5740/1946. ME rendelet

az Anyag- és Árhivatal felállításáról, valamint az ipari anyaggazdálkodás és az árszabályozás rendezéséről

A minisztérium az 1946. VI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli;

1. § Az ipari anyaggazdálkodással és az áralakulás irányitásával kapcsolatos feladatok ellátására az iparügyi miniszter felügyelete alatt álló Anyag- és Árhivatal (a továbbiakban: Hivatal) állíttatik fel.

2. § (1) Az ipari anyaggazdálkodás általános elveit az iparügyi miniszter a Gazdasági Főtanács megállapításainak megfelelően határozza meg.

(2) Abban a tekintetben, hogy az ipari anyaggazdálkodás rendelkezésére álló anyagok a gazdasági élet egyes fő áraiban (jóvátétel, építkezés, kivitel. belkereskedelem, közlekedés, mezőgazdaság stb.) milyen mértékben vehetők igénybe és használhatók fel, a Gazdasági Főtanács megállapítása az irányadó.

3. § (1) Az áralakulás irányítása és ellenőrzése, valamint az azzal kapcsolatos intézkedések megtétele - a (2) bekezdésben emlitett kivételektől eltekintve - az iparügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos teendőket a 9690/1943. ME rendelettel (Magyar Közlöny 1945. évi 157. szám) és a 4120/1945. ME rendelettel (Magyar Közlöny 65. szám) szabályozott hatáskörben az iparügyi miniszter, illetőleg a Hivatal (4. § (2) bekezdés d) pontja) látja el.

(2) A feldogozatlan mezőgazdasági termények, termékek és az élőállatok, úgyszintén a jelen rendelet I. mellékletében felsorolt árucikkek és szolgáltatások tekintetében az áralakulás irányítása és ellenőrzése, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedések megtétele továbbra is a közellátásügyi miniszter hatáskörébe tartozik. A II. számú mellékletben felsoroltak tekintetében a közellátásügyi miniszter az árszabályozó hatáskört - a földmivelésügyi miniszter hatáskörének érintetlenül hagyásával - az iparügyi miniszterrel is egyetértésben gyakorolja. Az iparügyi miniszter a közellátásügyi miniszterrel és - a mezőgazdasági termények, termékek és szolgáltatások, valamint az élőállatok tekintetében - a földmivelésügyi miniszterrel egyetértésben a jelen rendelet mellékleteit módosíthatja.

(3) A közellátásügyi igazgatás körében állandó szakértők alkalmazásáról szóló 5330/1942. ME rendeletben (R. T. 2883. 1.) megállapított hatáskör, az (1)-(2) bekezdésben foglalt megosztás szerint, az iparügyi minisztert is megilleti. Az 5330/1942. ME rendelet alapján kiadott közellátásügyi miniszteri rendeleteket (114400/1942. KM, 110940/1945. KM és 10180/1946. KM rendeletek; R. T. 3.517. I., Magyar Közlöny 1945. évi 196. és 1946. évi 50. szám) az iparügyi miniszter által megbízott szakértőkre is értelemszerűen alkalmazni kell mindaddig, amig ebben a tárgyban az iparügyi miniszter másként nem rendelkezik.

(4) Az építőanyagok (100500/1945. IpM rendelet V. számú melléklete, Magyar Közlöny 208. szám) elosztásával és felhasználásával, valamint az építőanyagok árának szabályozásával kapcsolatos kérdésekben az iparügyi miniszter az újjáépítési miniszterrel egyetértésben jár el.

(5) A mezőgazdasági eredetű ipari nyersanyagoknak a mezőgazdasági termelőnél történő zár alá vételével kapcsolatos kérdésekben az iparügyi miniszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértésben jár el.

4. § (1) Azokat a közigazgatási tennivalókat, amelyek az ipari anyag- és árukészletek bejelentésével, zár alá vételével és igénybevételével, továbbá termelésük és felhasználásuk szabályozásával, valamint az áralakulás irányításával: kapcsolatosak, a Hivatal tátja el.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított feladatkörben a Hivatal:

a) megállapítja és nyilvántartja a hazai ipar termelőképességét és az ipari anyag- és árukészleteket,

b) ellenőrzi az ipari anyag- és árukészletek bejelentésére, zár alá vételére, forgalmára és felhasználására, valamint az ipari termelésre vonatkozó rendelkezések megtartását.

c) intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyeket a hatályban lévő jogszabályok a 9. § (1) bekezdésében felsorolt anyaggazdálkodási szervek feladatkörébe utaltak,

d) az iparügyi miniszter által átruházott hatáskörben megteszi az áralakulás irányításával kapcsolatos intézkedéseket, beleértve az egyéni (cégenkénti) árak (dijak) megállapítását is,

e) az anyaggazdálkodás érdekében figyelemmel kiséri az ipari anyagok és áruk külföldi forrásból való beszerzését, az ipari anyagok és áruk kivitelét, termelését, forgalmát, elosztását és felhasználását és javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére,

f) tanulmányozza a helyettesítő és pótanyagok, valamint a hulladékok kérdését és javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére,

g) irányítja az ipari anyagok és áruk termelésének, forgalmának és felhasználásának észszerűbbé tételét (racionalizálását) és szabványosítását;

h) előkészíti az ipari tervgazdálkodást,

i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeknek intézését az iparügyi miniszter vagy vele egyetértésben más miniszter a Hivatalra bízza.

(3) A Külkereskedelmi Igazgatóság a működési körébe, utalt anyagok, félkész- vagy készáruk hazai vagy külföldi forrásból való beszerzése, illetőleg kivitele tekintetében köteles a Hivatal véleményét meghallgatni.

(4) A Hivatal feladatköre általában nem terjed ki készáruk eloszlására, azonban az iparügyi miniszter - az érdekelt miniszterekkel egyetértve, - ebbe a körbe tartozó egyes feladatok ellátásával is megbízhatja a Hivatalt.

5. § (1) A Hivatal feladata teljesítéséhez szükséges mértékben bármely természetes vagy jogi személyt felhívhat a Hivatal ügykörébe tartozó adatok bejelentésére, felvilágosítások megadására és iratok, valamint üzleti könyvek bemutatására.

(2) A Hivatal a feladata teljesítéséhez szükséges mértékben, kiküldöttje utján, bármely iparos, illetőleg - a Belkereskedelmi Igazgatóság közbejöttével - bármely kereskedő üzemét (üzletét) vagy üzletvitelét megvizsgálhatja.

6. § (1) A Hivatal elnökét az iparügyi miniszter előterjesztésére a miniszterelnök nevezi ki.

(2) A Hivatal szervezetét az iparügyi miniszter a Gazdasági Főtanács által meghatározott szempontok figyelembevételével állapítja meg.

7. § (1) A Hivatal személyzete a Hivatal létszámába kinevezett, illetőleg az érdekelt hatóságok által átengedett közszolgálati alkalmazottakból, valamint szerződéses alkalmazottakból áll. A Hivatal épitőanyagosztályának személyzetét az iparügyi miniszterrel egyetértésben az ujjáépitési miniszter bocsátja a Hivatal rendelkezésére. A Hivatal személyi és ügybeosztását az iparügyi miniszter jóváhagyásával az elnök állapítja meg, az épitőanyagosztály személyzetére vonatkozóan ezt a jogát az újjáépítési miniszter jóváhagyásával gyakorolja.

(2) A szerződéses alkalmazottakat a Hivatal elnöke alkalmazza. A szerződéses alkalmazottak hivatali esküt (fogadalmat) tesznek és a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából közhivatalnokoknak (1940. XVIII. tc. 3. §) tekintendők. Szolgálati viszonyukra egyebekben az általános magánjogi szabályokat kell alkalmazni.

8. § (1) A Hivatal működésével kapcsolatosan felmerülő személyi és dologi kiadások fedezéséről az iparügyi tárca költségvetésének keretében a pénzügyminiszter gondoskodik.

(2) Az anyaggazdálkodási járulékok az "IpM Anyaggazdálkodási Járulékok Bevételi Számla Budapest" elnevezésű, 104.329. számú postatakarékpénztári csekkszámlára fizetendők be.

(3) A Hivatal elnökének utalványozási joga van, amelyet az iparügyi miniszteri számvevőség közreműködésével gyakorol.

9. § (1) A Hivatal felállításával

a Vasgazdasági Iroda (68100/1945. IpM rendelet, Magyar Közlöny 104. szám),

a Fémgazdasági Iroda (68200/1945. IpM rendelet, Magyar Közlöny 104. szám),

a Bőrgazdasági Iroda (1100/1946. IpM rendelet, Magyar Közlöny 22 szám),

az Országos Fagazdasági Iroda (5150/1945. ME rendelet, Magyar Közlöny 85. szám),

a Papirosipari Iroda 110270/1945. ME rendelet, Magyar Közlöny 102. szám),

a Textilgazdasági Iroda (2560/1945. ME rendelet, Magyar Közlöny 42. szám),

a Széngazdálkodási Iroda (88300/1945. IpM rendelet Magyar Közlöny 169. szám), valamint a melléje rendelt véleményező szervek (tanácsok) megszűnnek.

(2) Az irodák feladatkörét, úgyszintén a 100500/1945. IpM rendeletben az iparügyi minisztérium anyaggazdálkodási osztályának, valamint az Országos Építésügyi Kormány biztosságnak biztosított feladatkört a Hivatal veszi át,

a Magyar Szabványügyi Intézet működését a Hivatal keretében folytatja.

10. § Az állam részére igénybevett vagy felajánlott, valamint az elkobzott ipari anyagokkal és árukkal az anyaggazdálkodás érdekeinek figyelembevételével történő kereskedelmi tevékenység lebonyolítására az iparügyi miniszter a Gazdasági Főtanács hozzájárulásával állami kereskedelmi vállalatot állíthat fel.

11. § (1) Felhatalmaztatik az iparügyi miniszter, hogy az ipari anyaggazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat egységes szerkezetben közzétegye.

(2) A jelen rendelet az 1946. évi június hó 7. napján lép hatályba.

Budapest, 1946. évi április hó 26-án.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 5740/1946. ME rendelethez

Azoknak a cikkeknek és szolgáltatásoknak jegyzéke, melyeknek árát a közellátásügyi miniszter állapítja meg.

A malom, a hántoló,

a fűszerörlő,

a sütő, a száritott tésztagyártó,

a burgonyazuzó,

a növényi konzervet, pótkávét, fűszerpótlókat gyártó,

a magtisztitó,

a hentes,

a mészáros,

a bélfeldolgozó,

a szalámi és huskonzervgyártó, a csontzsirgyártó,

a tejtermékgyártó,

a sör- és malátagyártó,

az ecetgyártó,

a cukorka-, csokoládé- és tápszergyártó és a cukrászipar termékei, valamint

a vendéglátó ipari szolgáltatások, továbbá

a magtisztitás,

a bércséplés,

a bérszántás,

a bérőrlés és

a bérhántolás.

II. melléklet az 5740/1946. ME rendelethez

Azoknak a cikkeknek jegyzéke, melyeknek árát a közellátásügyi miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

Gyapju,

Kenderkóró,

Lenkóró,

Maglenszalma,

Nyersbőr,

Szaru és pata.