100147/1947. (I. 19.) PM rendelet

az izraelita vallásuk vagy zsidó származásuk miatt üldözés folytán életüket vesztett személyek örököseinek illetékkedvezménye tárgyában[1]

A magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről szóló 1946. évi XXV. tc. (a továbbiakban: T.) 3. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

A közbeeső öröklés illetékmentessége

1. § (1) A T. 3. §-ának (1) bekezdése szerint, ha ugyanaz a hagyaték a T. 2. §-ának (2) bekezdésében említett okból az ott megállapított idő alatt, vagyis az 1941. évi június hó 26. napja és az 1946. évi december hó 31. napja között egymásra következően több örökhagyó után nyílt meg, az csak egy ízben, akként esik illeték alá, mintha az az utolsó örökösre közvetlenül az első örökhagyóról szállt volna át. Az idézett rendelkezés szerint tehát a közbeeső öröklés illetékmentes.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezés alkalmazásának csak akkor van helye, ha a közbeeső örökös a T. 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés hatálya alá esik. Ha azonban valamelyik közbeeső örökös nem esik a T. említett rendelkezése alá, az öröklése után járó illetéket szabályszerűen ki kell szabni. Az így kiszabott illetéket a legutolsó örökös terhére kell előírni. Ilyen esetben a legutolsó örökössel szemben az illetéket úgy kell kiszabni, mintha a hagyaték közvetlenül arról az örökhagyóról szállt volna át, akinek közbeeső öröklése után az illetéket kiszabták.

Az illetékkedvezmény mértéke

2. § (1)[2] A T. 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés hatálya alá eső személy örököse a T. 3. §-ának (2) bekezdése szerint az öröklési illeték tekintetében az örökségnek, illetőleg hagyománynak a húszezer forintot meg nem haladó tiszta értéke után teljes, a húszezer forintot meghaladó tiszta értéke után pedig ötven százalékos illetékmentességet élvez. Ha tehát az egy-egy örökösnek, illetőleg hagyományosnak jutó örökség (hagyomány) tiszta értéke a húszezer forintot nem haladja meg, öröklési illeték kiszabásának helye nincs. Abban az esetben, ha az egy-egy örökösnek, illetőleg hagyományosnak jutó örökség (hagyomány) tiszta értéke a húszezer forintot meghaladja, abból húszezer forint illetékmentes, az ezt meghaladó további harmincezer forint után a 8.500/1916. M.E. rendelet (M.K. 167. szám) 109. §-ának (1) bekezdésében foglalt táblázat harmadik függőleges hasábjában megállapított kulcsok szerint, míg az ezen felüli érték után a következő hasábokban foglalt értékhatárokra megállapított kulcsok szerint kiszámított illeték 50%-át kell kiszabni és előírni

(2) A T. 3. §-ának (2) bekezdése szerint az előbbi (1) bekezdésben említett illetékmentesség az öröklési illetéken felül az ingyenes vagyonszerzési illetékre is kiterjed. Ennek folytán a T. 2. §-a (2) bekezdésének hatálya alá eső személy örökösét az ingyenes vagyonszerzési illeték tekintetében az örökségnek (hagyománynak) a húszezer forintot meg nem haladó értéke után teljes, az ezt meghaladó értéke után pedig ötvenszázalékos mentesség illeti meg.

Az illetékkedvezmény előfeltételeinek igazolása

3. § (1) A T. 2. §-ának (2) bekezdése szerint a kedvezmény annak a személynek akár Magyarország területén, akár külföldön lévő hagyatékára terjed ki, aki az izraelita vallása vagy zsidó származása címén ellene folytatott üldözés folytán vagy az üldözéssel okszerű kapcsolatban szerzett sebesülés, sérülés vagy más egészségromlás következtében az 1941. június hó 20. napja és az 1946. évi december hó 31. napja között életét vesztette. Holtnaknyilvánítás esetében az előbbi rendelkezést annak az örökhagyónak a hagyatékára kell alkalmazni, aki a holtnaknyilvánítás tárgyában hozott bírói határozat szerint az említett időközben tűnt el, tekintet nélkül arra, hogy ez a határozat a halál idejéül milyen időpontot állapít meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett előfeltételek fennforgását hiteltérdemlő módon az az örökös köteles igazolni, aki az illetékkedvezmény alkalmazását kéri. Ennek megfelelően azt kell igazolnia, hogy az örökhagyó

1. izraelita vallású vagy zsidó származású volt;

2. az 1941. évi június hó 26. és az 1946. évi december hó 31. napja közötti időben halt meg, illetőleg holtnaknyilvánítás esetében az erről szóló bírói határozat szerint az említett időközben tűnt el;

3. az izraelita vallása vagy zsidó származása címén folytatott üldözés folytán vagy az üldözéssel okszerű kapcsolatban szerzett sebesülés, sérülés vagy más egészségromlás következtében vesztette életét.

(3) Az örökhagyó izraelita vallását vagy zsidó származását anyakönyvi kivonattal, vagy két tanú meghallgatása alapján kiállított helyhatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.

(4) Az örökhagyó halálának időpontját halotti anyakönyvi kivonattal kell igazolni. Holtnaknyilvánítás esetében az eltűnés időpontjának igazolásául a holtnaknyilvánítás tárgyában hozott bírói határozat szolgál.

(5) Annak igazolására, hogy az örökhagyó az izraelita vallása vagy zsidó származása címén folytatott üldözés következtében vesztette életét, holtnaknyilvánítás esetében a holtnaknyilvánítás tárgyában hozott bírói határozat szolgál, ha ebből ez a körülmény kitűnik. Minden más esetben ezt a körülményt két tanú meghallgatása alapján kiállított helyhatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.

(6) Ha az örökhagyó az üldözéssel okszerű kapcsolatban szerzett sebesülés, sérülés vagy más egészségromlás következtében vesztette életét, az ilyen utólagos elhalálozás esetében az (5) bekezdés rendelkezései szerint külön-külön kell igazolni, hogy az örökhagyó üldözést szenvedett, továbbá, hogy az ebből származó sebesülés, sérülés vagy más egészségromlás folytán halt meg. Ez utóbbi körülmény igazolására a kórház vagy kezelőorvos bizonyítványa, ilyennek hiányában pedig két tanú meghallgatása alapján kiállított helyhatósági bizonyítvány szolgál.

(7) A jelen § rendelkezései alapján az illetékkedvezmény alkalmazása céljából kiállított anyakönyvi kivonat és minden más bizonyítvány feltételesen illetékmentes.

(8) Amennyiben a (2) bekezdésben felsorolt előfeltételek fennállásának igazolására szükséges adatok az örökösödési eljárás során felvett hagyatéktárgyalási iratokból megállapíthatók, további bizonyításra szükség nincsen.

(9)[3] Ha az állami adóhivatal az illetékmentességre vagy kedvezményre való igényt a becsatolt okiratokra figyelemmel aggályosnak találja, az iratokat a pénzügyigazgatósághoz előzetes döntés végett felterjeszti. A pénzügyigazgatóság szükség esetében a bemutatott helyhatósági bizonyítvány szerint meghallgatott tanúknak bíróság útján, eskü alatt való kihallgatását hivatalból is elrendelheti; az eljárásra egyébként a 8.500/1946. ME. rendelet 101. §-a irányadó azzal az eltéréssel, hogy az állami adóhivatal helyett a pénzügyigazgatóságot kell érteni.

(10) Az olyan anyakönyvi kivonatot, amelyet nem az illeték kiszabása céljából (tehát nem illetékmentesen) állítottak ki, valamint a holtnaknyilvánítás tárgyában hozott bírói határozatot a fél kérelmére vissza kell adni, ha azokról egyszerű másolatot csatol,melyet az állami adóhivatal (illetékkiszabási hivatal) az eredeti visszaadása előtt hitelesít.

Az illetékkedvezmény alkalmazása

4. § (1) az illetékkedvezmény alkalmazásának rendszerint az örökös (hagyományos) kérelmére van helye. Az illetékkedvezmény alkalmazását az illeték kiszabása előtt bármikor lehet kérni. A jelen rendelet hatálybalépése előtt már kiszabott illetékek tekintetében a kedvezmény alkalmazását a jelen rendelet hatálybalépését követő negyvenöt nap alatt, a később kiszabandó illetékek tekintetében pedig legkésőbb a jogorvoslati határidő alatt lehet kérni.

(2) Az illetékkedvezmény előfeltételeinek igazolásához szükséges iratokat is az (1) bekezdésben megállapított határidő alatt kell becsatolni, erre azonban méltányos esetben halasztást lehet engedélyezni.

(3) Ha az illetékkedvezmény alkalmazására vonatkozó igényt az örökösödési eljráás során előterjesztik, az illetékkedvezményt külön kérelem nélkül, hivatalból kell alkalmazni. Ilyenkor, ha a hagyatéki eljárás során előterjesztett igazolásokon felül további igazolásra van szükség, az örököst hivatalból kell felhívni, hogy azt záros határidő alatt nyújtsa be.

Hatálybalépés

5. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.