1947. évi XXII. törvénycikk

az országgyűlési választásokról

Emlékezetül adjuk mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § Az országgyűlési választások tekintetében a nemzetgyűlési választásokról szóló 1945: VIII. törvénycikk rendelkezéseit a jelen törvényben foglalt módosításokkal kell alkalmazni.

2. § (1) A nemzetgyűlési választásokról szóló 1945 : VIII. tc. 1. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(2) Az 1945. évi november hó 4. napján az 1945: VIII. törvénycikk értelmében megtartott választások alapján megalakult nemzetgyűlés megbízatásának megszűnésével a nemzetgyűlés jogköre egykamarás országgyűlésre száll át.

(3) Az országgyűlés összehívására és berekesztésére a köztársasági elnök jogosult.

(4) Az országgyűlést berekesztésétől, illetőleg feloszlatásától számított hatvan napon belüli időpontra kell összehívni. Az összehívásnak már a berekesztésről, illetőleg a feloszlatásról szóló elnöki elhatározásban kell megtörténnie.

(5) A Magyarország államformájáról szóló 1946: I. tc. 10. és 15. §-a érintetlenül marad.

(6) Az országgyűlési választásokat elsőízben az 1945. évi november hó 4. napján az 1945 : VIII. törvénycikk alapján megalakult nemzetgyűlés feloszlatásától számított hatvan napon belül kell megtartani.

3. § (1) Az 1945 : VIII. tc. 2. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép :

(2) Az országgyűlés megbízatása összeülésétől számított négy évre szól. Az országgyűlési képviselőket részben a pártok választókerületi lajstromain kell megválasztani általános, titkos, közvetlen, egyenlő és községenkinti választójog alapján, az érvényesen leadott szavazatok arányában úgy, hogy tizennégyezer érvényes szavazatra egy képviselői megbízatás essék ; további hatvan képviselőt kell választani ugyanazzal a szavazással, a pártok országos lajstromai alapján. Ahol az 1945: VIII. törvénycikk a képviselői megbízatások felosztása céljából tizenkétezer szavazatról szól, ott a jelen törvény hatálybalépése után tizennégyezret kell érteni.

(3)[1]

(4)[2]

4. § (1) Az 1945: VIII. tc. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A törvényhatóságokat a választás kitűzésének napján érvényben lévő területükkel kell érteni.

(3) Az 1945: VIII. tc. 3. §-ának (3) bekezdése akként módosul, hogy az egyes szavazókörökre hatszáz szavazónál több ne essék, de minden egyes község, ha ennél kevesebb szavazója is van, egy szavazókört alkosson.

5. § (1) Az 1945: VIII. tc. 4. §-a (1) bekezdésének első mondata akként módosul, hogy országgyűlési választójoga van minden magyar állampolgárnak, aki huszadik életévét betöltötte vagy a választói névjegyzék összeállításának, illetőleg helyesbítésének évében betölti, feltéve, hogy a választói névjegyzék összeállítása, illetőleg helyesbítése évének május hó 1. napján Magyarországnak a békeszerződésben megállapított határain belül állandó lakóhelye van. Az országgyűlési választójog szempontjából a hazatért hadifoglyok hadifogságát nem lehet olyan körülménynek tekinteni, amely az azt megelőző állandó lakóhelyet megszüntette volna.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt egyéb kellékek megléte esetén választójoga van annak is, aki a magyarszlovák lakosságcsere-egyezmény végrehajtása keretében Magyarországra települt, feltéve, hogy az igazolási eljárás során hátrányos következmények alkalmazása nélkül igazolták.

6. § (1) Az 1945 : VIII. tc. 5. §-ának 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

6/a. aki a választások idején rendőrhatósági őrizetben (internálva) van,

6/b. aki a felszabadulást követően az 1947, évi június hó 1. napja előtt politikai okokból elrendelt rendőrhatósági őrizetben (internálva) volt, kivéve, ha a rendőrhatósági őrizetet abból az okból szüntették meg, hogy elrendelésének nem volt kellő ténybeli alapja,

6/c. aki június hó 1. napján politikai okokból rendőrhatósági felügyelet alatt állt.

