fedeztetési állomások szakszerű működésének és a fedeztetési dijak beszedésének és szabályszerü kezelésének ellenőrzése;

g) a fedeztetési állomásokon tartott törvényhatósági fedezőmének osztályozására a törvényhatóság első tisztviselőjéhez minden év julius hó 31-ig javaslattétel;

h) a fedeztetési állomásokon tartott mének gondozásának (patkolásának, gyógykezeltetésének stb.) és a köztenyésztésben való használatának a szakszerüség szempontjából ellenőrzése és a szükségesnek talált intézkedések nyombani elrendelése és végrehajtása;

i) a fedeztetési állomásokon tartott mének párositásánál és a csikónyomozásnál a szakértelem nyujtása és a szaktudás közlése által a szakszerü lótenyésztés biztositásának előmozditása,

j) megfelelő helyen és időben tartott fedeztetési állomásvezetői kiképző tanfolyamokon gondoskodás a fedeztetésnél és a fedeztetési irományok kezelésénél alkalmazottak szakszerü kiképzésben részesitéséről,

k) a fedeztetési állomások istállórendjének és a lóápoló személyzet részére szolgáló lakások elhelyezésének a célszerüség és az egészségi követelmények szempontjából való ellenőrzése,

l) a lószerelvények pótlására minden év augusztus hó 31-ig "Szükséglet kimutatás" előterjesztése a törvényhatóság első tisztviselőjéhez,

m) a szükséges lószerelvények megállapitásánál és beszerzésénél szakszerü közreműködés, valamint azok szakszerü használatának, illetve karbantartásának az ellenőrzése,

n) előirása és ellenőrzése annak, hogy a fedezőmének szemes- és szálastakarmányozása minőségi és mennyiségi szempontból mindenkor megfelelő legyen,

o) megállapitása és ellenőrzése a fedeztetési állomásokon alkalmazandó személyzet létszámának és azok lóápolásban jártasságának, illetve lószerető tulajdonságának,

p) szükség esetén a fedeztetési állomások alkalmazottainak a lóápolás tekintetében a megfelelő utasitásokkal, tanácsokkal való ellátása, a ló szeretetére nevelése, illetve a követelményeknek meg non felelő és a lótenyésztés érdekeit sértő magatartást tanusitó alkalmazott elbocsátásának, illetve kicserélésének a kezdeményezése, a lótenyésztési felügyelőség vezetője által szükség szerint a felügyelőséghez beosztott felügyelői és ellenőri személyzet igénybevételével - a fedeztetési állomások tervszerü és rendszeres ellenőrzése a működési területe alá tartozó fedeztetési állomásoknak a fedeztetési idény tartama alatt havonta legalább kétszer, a fedeztetési idény tartamán kivül pedig havonta legalább egyszer szolgálati kiszállás során megvizsgálása által,

r) a tenyészirány esetleges megváltoztatására részletes és indokolt előterjesztés tétele,

s) a ménvizsgáló bizottságokban, valamint a törzskönyvelésnél közreműködés, ezzel kapcsolatban a tenyésztési, termelési, teljesitményi adatok megállapitása, azok ellenőrzése, hitelesitése, származási bizonylatoknak, törzskönyvi kivonatoknak stb. a földmivelésügyi miniszter által hivatalosan elismert állattenyésztési és törzskönyvelési szerv keretében való kiállítása,

t) törzskönyvelés részletes uti és működési tervének a megszerkesztése,

u) a törzskönyvelés befejeztét követő 30 napon belül a törzskönyvelés eredményéről a földmivelésügyi miniszternek részletes jelentéstétel.

