104022/1947. (IV. 23.) IpM rendelet

a kisiparosok által előállított vegyipari cikkek legmagasabb eladási árának megállapítása tárgyában

A 9690/1945. ME (Magyar Közlöny 157. szám), valamint az 5740/1946. ME rendeletben (Magyar Közlöny 120. szám) kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartoznak a kisiparosok által előállított, átdolgozott, vagy kiszerelt vegyipari áruk a 2. §-ban felsorolt áruk kivételével.

(2) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából vegyipari árunak kell tekinteni mindazokat a kisiparos által előállított árukat, amelyeknek előállítására a kisiparos az iparhatóság által részére kiadott iparjogosítvány alapján jogosult; kétség esetén a jelen rendelet hatályának elbírálására az Anyag- és Árhivatal illetékes.

(3) A kisiparos fogalma tekintetében a 150100/1946. IpM rendelet (Magyar Közlöny 205. szám) I. számú melléklete A) fejezetnek 1. pontjában foglaltak az irányadók.

2. § (1) Nem tartoznak a jelen rendelet hatálya alá a 4120/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 65. szám) mellékletének VI. pontjában felsorolt készítményeken kivül az alábbiak:

1. ablakkitt;

2. borotvaszappan, szappanpehely, szappan-forgács, szappanpor;

3. cipőpaszta, cipőkrém;

4. fogkrém, fogpor, hintőpor, szájvíz, gyermekápolási cikk és izzadáselleni szer;

5. gépzsír, gépkenőcs, kocsikenőcs;

6. gyertya (a diszgyertya kivételével), mécses;

7. őrölt és szállasztott kén;

8. kénlap;

9. kristályszóda;

10. lugkő- (marónátron-) pótló, lugképző és szappanfőzőszer;

11. kiszerelt marónátron;

12. mosószer, áztató, fehérítő, öblítő és tisztítószer háztartási fém-, por- és kéztisztító);

13. szemüvegkeret (celluloid);

14. szemüveglencse

és mindazok a vegyipari áruk, amelyeket az 1939. évben hasonló összetételben és rendeltetéssel még nem gyártottak, továbbá azok a készítmények, amelyeknek eladási árát az Anyag- és Árhivatal külön szabályozta.

(2) Az 1939. évben elő nem állított (uj) cikkek eladási árának megállapítását - a forgalombahozatal előtt - köteles a kisiparos árvetéssel alátámasztott írásbeli kérelemmel érdekképviselete utján az Anyag- és Árhivataltól kérni.

3. § A jelen rendelet hatálya alá tartozó áruk legmagasabb eladási árát a 4. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevétele mellett az alábbi költségtételek és haszon alapján maga az iparos köteles kiszámítani.

a) a nyers és közvetlen csomagoló (kiszerelési) anyag értékét a 150100/1946. IpM rendelet II. melléklete ("irányelvek") I. fejezetének 1.-6., 8. és 9. pontjaiban foglalt rendelkezések szerint kell számításba venni. A hiteltérdemlően (beszerzési számlával, jegyzékkel) igazolható nyers- és csomagolóanyag előbbiek szerint számított értéke káló (porlás, selejt, stb.) cimen legfeljebb 3%-kal növelhető;

b) általános üzemi és üzleti költségek (regie) cimén az a) pontban megszabott nyers- és csomagolóanyagköltségek együttes összegének 80%-a számítható. A számításba vett üzemi és üzleti költséget terheli a munkabér (tekintet nélkül arra, hogy közvetlenül elszámolható-e), a tulajdonos és hozzátartozói közreműködésének ellenértéke, az energia és segédanyagok ára, a jutalékok, a késztermékeknek a vevőhöz való szállításával felmerülő költség, s általában az "Irányelvek" II. és III. fejezetében meghatározott költségtényezők. Kivételt képeznek az utóbbi 3/d. pontjában foglalt adók és egyéb közterhek közül az együttes kereseti és jövedelemadó, mely a következő c) pontban megállapított százalékban nyer fedezetet;

c) haszon és az együttes kereseti és jövedelemadó fedezete cimén a) és b) pontban felsorolt költségek együttes összege után

aa) nagykereskedők részére történő eladásnál 12%,

bb) kiskereskedők és feldolgozó üzemek részére történő eladásnál 20%,

cc) alkalmi megrendelésre fogyasztók (nem iparszerü tevékenység keretében fogyasztók) részére történő közvetlen eladásnál 25% vehető számításba;

d) többször használható külső göngyöletben (hordó, dob, láda, kanna, ballon stb.) göngyölettel együtt (ingyen göngyöletben) eladott áruknál a külső göngyölet önköltségi ára külön tételben hozzászámítható az előállított (feldolgozott, kiszerelt) terméknek az a)-c) pont szerint kiszámított árához. A külső göngyölet önköltségi árának kiszámításánál a vételárhoz a felszámított közterheken kivül csak az esetleges szállítás költségét szabad hozzászámítani; a vételárhoz és szállítási költséghez sem üzemi és üzleti költséget, sem hasznot nem szabad hozzáadni.

4. § (1) Azok a vegyipari árukat előállító kisiparosok, akik hiteltérdemlően vezetett könyveik alapján igazolni tudják azt, hogy üzemi és üzleti költségük a nyersanyagérték 80%-át meghaladja, érdekképviseletük útján 80%-nál magasabb regiekulcs alkalmazását kérhetik. A regiekulcs felemelésére irányuló kérelmet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához kell benyújtani. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a regiekulcs felemelése iránti kérelem kellő kivizsgálása után - figyelemmel a következő (2) bekezdésben foglaltakra. - az Anyag- és Árhivatal egyidejű értesítése melleit a 3. § b) pontjában 80%-ban megállapított regiekulcsot legfeljebb 95%-ra emelheti fel. 95%-nál magasabb regiekulcsot a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előterjesztésére csak az Anyag- és Árhivatal engedélyezhet.

(2) A 3. §, valamint a jelen § (1) bekezdése szerint kiszámított ár az azonos, vagy hasonló összetételű és rendeltetésű áru 1939. évi augusztus hó 26-án érvényben volt árának 5 (öt) szörösét nem haladhatja meg. Ennél magasabb árat a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara utján előterjesztett kérelemre az Anyag- és Árhivatal engedélyezhet.

5. § (1) A 3. és 4. § szerint elkészített árvetések alapján az egyes vegyipari szakmákban az érdekképviselet általános érvényü árjegyzéket készíthet, az árjegyzéket az érdekképviseletek kötelesek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához benyujtani.

(2) A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara köteles a vegyészeti kisiparosok által érvényesíthető árakról készített árjegyzékeket és azok esetenkénti módosítását az 1939. évi árak egyidejü közlésével az Anyag- és Árhivatalnak bemutatni.

6. § A jelen rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében a 150100/1946. IpM rendeletben (Magyar Közlöny 205. szám) foglaltak az irányadók.

7. § A jelen rendelet 1947. évi május hó 1. napján lép hatályba; hatálybalépésével az Ipartestületek Országos Központjához intézett 11600/1943. KM és a Vegyiparosok Országos Szervezetéhez intézett 165071/1946. IpM leiratok hatályukat vesztik.

Budapest, 1947. évi április hó 17-én.

A miniszter helyett:

Dr. Varga István s. k.,

államtitkár