100000/1947. (XII. 5.) IM rendelet

a magánalkalmazottak nyugdíjba beszámítható javadalmazásának csökkentése kérdésében eljáró külön bíróság megalakításának, eljárásának és ügyvitelének szabályozása tárgyában

A magánjogi szolgálati jogviszony alapján járó nyugdíjaknak, valamint a vállalati nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos egyes kérdéseknek átmeneti szabályozásáról szóló 6620/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny 124. szám, az alábbiakban: R.) 3. §-ának (13) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a népjóléti miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem:

Az előterjesztés benyújtása

1. § A beszámítható javadalmazás [R. 3. § (2) bek.] csökkentésére irányuló kérelem tárgyában az illetékes szakminiszter által hozott határozat ellen a R. 3. §-ának (13) bekezdése értelmében mind a munkáltatói, mind az alkalmazotti érdekképviselet előterjesztéssel élhet. Az előterjesztést a határozat közlésétől számított 15 nap alatt a Kúriához kell benyújtani. Ez a határidő záros, elmulasztása esetén igazolásnak van helye.

A külön bíróság megalakítása

2. § (1) A külön bíróság elnöke a Kúria elnöke vagy a Kúria elnökének kijelölése alapján a Kúria másodelnöke vagy egyik tanácselnöke R. 3. § (13) bek.].

(2) A külön bíróság két tagját a Kúria elnöke Kúria bírái közül elsőízben a jelen rendelet hatálybalépése után, azután pedig évenkint a 2400/1914. IM rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 2006. 1.) 3. §-a értelmében tett intézkedésekkel egyidejűleg jelöli ki. A kijelölt tag akadályoztatása esetén helyettesítéséről a Kúria elnöke esetenkint kijelölés útján gondoskodik.

(3) A külön bíróság jegyzőjét a Kúria tanácsjegyzői közül a Kúria elnöke jelöli ki.

(4) Az előterjesztés bemutatása után a Kúria elnöke a külön bíróság egy-egy tagjának kijelölése iránt megkeresi a Szakszervezeti Tanácsot, valamint azt a munkáltatói érdekképviseletet, amelynek az érdekelt nyugdíjfizetésre kötelezett, vagy nyugdíjpénztárt fenntartó vállalat a tagja. Ha az előterjesztés alapján nem állapítható meg, hogy az érdekelt nyugdíjfizetésre kötelezett vagy nyugdíjpénztárt fenntartó vállalat melyik munkáltatói érdekképviseletnek a tagja, azt a nyugdíjfizetésre kötelezett, illetőleg a nyugdíjpénztárt fenntartó vállalat meghallgatásával kell megállapítani. Ha a nyugdíjfizetésre kötelezett, illetőleg a nyugdíjpénztárt fenntartó vállalat munkáltatói érdekképviseletnek nem tagja, a külön bíróság egy tagjának kijelölése iránt az igazságügyminisztert kell megkeresni. A kijelölt tagok nevét és címét a külön bírósággal a Kúria elnöke közli.

(5) A Szakszervezeti Tanács, a munkáltatói érdekképviselet és az igazságügyminiszter a külön bíróság tagjául huszonhatodik életévét betöltött, bűntetlen előéletű, önjogú magyar állampolgárt jelölhet ki.

(6) A külön bíróságnak a Szakszervezeti Tanács és a munkáltatói érdekképviselet, illetőleg az igazságügyminiszter által kijelölt tagjai az első tárgyalás megkezdése előtt a külön bíróság zárt ülésében esküt (fogadalmat) tesznek arra, hogy működésükben legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint járnak el, a hivatali titkot megőrzik és az eljárás során tudomásukra jutott adatokat egyébként sem használják fel.

(7) A külön bíróságnak az előbbi bekezdésben említett tagjai ülésenkint 30 (harminc) forint ülési díjat kapnak.

A külön bíróság eljárása

3. § (1) A külön bíróság elnöke az illetékes szakminisztert az ügyre vonatkozó iratok megküldése iránt megkeresi.

(2) Az iratok megérkezése után az ügy tárgyalására határnapot kell kitűzni. A tárgyalásra a külön bíróság tagjait meg kell hívni, a feleket pedig meg kell idézni.

(3) Az előterjesztéssel élő fél az ülési díjak [2. § (7) bek.] fedezetére köteles minden tárgyalás előtt 8 nappal 60 (hatvan) forintot a Kúria elnökénél letétbehelyezni. Ha ennek a kötelezettségnek az előterjesztéssel élő fél nem tesz eleget, a bíróság elnöke a tárgyalási határnapot hatályon kívül helyezi; ilyen esetben a tárgyalásra új határnapot csak az ülési díjak fedezetére szükséges összeg letétbehelyezése után szabad kitűzni. Ha az ülési díjak fedezetére szükséges összeg letétbehelyezése három hónapig nem történik meg, a külön bíróság elnöke az előterjesztést visszautasítja. Ezekre a rendelkezésekre az előterjesztéssel élő felet az idéző végzésben figyelmeztetni kell.

