180856/1947. (VI. 24.) FM rendelet
az ömlesztett sajtok és a sovány ömlesztett tehéntúró előállításának, minőségének és forgalmának szabályozása tárgyában
A mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895: XLVI. tc. 1. és 12. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a sajt minőségének és forgalombahozatalának szabályozása tárgyában kiadott 171200/1941. FM rendelet (Rendeletek Tára, 1947. évf., 600 oldal; a továbbiakban: R.) kiegészítéseképen - a kereskedelem- és szövetkezetügyi, valamint a népjóléti miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem:
1. § (1) Ömlesztett sajt az a tejtermék, amelyet aprított, egyenletessé gyúrt sajtból - és esetleg valamely járulékos anyagból - a sajtanyagban bensőleg eloszlott ömlesztőszerrel melegen folyósítva, formázva és lehűtve állítanak elő.
(2) Sovány ömlesztett tehéntúró az a tejtermék, amelyet egyenletessé gyúrt friss tehéntúróból - és esetleg valamely járulékos anyagból - az alapanyagban bensőleg elosztott ömlesztőszerrel melegen folyósítva, formázva és lehűtve állítanak elő.
2. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésétől csak a következő minőségű és elnevezésű ömlesztett, sajt-, illetőleg sovány ömlesztett tehéntúró-féléket szabad forgalombahozni:
a) kövér ömlesztett ementhali sajtot, amely az alapanyagul vett sajt jellegére (típusára) utald elnevezéssel, ementhali sajtból, kemény állománnyal készül;
b) vegyes ömlesztett sajtot, amely az alapanyagul vett sajt jellegére utaló jelző nélkül, különböző jellegű, vagy eredetű sajtokból kövér, félkövér és sovány minőségben félkemény állománnyal készül;
c) fűszerezett ömlesztett sajtot, amely az alapanyagul vett sajt jellegére utaló jelző nélkül, akár egyféle, akár többféle jellegű vagy eredetű sajtokból ömlesztve, kövér, félkövér, vagy sovány minőségben félkemény állománnyal készül és végül
d) sovány ömlesztett tehéntúrót.
(2) Az ömlesztett sajtok, valamint a sovány ömlesztett tehéntúró zsirtartalma kizárólag a készítésre felhasználható alap- és járulékos anyagoknak megfelelő fejős-állat (állat-faj) tejéből eredhet.
(3) A kövér ömlesztett ementhali sajt szagának és izének meg kell felelni az alapanyagul vett ementhali sajt jellegének.
3. § (1) A tehéntejből eredő ömlesztett sajt eredeti állapotában mért víztartalma, valamint a szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalma tekintetében a következő határértékek az irányadók:
(2) A juhtejből eredő ömlesztett sajt eredet állapotában mért víztartalma, valamint a szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalma tekintetében a következő határértékek az irányadók:
(3) A sovány ömlesztett tehéntúró víztartalma az eredeti anyagban legfeljebb 60% lehet, zsírtartalmának pedig a szárazanyagra vonatkoztatva legalább 20%-nak kell lennie.
(4) A kecsketejből eredő ömlesztett sajtra a tehéntejnél, a bivalytejből eredő ömlesztett sajtra pedig a juhtejnél megállapított összetételi határértékek az irányadók.
(5) Az ömlesztett sajtoknak, valamint a sovány ömlesztett tehéntúrónak konyhasókartalma - zsírmentes szárazanyagra vonatkoztatva - legfeljebb 1.5% lehet, hamutartalma pedig az alapanyagul vett sajtok, illetőleg sovány tehéntúró eredeti természetes hamutartalmát csak a felhasználható járulékos- és segédanyagok (4. §) megengedett mennyisége által megnövelt mértékig haladhatja meg.
4. § (1) Az ömlesztett sajt és ömlesztett tehéntúró készítéséhez felhasználható anyagok a következők:
I. Alapanyagok:
a) sajt - az ömlesztett sajtok készítéséhez;
b) tehéntúró - a sovány ömlesztett tehéntúró készítéséhez.
