10540/1947. (VIII. 30.) Korm. rendelet

a német tulajdonban volt részvényeknek a Szovjetunió részére való kiszolgáltatása tárgyában 9040/1946. (VIII. 2.) ME alatt kibocsátott rendelet hatálya alá eső részvénytársaságok egyes jogviszonyainak szabályozása tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946:XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1947:XVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § Ha a 11700/1945. (XII. 23.) ME rendelet, illetőleg a 9040/1946. (VIII. 2.) ME rendelet (a továbbiakban: R.) értelmében a Gazdasági Főtanács, illetőleg a Jóvátételi Hivatal átadási okiratával a Szovjetunió részére átadott részvények és a Szovjetunió részére át nem adott részvények együttes névértéke - a semmisnek tekintendő, illetőleg semmisnek nyilvánított részvények névértékének figyelembevételével - nagyobb, mint a részvénytársaság alaptőkéje, a mutatkozó többletre nézve a R. 2. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés végrehajtása tekintetében a jelen rendelet 2-7. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.

2. § (1) A részvénytársaság az 1. §-ban meghatározott esetben a székhelye szerint illetékes törvényszéknél, mint cégbíróságnál a jelen rendelet kihirdetésétől számított hatvan nap alatt köteles annak megállapítását kérni, hogy a Szovjetunió tulajdonába nem került részvényeken alapuló részvényesi jogokat a Gazdasági Főtanács, illetőleg a Jóvátételi Hivatal átadási okiratának keltétől kezdődő joghatállyal milyen arányban kell a R. 2. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel korlátozni.

(2) A cégbírósághoz benyújtandó kérvényhez a részvénytársaság csatolni köteles a Gazdasági Főtanács, illetőleg a Jóvátételi Hivatal által kiállított átadási okiratot vagy annak hiteles másolatát. A Jóvátételi Hivatal a részvénytársaság kívánságára - amennyiben az erre vonatkozó adatok rendelkezésére állnak - kimutatást ad arról, hogy az átadott részvények mely német természetes vagy jogi személy tulajdonában voltak.

(3) Amíg a részvénytársaság az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének eleget nem tesz, közgyűlést nem tarthat.

3. § (1) A cégbíróság az előbbi § rendelkezéseinek megfelelő kérvény alapján hirdetményt bocsát ki, amelyben közli a részvénytársaság részvényeseivel, hogy a Szovjetunió részére át nem adott részvényeken alapuló részvényesi jogoknak a R. 2. § (3) bekezdése értelmében történő korlátozása tárgyában az eljárást folyamatba tették.

(2) A részvénytársaság bármely részvényese e minőségének igazolása mellett a részvénytársaság által előterjesztett kérelemre a cégbíróságnál a hirdetmény közzétételétől számított harminc nap alatt írásban észrevételeket tehet.

4. § (1) Ha az előbbi § (2) bekezdésében az észrevételek benyújtására megszabott határidő alatt észrevételt nem tettek, a cégbíróság a kérelem tárgyában a rendelkezésére álló és a még általa esetleg beszerzett vagy bejelenteni rendelt adatok alapján határoz.

(2) Ha a megszabott határidő alatt észrevételt nyújtottak be, a cégbíróság - kivéve, ha az észrevétel az ügy elbírálása szempontjából nyilvánvalóan nem jelentős - tárgyalási határnapot tűz ki, amelyre a részvénytársaságot és az észrevételt tevő részvényest megidézi. A tárgyaláson a cégbíróság a megjelent felek meghallgatása után végzéssel határoz. A cégbíróság szükség esetében adatokat szerez be vagy ezek bejelentésére felhívja a részvénytársaságot, illetőleg az észrevételt tevő részvényest. A megidézettek elmaradása a határozathozatalt nem gátolja.

(3) A cégbíróság végzése ellen halasztó hatállyal nem bíró egyfokú felfolyamodásnak van helye.

5. § Ha a cégbíróság megállapítja az 1. §-ban meghatározott eset fennállását, végzésében a százalékos arány feltüntetése mellett meghatározza, hogy a Szovjetunió tulajdonába nem került minden egyes részvényen alapuló részvényesi jog - a Gazdasági Főtanács, illetőleg a Jóvátételi Hivatal átadási okiratának keltétől kezdve - a R. 2. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel milyen korlátozás alá esik, s ehhez képest minden egyes részvény helyett milyen hányadrészvényt kell a részvényeseknek kiszolgáltatni, illetőleg a korlátozásnak megfelelő felülbélyegzéssel ellátni, egyszersmind felhívja a részvénytársaságot, hogy a végzésben foglaltak végrehajtása céljából a megfelelő további intézkedéseket tegye meg.

6. § A részvénytársaság a cégbíróság végzésének közlésétől számított harminc nap alatt a Magyar Közlönyben közzéteendő hirdetmény útján felhívja a részvénytársaság részvényeseit, hogy részvényeiket a cégbíróság határozatának megfelelő új részvényekre való kicserélés vagy felülbélyegzés végett, a hirdetmény közzétételétől számított három hónap alatt a részvénytársaságnak szolgáltassák be. A részvénytársaság köteles gondoskodni arról, hogy a részvények beszolgáltatása, kicserélése, illetőleg felülbélyegzése tekintetében szükséges intézkedésekről az általa ismert külföldi részvényesek megfelelő módon tájékozást kapjanak. A részvénytársaság a letétbe helyezett részvényeket hat hónap alatt köteles a cégbíróság végzésének megfelelő uj részvényekre kicserélni, illetőleg felülbélyegezni s a részvényeket azok átvételére felhívni.

7. § (1) A hányadrészvényes részvényesek szavazati jogának mily módon való gyakorlása kérdésében a részvénytársaság közgyűlése - egyszerű szótöbbséggel - határoz.

(2) Az ebben a tárgyban hozott határozat jóváhagyása tárgyában a cégbíróság a peres ut kizárásával jogerősen határoz.

8. § A részvényeknek a jelen rendelet értelmében végrehajtott kicserélése illetékmentes.

9. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.