(2) Az 1945: VIII. tc. 5. §-ának 8. pontja akként módosul, hogy nincs választójoga annak, akinek földbirtokát az említett pontban felsorolt valamely okból a 600/1945. M. E. sz. rendelet 4. §-a alapján jogerős határozattal elkobozták.

(3) Az 1945: VIII. tc. 5. §-ának 9. pontja azzal a rendelkezéssel egészül ki, hogy a választójogból ki van zárva az is, aki a Magyar Közösségben tisztséget vagy választmányi tagságot viselt, továbbá, aki a 9. pontban felsorolt szervezetek valamelyikének választmányi tagja vagy az ott felsorolt valamelyik pártnak országgyűlési képviselője volt; az előbbi rendelkezésekkel kiegészített, említett 9. pontban foglalt kizáró ok hatálya arra is kiterjed, akit az igazoló eljárás során hátrányos következmények alkalmazása nélkül igazoltak. A Magyar Élet Pártjában viselt választmányi tagsághoz fűződő kizáró ok hatálya alól az Országos Nemzeti Bizottság felmentést adhat; a felmentés megadását minden olyan politikai párt országos központja (vezetősége) kérheti, amelynek a választáson való részvételi jogát az Országos Nemzeti Bizottság megállapította.

(4) Az 1945: VIII. tc. 5. §-ának 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

aki a 12.330/1945. M. E. számú rendelet értelmében áttelepülésre köteles.

(5) Az 1945: VIII. tc. 5. §-a az alábbi 13-18. pontokkal egészül ki:

13. aki az 529/1945; M. E. számú rendelet 6. §-a alapján feloszlatott, alább felsorolt szervezetek (pártok, egyesületek, társaságok stb.) valamelyikében vezető tisztséget viselt: Birodalmi Németek Egyesülete, Egészségpolitikai Társaság Egyesület, Fehérház Bajtársi Egyesület, Fogtechnikusok Nemzeti Szövetsége, Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége, Hungária Magyar Technikusok Egyesülete, Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége, Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete, Magyar Gyógyszerészek Nemzeti Szövetsége, Magyar Jogmívesek Társasága, Magyar Nemzetpolitikai Társaság, Magyar Nemzeti Szövetség, Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége, Magyar Műegyetemi Lövész Egylet, Magyar Őskeresztény Malmosok Szövetsége, Magyar Turista Egylet, Magyarországi Németek Szövetsége, Magyarországi Németek Közművelődési Egyesülete, Magyarországi Turán Szövetség, Nemzeti Kaszinó, Országos Frontharcos Szövetség (Magyar Tűzharcos Szövetség), Országos Magyar Szentkorona Szövetség, Székely Hadosztály, Balatonföldvári Hungária Kaszinó, Állat-kereskedők Országos Egyesülete, Lövészegyesületek, Országos Kaszinó, Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége. Nem esik azonban e jelen pontban foglalt kizáró ok hatálya alá, aki tisztségéről az 1941. évi június hó 22. napja előtt lemondott és ezt követően antifasiszta (demokratikus) magatartást tanusított.

14. akit az 5.000/1946. M. E. számú rendelet 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a szolgálatból elbocsátottak, kivéve, ha a 9.050/1946. M. E. számú, illetőleg a 6.030/1947. M. E. számú rendelet alapján a szolgálatba visszavették vagy az 5.000/1946. M. E. számú rendelet végrehajtása során vele szemben hozott határozatot a 11.000/1946. M. E. számú rendelet alapján megsemmisítették,

15. akivel szemben a 6.800/1946. M. E. számú rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján a nyugdíjigény elvesztését vagy a nyugellátás csökkentését kimondó határozatot hoztak,

16. akit a 8.660/1946. M. E. számú rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján a magánalkalmazás körében betöltött állásából elbocsátottak,

17. aki a felszabadító hadsereg elől az ország területéről Németország vagy a németek által megszállott valamely más ország területére távozott, kivéve ha az 1945. évi október hó 31. napja előtt visszatért,

18. aki a számlálólap (1945 : VIII. tc. 10. § (2) bek.) kitöltésénél lényeges körülményre nézve valótlan adatot közöl, vagy az 1945: VIII. tc. 4. vagy 5. §-ának a jelen tc. 5. és 6. §-ával kiegészített rendelkezései szempontjából lényeges adatot elhallgat.

(6) Az 1945: VIII. tc. 5. §-a azzal a rendelkezéssel egészül ki, hogy az abban, illetőleg a jelen §-ban 6/a., 6/b., 9, 11, 12, 13, 14, 15, 16. és 17. pontok alatt foglalt kizáró okok hatálya az 1951. évi augusztus hó 1. napjáig, a 18. pont alatt foglalt kizáró ok hatálya pedig az elkövetést követő naptári év végéig tart.

7. § (1) Az 1945: VIII. tc. 6. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:

(2) Nem választható képviselővé az sem, aki a Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalomnak, a Magyar Nemzeti Szocialista Pártnak, a Népakarat Pártjának, a Kaszáskeresztes Pártnak, a Magyar Megújulás Pártjának tagja, országgyűlési tagja, vagy képviselőjelöltje volt, valamint az sem, aki a Nemzeti Egység Pártjának, vagy a Magyar Élet Pártjának országgyűlési tagja, vagy képviselőjelöltje volt, végül az sem, aki fasiszta irányú hírlapnak vagy folyóiratnak főszerkesztője, felelős szerkesztője, főmunkatársa, vagy kiadója volt.

8. § (1) Az 1945 : VIII. tc. 10. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép :

(2) A belügyminiszter a jelen törvény hatálybalépése után haladéktalanul megteszi az új választói névjegyzék összeállításához szükséges intézkedéseket. Az így elkészült névjegyzék helyesbítése tekintetében az 1945: VIII. tc. 78. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó.

9. § Az 1945: VIII. tc. 13. §-a akként módosul, hogy a számlálólapokon nem az 1945. évi szeptember hó 1-i lakóhelyre, hanem az összeírott fél állandó lakóhelyére vonatkozóan kell megjegyzést tenni.

10. § (1) Az 1945: VIII. tc. 16. §-á-nak (1) bekezdése azzal a rendelkezéssel egészül ki, hogy nincs felszólamlási joga annak, aki a választójogból az 1945: VIII. törvénycikknek a jelen törvény 6. §-a által kiegészített 5. §-ában foglalt 1, 3, 4, 5, 6/a, 6/0, 7, 8, 10, 11, 12, 14, 15, 16. pontok valamelyike alapján van kizárva, kivéve, ha a kizáró ok hiányát okirattal igazolja.

(2) Az 1945: VIII. tc. 16. §-a (3). bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) ha a felszólamlás olyan személy részéről történik, akinek számlálólapját az összeíró bizottság már elbírálta, a felszólamlást indokolni kell és mellékelni kell hozzá azokat az okiratokat, amelyek a felszólamlásban előadottakat igazolják, illetőleg a magyar állampolgárságot valószínűsítik.

11. § (1) Az 1945: VIII. tc. 20. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

(2) Az olyan párt, amelynek az 1945. évi november hó 4. napján az 1945: VIII. törvénycikk alapján megtartott nemzetgyűlési választásokon való részvételi jogát az Országos Nemzeti Bizottság nem állapította meg, a választást megelőző tizenötödik nap déli tizenkettedik órájáig nyujthatja be a választókerület székhelyén alakult választási bizottság elnökénél vagy helyettesénél az alábbi rendelkezések értelmében szükséges ajánlásokat.

(3) Minden választókerületre nézve ötvenszer annyi választó írásbeli ajánlása szükséges, mint amennyi az illető választókerületben jelölhető személyek legmagasabb száma, legfeljebb azonban háromezer. Ajánlási joga csak annak van, aki az illető választókerületben rendelkezik választó jogosultsággal. Az ajánlásokat a jelöltek jegyzékére kell reávezetni és az ajánlásokon lévő aláírások valódiságát közjegyzővel vagy az aláíró lakóhelye szerint illetékes polgármesterrel, községi vagy körjegyzővel kell hitelesíttetni.

(4) Ha a választási bizottság megállapítja, hogy az ajánlások a törvényes rendelkezéseknek nem felelnek meg, a jelölést visszautasítja és a pártnak a szükséges pótlások eszközlésére huszonnégy órai haladékot engedélyez.

(5) Az 1945: VIII. tc. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(6) Az egyes választókerületekben az egyes lajstromokon az alábbi számú jelölteket lehet jelölni:

12. § (1) Az 1945 : VIII. tc. 20. §-ának (3) bekezdése azzal a rendelkezéssel egészül ki, hogy a választási bizottság a pártok által benyujtott lajstromokat megvizsgálja, hogy a törvényes követelményeknek megfelelnek-e és hogy a lajstromon szereplő egyes jelöltek az 1945: VIII. tc. 4., 5. és 6. §-ai, vagy az ezt kiegészítő jelen törvény 5., 6. és 7. §-ai alapján választhatók-e vagy sem; a törvényes követelményeknek meg nem felelő lajstromot visszautasítja, ha pedig a kifogás csupán a lajstromon szereplő egyes jelöltekre vonatkozik, a lajstromot a kifogás alá eső jelöltek törlésével fogadja el. A lajstromon törölt jelölt helyett a párt országos központja (vezetősége) a törlés kifüggesztésétől számított 24 órán belül más jelöltet vehet fel a lajstromba. A lajstrom visszautasítása, illetőleg valamely jelölt törlése esetében a választási bizottság a kizáró ok pontos megjelölését tartalmazó határozatát a lajstrom benyujtását követő nap déli tizenkét órájáig helyiségében kifüggeszti. A határozat ellen az érintett párt országos központja (vezetősége) a kifüggesztést követő nap déli tizenkét órájáig közvetlenül az Országos Nemzeti Bizottságánál írásban felszólalhat. Az Országos Nemzeti Bizottság a felszólamlás tárgyában huszonnégy óra alatt határoz és határozatát ugyanezen idő alatt közli az érintett párt országos központjával (vezetőségével).

(2) Az Országos Nemzeti Bizottság határozata alapján a belügyminiszter az országos lajstrom tekintetében (1945: VIII. tc. 24. § (3) bek.) a szükséghez képest póthirdetményt tesz közzé.

13 §[3]

14. § A választásokon résztvevő két vagy több politikai párt megállapodhatik abban is, hogy egymással szövetségre lép. Ezt a megállapodást az illető pártok országos vezetőségének a választás kitűzését követő három nap alatt az Országos Nemzeti Bizottságnak be kell jelentenie.

15. § Az 1945: VIII. tc. 22. §-a (1) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint ugyanaz a személy ugyanannak a pártnak több mint négy választókerületi lajstromán egyszerre nem szerepelhet, hatályát veszti.

16. § (1) Az 1945: VIII. tc. 23. §-a azzal a rendelkezéssel egészül ki, hogy ha olyan pártok lépnek választási szövetségre, amelyeknek az 1945. évi november hó 4. napján az 1945: VIII. tc. alapján megtartott nemzetgyűlési választásokon való részvételi jogát az Országos Nemzeti Bizottság annakidején megállapította, az ilyen pártokat a többi pártot megelőző sorszámok illetik; a választási szövetségben résztvevő ilyen pártok sorszámainak egymás között való sorrendjét sorsolással kell megállapítani. Ennek megtörténte után a többi párt sorszámát kell -ugyancsak sorsolással - eldönteni.

(2) Amennyiben az előbbi bekezdésben meghatározott pártokból két vagy több választási szövetség létesül, úgy a jelen § (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából azon választási szövetséget illeti elsőbbség, amelynek a feloszlatandó nemzetgyűlésen (országgyűlésen) nagyobb képviselői létszáma van.

17. § Az 1945. évi VIII. tc. 36. §-a azzal a rendelkezéssel egészül ki, hogy azok, akik valamely körzet névjegyzékében választó jogosultakként felvétettek, az illető körzet helyett tartózkodóhelyük körzetében szavazhatnak, ha választó jogosultságukat a névjegyzék kivonatával igazolják. A névjegyzékkivonat kiadásának és a szavazásnak módját a belügyminiszter az 1945 : VIII. tc. 36. §-a (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével rendelettel szabályozza. Az így leadott szavazatok a szavazás helye szerinti választókerület lajstromaira számíttatnak.