II. Járulékos anyagok:
a) sajtanyag (oltós kazein, kazein mész) állományszilárdítás és ízjavitás céljából;
b) vaj, olvasztott vaj, a zsírtartalom emelése céljából;
c) konyhasó, fűszerek és ételizesitésre használt fűszeres növények, ízesítés, illetőleg zamatosítás céljából;
d) tejsavas erjedéstől eredő savanyu savó, vagy író, akár eredeti, akár sűritett, vagy beszárított állapotban, íz javításra, továbbá romlékonyság csökkentésére, vagy állományváltoztatásra;
e) karotin, a kövér ömlesztett sajtok sárgára Színezésére.
III. Segédanyagok:
(1) a) az ömlesztéshez szükséges vegyszerek [(citromsav, citromsavasnátrium, vagy citrom-savaskálcium, meta-, vagy pirofoszforsavas-nálrium, borkősav és sói), illetőleg ezek keverékéből álló ömlesztőszer, külön vagy együttesen legfeljebb 3.5% mennyiségben;
b) közegészségügyileg kifogástalan ivóvíz az ömlesztőszer feloldására, valamint a sajttal érintkező felületek tisztogatására.
(2) A kövér ömlesztett ementhali sajt készítéséhez más jellegű sajtot szilárdítás, vagy az íz, a zamat javítása, vagy a zsírtartalom dúsítása céljából legfeljebb olyan mennyiségben szabad felhasználni, amennyi az alapanyag jellegéhez fűződő ízt, zamatot, lényegesen nem változtatja meg. Ennek a mennyiségnek a szárazanyaga azonban a kész ömlesztett sajt szárazanyagában 10%-nál több nem lehet.
(3) A jelen rendelet hatálya alá vont termékek és készítmények előállitásához csak tiszta, romlatlan, fertőzéstől és szennyeződéstől mentes, jellegétől el nem ütő szagú és ízü alap-, járulékos- és segédanyagokat szabad felhasználni. Ezeknek az anyagoknak minőség és összetételi kellékek tekintetében általában meg kell felelniük az egyes termékekre vonatkozóan érvényben lévő jogszabályokban megállapított követelményeknek, mégis azzal az eltéréssel, hogy ömlesztett sajtok készítéséhez küllemi tulajdonság (pl. likacsosság, beszáradás) tekintetében kisebb hibáju, de egyébként kifogástalan minőségű sajt is felhasználható.
(4) Az ömlesztett sajt és a sovány ömlesztett tehéntúró készítéséhez a sajtok előállításánál általában használatos eljárásokon kivül kéregképzés, tartósítás és ízesítés céljából a füstölés is alkalmazható. A kövér ömlesztett ementháli sajt kezelésére azonban a füstölés alkalmazása tilos.
(5) Az előző bekezdésekben nem említett alap-, járulékos- és segédanyagok, valamint eljárások csak akkor használhatók, ha erre a földmívelésügyi miniszter előzetesen engedélyt ad.
5. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó termékeket a minőségüknek megfelelő és a 2. §-ban meghatározott elnevezés alatt kell forgalombahozni.
(2) Az ömlesztett sajt tartályán (csomagolási burkolatán) az előbbi bekezdésben említett elnevezésen felül még a következő adatokat is fel kell tüntetni:
a) a készítő (első forgalombahozó) nevét, cégét és telephelyét;
b) a készítés, illetőleg a csomagolás napját, vagy az áru készítője (első forgalombahozója) által szavatolt azt a határidőt, ameddig a termék rendes tárolás mellett fogyasztható;
c) az ömlesztett sajt megállapított zsírtartalmának megfelelően (3-4. §) a "kövér", "félkövér" és "sovány", valamint állományának megfelelően a "kemény" vagy "félkemény" jelzőt;
d) a csomagolási burkolatban levő ömlesztett sajt tisztasúlyát;
e) az ömlesztett sajt eredetét, ha az nem tehén, hanem más állat tejéből ered (pl: ömlesztett juhsajt);
f) a fűszerrel, vagy füszeresnövénnyel zama-tositott ömlesztett sajtnál a "fűszeres" minőségi jelzőt;
g) 10 dkg-ot meghaladó mennyiségű ömlesztett sajt burkolatán a helyes tárolásra vonatkozó rövid útmutatást.
