1910/1947. ME rendelet

a német megszállás megszűnése és az 1946. évi július hó 28. napja között áruszállításból és munkateljesítésből keletkezett egyes állami tartozások és követelések bejelentése tárgyában

A minisztérium az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és az 1946: XXVIII. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

(1) Az állam, továbbá a (3) bekezdésben felsorolt üzemek és vállalatok részére teljesített áruszállításból vagy más magánjogi jogcímen teljesített szolgáltatásból eredő, eddig még elnem számolt követelést, ha a teljesítés a német megszállás megszűnése után, de az 1946. évi július hó 28. napja előtt történt - ideértve az említett idő alatt az 1945: V. törvénycikkbe iktatott fegyverszüneti egyezmény 11. és 12. pontjaiban meghatározott célokra teljesitett áruszállításból vagy más szolgáltatásból eredő, eddig még el nem számolt követeléseket is - az 1947. évi február hó 28. napjáig be kell jelenteni.

(2) Folytatólagos szállítás vagy egyéb szolgáltatás esetében a jelen rendelet rendelkezései a követelés azon részének bejelentésére irányadók, amely az (1) bekezdésben megjelölt időben történt részteljesítésből ered.

(3) Az (1) bekezdésben említett üzemek és vállalatok a következők:

a) Magyar Posta,

b) Magyar Államvasutak,

c) Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak,

d) Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek,

e) Magyar Állami Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség,

f) Állami Mezőgazdasági Birtokok,

g) Magyar Postatakarékpénztár,

h) Magyar Állami Szénbányák Részvénytársaság,

i) Iparművek Képviselete Állami érdekű Részvénytársaság,

j) a Nehézipari Központ kötelékébe tartozó vállalatok, nevezetesen a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt., a Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt., a Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt., a Csepeli Üveggyár Rt., a Romeiser B. és Fiai Rt., a Magyar Waggon- és Gépgyár Rt., a Hazai Gépkereskedelmi Rt., a Magyar Épitő Rt., a Magyar Vegyipari Gépgyár Rt., a Weiss Manfréd Aluminium Művek Rt., a Weiss Manfréd Első Magyar Konzervgyára és Ércárugyára Rt., a Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyár Rt, a Labor Bizalmi Rt., a Metalloglobus Fémkereskedelmi Rt., a Ferroglobus Vasárukereskedelmi Rt, az Agrárglobus Mezőgazdasági Gépkereskedelmi Rt, a Termoglobus Egészségügyi Berendezések és Csőkereskedelmi Rt., a Sigg Aluminiumgyár Rt, a Helyreállítási Kft. (23558/1946. ME rendelet, Magyar Közlöny 272. szám).

k) a Magyar-Szovjet Hajózási Részvénytársaság "MESZHART".

2. §

A bejelentést a pénzügyminiszter rendeletével közzéteendő mintának megfelelő nyomtatványon három példányban annál a hatóságnál (hivatalnál, intézetnél, üzemnél, szervnél stb), illetőleg vállalatnál kell benyújtani, amely a követelés alapjául szolgáló szállításra vagy egyéb szolgáltatásra vonatkozóan a megrendelést adta, illetőleg a szolgálati vagy munkaviszonyból származó járandóság folyósítására illetékes.

3. §

A bejelentésben fel kell tüntetni a megrendelő hatóság (hivatal, intézet, üzem, szerv, stb.), illetőleg vállalat megnevezését, a megrendelés keltét és számát (jóvátételi vagy egyéb tételszámot), a szolgáltatásnak a megrendelésben megszabott tárgyát és mennyiségét, a teljesítés helyét és idejét, a teljesített szolgáltatás mennyiségét, a teljesítés tárgyára vonatkozó és az 1939. évi augusztus hó 26. napján érvényes hatósági, ennek hiányában piaci vagy szerződéses árat (rögzített árat), az 1944. év végén érvényes szakmai felár alapulvételével kiszámított árat, a teljesítés tárgyára vonatkozó és a teljesítés időpontjában érvényes hatósági árat, illetőleg a szakmai szorzószámot és az annak alapján képzett árat, ennek hiányában a piaci vagy szerződéses árat, a megrendelő hatóság (hivatal, intézet, üzem, szerv, stb), illetőleg vállalat által teljesített fizetések (előlegek) felvételének napját, a felvett (jóváírt) összegeket, a teljesítés tárgyára vonatkozólag az előleg kiutalásának napját követő napon érvényes hatósági árat, illetőleg a szakmai szorzószámot és az annak alapján képzett árat, ennek hiányában a piaci vagy a szerződéses árat. Ha a fizetés (előleg) elszámolásával kapcsolatban többféle árat (szorzószámot) kell alkalmazni, ezek közül csak arra az árura vonatkozó árat (szorzószámot) kell bejelenteni, amelyik a megrendelés (teljesítés) értékéből a legnagyobb hányadrészt képviseli. Ezt az árat a bejelentésben meg kell jelölni.

4. §

(1) A megrendelő hatóság (hivatal, intézet, üzem, szerv, stb.), illetőleg vállalat a bejelentésről a bejelentőnek igazolást ad ki, a bejelentés három példányát pedig a bejelentésben foglalt adatok helyességének ellenőrzése és azok esetleges kiegészítése után - valamennyi bejelentést összegyűjtve - haladéktalanul felterjeszti ahhoz a miniszterhez, aki a megrendelő hatóság (hivatal, intézet, üzem, szerv stb.) felett a főfelügyeletet ellátja, illetőleg aki a vállalat tárgya szerint illetékes. A miniszter a hozzá felterjesztett bejelentéseket az érkezés sorrendjében haladéktalanul megküldi az Anyag- és Árhivatalnak.

(2) Az Anyag- és Árhivatal a miniszter által hozzá küldött bejelentést felülvizsgálja abból a szempontból, hogy a bejelentésben feltüntetett árak, szakmai felárak és szakmai szorzószámok megfelelők-e. Egyszersmind a bejelentésben foglalt adatok alapján - a megrendelő hatóság (hivatal, intézet, üzem, szerv stb.), illetőleg vállalat esetleges kiegészítéseinek figyelembevételével - megállapítja a követelésnek, illetőleg tartozásnak az 1939. évi augusztus hó 26. napján fennállott pengő-értékben kifejezett összegét. A felülvizsgálat és megállapítás eredményét az Anyag- és Ár-hivatal a bejelentésre rávezeti, majd a bejelentés két példányát visszaküldi a miniszternek.

(3) A miniszter a hozzá visszaküldött bejelentések és az Anyag- és Árhivatal megállapításai alapján költségvetési tételenkint csoportosítva elkészíti a tartozások és követelések egyenlegét, majd az egyenleg összesítését tartalmazó kimutatási közli a pénzügyminiszterrel. Az Anyag- és Árhivatal által visszaküldött bejelentések egyik példányát a miniszter megküldi a megrendelő hatóságnak (hivatalnak, intézetnek, üzemnek, szervnek stb.), illetőleg vállalatnak,

5. §

(1) Minden hatóság (hivatal, intézet, szerv stb.), valamint az 1. § (3) bekezdésében felsorolt minden üzem és vállalat is köteles az 1947. évi március hó 31. napjáig az 1. § (1) bekezdése alá eső áruszállítás vagy szolgáltatás alapján a vállalkozóval (vállalattal) szemben a kincstár javára mutatkozó követelésről a jelen rendelet 3. §-ában meghatározott adatok feltüntetésével s a pénzügyminiszter rendeletével közzéteendő mintának megfelelő nyomtatványon három példányban a főfelügyeletet ellátó, illetőleg az illetékes miniszternek jelentést tenni a jelentésének egy példányát irattárában megőrizni. A miniszter e jelentéseket megküldi az Anyag- és Árhivatalnak, amely a jelentés tekintetében a jelen rendelet 4. §-ának (2) bekezdése értelmében jár el.

(2) A miniszter a hozzá visszaküldött bejelentések és az Anyag- és Árhivatal megállapításai tekintetében a 4. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően intézkedik.

6. §

Az 1. § alá eső olyan követelést, amelyet a jelen rendelet 2. és 3. §-ai alapján nem jelentettek be, az állammal és az 1. § (3) bekezdésében felsorolt üzemekkel, illetőleg vállalatokkal szemben érvényesíteni nem lehet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az Iparművek Képviselete Államérdekű Részvénytársasággal szemben fennálló olyan követelésekre, amelyek nem a fegyverszüneti egyezmény 12. pontjában meghatározott célokra teljesített áruszállításból vagy más szolgáltatásból erednek.

7. §

A jelen rendelet alapján bejelentett követelések kiegyenlitését a minisztérium külön rendelettel fogja szabályozni.

8. §

Vétség miatt három évig terjedhető fogházzal büntethető az aki a jelen rendelet alapján tett bejelentésben tudva valótlan adatot szolgáltat.

9. §

Az állam és az állami üzemek ellen támasztott egyes követelések érvényesítésének korlátozásáról szóló 12660/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 250. szám) 1-4. §-aiban foglalt rendelkezések hatálya kiterjeszttetik a Magyar-Szovjet Hajózási Részvénytársaság alapszabályairól szóló 4370/1946 ME rendelet (Magyar Közlöny 100. szám) szerint működő Magyar-Szovjet Hajózási Részvénytársaság "MESZHART" részére a német megszállás megszűnése után, de az 1946. évi július hó 28. napja előtt teljesített áruszállításból vagy más magánjogi jogcímen teljesített szolgáltatásból eredő követelésekre.

10. §

A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1947. évi február hó 5-én.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök