167800/1947. (VI. 20.) NM rendelet

az 1895: XLVI. tc. hatálya alá tartozó mezőgazdasági termények, termékek és cikkek, továbbá élelmiszerek, élvezeti cikkek, gyógy-és tápszerek, gyógyszertabletták, ostyák, dragéek, valamint egyes közszükségleti szerek és tárgyak színezésére felhasználható festőanyagok tárgyában

A közegészségügy rendezéséről szóló 1876: XIV. tc. 167. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a földmivelésügyi, az iparügyi és a közellátásügyi miniszterrel egyetértve - a következőket rendelem:

1. § (1) Az 1895: XLVI. törvénycikk hatálya alá tartozó, közfogyasztásra szánt, mezőgazdasági termények, termékeit és cikkek, továbbá élelmiszerek és élvezeti cikkek (cukorka, fagylalt, cukrászipari termékek, italok, frissítőszerek, kivonatok, sűrítmények, essenciák, zamatosi-tók, stb.), valamint gyógy- és tápszerek, gyógyszertabletták, ostyák és dragéek színezésére csak az alább felsorolt festőanyagok használhatók:

1. a szervetlen festékek közül azok, amelyek antimont, arzént, báriumot, kadmiumot, krómot, rezet, higanyt, ólmot, uránt, cinket, ónt és kéksavat egyáltalában nem vagy csak olyan mennyiségben tartalmaznak, amely a szokásos előállitási mód mellett elkerülhetetlen szennyezés mértékét, illetőleg a jelen rendelet 1. számú mellékletében megállapított határértéket nem haladja meg;

2. a természetes festőanyagot tartalmazó növényi eredetű termékek, kivonatanyagok és készítmények (sáfrány, orkán, seklice, alcanna, a mag káros anyagaitól mentes alkörmös, santálfa, orseille, bodzabogyó, szederfélék, minden fogyasztásra alkalmas gyümölcs vagy annak feldolgozása folytán előállott terméke), továbbá az állati eredetű bibor (cochenil), valamint a caramel és a korom;

3. bármely növényből vagy termékéből ártalmas szennyeződéstől mentesen előállított festékek: carotinok (A-provitamin, seaxantin, capsanthin, capsorubin, kryptoxanthin), antociánok, klorofil és fiavonok, valamint ezeknek keverékei;

4. a mesterséges festékek (kátrányfestékek) közül a jelen rendelet 2. számú mellékletében megjelölt sav-sárga, naftol-sárga, tartrazin, bordóvörös, skarlát, fényzöld, indigó-karatin, alkoholkék és vizkék festékek.

(2) Az előbbi bekezdés 4. pontjában felsorolt mesterséges festékekből egy kilogramm áru; (élelmiszer, élvezeti cikk, stb.) festéséhez legfeljebb 0.2 gr festőanyag használható. A mesterséges festékek és azok keverékei költött (fantázia) nevek alatt is forgalomba hozhatók.

(3) . Az (1) bekezdésben említett árukat az (1) bekezdés 1-4. pontjaiban felsorolt festőanyagokkal sem szabad ugy festeni, hogy a festés a vevőt az áru minősége vagy értéke tekintetében megtéveszthesse avagy azoknak romlottságát vagy az egészségre ártalmas voltát leplezhesse.

(4) Az (1) bekezdésben említett áruk tárolására (érintkező csomagolására) csak festetlen vagy az (1) bekezdés 1-4. pontjaiban felsorolt festőanyagokkal festett burkolatokat és edényeket szabad használni.

Bőr, haj, száj, köröm, stb. tisztítására, ápolására vagy festésére szolgáló ápoló és szépítő (kozmetikai) szerek színezésére csak az 1. § (1) bekezdésének 1-4. pontjaiban felsorolt, továbbá a báriumszulfát, kadmiunisulfid, krómoxid és ónoxid festőanyagokat szabad használni.

3. § Eladásra szánt játékáruk, képesivek, képeskönyvek, gyermekeknek való játszófestékek és mesterséges karácsonyfák készítésére, illetőleg festésére az. 1. § (1) bekezdésének 1-4. pontjaiban felsorolt festőanyagok korlátozás nélkül használhatók. Más festőanyagok felhasználás esetén a festékréteget lakkozás, dukozás vagy egyéb bevonás útján oly mértékben kell oldhatatlanná tenni, hogy a vízben [(nyálban) vagy 0.1% sósavban esetleg kioldódó fém mennyisége az 1. számú mellékletben megállapított határértéket ne haladja meg; arzén és higany alapanyagú festéket azonban ilyen esetben sem szabad használni.

4. § (1) Ruhák, függönyök, bútorszövetek, kárpitok (tapéták), szőnyegek, mesterséges virágok, levelek, gyümölcsök, álarcok, írószerek, lámpaernyők, gyertyák, stb. készítésére, továbbá tojások festésére - arzén és higany alapanyagú festékek kivételével - bármely lestek használható.

(2) Szövetek és kelmék festésére vagy nyomására arzéntartalmu pácok és rögzítőszerek is használhatók, azonban az ilyen módon kezelt szöveteket (kelméket) az (1) bekezdésben emlitett áruk készítésére csak abban az esetben szabad felhasználni, ha az arzén a kész áru 100 cm2-ében a két mgr-ot nem haladja meg.

(3) A testtel közvetlenül érintkező ruházati tárgyak (fehérnemű, harisnya stb.) készítésére arzéntartalmu pácokkal és rögzítésekkel kezelt (szöveteket, fonalakat és kötött árukat használni nem szabad.

(4) Szövetek, fonalak és kötött vagy paszományáruk sulyositására vagy csinosítására (apretálására) ólom, antimon és króm alapanyagú és általában szervetlen festék vegyületeket csak olyan mértékben szabad felhasználni, hogy a 100 gr-ból kioldható fém mennyisége a jelen rendelet 1. számú mellékletében megállapított határértélet ne haladja meg.

5. § Lakó- és üzlethelyiségek padozata, mennyezete, falai, ajtói, ablakai, redőnyei és berendezési tárgyai, mázolásán - arzén és higany-alapanyaga enyv- és vizfestékek, kivételével - bármely festék használható.

6. § (1) A jelen rendelet rendelkezéseitől eltérő módon színezett, festett és készített árukat - az alábbi (2) bekezdésben említett kivétellel - forgalombahozni nem szabad.

(2) A 35556/1905. BM körrendelettel (Rendeletek Tára 287. oldal) engedélyezett, de a jelen rendelet rendelkezései szerint már nem használható festőanyagokkal festett és a jelen rendelet hatálybalépésekor forgalomba-hozatalra már kész áruk az 1947. évi szeptember hó 15. napjáig forgalomba hozhatók.

7. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ cl és pénzbüntetéssel büntetendő, aki a jelen rendelet rendelkezéseit megszegi vagy kijátsza.

(2) A jelen rendelet megszegésével vagy kijátszásával forgalomba hozott vagy forgalombahozás céljából raktáron tartott áru elkobzását el kell rendelni.

(3) A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk és a 8960/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 173. szám) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából szakminiszternek a népjóléti minisztert kell tekinteni.

8. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével a 35556/1905. BM körrendelet hatályát veszti.

Budapest, 1947. évi június hó 18-án.

Molnár Erik s. k.,

népjóléti miniszter

1. számú melléklet a 167800/1947. (VI. 20.) NM rendelethez

2. számú melléklet a 167800/1947. (VI. 20.) NM rendelethez