6. § (1) Az 5. §-ban előirt kötelező jelzéseken felül a valóságnak megfelelően fel szabad tüntetni az ömlesztett sajt izének jellemzésére az "erős", "érett", vagy "csipős" jelzőt, továbbá a szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalmat, a fűszeres sajtoknál a felhasznált füszerezőanyag nevét, mindezeken kivül a sajt eredetére utaló ábrát, rajzot, képet (tehén, juh stb.), a készítő (első forgalombahozó) egyéni üzleti elnevezését, védjegyét, minőségi árujegyét is.
(2) Külföldi kivitelre szánt ömlesztett sajtnál a magyar származásra utaló jelzőt - amennyiben a külállam rendelkezése a származási jelző feltüntetését általánosan kötelezővé nem teszi - csakis kifogástalan, az alapanyag jellegének megfelelő szagú, izű, zamatu, kövér minőségű ömlesztett sajtra szabad alkalmazni.
7. § (1) A minőséget kifejező elnevezést (2. §) a csomagolási burkolat főoldalán legalább olyan méretben és szembetűnően jól olvasható módon kell feltüntetni, mint az üzleti elnevezést. A többi kötelező jelzést legalább 3 mm magas, az alaptól elütő szinü, jól olvasható betűkkel, összefüggő szövegben szintén a csomagolási burkolat főoldalán kell feltüntetni.
(2) A csomagolási burkolaton alkalmazandó szinjelzések tekintetében a R-ben foglalt rendelkezések az irányadók.
(3) Dobozban, vagy más tartályban kisebb adagokba osztva (körcikk, téglalap stb.), adagon-kint külön burkolatban elhelyezett ömlesztett sajt egyes darabjain az áru elnevezésén (2. §) felül csak az 5. § a), b) és c) pontjai alatt felsorolt, valamint az előbbi bekezdésben emiitett kötelező szinjelzéseket kell feltüntetni, de az egyes darabok elárusitásáig az eredeti dobozt (tartályt) az áru mellett meg kell őrizni. A készítő egyes darabokon a neve (cége) és telepe helyett bejegyzett védjegyét is használhatja.
(4) Az árura vonatkozó üzleti iratokon és nyomtatványokon (árjegyzék, árlap, árajánlat, kötlevél, szállítójegyzék, számla stb.), valamint étkezőhelyekeh az étlapon a kötelező elnevezéseket (5 § (1) bekezdés), a kötelező jelzések (5. § (2) bekezdés) közül pedig a zsírtartalomra utaló minőségi jelzőt (kövér, félkövérsovány) és - ha nem tehéntejből eredő sajtról van szó - azt is fel kell tüntetni, hogy az ömlesztett sajtot mely állat tejéből készítették (pl. kövér ömlesztett juhsajt).
(5) Tilos olyan jelzést (szöveget, rajzot, képet, színezést) alkalmazni, amely a vásárlót az áru eredete, származása, összetétele, minősége, vagy használati értéke tekintetében megtévesztheti.
(6) A forgalombahozatalra szánt terméken a minősége szerint megillető elnevezésen, illetőleg jelzésen (5. és 6. §) felül tilos mind az áru csomagolási burkolatán (tartályán), mind pedig az árura vonatkozó üzleti iratokon, nyomtatványokon (címke, árjegyzék, árlap stb.) egyéb minőségfokozó jelzőt akár szavakkal (elsőrendű, kiváló, jó minőségű, csemege, príma stb.), akár számmal (pl. I.), akár betűvel (pl. A.) alkalmazni.
(7) Sem a kötelező, sem az esetleg ezenfelül alkalmazott jelzéseket nem szabad ugy méretezni, vagy egyes szavakat oly módon kiemelni (pl. aránytalanul nagyobb betükkel), vagy palástolni (pl. aránytalanul kisebb betűkkel, vagy halványan, alig láthatóan nyomva), hogy az egyik jelzés a másik szembetünésének, áttekinthetőségének, vagy olvashatóságának rovására, legyen.
(8) Az áru tartályán (csomagolási burkolatán) alkalmazandó jelzéseket feltüntető cimke tervezetét, vagy kefelenyomatát jóváhagyás végett be kell mutatni az Országos Chemiai Intézetnek. Az áru tartályán (csomagolási burkolatán) alkalmazandó védjegyet 25 példányban ugyancsak be kell küldeni az előbb megnevezett intézetnek.
8. § A jelen rendelet rendelkezései a külföldről behozott ömlesztett sajtokra is kiterjednek. Ezeknek az áruknak csomagolási burkolatán a 2. és 5. §-okban meghatározott jelzéseken felül a forgalombahozatalért felelős belföldi vállalkozó (első forgalombahozó) nevét (cégét) és telephelyét is fel kell tüntetni.
9. § Az 5. §-ban megállapított kötelező megjelölések közül a készítőre és annak telephelyére vonatkozó jelzéseket az áru burkolatára, oly módon rögzített zárójegyen is fel lehet tüntetni, amelynek sérelme nélkül a burkolat fel nem bontható.
10. § (1) A jelen rendelet hatálya alá vont kövér és félkövér ömlesztett sajtok felülelével közvetlenül érintkező csomagolási burkolatul ólomtól és más ártalmas hatású fémtől megfelelő mértékig mentes ónlemezt, aluminium-lemezt (34652/1889. BM, 16612/1923. N. MM rendeletek), nyálkahártyájától megszabadított és megfelelően tisztított természetes belet, valamint műbelet, cellulózéból, vagy más megfelelő anyagból készített mühártyát, fakéreglemezt, háncsot, hártyapapirost szabad használni. A sovány ömlesztett sajtok, valamint a sovány ömlesztett tehéntúró burkolatául csak hártyapapirost, továbbá parafinnal, vagy cerezinnel, vagy más viaszszerü anyaggal bevont papirost szabad használni.
(2l A felhasznált burkolatanyagnak az egészségre ártalmatlannak, a burkolt ömlesztett terméktől könnyen elválónak és általában olyannak kell lennie, hogy az ömlesztett sajtnak élelmezési értékét (élvezeti és tápértékét) hátrányosan ne befolyásolja. Az ón- és az aluminiumlemeznek a sajttal érintkező felületét parafinnal, cerezinnel. vagy más viasz-szerű anyaggal, avagy megfelelő lakkbevonattal (pl. cellonlakk) - mint védőréteggel -kell ellátni.
11. § (1) A 2. §-ban felsorolt termékeket kizárólag az alábbiakban meghatározott adagolásban, illetőleg csomagolásban szabad forgalombahozni:
a) körcikk alakban csak kövér ömlesztett sajtot éspedig hat szeletet tartalmazó kerek dobozban, összesen husz, vagy negyven gramm tisztasullyal;
b) a rendelet hatálya alá tartozó bármelyik kövér, vagy félkövér minőségű terméket 5, 10, 20, 25, 50 dkg-os és 1 kg-os tisztasulyu, tégla-alaku darabokban, vagy nem négyzetes oszlopos hasáb, vagy henger alakú tömbökben;
c) a sovány ömlesztett sajtot, valamint a sovány ömlesztett tehéntúrót kizárólag zárt csomagolásban 10 dkg-os, 25 dkg-os, 50 dkg-os és 1 kg-os tisztasulyu oszlopos hasábformában, olyan hártyapapirosba, vagy parafinnal, vagy cerezinnel, vagy más viaszszerü anyaggal bevont felületű papirosba burkolva, amelyen a kötelező elnevezést és egyéb kötelező jelzést a megfelelő fehér alapon fekete betükkel - éspedig az elnevezést (sovány ömlesztett sajt, sovány ömlesztett tehéntúró) legalább 5 mm nagyságú belükkel - kell feltüntetni.