4. § (1) A külön bíróság tagja ellen előterjesztett kizárási kérelem tárgyában a külön bíróság a kifogásolt tag részvétele nélkül határoz; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Ha a kizárási kérelem a külön bíróság elnöke vagy kettőnél több tagja ellen irányul, a kizárási kérelem tárgyában a Kúriának a Kúria elnöke által kijelölt polgári tanácsa jár el.

(2) Ha az előterjesztést arra nem jogosított fél adta be, vagy elkésetten nyújtották be, a külön bíróság azt visszautasítja [R. 3. § (13) bek.].

(3) A tárgyalás nem nyilvános [R. 3. § (13) bek.].

(4) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) Az ügyet a tárgyaláson az előadó ismerteti; az előadót a külön bíróságnak a jelen rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében említett tagjai közül a külön híróság elnöke jelöli ki.

(6) A külön bíróság abban a kérdésben, hogy a beszámítható javadalmazás csökkentését a nyugdíjfizetésre kötelezett vagyoni helyzete, illetőleg a nyugdíjpénztárt fenntartó vállalat teherbíró képessége indokolttá teszi-e, szükség esetén szakértőt hallgat meg. A szakértő meghallgatása előtt esküt (fogadalmat) lesz arra, hogy véleményét részrehajlás nélkül, legjobb tudása és lelkiismerete szerint fogja előterjeszteni, az eljárása során tudomására jutott adatokat senkivel sem közli és más módon sem használja fel.

(7) A szakértő a nyugdíjfizetésre kötelezettnél, illetőleg a nyugdíjpénztárt fenntartó vállalatnál könyvvizsgálatot, szemlét és más vizsgálatot is tarthat. A nyugdíjfizetésre kötelezett, illetőleg a nyugdíjpénztárt fenntartó vállalat a szakértőnek kívánságára bármely iratot avagy egyéb adatot és felvilágosítást köteles haladéktalanul rendelkezésére bocsátani. Ennek a kötelezettségnek teljesítésére a külön bíróság a nyugdíjfizetésre kötelezettet 10.000 (tízezer) forintig terjedhető, ismételhető pénzbírsággal szoríthatja és a mulasztásnak az ügy érdemi eldöntésére való befolyását szabadon mérlegeli.

(8) A külön bíróság végzéssel határoz; a végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(9) A külön bíróság az ügy érdemében hozott végzését a felekkel kihirdetés útján közli; a végzést a feleknek kézbesíttetni is kell és azt az illetékes szakminiszternek is ki kell adni.

(10) A külön bíróság abban a végzésben, amely előtte az eljárást befejezi, a felmerült költségek viselése tárgyában is rendelkezik. A költségekhez kell számítani a külön bíróság tagjai részére kifizetett ülésdíjak összegét és a szakértő költségét is.

(11) Az eljárás befejezése után a szakminiszter iratait vissza kell küldeni.

5. § Amennyiben a jelen rendeletből más nem következik, a külön bíróság eljárási szabályokból kötve nincs, eljárásában azonban a lehetőség szerint a polgári perrendtartásról szóló 1911. I. törvénycikk szelleméhez igazodik.

Ügyviteli rendelkezések

6. § Az előterjesztést a Kúrián a főlajstromba a polgári perrendtartásban nem szabályozott eljárás alá tartozó ügyként, továbbá a polgári nem peres ügyek ügykönyvébe kell bevezetni. A főlajstrom 13. rovatában "nyugdíj-ügy" megjelölést kell bejegyezni.

7. § A külön bíróság tanácskozásáról jegyzőkönyvet csak akkor kell készíteni, ha a külön bíróság az ügy érdemében szótöbbséggel hozott határozatot, vagy a külön bíróság elnöke azt más okból elrendeli. A jegyzőkönyvet, valamint a külön bíróságnak az ügy érdemében hozott végzéséi a tanács elnöke, tagjai és jegyzője írják alá. Más végzést és az ügy érdemében hozott végzés kiadmányát az elnök és a jegyző írja alá.

8. § (1) A szakértői véleményt a Kúria pecsétjével lezárt borítékban kell őrizni. A borítékot csak a külön bíróság elnöke és az ügy előadója bonthatja fel.

(2) A külön bíróság iratait - ideértve a szakvéleményt is - csak a külön bíróság tagjai, jegyzője, a szakértő, valamint a felek tekinthetik meg. Az iratokról és a külön bíróság határozatairól másolatot csak a feleknek szabad adni.

9. § A külön bíróság egyes tagjai részére a jelen rendelet 2. §-ának (7) bekezdése értelmében járó ülési díjat a külön bíróság elnöke az ülés befejezése után nyomban utalványozza és a Kúria pénzkezelője hivatalos nyugtára a 3. § (3) bekezdése értelmében letétbe helyezett összegből azonnal kifizeti.

10. § Amennyiben a jelen rendeletből más nem következik, a külön bíróság ügykezelésére a felsőbírósági ügyvitel szabályairól szóló 42400/1914. IM rendeletet kell megfelelően alkalmazni.

11. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1947. évi december hó 2-én.

Dr. Ries István s. k.,

igazságügyminiszter