20. § (1) Az állami vármegyei (városi) lótenyésztési felügyelőség vezetőjének a hatáskörébe tartozik:

a) a hivatalához tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak kinevezésére, áthelyezésére, jutalmazására és általában az egyéb személyes természetü ügyekre vonatkozó javaslattétel, az e tárgyakban tett felsőbb hatósági intézkedések végrehajtása, - a tisztviselők és alkalmazottak ténykedésének, tevékenységének, hivatalos magatartásának ellenőrzése, irányitása és általában az azok feletti közvetlen felügyelet gyakorlása, továbbá a fedeztetési idényen kivüli időben 3 napig terjedő rendkivüli szabadság engedélyezése,

b) anyagi felelősség mellett gondoskodás a lótenyésztési felügyelőség részére kiutalt pénzellátmány biztos helyen őrzéséről és kizárólag rendeltetésének megfelelő felhasználásáról,

c) gondoskodás minden, az országos lótenyésztés fejlesztését célzó kormányhatósági rendelkezésnek maradéktalan és pontos végrehajtásáról és kezdeményezőleg közreműködés az ország lótenyészetének mennyiségileg és minőségileg fejlesztésében és a lótenyésztésre vonatkozó szakismeretek népszerü terjesztésében.

21. § (1) A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőségek mindenkor kötelesek a földmivelésügyi kormányzatot a működési területük lótenyésztési viszonyairól szakszerüen tájékoztatni, mely kötelesség teljesitése nem merülhet ki csupán a felhivásra tett jelentések megtételében. Tehát külön felhivás nélkül is mindenkor jelenteni kell minden a lótenyésztés terén felmerült olyan jelenséget, aminek az ismerete az országos lótenyésztés legfőbb kormányzati irányitása szempontjából jelentőséggel bir.

22. § További feladata a vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőségnek, hogy állandóan a leggondosabb figyelemmel kisérjék a működési területük lótenyésztési helyzetét, annak minőségbeli és mennyiségben fejlődését és az idevonatkozó észleleteikről és tapasztalataikról részletekbe menő nyilvántartást készitsenek, illetve vezessenek.

23. § A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőségeknek egyik legfőbb törekvése kell legyen, hogy működési területükön az állattartó gazdák lótenyésztési kedvét minden módon fokozzák.

Ezt a célt elsősorban az érdekképviseletekkel és egyes lótenyésztőkkel való gyakori személyes érintkezés és az ennek során a lótenyésztés zavartalanságára vonatkozóan szerzett tapasztalatok közlése utján érhetik el. Az állami lótenyésztési felügyelők különösen hivatalos helyszini kiszállásaik alkalmával nem elégedhetnek meg egyes előre meghatározott hivatalos teendőik ellátásával, hanem figyelmüket ki kell terjeszteni minden olyan körülményre, ami a működési területük lótenyésztése szempontjából jelentőséggel bir.

24. § Az állami lótenyésztési felügyelők mindenkor kötelesek a helyszinen mind az egyeseknek, mind az érdekelt mezőgazdasági bizottságoknak, vagy a tenyésztők érdekképviseletének, illetve a községi előljáróságoknak a lótenyésztési kérdésekben szükséges szaktanácsot és utbaigazitásokat megadni.

25. § A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőségek kötelessége végül lótenyésztésre vonatkozó felvilágositó és ismeretgyarapitó szakelőadásokat tartani, továbbá a lótenyésztéssel kapcsolatos egyéb szaktanfolyamok (pl.

IV. FEJEZET

Az állami lótenyésztési felügyelői szolgálat a törvényhatósági igazgatásban

26. § A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőség vezetője egyuttal a vármegyei (thj. városi) törvényhatósági bizottságnak, a törvényhatóság első tisztviselőjének is lótenyésztési ügyekben szaktanácsadója s azoknak, valamint a vármegyei (városi) gazdasági felügyelőségnek a megkeresésére lótenyésztési szakkérdésekben véleményt adni és javaslatot tenni köteles. A szakvélemény helyességéért és pártatlanságáért a hivatali felelősség a vezetőt terheli, azt tehát annak megalkotásában befolyásolni tilos.

Az előző bekezdésben felsorolt hatóságok, illetve hivatalok vezetői a vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőség vezetőjének lótenyésztési kérdésekben előterjesztett javaslatát minden esetben tárgyalni és a tárgyalás eredményét vele irásban közölni kötelesek. Ha az értesitésből a lótenyésztési felügyelőség vezetője azt látná, hogy a lótenyésztés érdekeit szolgáló javaslata megokolatlanul mellőztetett, erről a földmivelésügyi miniszterhez jelentést és megokolt előterjesztést tehet.