(2) Nemzetközileg elismert sajtok alakjára, méretére és mennyiségére vonatkozóan azok az adatok irányadók, amelyeket az előállító a védjegy elismertetése alkalmával az illetékes nemzetközi szervnél bemutatott, illetőleg bejelentett.
12. § (1) A hatósági ellenőrzés, a mintavétel és a szakszerű vizsgálat tekintetében az 1895: XLVI, törvénycikk és annak végrehajtása tárgyában kiadott rendeletek az irányadók.
(2) A szakértői közreműködésre és a vegyvizsgálata az 1895: XLVI. törvénycikk alapján működő vegykisérleti (vegyvizsgáló) állomások körzeti beosztásuknak megfelelően illetékesek.
(3) A jelen rendelet hatálya alá tartozó termékekből szakszerű megvizsgálás céljára rendszerint 100 gramm sulyu minta szükséges.
13. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül a már készletben lévő termékek akkor is forgalomba hozhatók, ha minőség és összetétel tekintetében a jelen rendelet követelményeinek nem felelnek ugyan meg, de a korábbi rendelkezések értelmében forgalombahozhatók voltak.
(2) A jelen rendelet hatálybalépése idejében már használatban lévő csomagolási burkolatok - ha a rajtuk lévő jelzés az áru minősége, eredete és származása tekintetében nem megtévesztő, - az 1947. évi október hó 1. napjáig akkor is felhasználhatók, ha azok a jelen rendelet előírásainak nem felelnek meg.
(3) További intézkedésig a félkövér ömlesztett sajtok is forgalombahozhatók a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott körcikk alakban.
(4) A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdődően az e rendeletben megbatározott minőségű és összetételű termékektől eltérő minőségű és összetételű (gyümölcsös, húsos, tojásos) termékeket csak a földmívelésügyi miniszter külön engedélyével és az engedélyokiratban megjelölt elnevezés alatt, továbbá az abban meghatározott minőségi követelményeknek megfelelően szabad forgalomba hozni.
14. § (1) Amennyiben a cselekmény nem minősül az 1895: XLVI. tc. 3. vagy 4. §-ában meghatározott kihágásnak, vagy nem esik súlyosabb büntetőrendelkezés alá, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő az, aki,
a) a 2. és 3. §-ban megállapított minőségi kellékektől eltérő minőségű ömlesztett sajt-, vagy tehéntúróféléket hoz engedély nélkül forgalomba;
b) a jelen rendelet hatálya alá tartozó termékeket nem a 2. §-ban meghatározott elnevezések alatt hozza forgalomba;
c) a jelen rendelet hatálya alá tartozó termékek készítéséhez - engedély nélkül - nem a 4. §-ban meghatározott alap-, járulékos- és segédanyagokat használja, valamint a 4. § (4) bekezdésében foglalt tilalom ellenére a kövér ömlesztett ementhali sajt kezelésére füstölést használ;
d) a jelen rendelet hatálya alá tartozó termékeket az 5. § rendelkezése ellenére nem a minőségüknek megfelelő elnevezések alatt hozza forgalomba;
e) az 5., 6., 7. és 8. §-oknak a jelen rendelet hatálya alá tartozó termékek elnevezésére és jelzésére vonatkozó rendelkezéseit megszegi, vagy kijátssza;
f) a 10. és 11. §-oknak a jelen rendelet hatálya alá tartozó termékek csomagolására vonatkozó rendelkezéseit megszegi, vagy kijátssza.
(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezéseit a 8.960/1946. ME rendeletben (Magyar Közlöny, 173. szám) foglalt módosításokkal kell alkalmazni.
(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmívelésügyi minisztert kell tekinteni.
15. § A jelen rendelet kihirdetésének napjától számított 30 nap elteltével lép hatályba. Budapest, 1947. évi június hó 19-én.
Dr. Bárányos Károly s. k.,
földmívelésügyi miniszter