18. § Választó jogosultságukat azok a személyek is gyakorolhatják, akik a Magyar Köztársaság kormányának engedélyével nagyobb csoportokban munka teljesítése vagy üdülés céljából ideiglenesen külföldre távoztak, feltéve, hogy nevük a magyar hatóságok rendelkezésére áll. Az ilyen személyek tekintetében a névjegyzék összeállítása, helyesbítése és a választójogosultság gyakorlásának módja és ideje iránt az illetékes magyar külképviseleti hatóság a belügyminiszternek a külügyminiszterrel egyetértve kiadott rendelete alapján intézkedik. Az így leadott szavazatokat a nagybudapesti (1945: VIII. tc. 20. § (2) bek. 8. pont) választókerületben leadott szavazatokhoz kell hozzászámlálni.

19. § (1) Az 1945: VIII. tc. 50. §-ának (1) bekezdése az alábbi rendelkezésekkel egészül ki :

(2) A választókerületi lajstromokra esett szavazatok számának tizennégyezerrel történt elosztása után fennmaradó szavazatokat (töredékszavazatokat) pártonkint országosan összegezni kell. Ha valamely pártra esett töredékszavazatok száma a tizennégyezret eléri vagy meghaladja, az illető pártot annyi további képviselői megbízatás illeti meg, ahányszor az illető pártra esett töredékszavazatok országos összegében a tizennégyezer bennfoglaltatni, feltéve, hogy az illető párt valamely választókerületi lajstromon legalább egy képviselői megbizatást nyert. Az előbbi rendelkezés értelmében a pártot megillető további képviselői megbizatás arra a lajstromra esik, amelyen a töredékszavazatok száma a legnagyobb; ha a pártot több további képviselői megbízatás illeti meg, azokat a töredékszavazatok számának nagysági sorrendjében kell a párt lajstromai között megosztani.

20. § (1) Az 1945: VIII. tc. 50. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(2) Az országos lajstrom alapján felosztásra kerülő képviselői megbízatásokat a pártok között a reájuk leadott érvényes szavazatok országos számának arányában kell felosztani azzal, hogy ezen az alapon csak olyan párt juthat képviselői megbízatáshoz, amelyre országosan legalább nyolcvanezer érvényes szavazat esett, feltéve, hogy az illető párt legalább egy választókerületben legalább egy képviselői megbízatáshoz jutott.

(3) Az 1945: VIII. tc. 50. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:

(4) Ha a jelen törvény 15. §-ában meghatározott politikai pártok lépnek választási szövetségre és az így választási szövetségre lépett politikai pártok elnyerték az országosan leadott érvényes szavazatoknak legalább hatvan százalékát, az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő képviselői megbízatások nyolcvan százaléka, ha pedig az országosan leadott érvényes szavazatoknak legalább hetvenöt százalékát nyerték el, az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő valamennyi képviselői megbízatás illeti meg őket, mindkét esetben egymás között az országosan reájuk esett szavazatok arányában. Ha az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő valamennyi képviselői megbízatás az előbbi rendelkezéshez képest nem a választási szövetségben résztvevő pártoknak jut, a fennmaradó képviselői megbízatásokat a választásban részt vett valamennyi párt között kell az előbbi (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően felosztani.

21. § Az 1945: VIII. tc. 53. §-a (1) bekezdésének második mondata akként módosul, hogy a Választási Bíróságba egy-egy további tagot a választásban részt vett azok a pártok küldenek ki, amelyek az országban a választások során leadott szavazatoknak legalább öt százalékát egyenkint elnyerték.

22. § Ahol az 1945: VIII. törvénycikk nemzetgyűlésről szól, ott a jelen törvény hatálybalépése után országgyűlést kell érteni. Ahol más jogszabály az 1945: VIII. törvénycikk alapján megválasztott nemzetgyűlésről rendelkezik, ott a jelen törvény alapján megválasztott országgyűlés első összeülése után országgyűlést kell érteni.

23. § A jelen törvény életbelépésével az 1946: XI. törvénycikk hatályát veszti.

24. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba ; végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenhetedik évi július hó huszonnegyedik napján.

Tildy Zoltán s. k.,

Magyarország köztársasági elnöke

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök