8180/1946. (VII. 25.) ME rendelet

a "Molaj" Magyar-Szovjet Nyersolaj Részvénytársaság alapszabályáról

A minisztérium az 1946: VI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A "Maszovol" Magyar-Szovjet Nyersolaj Részvénytársaság a jelen rendelethez mellékelt alapszabályok szerint működik és a cégbiróság azt ennek alapján köteles bejegyezni.

2. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1946. évi julius hó 12-én.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 8180/1946. ME rendelethez

A "MOLAJ" Magyar Szovjet Nyersolaj Részvénytársaság

ALAPSZABÁLYA

A Társaság elnevezése

1. § A Magyar Köztársaság Kormánya és Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének Kormánya között 1946. évi április hó 8. napján kötött Egyezmény alapján Magyar-Szovjet Nyersolaj Részvénytársaság alapittatik "MOLAJ" röviditett elnevezéssel.

A későbbi Közgyűlések jogosultak a cégszöveget megváltoztatni.

2. § A Társaság székhelye

A Társaság székhelye: Budapest. A Társaság működését mind Magyarország területén, mind külföldön folytatja.

A Társaság mind Magyarországon mind külföldön működésével kapcsolatos fiókokat, képviseleteket, ügynökségeket, irodákat, különféle raktárakat és vállalatokat nyithat és tarthat fenn.

A Társaság működésének tárgya

3. § A "MASZOVOL" Társaság és más társaságok nyersolajának és gázának feldolgozása; nyersolaj termékek értékesitése mind Magyarországon, mind külföldön.

Fenti célok elérésére a Társaság a következő tevékenységet folytatja:

a) Irányit, épit, üzemben tart vállalatokat, felszereléseket, csővezetékeket, áttöltő és kompresszor telepeket, tároló parkokat, rakodóberendezéseket, vasutvonalakat, közutakat, épületeket és más ingatlanokat;

b) Tulajdonba vesz és bérbevesz földterületeket a jelen § a) pontjában felsorolt vállalatok és felszerelések épitésére;

c) tulajdonbavesz, bérbead és elidegenit ingatlanokat, épitményeket és épületeket;

d) ezenkivül elvégezheti mindazokat a műveleteket, amelyek a Társaság legtágabban értelmezett céljaival összefüggenek.

A rendes és rendkivüli közgyülések jogosultak a Társaság tevékenységének tárgyát kibőviteni, vagy megváltoztatni.

A Társaság működésének tárgya

4. § A Társaság fennállását semmiféle határidő nem korlátozza.

Részvénytőke, részvények, részvényesek

5. § A Társaság alaptőkéje 12.000.000 (Tizenkettőmillió) pengőben állapittatik meg és 12.000 (Tizenkettőezer) darab, egyenként 1000 (Egyezer) P n. é. részvényre oszlik.

A Társaság részvényei a következőképen oszlanak meg:

Az összes részvények 50 (Ötven) százaléka, azaz 6000 (Hatezer) db részvény 6,000.000 (Hatmillió) P összegben a magyar részvényesek tulajdonát képezi;

az összes részvények 50 (Ötven) százaléka, azaz 6000 (Hatezer) db részvény 6,000.000 (Hatmillió) P összegben a szovjet részvényesek tulajdonát képezi.

A Magyar és a Szovjet Felek részvényei közötti fentemiitett arány a Társaság fennállásának egész ideje alatt fenntartandó.

Az alaptőke teljes befizetésének a Társaság alapitásától számitott 3 éven belül kell megtörténnie.

6. § A Társaság összes részvényei névreszólóak.

A Társaság részvényei magyar és orosz nyelven bocsájtatnak ki és tartalmazzák: a sorszámot, keletet, a Társaság nevét, pecsétjét és az osztalékszelvényeket. A részvényeket az Igazgatóság Elnöke, annak Helyettese és a Társaság Főkönyvelője irják alá. Az Igazgatóság jogosult a részvényeket különféle cimletekben kibocsátani.