27. § A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőség a vármegyei gazdasági felügyelőség utján minden év végén irásbeli indokolt javaslatot tesz a törvényhatóság első tisztviselőjének a következő évben létesitendő fedeztetési állomások helyére és az egyes fedeztetési állomásokra beosztandó mének számára, fajtájára és minőségére vonatkozólag. A törvényhatóság első tisztviselőjének e tárgyban tett és a Javaslattól netán eltérő intézkedéseit az eredeti javaslattal és esetleges további felvilágositó jelentéssel együtt a földmivelésügyi miniszterhez haladéktalanul jelenteni kell.

28. § A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőség a törvényhatóság első tisztviselőjéhez minden év augusztus hó 31-ig javaslatot tesz a fedeztetési állomások vezetőjének, a lóápoló személyzetnek elhelyezésére szolgáló lakások kijelölése vagy a célnak megfelelő használható állapotba való helyezése és a legszükségesebb butorzat (ágy, ágynemü, szekrény, mosdó, fogas, lámpa, asztal, szék, kályha és a legszükségesebb mennyiségü tüzelőanyag stb.) biztositása, továbbá a fedeztetési állomások istállóinak a kijelölése és a célnak megfelelő állapotba való helyezése és tartása, végül a fedeztetési állomásokon tartott mének részére szükséges lószerelvények és istállófelszerelések beszerzése iránt.

29. § A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőség minden év október 31-ig a törvényhatóság első tisztviselőjéhez javaslatot tesz megfelelő számu megbizható lóápoló személyzet kiválasztása, felfogadása, a fedeztetési állomási szolgálatra való kioktatása és a fedeztetési állomásokra idejében való beosztása iránt.

30. § A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőség vezetője a törvényhatóság első tisztviselőjéhez minden év augusztus hó 31-ig javaslatot tesz a földmivelésügyi miniszter által megjelölt irányelvek szerint elkészitendő fedeztetési és egyéb nyomtatványoknak megfelelő példányszámban való beszerzése iránt.

31. § A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőség személyzete a hivatalos kiszállás alkalmával szerzett és a lótenyésztés ügykörébe tartozó tapasztalatairól, észrevételeiről a törvényhatóság első tisztviselőjének is esetrőlesetre tájékoztatással szolgál és a szükséghez képest esetleg megfelelő intézkedések soronkivüli megtételére is javaslatot tesz.

Ilyen javaslatot tenni mindenkor köteles, ha bármily uton tudomására jutott jelenség, hiány vagy szabálytalanság folytán a lótenyésztés érdekében hatósági intézkedés tételének a szüksége merül fel.

32. § A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőség kötelessége, továbbá a szükséghez képest a lótenyésztés érdekében megfelelő szabályrendelet alkotását inditványozni, azt szorgalmazni és annak kidolgozásában szaktudásával közreműködni.

33. § A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőség vezetője lótenyésztési ügyekben a törvényhatóság első tisztviselője mellett előadói teendőket is köteles végezni és ennek során egyes, a lótenyésztéssel kapcsolatos hatósági intézkedések tervezetét kidolgozza, azokat előadja vagy esetleg a helyszinen le is tárgyalja. Ilyen előadói teendők rendszeres ellátására azonban nem kötelezhető.

Erre való tekintettel tehát a vármegyei (városi) lótenyésztési felügyelőséget kizárólag egyes olyan elvi jelentőségü lótenyésztési ügyekben lehet előadói teendőkkel megbizni, amelyek szakszerü letárgyalásához nem elég a véleményezés vagy javaslattétel, hanem a megfelelő kidolgozás, előadás vagy helyszini tárgyaláshoz is különös szakismeret szükséges. Ha ezt a törvényhatóság első tisztviselője megállapitotta, az előadói teendő ellátását megtagadni nem lehet.

Minthogy a hatósági intézkedésért az illetékes hatóság tartozik felelősséggel, az előző bekezdésekben szabályozott működés során * felügyelőség az illetékes hatóságnak az irányitását követni tartozik, anélkül azonban, hogy ezáltal lelkiismeretével vagy a törvénnyel, vagy törvényerejü szokásokkal ellentétes ténykedésre volna kötelezhető.

34. § (1) A törvényhatóság lehetőleg a vármegyei gazdasági felügyelőség közelében dijtalanul köteles gondoskodni a vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőség részére megfelelő hivatalos helyiségről, valamint azokról az irodai dologi szükségletekről, amelyek a törvényhalóság részéről vett megbizatásokkal felmerülnek. A törvényhatósági szolgálat érdekében a vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőséget lehetőleg a törvényhatóság székházában kell elhelyezni, minden esetben köteles azonban a törvényhalóság a vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőség hivatali helyiségének a fütéséről, világitásáról, karbantartásáról és a szükséges kiszolgáló személyzetről dijtalanul gondoskodni.

(2) A törvényhatóság köteles továbbá arról is gondoskodni, hogy amidőn a vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőség kiküldöttei a törvényhatósági igazgatás érdekében valamely járás székhelyén működnek, az illetékes járási főjegyzői hivatalban megfelelő elhelyezést nyerjenek.

V. FEJEZET

Az állami lótenyésztési ellenőrök szolgálata

35. § Az állami lótenyésztési ellenőrök működése kiterjed mindazokra a feladatokra, amelyeket a jelen rendelet a lótenyésztési felügyelőség ügykörébe utal. Szolgálatukat a lótenyésztési felügyelőség vezetőjének irányitása mellett és az általa rájukbizott feladatkörben látják el.

VI. FEJEZET

A fedeztetési állomásvezetők szolgálata

36. § Az ország kancaállományának rendszeres tenyésztési elvek és szabályok szerinti fedeztetése lehetőleg az ország tenyésztési gócpontjain létesitett fedeztetési állomásokon történjék.

A fedeztetési állomások szolgálatának ellátására az állomásvezetők nyernek megbizást.

A fedeztetési állomásvezetők szolgálatukat a lótenyésztési felügyelőség rendszeres ellenőrzése mellett a rendelkezésükre álló lóápoló személyzet közreműködésével látja el.

A fedeztetési állomásokon a fedezőmének számához mérten lóápoló személyzet is működik. Etekintetben általános irányelvül szol gálhat, hogy a fedeztetési állomáson tartott minden kettő (2) ménre egy lóápoló essék.

A fedeztetési állomásvezetők kötelessége az istállórend pontos betartásáról, a lóápoló személyzet szigoru, de mindig emberséges fegyelmezéséről és lószeretetének felkeltéséről, illetve fenntartásáról, - a fedezőmének gondos ápolásáról és jártatásáról, valamint a takarmányozási rend pontos betartásáról és ennek során különösen arról gondoskodni, hogy a fedezőmének részére megállapitott szemes, illetve szálastakarmány fejadagokat tényleg kiszolgáltassák. Az állomásvezetők kötelessége őrködni azon, hogy a kancák zavartalan és szakszerü fedeztetésének alapfeltételei meglegyenek és ehhez képest a fedeztetési állomásra elővezetett valamennyi kanca még az elővezetés napján próba alá vétessék.

A próba eredményéhez képest az állomásvezetőknek gondoskodniok kell az alábbi sorrend szerinti fedeztetésről:

a) elsősorban a törzskönyvelt és előzetesen párositott kancák,

b) másodsorban a kilencednapos fiaskancák,

c) harmadsorban a berendelt kancák,

d) negyedsorban a bejelentés nélkül elővezetett, jól sárló kancák. Ez utóbb) kancák fedeztetési sorrendjénél figyelemmel kell lenni az istállózási helyekre, mert nemcsak tenyésztési, hanem gazdasági szempontból is kivánatos, hogy a távolabbi fekvésü helyeken istállózott kancák megelőzzék a közelebbi fekvésü helyeken istállózott kancákat.

A fedeztetés előtt szigoru orrvizsgálat által ellenőrizni kell, hogy az elővezetett kanca nem takonykorral fertőzött-e, fertőzött állapot esetén a kancát a fedeztetési állomás területéről fedeztetés mellőzésével azonnal el kell távolitani, a szükséges és külön előirt óvó rendszabályokat végre kell hajtani és az esetről az illetékes előljáró hatóságoknak haladéktalanul jelentést kell tenni.

Az állomásvezető lehetőleg mindég személyesen köteles a fedeztetést szakszerüen levezetni és végül a fedeztetéssel kapcsolatban általában a vonatkozó törvényhatósági állattenyésztési szabályrendelet előírásait pontosan követni és annak betartásáról gondoskodni.

VII. FEJEZET

Szolgálati és ügyviteli szabályok

A) A vármegyei (városi) magyar állami lótenyésztési felügyelőségre vonatkozóan

37. § A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelői szolgálat megfelelő és maradéktalan ellátásáért a felügyelőség vezetője felelős, aki ugy a vármegyei lótenyésztési felügyelőség központjában szolgálatot teljesitő felügyelő és intéző személyzetnek, mint a fedeztetési állomásvezetőknek közvetlen hivatali fellebbvalója; irányitását és utasitásait a személyzet pontosan és lelkiismeretesen betartani, illetve ahhoz alkalmazkodni köteles,

38. § A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőség vezetőjének ellenőrző hatásköre kiterjed az oda beosztott személyzet minden hivatalos ténykedésére, hivatalos kiszállásaira, utiszámláira és működési naplóira, továbbá a felügyelőség egész ügyiratkezelésére.

39. § A központban szolgálatot teljesitő felügyelői és ellenőri személyzet által, valamint a fedeztetési állomásvezetők által bemutatott uti- és működési naplókat a felügyelőség vezetője (helyettese) igazolja s azokat érvényesités, illetve kiutalás végett együttesen a földmivelésügyi miniszterhez, illetve a törvényhatóság első tisztviselőjéhez felterjeszti.

40. § A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőség minden naptári évről a hozzá beérkezett fedeztetési állomásvezetői évi jelentések adatainak felhasználásával és ezeknek az adatoknak a saját észleletei alapján való kiegészitésével évi jelentést szerkeszt és azt minden következő év február hó 1. napjáig a földmivelésügyi miniszterhez felterjeszti.

41. § (1) A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőségnél az általános irányu rendeletek közül az "Iktató könyv"-be csak azokat kell beiktatni, amelyek a földmivelésügyi minisztérium által kiadott "Földmivelési Értesitő"-ben nem jelentek meg, amelyek tehát csak külön irásban közöltettek. Mielőtt azonban ezeket a rendeleteket az irattárban elhelyeznék, azokat gondosan át kell tanulmányozni, a beosztott személyzettel ismertetni és hátlapján a következő jelzéssel: "Tudomásul vettem és a személyzettel ismertettem" és keltezett aláirásával el kell látni. Amennyiben pedig ily rendelet előbbi hasontárgyu rendeletet, illetve rendeleteket hatályon kivül helyezne, a tényt a hatályon kivül helyezett rendeletre, a hatályon kivül helyező rendelet számával együtt fel kell jegyezni.

(2) A földmivelésügyi minisztérium hivatalos közlönyét a kézhezvétel után azonnal gondosan át kell nézni, az abban foglalt és a lótenyésztési szolgálatra vonatkozó rendeletek, közlemények tudomásul vételét a lappéldányon névaláírással igazolni és azokhoz külön rendelkezés nélkül is alkalmazkodni kell.

(3) A felügyelőség vezetője köteles a Beosztott személyzetet a fontosabb rendeletekről tájékoztatni és a földmivelésügyi minisztérium hivatalos lapját évfolyamonkint összegyüjtve, irattárában megőriztetni.

42. § A lótenyésztési felügyelőség hivatalában lévő és a kincstár tulajdonát képező könyvekről és tárgyakról pontos leltárt kell vezetni, amelyet felülvizsgálás végett minden év február hó 1. napjáig kell a földmivelésügyi miniszterhez felterjeszteni.

43. § A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőségnek a törvényhatósági igazgatásban teljesitendő szolgálatára nézve a 125000/1902. BM rendelettel kiadott vármegyei ügyviteli szabályzatnak, illetőleg a 127000/1902. BM rendelettel a közigazgatási bizottságok részére kiadott ügyviteli szabályzatnak az előadókra vonatkozó határozmányaihoz a lótenyésztési felügyelőség is alkalmazkodni köteles.

44. § A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőség vezetője a beosztott felügyelői és ellenőri személyzet, valamint a fedeztetési állomásvezetők részére 3 napi rendkivüli szabadságot engedélyezhet.

Ennél hosszabb szabadságot a lótenyésztési felügyelőség vezetőjének véleményes javaslatával együtt előterjesztett kérelemre csak a földmivelésügyi miniszter engedélyezhet.

Rendkivüli szükség esetén a szabadságon lévő tisztviselő, illetve alkalmazott visszarendelhető.

A lótenyésztési felügyelőséghez beosztott felügyelői és ellenőri, valamint fedeztetési állomásvezetői személyzet szabadságának a tartaméra való helyettesitéséről a felügyelőség vezetője gondoskodik - a felügyelőség vezetőjének a helyettesitése iránt pedig - ha állandó helyettese nincs - a földmivelésügyi miniszter intézkedik.

A lótenyésztési felügyelőség vezetője részére engedélyezett szabadságidő megkezdését a törvényhatóság első tisztviselőjével, valamint a vármegyei (thj. városi) gazdasági felügyelőséggel, a fedeztetési állomásvezetők szabadságának a megkezdését pedig az érdekelt községi előljárósággal közölni kell.

B) A fedeztetési állomásvezetőkre vonatkozóan

45. § A jelen rendelet 3. §-a alapján kinevezett fedeztetési állomásvezető szolgálatilag a vármegyei (városi) lótenyésztési felügyelőség vezetőjének a felügyelete és ellenőrzése alatt áll, aki közvetlen hivatali felebbvalója és akinek a teendőire, valamint a működési területére illetékes községi előljárósággal és a lótenyésztő közönséggel szemben való magatartására nézve kiadott utasitásaihoz alkalmazkodni köteles.

46. § Az állomásvezető a lótenyésztő gazdaközönséggel való közvetlen érintkezése során köteles állandóan arra törekedni, hogy a fedeztetési állomás pontos, lelkiismeretes és szakszerű vezetésével a közérdeket szolgálja és az érvényben lévő szabályok szemelőtt tartásával saját személye, állása és a gondozására bizott fedeztetési állomás működése iránt bizalmat keltsen.

47. § Minden naptári év végén évi jelentést szerkeszt, amelyben röviden összegezi a működési körébe tartozó községek lótenyésztési helyzetét és azt minden év január hó 15. napjáig az illetékes vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőséghez beterjeszti.

48. § Hivatalos kiszállások alkalmával tartozik kifejtett működéséről "Működési napló"-t és az államkincstárral szemben szabályszerűen felszámitható illetményekről havonkint "Utinapló"-t szerkeszteni és azokat a kővetkező hónap 5réig a vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőséghez megküldeni. (Lásd 1. sz. minta.)

49. § A fedeztetési állomás vezetője

a) a hozzá érkezett rendeleteket, megkereséseket érkezésük sorrendjében az "Iktatókönyv"-be bevezeti és iktatószámmal látja el;

b) hivatalos irataiban érthetőségre, egyszerüségre, és rövidségre törekszik;

c) hivatalos leveleit és táviratait "Postakönyv"-be beirja és ugy továbbitja; d) hivatalos leveleknek ajánlottan küldését lehetőleg mellőzi és azokra az esetekre korlátozza, amikor a küldemény fontos eredeti okmányokat tartalmaz.

Távirati uton jelentést csak a valóban késedelmet nem türő, legsürgősebb esetekben kell küldeni és a táviratot ebben az esetben is a lehető legrövidebben kell megszövegezni, abban a cimzett egyszerü megnevezésén kivül minden további cimzést vagy megszólitást mellőzni kell.

A rendelkezésre bocsátott hivatalos távirati űrlapokat feladás előtt a község körpecsétjével kell lebélyegezni és azok csak szorosan vett hivatalos ügyben használhatók fel.

50. § (1) A fedeztetési állomásvezető az állomás által tartott mének részére beszerzett termény-és takarmánynemüekről, éppenugy felszerelési tárgyakról, illetve lószerelvényekről rendszeres leltári, illetve anyagszámadást vezet, amelybe minden változás naponta bevezetendő.

(2) Az előző bekezdésben irt tárgyakról minden év végén leltárt kell késziteni és annak egy példányát legkésőbben minden I. hó 15. napjáig a vármegyei állami lótenyésztési felügyelőség vezetőjének kell megküldeni.

51. § A fedeztetési állomásokhoz befolyó pénzek kezelésére vonatkozóan a fedeztetési állomásvezető köteles a fedeztetési dijakat a község elöljárósága részéről a pénz átvételével megbizott tisztviselőnek a "Pénzátadási könyv" alapján naponta átadni.

Az aznap befolyt fedeztetési dijak összegszerüségének ellenőrizhetése végett a fedeztetési állomásvezető a fedeztetési dijak átadásával egyidejűleg kötelei a "Fedeztetési jegyzőkönyv"-et is bemutatni.

A fedeztetési dijak átvételére jogosult községi tisztviselő a befolyt fedeztetési dijak átvételének megtörténtét a község körpecsétjével ellátott aláirásával elismerni tartozik.

VIII. FEJEZET

Pénzkezelés és ellenőrzés

52. § A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőség részére havi ellátmány áll rendelkezésre, amelynek a terhére kizárólag a felügyelőség vezetője, valamint a felügyelői, ellenőri és a jelen rendelet 3. §-a alapján kinevezett fedeztetési állomásvezetői személyzetnek a lótenyésztési szolgálattal kapcsolatos ügykörben tett hivatalos kiszállásai alkalmával felmerült utiköltségek, napidijak és átköltőzködési költségek számolhatók el.

53. § A vármegyei (városi) állami lótenyésztési felügyelőség részére a földmivelésügyi miniszter által postatakarékpénztár utján készpénzben esetről-esetre kiutalt ellátmányt a lótenyésztési felügyelőség részére rendelkezésre bocsájtott pénztárszekrényben, a lótenyésztési felügyelőség vezetőjének a hivatalos helyiségében kell őrizni. A pénzszekrényt vaskapcsokkal, biztos módon, a padozathoz kell erősiteni vagy falba kell építeni és általában az ellátmánynak biztos módon való elhelyezéséért, illetve megőrzéséért a lótenyésztési felügyelőség vezetője anyagi felelősséggel tartozik.

54. § A kiutalt ellátmányt, illetve a pénztárszekrényben kezelt pénzkészletet az összeg nagyságára való tekintet nélkül, mindenkor két tisztviselő, - a lótenyésztési felügyelőség vezetője és az oda beosztott lótenyésztési ellenőr - kell, hogy kezelje.

A pénztárszekrény szurós kulcsait a vármegyei lótenyésztési felügyelőség vezetője, a pénztár többi (alsó és felső) kulcsait pedig ellenzárósi minőségben, a lótenyésztési ellenőr kezeli, ugy azonban, hogy a pénztár összes kulcsai egy és ugyanazon tisztviselő kezébe soha nem szabad, hogy kerüljenek.

A pénztár kulcsairól "Előjegyzés" vezetendő, abba minden változást megtörténte után azonnal be kell vezetni, annak feltüntetése mellett, hogy a kulcsok kinél vannak, illetve a pénztárt kik kezelik.

A kulcsokról vezetett "Előjegyzés"-t a pénztárszekrényben kell őrizni.

Számadás

55. § Minden számadást és időszaki beadványt idejében és közvetlen kell a földmivelésügyi miniszterhez felterjeszteni.

Az ellátmányszámadás a vonatkozó pénztári okmányokkal együtt mindenkor a tárgyhónapot követő hó 8-ig terjesztendő fel a földmivelésügyi miniszterhez, felülvizsgálás, illetve kiutalványozás végett

IX. FEJEZET

Személyek és javak szállitása

56. § A személyeknek és tenyészlőanyagoknak vasuton, vagy gőzhajón való szállitására a Vasuti üzletszabályzatban megállapított dijszabás érvényes.

A fedezőmének és tenyészkancák mindenkor a tenyészlóanyagra érvényes kedvezményes dijtétel alkalmazása mellett szállitandók a törvényhatósági állattenyésztési alap terhére.

X. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

57. § Az országnak a R. 5. §-a alapján lótenyésztési szempontból tenyészkerületekre osztásáról külön rendeletben történik intézkedés.

58. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1946. évi julius hó 13-án.

Dobi István s. k.,

földmivelésügyi miniszter