9010/1946. (VIII. 24.) ME rendelet
a hadifogságból hazatértek gondozásának szabályozása tárgyában
A minisztérium az 1946: VI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. §
A hadifogságból hazatért igényjogosultak köre
A jelen rendelet alkalmazása szempontjából hadifogságból hazatértnek (továbbiakban: hazatértnek) kell tekinteni azt, aki nemhivatá-sos állományú katonai szolgálat vagy kisegítő szolgálat, avagy leventekötelezettség teljesítése közben hadifogságba került és abból hazatért, továbbá azt a hivatásos állományú katonai szolgálat teljesítése közben hadifogságba került személyt, akit hazatérése után a hivatásos állományba nem vettek át, vagy a fennálló rendelkezések értelmében katonai nyugellátásban nem részesíthető, végül azt a polgári személyt, aki mint ilyen Magyarország területén hadifogságba esett és abból hazatért.
2. §
Hazatértek fogadása
(1) A hazatértek fogadására a népjóléti miniszter bizottságokat szervez.
(2) A hazatérteket a hadifogoly fogadó bizottság igazolvánnyal látja el. Az igazolványnak tanúsítani kell, hogy a hazatért ragálymentes-e vágy sem. Ha a hazatért a hadifogoly fogadó bizottságnál ilyen igazolvány kiállítását nem kérte, a lakóhelye szerint illetékes hatósági orvosnál kell jelentkeznie ragálymentességének megállapítása végett
3. §
Gyógykezelés
(1) A hazatértek közül azokat, akik a szolgálatra való bevonulásuk (hadifogságba esésük) és a hazatérésük közötti időben szerzett, illetőleg súlyosbodott sebesülésük, sérülésük vagy más megbetegedésük miatt gyógykezelésre szorulnak - valamint a csonkoltakat és bénákat - a hadifogoly fogadó bizottság orvosa gyógykezelési jeggyel, látja el, amely a 2. § (2) bekezdésében emlitett igazolványnak része.
(2) Azt a hazatértet, aki a szolgálatra való bevonulása és a hazatérése közötti időben történt sebesülése, sérülése vagy más megbetegedése miatt gyógykezelésre szorul, de a hadifogoly fogadó bizottság orvosa valamilyen okból nem látott el gyógykezelési jeggyel, a hadifogolygondozó szolgálat orvosa vagy a járási (városi kerületi) hadigondozó bizottság orvosszakértője (1933: VII. tc. 20. § (2) bek.) látja el gyógykezelési jeggyel abban az esetben, ha ezt a hazatéréstől számított három hónapon belül kéri. A gyógykezelési jegynek tartalmaznia kell a legszükségesebb személyi és szolgálati adatokat, valamint a betegség, illetőleg fogyatkozás rövid leírását. A gyógykezelési jegyen fel kell jegyezni a hadifogságból hazatért gyógykezelésére, illetőleg gyógyszerrel való ellátására vonatkozó fontosabb adatokat.
(3) Azt, aki hazatérése időpontjában fekvő, beteg, vagy akinek egyéb okból azonnali kórházi gyógykezelésre van szüksége, a hadifogoly fogadó bizottság vagy a hadifogolygondozó szolgálat orvosa, illetőleg a hadigondozó bizottság orvosszakértője köteles haladéktalanul a legközelebbi megfelelő közkórházba vagy szükség esetén bármely más kórházba beutalni. A kórház az ilyen módon beutalt beteget soronkivül veszi fel. A hazatértet sürgős szükség esetén a kórház közvetlenül is felveheti.
(4) A gyógykezelési jegy alapján a gyógykezelésre szoruló hazatértnek a szolgálatra való bevonulása és a hazatérése közötti időben történt megsebesülésével, sérülésével, illetőleg megbetegedésével kapcsolatban, a hazatéréstől számított hat hónapon át ugyanarra a gyógykezelésre és gyógyszerellátásra van igénye, amely az 1933: VII. tc. 12. §-a alapján a hadirokkantakat megilleti.
(5) A gyógykezelés és gyógyszerellátás mér tékére, valamint az eljárás módozataira a jelen §-ban foglalt eltérésekkel az 1933: VII. tc. 12. §-ának és az emlitett törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott 9300/1933. HM rendeletnek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(6) A jelen § alapján történő gyógykezelés és gyógyszerellátás költségeit a 999/1942. BM számú rendelet alapján kell elszámolni azzal, hogy amennyiben a gyógykezelt fizetőképessége utólag megállapítást nyer, a költségeket az államkincstár terhére a népjóléti tárca viseli.
4. §
Egyszeri segély
(1) A hazatértet - kérelmére - a törvényhatóság első tisztviselője legfeljebb 100 forintig terjedő egyszeri segélyben részesítheti. A kére lem illeték- és bélyegmentes.
(2) Egyszeri segélyben a hazatért csak akkor részesíthető, ha a segélytkérőnek és tartásra köteles hozzátartozóinak (6.000/1931. M. E. sz. rendelet 2. §) személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyai a segélyezést okvetlenül szükségessé teszik.
(3) A segélyezés céljára szolgáló összeget a népjóléti miniszter bocsátja a törvényhatóság első tisztviselőjének rendelkezésére
5. §
A katonai szolgálat megszűnése
A hazatérő nemhívatásos állományú katonák (kisegítő szolgálatosok) hazatérésük időpontjától kezdve nem tekinthetők tényleges szolgálatot teljesítőknek és semminemű honvédségi ellátásra nincs igényük, őket katonai felülvizsgálati eljárás alá vonni nem lehet.
6. §
A jelen rendelet hatálybalépés előtt hazatértek gyógykezelése
A jelen rendelet 3. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell az 1. § hatálya alá tartozó személyekre akkor is, ha azok a jelen rendelet hatálybalépése előtt tértek haza. Ebben az esetben a 2. § (2) bekezdésével rendszeresített igazolványt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes hadigondozó bizottság orvosszakértöje állítja ki.
7. §
Kizáró okok.
(1) A jelen rendelet 3. és 4. §-ának rendelkezéseit nem lehet alkalmazni arra a hazatértre, aki tagja volt valamely fasiszta (nyilas, Hitlerista Volksbund stb.) szervezetnek vagy ilyen jellegű alakulatnál - ideértve az u. n. "SS" alakulatokat is - teljesített szolgálatot, továbbá azt, aki nevét visszanémetesitette vagy magyar és német kettős állampolgársággal rendelkezik.
(2) A jelen rendelet 4. §-a alapján segélyt igénylőnek büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike rá nézve nem forog-e fenn. Ha a segélyt megállapító hatóságnak tudomása van arról, hogy a segélyt kérőre nézve az (1) bekezdésben felsorolt okok valamelyike fennforog, a kérelem teljesítését meg kell tagadnia.
8. §
Záró rendelkezés
A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról az 5. § tekintetében a honvédelmi miniszter, egyébként pedig a honvédelmi miniszterrel egyetértve a népjóléti miniszter gondoskodik.
Budapest, 1946. évi július hó 30-án.
Nagy Ferenc s. k.,
miniszterelnök