30000/1947. (V. 25.) IM rendelet

a házasságon kivül született gyermek jogállásáról szóló 1946: XXIX. törvénycikk hatálybaléptetése és a polgári törvénykezés körében való végrehajtása tárgyában

A házasságon kivül született gyermek jogállásáról szóló 1946: XXIX. tc. 36. és 45. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

I.

A törvény hatálybaléptetése

1. § Az 1946: XXIX. törvénycikk (az alábbiakban: T.) az 1947. évi június hó 1. napján lép hatályba.

II.

A peres eljárásra vonatkozó rendelkezések

2. § (1) A T. alapján a házasságon kivül születés, az anya korábbi házasságából származás, az atyaság, továbbá az utólagos házasságkötés hatásának birói megállapítása, valamint az atyai elismerő nyilatkozat, illetőleg az atyai elismerő nyilatkozathoz adott hozzájárulás megtámadása iránt indított kereset a törvényszék, a házasságon kivül született gyermek tartása iránt a T. 32. §-a alapján indított kereset pedig - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a járásbíróság hatáskörébe tartozik.

(2) A házasságon kivül született gyermek az atyaság birói megállapítása iránt indított keresete (T. 17. §) mellett másodlagosan - akár már a keresetlevélben, akár utóbb a törvényszék végitéletét megelőző szóbeli tárgyalás bezárásáig - azt a kérelmet is előterjesztheti, hogy az alperes az elsődleges kereseti kérelem elutasítása esetére a T. 32. §-a alapján tartásra köteleztessék.

(3) A házasságon kivül született kiskoru gyermeket a szüleivel szemben megillető tartási követelés érvényesítése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. A gyámhatóság hatáskörébe tartozik a tartáskövetelés érvényesítése akkor is, ha a követelés a T. 29. §-a értelmében a gyermek anyjára, eltartásra köteles más rokonára vagy gyermekvédő intézetre szállt át.

3. § (1) Az előbbi § szerint törvényszéki hatáskörbe tartozó azokban a perekben, amelyekben a kereset a T. értelmében mindenkivel szemben hatályos ítélet hozatalára irányul a polgári perrendtartásról szóló 1911: I. törvénycikknek (Pp.), valamint az azt módosító és kiegészítő jogszabályoknak a törvényszéki eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a T-ben és a jelen rendelet 4-34. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A jelen rendelet alkalmazásában gyermek alatt azt a peres felet kell érteni, akinek családi jogállása a perben vitás.

4. § (1) Ha a gyermeket alperesként perbe kell vonni, a perben kizárólag illetékes az a bíróság, amelynek területén a gyermek lakik.

(2) Ha az alperes gyermek nem lakik Magyarország területén és anyját a T. értelmében perbe kell vonni, a perben kizárólag az a bíróság illetékes, amelynek területén az anya lakik.

(3) Ha az alperes gyermek nem lakik Magyarország területén és anyját a T. értelmében nem kell perbe vonni, vagy a perbevonandó anyának síncs Magyarország területén lakóhelye, továbbá abban az esetben, ha a keresetet a T. értelmében az árvaszéki ügyész ellen kell meginditani, a perben kizárólag az a bíróság illetékes, amelynek területén a gyermekre nézve illetékes árvaszék székhelye van; ha a gyermek önjogu, kizárólag illetékes a budapesti törvényszék.

(4) Több gyermek alperesként perbevonása esetén az illetékességet bármelyikük lakóhelye megalapítja. A (2) és (3) bekezdést ilyen esetben csak akkor lehet alkalmazni, ha egyik perbevont gyermek, illetőleg egyik perbevont gyermek anyja sem lakik Magyarország területén.

(5) Azokban az esetekben, amelyekre nézve az előző bekezdések az illetékességet nem állapítják meg, kizárólag az a bíróság illetékes, amelynek területén az alperes lakik. Több alperes perbevonása esetén a pert bármelyik alperesre nézve illetékes bíróság előtt meg lehet indítani. Az illetékesség megalapítása szempontjából az utolsó lakóhely a lakóhellyel egy tekintet alá esik, ha az alperesnek, illetőleg az alpereseknek Magyarország területén lakóhelye nincs.

5. § (1) Azokban az esetekben, amelyekben a T. az árvaszéki ügyészt félként jelöli meg, ez alatt a gyermekre nézve illetékes árvaszék ügyészét kell érteni. Ebből a szempontból, ha a gyermek önjogu, illetékesnek azt az árvaszéket kell tekinteni, amelynek területén a gyermek lakik, ha pedig a gyermek nem lakik Magyarország területén, Budapest székesfőváros árvaszékét.

(2) Az előbbi bekezdés szerint nem illetékes árvaszéki ügyész helyett az illetékes árvaszéki ügyész az eljárás bármely szakában beléphet a perbe. Ebben az esetben a nem illetékes árvaszéki ügyészt a perből végzéssel el kell bocsátani, azok a cselekményei azonban, amelyeket a perbe belépő illetékes árvaszéki ügyész jóváhagy, hatályukat továbbra is megtartják.

6. § Mellékbeavatkozásnak csak a T. 18. §-a alapján van helye.

7. § A keresetet a gyermek születése előtt is meg lehet indítani, ítélet hozatalának azonban csak a gyermek születése után van helye.

8. § (1) A keresetet a korlátoltan cselekvőképes gyermek, férj, atya és anya maga indíthatja meg, de csak abban az esetben, ha a kereset megindításához a törvényes képviselője hozzájárult. A gyermek részére a hozzájárulást a gyámhatóság által a T. 25. §-ának (4) bekezdése alapján kirendelt gondnok adja meg. Ezen túlmenően a korlátoltan cselekvőképes felperes perbeli cselekvőképessége korlátozás alá nem esik.

(2) A T. 4., 8., 11., 14. és 17. §-ára alapított kereset megindítása szempontjából a méhmagzat a cselekvőképtelen gyermekkel esik egy tekintet alá.

9. § Több gyermek családi jogállásának megállapítására irányuló kereseteket egy keresetlevélbe összefoglalni csak akkor lehet, ha a kereset valamennyi gyermek tekintetében azonos családi jogállás megállapítására irányul.

10. § A peres felek és a mellékbeavatkozó ügyvédjének a per vitelére szóló különös meghatalmazást kell bemutatnia. Különös meghatalmazás szükséges az uj kereset és a viszontkereset támasztásához is.

11. § A házasságon kívül született gyermek és anyja a szegénységi jog megadását a vagyoni előfeltételek (Pp. 112. §) igazolása nélkül kérheti. A bíróság azonban, ha a szegénységi jog vagyoni előfeltételeinek fennállása tekintetében aggálya van, a Pp. 115. §-a értelmében szükséges hatósági bizonyítvány bemutatását rendelheti el.

12. § (1) A keresetlevélhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; ha a keresetet a gyermek születése előtt indítják meg, a születési anyakönyvi kivonatot a gyermek születése után kell bemutatni.

(2) A T. 4. §-a esetében a keresetlevélhez csatolni kell az anya és a férje házassági anyakönyvi kivonatát, a T. 8. §-a alapján indított kereset esetén pedig az anya korábbi házasságára vonatkozó anyakönyvi kivonatot, továbbá a korábbi házasság megszünését bizonyító jogerős bírói határozatot vagy halotti anyakönyvi kivonatot is.

(3) Ha a keresetindításhoz a T. értelmében a gyermek anyjának vagy a felperes törvényes képviselőjének hozzájárulása, illetőleg a hozzájárulást pótló gyámhatósági határozat szükséges, a hozzájárulást tartalmazó okiratot, illetőleg a gyámhatóság határozatát eredetiben vagy hiteles másolatban a keresetlevélhez kell csatolni.

(4) Ha a felperes a hozzájárulást tartalmazó okiratot azért nem tudja a keresetlevélhez csatolni, mert azt a külföldön ismert helyen tartózkodó anyjától, illetőleg törvényes képviselőjétől a keresetlevél beadásáig a postai közlekedés nehézségei miatt nem lehetett beszerezni, a biróság a hozzájárulás bemutatására halasztást adhat. A hozzájárulást tartalmazó okirat, illetőleg az árvaszéki határozat bemutatása előtt ítélet hozatalának nincs helye.

13. § A keresetlevelet annyi példányban kell benyujtani, hogy a bíróságnak, az alperesnek, illetőleg az alpereseknek, az árvaszéknek és ha a gyermek anyja nem peres fél, az anyának is egy-egy példány jusson; a T. 17. §-a alapján indított kereset esetén a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezető részére is kell egy keresetlevélpéldányt bemutatni.

14. § (1) A biróság a keresetlevelet hivatalból akkor is visszautasítja, ha a felperes a keresetindításra nyilvánvalóan nem jogosult

(2) Ha a biróság a T. 4., 8., 11., 14. vagy 16. §-a alapján indított kereset esetében a keresetlevelet azért utasítja vissza, mert a perre nem illetékes, a visszautasító végzésben a felperest a Pp. 184. §-ának rendelkezésére figyelmeztetni kell.

15. § (1) Ha a biróság a keresetlevél folytán az ügyben tárgyalásra tűz határnapot, erről a keresetlevél egy-egy példányának megküldése mellett az árvaszéket és ha a gyermek anyja nem peres fél, az anyát is értesiti.

(2) A T. 17. §-a alapján inditott kereset esetén a tárgyalás kitűzéséről a keresetlevél egy példányának megküldése mellett a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt is értesíteni kell. Ha a gyermek a keresetlevél elintézésekor még nem született meg, a gyermek születése után az anyakönyvvezetőt a per állásáról a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell.

(3) A gyermek anyját a T. 17. §-a alapján indított kereset esetén az (1) bekezdésben említett értesítéssel egyidejűleg figyelmeztetni kell arra, hogy a T. 18. §-a értelmében joga van a perbe bármelyik peres fél érdekében mellékbeavatkozóként belépni.

(4) Ha a keresetlevélből kitünik, hogy a T. 25. § (4) bekezdése értelmében gondnok kirendelése szükséges, a kirendelés iránt az árvaszéket a tárgyalás kitüzésével egyidejüleg meg kell keresni.

16. § Ha a biróság a T. 4., 8., 11., 14. vagy 16. §-a alapján inditott pert illetékességének hiánya miatt (Pp. 180. § 3. pont) megszünteti, a határozatban a felperest a Pp. 184. §-ának és az 1930: XXXIV. tc. (Te.) 12. §-ának rendelkezéseire figyelmeztetni kell.

17. § Új keresetet és viszontkeresetet - a 2. § (2) bekezdésében meghatározott esetet kivéve -csak a gyermek családi jogállásának mindenkivel szemben hatályos megállapítása iránt lehet indítani.

18. § A tárgyalás és a határozatok kihirdetése nem nyilvános.

19. § (1) A T. 17. §-a alapján az atya ellen inditott perben az alperest az első tárgyalás alkalmával és a végitéletet megelőző szóbeli tárgyalás bezárása előtt figyelmeztetni kell arra, hogy a gyermeket, ha tőle származik és az atyai elismerés teljes hatályához a T. 10. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében szükséges előfeltétel fennáll, a magáénak elismerheti. A teljes hatályu atyai elismerés jelentőségét és következményeit az alperes előtt ismertetni kell.

(2) Ha az alperes a gyermeket a magáénak elismeri, nyilatkozatát külön jegyzőkönyvbe kell foglalni; a jegyzőkönyvben azt is fel kell tüntetni, hogy a biróság a teljes hatályu atyai elismerés jelentőségét és következményeit az alperes előtt ismertette. A nyilatkozatról készített külön jegyzőkönyvet a nyilatkozónak alá kell irnia. A nyilatkozót fel kell hívni, hogy a nyilatkozat teljes hatályához a T. 10. §-a (1) bekezdésének c) pontjában megkívánt tizenhat évi korkülönbség fennállását hiteltérdemlő módon (születési vagy házassági anyakönyvi kivonattal stb.) igazolja.

(3) A korlátoltan cselekvőképes atya törvényes képviselője, a gyermek és anyja az elismerő nyilatkozat teljes hatályához a T. 10. §-a (1) bekezdésének d), illetőleg e) pontja értelmében szükséges hozzájárulást a tárgyaláson szóval megadhatják. A hozzájárulás jelentőségét és következményeit a nyilatkozók előtt ismertetni kell. A hozzájáruló nyilatkozatokat az előbbi bekezdés értelmében készített jegyzőkönyvbe folytatólagosan, de egymástól elkülönítve kell felvenni; a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a bíróság a hozzájárulás jelentőségét és következményeit a nyilatkozók előtt ismertette. A nyilatkozó a jegyzőkönyvnek a saját nyilatkozatát tartalmazó részét külön aláírja.

(4) Ha a T. 10. §-a (1) bekezdésének d), illetőleg e) pontja értelmében szükséges valamely hozzájárulást már a tárgyalás előtt vagy a tárgyaláson nem adták meg, a bíróság az érdekelt felet a hozzájáruló nyilatkozatnak kitüzött határidő alatt a megszabott alakban (T. 10. § (1) bek. f) pont) való bemutatására hívja fel.

(5) Ha a hozzájáruló nyilatkozatot az előbbi bekezdés értelmében kitüzött határidő alatt nem mulatják be, a bíróság a per tárgyalását folytatja, kivéve ha a felperes a keresetétől eláll (20. §). A szükséges hozzájáruló nyilatkozat bemutatása esetén, valamint akkor is, ha a hozzájárulás a (3) bekezdés értelmében már a tárgyaláson megtörtént, a bíróság a per tárgyalását felfüggeszti és a jegyzőkönyv hiteles másolatát a felek által bemutatott okiratokkal együtt a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezetőnek megküldi; a jegyzőkönyv hiteles másolatát - a bemutatott okiratok megemlítése mellett - az árvaszéknek is meg kell küldeni. Ha a gyermek még nem született meg, a jegyzőkönyv hiteles másolatát és a bemutatott okiratokat az anyakönyvvezetőhöz való bemutatás végett a felperesnek kell kiadni.

(6) Abban az esetben, ha a T. 10. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontjaiban megkivánt hozzájárulást a T. 10. §-a (2) és (3) bekezdése értelmében a gyámhatóság megerősitése pótolja, a bíróság az elismerő nyilatkozatot határozathozatal végett hivatalból teszi át az árvaszékhez. Az árvaszék határozatának közlése után a további eljárásra az előbbi bekezdést kell megfelelően alkalmazni.

(7) Az alperesnek a gyermek születési anyakönyvébe atyaként történt bejegyzése után a pert bármelyik fél kérelmére meg kell szüntetni és a felmerült költségekben - ellenkező megállapodás hiányában - az alperest kell elmarasztalni. Ha az alperest az elismerő nyilatkozat alapján atyaként az anyakönyvbe nem jegyzik be, a bíróság a felfüggesztést megszünteti és a per tárgyalását folytatja.

20. § A felperes a keresetétől az itélet jogerőre emelkedéséig az eljárás bármely szakában az ellenfél beleegyezése nélkül elállhat.

21. § (1) A Pp-nak az érdemleges tárgyalás irásbeli előkészítésére vonatkozó 194-204. §-át, továbbá az 1925: VIII. tc. 4. §-át és az 1930: XXXIV. tc. (Te.) 14. §-át nem lehet alkalmazni.

(2) A biróság az előbbi bekezdés ellenére benyujtott előkészitőiratot visszautasítja, egyszersmind a tartalmának figyelembevétele nélkül a félnek visszaadja.

22. § (1) A peres feleket, ha nem cselekvőképtelenek és a biróság előtt megjelenésben tartósan akadályozva nincsenek, személyesen meg kell hallgatni. Ha a személyes megjelenés kötelezettségével megidézett fél a tárgyaláson nem jelenik meg, vagy a biróság felhívására nem nyilatkozik, vele szemben a Pp. 296., illetőleg 303. §-ában megszabott következményeket kell alkalmazni. A külföldön lakó peres fél meghallgatása iránt az illetékes magyar külképviseleti hatóságot is meg lehet keresni.

(2) A gyermek anyját, ha peres fél vagy mellékbeavatkozó, eskü alatt, egyébként pedig tanuként minden esetben ki kell hallgatni, kivéve ha cselekvőképtelen, vagy a kihallgatásnak elháríthatatlan akadálya van.

23. § (1) A biróság nemcsak kérelemre, hanem hivatalból is figyelembe veszi azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyek a felek részéről a kereseti és viszontkereseti kérelem megalapítására felhozott okok megítélésére befolynak. Az ilyen tények és bizonyítékok felől a feleket a határozathozatal előtt meg kell hallgatni.

(2) Azok a szabályok, amelyek a tényállításokra vagy az okiratokra leendő nyilatkozatok elmulasztásának, továbbá a biróság előtti elismerésnek, joglemondásnak vagy beismerésnek következményeit állapítják meg, nem alkalmazhatók. A biróság a Pp. 270. §-a szerint ítéli meg, hogy a bíróság előtti beismerésnek mennyi bizonyító erőt lehet tulajdonitani.

(3) Ha a T. 17. §-a alapján az atyaság megállapítása iránt indított perben a bíróság az elsődleges kereseti kérelmet elutasítja, a T. 32. §-ára alapított másodlagos kereseti kérelem tárgyában való határozathozatalnál az előző bekezdéseket alkalmazni nem lehet

24. § (1) A perben félként szereplő férjnek, atyának, továbbá a gyermeknek és anyjának házastársa és egyenesági rokona a tanuságtételt megtagadhatja. A peres felek valamelyikével fennálló egyéb rokoni, házastársi vagy jegyesi kapcsolat a tanuságtétel kötelezettsége alól nem mentesít.

(2) A felek a tanuknak, szakértőknek és az ellenfélnek esküjét el nem engedhetik.

(3) Az 1930: XXXIV. tc. (Te.) 17. §-a alkalmazásának nincs helye.

(4) A félnek eskü alatti kihallgatása csak más bizonyíték kiegészítéséül rendelhető el. Egyességi eskünek, valamint a felektől megállapított eskünek (Pp. 377. §) nincs helye.

25. § (1) Ha a bíróság vércsoportvizsgálatot rendel el, azt a felet, mellékbeavatkozót és tanut, akitől vérvétel szükséges, a vérvételt végző intézetben vagy hatósági orvosnál való megjelenésre és a vizsgálathoz szükséges mennyiségű vér vételének türésére kötelezi. A tizenhatodik életévét be nem töltött gyermeknek a vérvétel céljából a vérvételt végző intézethez, illetőleg hatósági orvoshoz való előállítására a szülői hatalmat gyakorló szülőt, illetőleg a gyámot kell kötelezni.

(2) A vérvételt az a tanu is köteles türni, aki a tanuságtételt egyébként megtagadhatja. Azzal a féllel, mellékbeavatkozóval, tanuval szemben, aki a bíróságnak az előbbi bekezdés értelmében hozott és vele szabályszerüen közölt határozatában megjelölt intézetben vagy az intézet által kijelölt hatósági orvosnál vérvétel céljából meg nem jelenik, vagy a vizsgálathoz szükséges vér vételét nem engedi meg, a Pp. 296., illetőleg 303. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Erre a határozatban az érdekelteket figyelmeztetni kell.

(3) Az előbbi bekezdést megfelelően alkalmazni kell azzal a szülővel és gyámmal szemben is, aki a tizenhatodik életévét be nem töltött gyermeket a bíróság határozata ellenére a vérvétellel megbízott intézethez, illetőleg hatósági orvoshoz elő nem állítja, vagy a vér vételét nem engedi meg.

(4) A vérvétel és a vércsoportvizsgálat foganatositása iránt a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem törvényszéki orvostani intézetét (Budapest, IX., Üllői-ut 93. szám; az alábbiakban: Intézet) kell megkeresni. A megkeresésben közölni kell a peres felek és perbeli képviselőiknek nevét, állását vagy foglalkozását, pontos lakáscímét, továbbá azoknak nevét, születési helyét és idejét, állását vagy foglalkozását, pontos lakáscímét, akiktől a vérvétel szükséges; ezeken az adatokon felül közölni kell annak a szülőnek, illetőleg gyámnak nevét, állását vagy foglalkozását és pontos lakáscimét, aki a tizenhatodik életévét be nem töltött gyermeket a vérvétel céljából előállítani köteles. Ismertetni kell azt a vitás tényállást, amelynek felderítése céljából a bíróság a vércsoportvizsgálatot elrendelte.

(5) A vizsgálat dija annyiszor husz forint, ahány személy vérét meg kell vizsgálni. A vizsgálat diját az a fél köteles előlegezni, akinek indítványára a bíróság a vizsgálatot elrendelte. Ha a biróság a vizsgálatot hivatalból rendelte el, a költség előlegezésére azt a felet kell kötelezni, akinek érdekében a biróság a vizsgálatot elrendelte. Ha a perben az árvaszéki ügyész az alperes, a vizsgálat diját mindig a felperes köteles előlegezni. A határozatban meg kell szabni azt a határidőt, amely alatt a vizsgálat költségének előlegezésére kötelezett fél a vizsgálat diját a biróság elnökénél letétbe helyezni köteles.

(6) A szegénységi jog a vizsgálati dij előlegezésének kötelezettsége alól általában nem mentesit, ha azonban a szegénységi jogban részesülő fél a vizsgálat költségeinek előlegezésére nyilvánvalóan képtelen, a költségek előlegezésére kötelezését mellőzni kell. Vizsgálati dijat az államkincstár a szegénységi jogon perlő fél helyett nem előlegez.

(7) A biróság annak a körülménynek az ügy eldöntésére való befolyását, hogy valamelyik fél a vizsgálat költségét a megszabott határidő alatt a biróság elnökénél nem helyezte letétbe, a Pp. 270. §-a szerint ítéli meg.

(8) A vizsgálat diját a megkereséssel egyidejűleg be kell fizetni az Intézet postatakarékpénztári csekkszámlájára. A befizetés megtörténtére a megkeresésben utalni kell.

26. § (1) A vérvételt az Intézet vagy maga végzi, vagy azzal törvényszéki, illetőleg hatósági orvost biz meg. Az utóbbi esetben az Intézet a megbízott törvényszéki, illetőleg hatósági orvossal közli a felek és perbeli képviselőik nevét, állását vagy foglalkozását pontos lakáscímét, továbbá azoknak a személyeknek nevét, születési helyét és idejét állását vagy foglalkozását és lakáscímét, akiktől vért kell venni; közölni kell annak a szülőnek, illetőleg gyámnak a nevét, állását vagy foglalkozását ás pontos lakáscímét is, aki a tizenhatodik életévét be nem töltölt gyermekei a vérvétel céljából előállítani köteles.

(2) Az Intézet, illetőleg az általa megbizott törvényszéki vagy hatósági orvos azokat, akiktől vért kell venni, felhívja, hogy a vérvétel céljából meghatározott helyen és időben a Pp. 296. §-ában megszabott következmények terhe alatt jelenjenek meg, személyazonosságuk igazolására alkalmas okirataikat, igazolványukat, továbbá lehetőleg egy fényképüket is hozzák magukkal. A tizenhatodik életévét, be nem töltött gyermek előállítására a bíróság megkeresésében megnevezett szülőt, illetőleg gyámot kell az előbbi rendelkezés megfelelő alkalmazásával felhívni. A vérvétel helyéről és idejéről a feleket képviselőik utján értesíteni kell azzal, hogy a vérvétel alkalmával személyesen vagy képviselőik utján megjelenhetnek.

(3) A vérvétel előtt - különösen ha a felek, illetőleg képviselőik nincsenek jelen - gondosan meg kell állapítani annak személyazonosságát, akitől a vérvétel történik. Az erre vonatkozó adatokat és azt, hogy a vérvételnél a telek részéről ki volt jelen, a vérvételről készüli jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Ha az, akitől a vérvétel történt, fényképét rendelkezésre bocsátja, azon a vértvevő intézeti alkalmazott, törvényszéki, illetőleg hatósági orvos a jegyzőkönyv ügyszámát, a feleknek és annak nevét, akitől a vérvétel történt, a vérvétel helyét és idejét feljegyezni, azután a feljegyzést aláírja és a fényképet a jegyzőkönyvhöz csatolja. Ha fénykép rendelkezésre nem áll, a személyazonossághak később esetleg szüségessé váló ellenőrzése céljából ujjlenyomatot kell venni, a vérvételre vonatkozó adatokat az ujjlenyomat alatt fel kell jegyezni és a feljegyzést alá kell irni.

(4) Minden személy vérvételéről külön jegyzőkönyvet kell késziteni. A jegyzőkönyv űrlapját az Intézet bocsátja a vérvétellel megbizott törvényszéki, illetőleg hatósági orvos rendelkezésére.

(5) A vérvételnél követendő orvosi eljárásra nézve az Intézet által készített Utmutatás irányadó.

27. § (1) Előleges bizonyításnak a Pp. 381. §-a szerint egyébként megkívánt előfeltételektől függetlenül helye van.

(2) Az 1930: XXXIV. tc. (Te.) 21. §-át nem lehet alkalmazni.

28. § (1) Ha a biróság az árvaszéki ügyész által indított keresetet elutasítja, vagy az árvaszéki ügyész a keresettől eláll, a költséget az árvaszéki ügyész helyett az államkincstár viseli; ilyen perben az államkincstár előlegezi azt a költséget, amelyet az árvaszéki ügyész lenne köteles előlegezni.

(2) Az árvaszéki ügyész ellen indított per költségei akkor is a felperest terhelik, ha a biróság a keresetnek helyet ad, azoknak a költségeknek megtérítésében azonban, amelyeket az árvaszéki ügyész nyilvánvaló vétségével okozott, a biróság az árvaszéki ügyészt elmarasztalhatja.

29. § (1) Ha a tárgyalási határnapon az alperes nem jelenik meg, a biróság a megjelent felperes kérelmére az ügyben tárgyal.

(2) Ha a tárgyalási határnapon a felperes nem jelenik meg, vagy a megjelent felperes a per tárgyalását nem kívánja, a biróság a pert végzéssel megszüntnek mondja ki és a felperest az alperes kérelmére a felmerült költségek megfizetésére kötelezi.

(3) A per megszüntetését kimondó végzés - a költségekre vonatkozó rendelkezés kivételével - hatályát veszti, ha a meg nem jelent felperes a végzés kézbesítésétől számított tizenöt napi záros határidő alatt uj tárgyalási határnap kitüzését kéri.

(4) Az a fél, aki a jelen § értelmében uj tárgyalási határnap kitüzését kérte, az uj tárgyalás elmulasztása esetében ilyen kérelemmel nem élhet, mulasztását azonban igazolással orvosolhatja.

(5) A Pp. 439., 440. és 443. §-a, 445. §-ának első bekezdése, valamint 446. §-ának első, második és utolsó bekezdése nem alkalmazható. Egyébként a Pp. 445. §-át a jelen rendelet 23. §-ának megfelelően kell alkalmazni. A Pp. 475. §-a, illetőleg az 1925: VIII. tc. (Ppn.) 15. §-a alkalmazásának nincs helye.

(6) Az igazolás határideje tizenöt nap. Ezt az elmulasztott határnaptól, határidőknél pedig a határidő utolsó napjától kell számítani. Az itélet csak e határidő elteltével emelkedik jogerőre.

30. § (1) Ha a per valamelyik fél halála következtében megszünik, a perköltséget kölcsönösen meg kell szüntetni

(2) Ha a per a fél halála következtében félbeszakad, a meghalt felperes helyébe az jogosult a perbe belépni, aki a meghalt, nemlétében lenne jogosult a T. értelmében a keresetet felperesként meginditani, a meghalt alperes helyébe pedig az jogosult, illetőleg a felperes idézési kérelme (Pp. 405. §) folytán az köteles a perbe belépni, aki ellen a keresetet az eredetileg perbevont fél halála után a T. értelmében meg lehet indítani.

(3) A félbeszakadt eljárás felvételét a felperes halála esetén csak az jogosult kérni, aki a meghalt felperes helyébe az előbbi bekezdés értelmében belépni jogosult. A kérelmet az eljárás félbeszakadását megállapító végzés kézbesitésétől számitott hat hónapi záros határidő alatt lehet előterjeszteni. Ha a jogosult az említett határidő alatt az eljárás felvételét nem kéri, a pert meg kell szüntetni; a perköltségek tekintetében ebben az esetben is az (1) bekezdést kell alkalmazni.

(4) Az alperes halála esetén az eljárás felvételét mind a felperes, mind pedig az kérheti, aki az előbbi bekezdés értelmében a meghalt alperes helyébe a perbe belépni jogosult.

31. § A felek egyességet csak a költségek tekintetében köthetnek. A T. 32. §-ára alapitott másodlagos keresetre ez a rendelkezés nem vonatkozik.

32 §

(1) A perben hozott jogerős ítéletet jogerősségi záradékkal ellátva közölni kell az árvaszékkel, a pernek nem ítélettel történt jogerős befejezéséről pedig az árvaszéket értesíteni kell.

(2) A T. 17. §-a alapján indított perben hozott minden jogerős itéletet jogerősségi záradékkal ellátva közölni kell a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezetővel is. Más perekben csak a keresetnek helytadó jogerős ítéletet kell a gvermek születését nyilvántartó anyakönyvvezetőnek megküldeni.

(3) Ha a gyermek születése külföldi anyakönyvben van bejegyezve, a (2) bekezdés nem alkalmazható. Ilyen esetben - tekintet nélkül arra, hogy a per a T. 17. §-ára vagy egyéb rendelkezésére volt alapítva - a keresetnek helytadó jogerős ítéletet jogerősségi záradékkal ellátva a gyermek születési anyakönyvi kivonatával együtt az Ítélet alapján szükséges anyakönyvi bejegyzésre irányuló intézkedés végett az igazságügyminiszterhez kell felterjeszteni.

33. § (1) A T. 32. §-ára alapitott másodlagos kereseti kérelem tárgyában hozott ítéleti rendelkezés ellen használható fellebbvitel tekintetében az 1930: XXXIV. tc. (Tc.) 24., illetőleg 37. §-ában foglalt korlátozás irányadó; nem alkalmazható azonban ez a korlátozás akkor, ha a fellebvitel az itéletnek az elsődleges kereseti kérelemre vonatkozó rendelkezése ellen is irányul.

(2) A fellebbezési eljárásban az 1930: XXXIV. tc. (Te.) 34. §-ának utolsó bekezdése és a Pp. 512. §-a nem alkalmazható, a Pp. 513. §-ának eseteire megállapított szabályok szerint pedig csak akkor lehet a fellebbezést elintézni, ha azt pergátló kifogás tárgyában hozott itélet ellen adták be, vagy az ítéletnek csak a T. 32. §-ára alapitott keresetre vagy a perköltségre vonatkozó rendelkezése ellen irányul.

(3) A szóbeli tárgyaláson a pert - a T. 32. §-ára alapitott keresetre vonatkozó ítéleti rendelkezés kivételével - a kérelem és ellenkérelem korlátaira való tekintet nélkül kell tárgyalni és eldönteni.

34. § A jelen rendelet 4-32. §-ában és a 33. § (2), (3) bekezdésében foglalt rendelkezések a perujitásra is megfelelően irányadók.

35. § (1) A jelen rendelet 18., 25. és 26. §-ában foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a T. alapján indított azokban a perekben is, amelyek nem esnek a jelen rendelet 3. §-a alá.

(2) A T. 32. §-a alapján indított keresetekről az árvaszéket értesíteni kell; a perben hozott ítéletet - jogerőre emelkedése után - közölni kell az árvaszékkel is.

(3) Az előbbi bekezdésben említett perekben a gyermeknek kiskoru anyja is cselekvőképes.

(4) A jelen rendelet 11. §-át a T. 32. §-a alapján indított perekben is alkalmazni kell.

III.

Ideiglenes intézkedés a tartás kérdésében

36. § A T. 31. §-ának (1), (2), (5) bekezdése és a T. 32. §-a alapján ideiglenes intézkedés iránt előterjesztett kérelmek elintézésére az alábbi 37-46. §-okban foglalt rendelkezések irányadók.

37. § (1) A kérelem tárgyában az a járásbíróság határoz, amelynek területén a folyamodó ellenfele lakik. Ha a folyamodó ellenfele nem belföldön lakik, illetékes az a járásbíróság, amelynek területén a folyamodó ellenfele tartózkodik, belföldi tartózkodási hely hiányában pedig az, amelynek területén a folyamodó ellenfelének vagyona van.

(2) A kérelmet szóval és a folyamodó tartózkodási helyének biróságánál is elő lehet terjeszteni. A szóval előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni. A tartózkodási hely bírósága a jegyzőkönyvet az előbbi bekezdés szerint illetékes járásbirósághoz teszi át.

