9000/1946. (VII. 28.) ME rendelet

a forintérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről

1. § (1) A pengőérték helyébe az 1946. évi augusztus hó 1. napjától kezdődőleg új érték lép. Az új érték aranyérték, számolási egysége: a forint.

(2) A forint 100 fillérre oszlik.

2. §[1]

3. §[2]

4. §[3]

5. §[4]

6. §[5]

7. § (1) A pengőben való kötelező számítás helyébe az 1946. évi augusztus hó 1. napjától a forintértékben való kötelező számítás lép.

(2) A pengőnek és az adópengőnek forintra való átszámításánál irányadó értékarányt a minisztérium rendelettel állapítja meg.

8. § (1) Az 1946. évi augusztus hó 1. napjától kezdve minden állami bevételt és kiadást forintértékben kell megállapítani, úgyszintén minden állami pénztár és hivatal számadását ebben az értékben kell vezetni.

(2) A jelen § nem érinti a határvámok megszabására és fizetésére fennálló szabályokat, a határvámjövedékre vonatkozó számadásokat azonban forintértékben kell vezetni.

9. § Az 1946. évi augusztus hó 1. napjától kezdve a külön közhatósági felügyelet alatt álló vagy közcélokat szolgáló testületek és intézetek, továbbá a kereskedelmi könyvek vezetésére kötelezett kereskedők - ideértve a kereskedelmi társaságokat is - kötelesek könyveiket, számadásaikat (a leltárt és a mérleget is) és minden, egyéb üzleti feljegyzésüket forintértékben vezetni. Ez alól a kötelesség alól indokolt esetben a pénzügyminiszter felmentést adhat.

10. § A fennálló jogszabályok rendelkezéseiben meghatározott pengő-, illetőleg adópengőösszegeket az 1946. évi augusztus hó 1. napjától kezdve a minisztérium rendeletében (7. §) meghatározandó értékarány szerint forintértékben megállapítottaknak kell tekinteni.

11. § (1) Az 1946. évi augusztus hó 1. napjától kezdve törvényben, rendeletben vagy más jogszabályban, közhatósági vagy közhivatali intézkedésben, határozatban vagy hirdetményben pénzösszeget forintértékben kell meghatározni.

(2) A fenti bekezdés nem terjed ki azokra az esetekre, amelyekben oly pénzösszegről van szó, amelyet törvényes rendelkezés értelmében valamely meghatározott érmenemben vagy más mint forintértékben kell fizetni.

12. § (1) Az 1946. évi augusztus hó 1. napjától kezdve minden közokiratban, ideértve bírói vagy más hatósági határozatokat is, a pénzösszeget forintértékben kell meghatározni, mégpedig akkor is, ha a határozat alapjául szolgált beadványt vagy keresetlevelet az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtt adták be. Az ennek a rendelkezésnek megfelelően forintértékben meghatározott pénzösszeget azonban a minisztérium rendeletében (7. §) meghatározandó értékarány alapulvételével abban az érmenemben vagy értékben is ki kell fejezni, amelyben az eredetileg is kifejezve volt vagy amelyben a kötelezettséget eredetileg meghatározták.

(2) A fenti bekezdés rendelkezései nem nyernek alkalmazást oly érmenemre vagy értékre szóló pénzösszegekre, amely érmenemek vagy értékek törvényes aránya a forintéhoz nincs megállapítva, vagy amely pénzösszeget törvényes rendelkezés értelmében valamely meghatározott érmenemben vagy más értékben, mint a törvényesben kell fizetni.

13. § Ha az 1946. évi augusztus hó 1. napján vagy e nap után keletkezett jogügyletben valamely pénzösszeg a pénzérték megjelölése nélkül van meghatározva, azt forintértékben meghatározottnak kell tekinteni, kivéve ha bizonyítást nyert, hogy a jogügyeletet létesítő fél vagy felek szándéka a jogügylet létesítéskor más pénzérték meghatározására irányult.

14. § Pengőben és adópengőben teljesítendő minden fizetési kötelezettséget az 1946. évi augusztus hó 1. napjától kezdve a minisztérium rendeletében (7. §) meghatározandó értékarány szerint forintértékben lehet teljesíteni.

15. § Ez a rendelet nem érinti nemzetközi megállapodásoknak azokat a rendelkezéseit, amelyek pénztartozások teljesítésének mértékét és módját szabályozzák.

16. § A jelen rendelet az 1946. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról, amennyiben e rendelet idevonatkozólag eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a pénzügyminiszter gondoskodik.