A Társaság igazgatásának szervei

7. § A Társaság igazgatásának szervei:

a) a részvényesek Közgyülése;

b) az Igazgatóság;

c) Vezérigazgató és Helyettes Vezérigazgató

A Közgyülés

8. § A Közgyülések Budapesten tartatnak és az Igazgatóság által hivatnak egybe, hacsak jogszabály eltérő intézkedéseket nem tartalmaz.

Az évi rendes Közgyülést az üzletév befejezését követő három hónapon belül kell összehivni.

Szükség esetén az Igazgatóság bármikor rendkivüli Közgyűlést hivhat egybe. A rendkivüli Közgyülés egybehivása kötelező a törvényben előirt esetekben, valamint az alaptőke legalább 10%-át képviselő részvényesek kérelmére, feltéve, hogy megfelelő számu részvény a rendkivüli Közgyűlés megtartása iránti kérelem előterjesztése előtt négy héttel a részvénykönyvbe be van jegyezve és a kérelem beadásával egyidejüleg letétbe helyeztetik. A részvényesek kérelmében fel kell tüntetni a rendkivüli Közgyülés elé terjesztendő kérdéseket.

A törvényben előirt esetekben, a Közgyülést a Felügyelőbizottság hivja egybe.

A Közgyűlés egybehivása az Alapszabály 23 §-ában megnevezett ujságban egyszer közzéteendő hirdetmény utján történik, legalább 15 nappal a Közgyűlés megtartása előtt.

A hirdetménynek tartalmaznia kell a közgyülés megtartásának helyét, idejét, a napirendet, valamint utasitást arra, hogy milyen határideig és hol kell letenni a részvényeket.

Ha a Közgyülés napirendjén Alapszabálymódositás szerepel, ezt a hirdetményben fel kell tüntetni; lényeges Alapszabálymódositás esetén, a hirdetménynek tartalmaznia kell a vonatkozó javaslat rövid szövegezését

Az Alapszabály lényegtelen módositásai esetén a hirdetményben csak az alapszabály módositandó szakaszainak számát kell feltüntetni.

9. § Minden részvényes, aki a Közgyűlésen megjelenik, vagy ott megfelelő módon képviselve van, a tulajdonában levő részvények számának megfelelően, szavazati joggal bir akként, hogy minden egyes 10.000.- (Tizezer) pengő n. é. részvény egy szavazatra jogosit.

A közgyülésen a részvénytulajdonos csak akkor bir szavazati joggal, ha részvényei a közgyülést megelőzően legalább 10 nappal be vannak vezetve a Társaság részvénykönyvébe és legalább 3 nappal a Közgyülést megelőzően letétbe helyeztettek, kivéve az alapszabály 8. §-ának negyedik bekezdésében foglaltakat.

A Közgyülés akkor határozatképes, ha azon a Társaság összes részvényeinek legalább 2/3 (Kétharmad) részét biró részvényesek megjelentek, vagy kellőképen képviselve vannak.

A Közgyülésen hozott határozatnak valamennyi részvényesre, ugy a megjelentekre, mint a meg nem jelentekre kötelező hatálya van.

Az esetben, ha nem jelenik meg a jelen § értelmében megkivánt számu részvényes, a Közgyülést el kell halasztani és ujból kell összehivatni.

Ha a Közgyűlés a jelen §-ban előirt quorum el nem érése miatt nem tartható meg, a második Közgyűlés, amely az első Közgyülést követő 30 napon belül tartandó meg, határozatképesnek tekintendő, a megjelent részvényesek számára való tekintet nélkül, ama kérdésekre vonatkozó határozathozatalra nézve, amelyek az első Közgyülés napirendjén szerepeltek. Ilyen esetben a határozathozatalhoz a megjelent, vagy képviselt részvényesek 2/3 (Kétharmad) része szükséges, azonban azzal, hogy a Társaság Alapszabályainak változtatásaira, vagy kibővitéseire, valamint az alaptőke felemelésére, vagy leszállitására vonatkozó kérdések minden esetben a Társaság összes részvényesei szavazatainak 2/3 (Kétharmad) többségével történő határozathozatalt kivánnak meg.

A második Közgyülés egybehivását a Közgyülés megtartásának napja előtt 8 nappal közzéteendő hirdetménynek kell megelőznie; a közzétételre nézve a 8. §-ban foglalt előirások irányadók.

10. § A Közgyűlést a Társaság Igazgatóságának Elnöke nyitja meg, kijelöli a jegyzőkönyvvezetőt és két személyt a szavazatok megszámlálására és a jegyzőkönyv hitelesitésére. Az Igazgatóság Elnökének távollétében a Közgyülést az Elnök Helyettese nyitja meg. A Közgyűlés megnyitása után a szavazatra jogosult részvényesek saját körükből Közgyülési Elnököt választanak, felváltva a magyar és a szovjet részvényesek közül.

A Közgyűlés minden kérdésben a Társaság összes részvényesei 2/3 (Kétharmad) többségével határoz.

A Közgyűlés határoz a Társaság működésére vonatkozó alábbi kérdésekben:

a) jóváhagyja a mérleget, a nyereség-veszteségszámlát, az Igazgatóság jelentését a lefolyt üzletévről és határoz a nyereség felosztásáról;

b) megválasztja az Igazgatóság és Felügyelőbizottság tagjait;

c) megállapitja az Igazgatóság és Felügyelőbizottság tagjainak dijazását;

d) határoz az alaptőke felemelése és leszállitása és a Társaság különleges tőkéinek létesitése tárgyában;

e) megváltoztatja és kiegésziti a Társaság Alapszabályait;

f) megvizsgálja és eldönti mindazokat a kérdéseket, amelyeket jogszabály a Közgyülés hatáskörébe utal.

11. § A Közgyűlésen tárgyalt és eldöntött ügyekről jegyzőkönyvet vezetnek, amelyben fel kell tüntetni a Közgyülés idejét és helyét, a Közgyűlésen megjelent és képviselt részvényeseket, az általuk képviselt részvények számát, a Közgyűlésen történteknek rövid összefoglalását, a hozott határozatokat és az elhangzott különvéleményeket.

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a határozatok milyen szótöbbséggel hozattak,

A Közgyűlés jegyzőkönyvét aláirják: a Közgyülés Elnöke, az Igazgatóság Elnöke, ennek Helyettese, a szavazatok összeszámlálására és a jegyzőkönyv hitelesitésére a Közgyülésen kijelölt személyek és a Közgyülés jegyzőkönyvvezetője.

12. § Azok a részvényesek, akik valamilyen javaslatot kivánnak tenni a rendes Közgyülésen, kötelesek legkésőbben az üzletév utolsó napjáig irásban az Igazgatósághoz fordulni. Ebben az esetben az Igazgatóság köteles a javaslat tárgyalását a legközelebbi rendes Közgyűlés napirendjére tüzni és a Közgyülés egybehivására vonatkozó hirdetményben feltüntetni.

Igazgatóság

13. § Az Igazgatóságot a Közgyűlés három évi időtartamra választja hat főnyi létszámmal akként, hogy három tag választandó a magyar részvényesek által a Közgyülésnek javasolt személyek közül, három tag pedig a szovjet részvényesek által javasolt személyek közül.

Az Igazgatóság saját tagjaiból Elnököt választ a magyar részvényesek javaslatára a Közgyülés által választott Igazgatósági tagok közül és Elnökhelyettest a szovjet részvényesek javaslatára választott Igazgatósági tagok közül.

Ha valamely Igazgatósági tag mandátumának letelte előtt kiválik, rendkivüli Közgyülést kell összehivni, amely az Igazgatóság működésének hátralévő időtartamára a kivált igazgatósági tag helyett a részvényesek megfelelő magyar, illetőleg szovjet részének javaslatára uj Igazgatósági tagot Választ.

Igazgatósági tagok csak jogaikban nem korlátozott személyek lehetnek.

Az Igazgatóság első összetételét a jelen szakasz rendelkezéseinek szem előtt tartásával, a részvényesek elő közgyülése választja meg.

14. § Az Igazgatóság a szükséghez képest ülésezik; az Igazgatóság üléseit az Igazgatóság Elnöke hivja össze, távollétében pedig a Helyettes Elnök,

Az Igazgatóság határozatait tagjainak szótöbbségével hozza. A többségi szavazatoknak magukban kell foglalniok az Igazgatóság magyar és szovjet tagjainak szavazatait.

Az esetben, ha a határozathozatal a fentieknek megfelelő módon lehetetlennek bizonyul, a kérdés Közgyűlés döntése alá bocsátandó.

Az Igazgatóság üléseinek határozatképességéhez tagjainak 2/3 (Kétharmad) részének jelenléte szükséges.

Az Igazgatóság üléseiről jegyzőkönyveket kell vezetni, amelyeket valamennyi jelenlévő igazgatósági tag aláir.

Az igazgatóságot két tagjának kivánságára egybe kell hivni.

A Társaság Igazgatóságát illeti a Társaság tevékenységének általános irányitása és működési körébe tartozik:

a) a Társaság Vezérigazgatója által előterjesztendő társasági pénzügyi tervek és jelentés megvizsgálása és jóváhagyása;

b) határozathozatal a Társaság ingatlan vagyonának vétele, eladása és megterhelése, valamint a Társaság nevében felveendő pénzkölcsönök tárgyában;

c) a részvények átruházásának engedélyezése;

d) a Közgyülés által megvizsgálandó és jóváhagyandó kérdések előkészitése;

e) a Közgyülések napirendjének megállapitása;

f) a Vezérigazgató és Helyettes Vezérigazgató dijazásának megállapitása, ha ezek nem tagjai az Igazgatóságnak;

g) a részvénykönyv vezetése feletti felügyelet;

h) a részvényesekkel való érintkezés. Ezenkivül az Igazgatóság hatásköre kiterjed

azokra a kérdésekre, amelyek jogszabály erejénél fogva hatáskörébe vannak, utalva, szem előtt tartva itt a jelen Alapszabály 15 § 3-ik és 4-ik bekezdéseiben foglalt feltételeket.

Vezérigazgató, Helyettes Vezérigazgató

15. § A Társaság Vezérigazgatói tisztségére az Igazgatóság a szovjet Igazgatósági tagok által javasolt személyt nevezi ki, Helyettes Vezérigazgatói tisztségre pedig a magyar igazgatósági tagok által javasolt személyt

A Vezérigazgató rendelkezik a Társaság összes ügyeiben, valamint vagyontárgyaival és eszközeivel, kivéve azokat az ügyeket, amelyek a jelen alapszabály rendelkezései értelmében a Közgyülés, vagy az Igazgatóság hatáskörébe vannak utalva.

A Vezérigazgató hatáskörébe tartozik; szerződések megkötése és kötelezvények kiadása; mindennemű ingó és ingatlan vagyontárgynak megszerzése, bérbevétele, megterhelése, elidegenitése azzal, hogy a Társaság ingatlan vagyontárgyainak vétele, eladása és megterhelése, valamint a Társaság nevében pénzkölcsönök felvétele az Igazgatóság rendelkezéseinek megfelelően történik, vállalatok és felszerelések létesitése; kivétel nélkül minden bank- és hitelművelet elvégzése, a Társaság nevében meghatalmazások kiadása, ideértve a Társaság irodáinak, ügynökségeinek, képviseleteinek és fiókjainak vezetésére vonatkozó meghatalmazásokat is; a Társaság összes munkásainak és tisztviselőinek felvétele, elbocsátása, valamint illetményei megállapitása; keresetek meginditása és perbeli képviselet.

A Társaság Vezérigazgatója külön meghatalmazás nélkül jár el az Igazgatóság nevében. Tevékenységére vonatkozólag a Vezérigazgató az Igazgatóság irányelveit követi és beszámol a Társaság Igazgatóságának.

16. § A Helyettes Vezérigazgató segédkezik a Vezérigazgatónak feladatainak ellátásában és elvégzi a Vezérigazgató által rábizott feladatokat. A Vezérigazgató betegsége, elutazása vagy más okból való huzamos távolléte esetén feladatait a Helyettes Vezérigazgató látja el, amire vonatkozólag a Vezérigazgató köteles megfelelő intézkedést tenni.

Felügyelőbizottság

17. § A Felügyelőbizottságot a Közgyűlés választja egy évi időtartamra négytagu létszámmal akként, hogy két tag választandó a Közgyűlésnek* a magyar részvényesek által javasolt személyek közül, két tag pedig a szovjet részvényesek által javasolt személyek közül.

A Felügyelőbizottság tagjai sorából Elnököt választ, felváltva a Felügyelőbizottság magyar és szovjet tagjai közül.

A Felügyelőbizottság megbizása a következő rendes Közgyűlésig érvényes.

A Felügyelőbizottság tagjainak" dijazása megválasztásuk alkalmával egy évi időtartamra nyer megállapitást és a Társaság által fizetendő.

A Felügyelőbizottság ellenőrzi az Igazgatóság évi jelentését, a mérleget és a nyereség felosztására vonatkozó javaslatokat.

A Felügyelőbizottság jelentéseit a rendes Közgyülés elé terjeszti.

A Felügyelőbizottság határozatait, tagjainak szavazattöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

A Felügyelőbizottság hatáskörét a törvény állapitja meg.

Aláirások az okmányokon

18. § A Társaság cégének törvényes jegyzéséhez az okmányokon képaláirás szükséges, amelyek a Társaság előirt, vagy előnyomott cégszövegéhez járulnak.

A Társaság nevében kiadandó váltókat, csekkeket és más pénzbeli kötelezvényeket két aláirással kell ellátni, amelyek közül az egyik a Vezérigazgató, vagy az általa a fent nevezett okmányok kiadására meghatalmazott személyek egyike (első aláirás), a másik pedig a Társaságnak az Igazgatóság által aláirási joggal meghatalmazott Főkönyvelője, vagy a Társaság más tisztviselője, akit az Igazgatóság aláirási joggal ruház fel (második aláirás).

Egyéb esetekben az okmányokat a Társaság nevében az alább felsorolt személyek közül ketten irják alá: a Társaság igazgatósági tagjainak egyike, a Vezérigazgató, a Társaságnak az Igazgatóság által aláirási joggal felruházott Főkönyvelője vagy más tisztviselője; az egyik aláiró személynek a részvényesek magyar csoportjának ajánlatára megválasztott igazgatósági tagnak, illetőleg magyar állampolgár tisztviselőnek kell lennie, a másiknak pedig a részvényesek szovjet csoportjának ajánlatára megválasztott igazgatósági tagnak, illetőleg szovjet állampolgár tisztviselőnek kell lennie.

Az Igazgatóság rendeletére a Társaság fiókjainak és irodáinak vezetői, valamint a Társaság ügynökei és képviselői felhatalmazhatók az okmányok egyszemélyes aláirására.

Mérleg

19. § Az üzletév minden év január 1-én kezdődik ás ugyanazon év december 31-én végződik. Az első üzletév a társaság bejegyzésének napjával kezdődik és 1946. évi december hó 31-én végződik.

Minden üzletév befejezését követően három hónapon belül összeállitandó a Társaság működésére vonatkozó részletes jelentés, a mérleg és a nyereség-veszteség számla.

A mérleget, a nyereség-veszteség számlát, valamint a Felügyelőbizottság jelentését a rendes Közgyülés egybehivására vonatkozó hirdetménnyel egyidejüleg közzé kell tenni.

20. § A Társaságnak a Közgyülés által megállapitott módon és összegben létesített tartaléktőkéje van.

21. § A Társaság nyeresége az az Összeg, amely az összes kiadásoknak, leirásoknak és netáni veszteségeknek a Társaság összes bevételeiből való levonása után fennmarad.

Tartalék és egyéb tőkének létesítéséről, valamint a fennmaradó tiszta nyereségnek felosztásáról a Közgyülés határoz, figyelembevéve a részvényesek javára kifizetendő osztalékokat.

A Társaság felszámolása

22. § A Társaság felszámolása csak a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének Kormánya közötti megállapodás alapján történhetik.

Ily esetben a Társaság felszámolásának módját a Közgyülés állapitja meg és azt a Társaság Vezérigazgatója hajtja végre.

A Társaság összes vagyontárgyai, amelyek a felszámolás után fennmaradnak, a részvényesek között részvényeik számának arányában, felosztandók.

Hirdetmények közzététele

23. § A Társaság hirdetményeit a Magyar Közlöny cimü hivatalos lapban teszi közzé.