38. § (1) A biróság a kérelem felől szóbeli tárgyaláson végzéssel határoz. A határozathozatalnak nem akadálya az, hogy a folyamodónak kellően megidézett ellenfele a tárgyaláson nem jelent meg.

(2) Ha a folyamodó ellenfele külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, érdekeinek védelmére a bíróság ügygondnokot rendel ki. Az ügygondnok jogkörére a Pp. 104. §-ának második bekezdése irányadó.

(3) Azokat a ténykörülményeket, amelyekre a folyamodó a kérelmét alapítja, hiteltérdemlően valószinüsiteni kell. A bíróság a határozathozatal előtt szükség esetén tudakozódásokat foganatosíthat, esetleg tanukat is hallgathat ki. Ha a kötelezettség alapja vagy fennállása tekintetében kétség van, az annak eloszlatására alkalmasnak mutatkozó bizonyítás felvételét nemcsak kérelemre, hanem hivatalból is el kell rendelni.

(4) A biróság határozatát a felekkel kihirdetés utján közli. Annak a félnek, aki a tárgyaláson nem jelent meg, a végzést kézbesíteni kell. a határozat közlését azonban ebben az esetben is már a kihirdetéssel megtörténtnek kell tekinteni.

39. § Az atyaság birói megállapítása iránt inditott perben (T. 17. §) a T. 31. §-ának (5) bekezdése alapján ideiglenes intézkedésnek csak annyiban van helye, amennyiben a biróság a T. 31. §-ának (1) bekezdése, illetőleg a T. 32. §-a alapján a tartásdíj tárgyában végrehajtható határozatot nem hozott.

40. § (1) A marasztaló végzésben ki kell mondani, hogy a teljesítési határidőnek naptár szerint megjelölt utolsó napja után a végzés alapján fellebbvitelre tekintet nélkül kielégítési végrehajtás foganatosításának van helye.

(2) Ha a marasztalt fél közszolgálatban vagy magánjogi szolgálati viszonyban áll, a biróság a marasztalt fél beleegyezése esetén az utóbbi illetményeit utalványozó hatóságot, illetőleg a munkáltatót a végzésben felhívja, hogy a marasztalt fél illetményeinek végrehajtás alá vonható részéből minden esedékesség alkalmával tartson vissza annyit, amennyi a folyamodó ugyanaddig esedékessé vált követelésének fedezésére szükséges és a visszatartott összeget a T. 31. §-a (1) bekezdése esetében a járásbíróság részére a postatakarékpénztárnál nyitott bírói letéti számlára utalja át, illetőleg helyezze birói letétbe, egyéb esetekben pedig közvetlenül a folyamodó részére utalványozza, illetőleg fizesse k-i.

41. § (1) Az ügy érdemére vonatkozó végzést azonnal írásba kell foglalni. A folyamodó kérheti, hogy a bírósági iroda a végzésnek a végrehajtáshoz szükséges számú kiadmányát részére azonnal adja ki. A marasztaló végzésben meghatározott teljesítési határidő eltelte után a folyamodó a végzés kiadmányának bemutatása mellett az illetékes bírósági végrehajtónál a végrehajtásnak ingókra (követelésekre), a telekkönyvi hatóságnál ingatlanra és ingatlan haszonélvezetére leendő foganatosítását kérheti.

(2) Az olyan követelés, illetőleg követelésrész tekintetében, amelyre nézve a folyamodó a teljesítési határidő lejártától számított három hónapon belül a végrehajtás foganatosítását nem kérte, a végzés alapján később a végrehajtás foganatosításának helye nincs.

(3) A 40. § értelmében hozott végzés az 1881: LX. törvénycikk és az ezt módosító vagy kiegészítő jogszabályok szempontjából a végrehajtást elrendelő végzésnek is minősül.

(4) Ha a marasztalt fél a fizetési kötelezettségének teljesítését - akár csak egy tartásdíj-részlet tekintetében is - elmulasztja, a 40. § (2) bekezdését a folyamdó kérelmére a marasztalt fél beleegyezésének hiányában is alkalmazni lehet.

(5) A bírói letétből kiutalt összeget a kiutaló végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül kell kiszolgáltatni.

42. § A biróság a 40. § értelmében hozott végzést kérelemre vagy hivatalból is a körülményekhez képest módosíthatja, a jövőre nézve hatályon kivül helyezheti és a végrehajtást azonnali hatállyal felfüggesztheti vagy korlátozhatja.

43. § A 38. és 42. §-ok alapján hozott végzések ellen egyfoku felfolyamodásnak van helye.

44. § (1) Ha a biróság olyan követelés felől, amelynek tárgyában ideiglenes intézkedés történt, ítéletet hoz, az ítéletben az ideiglenes intézkedés fenntartása vagy hatályon kivül helyezése felől is határozni kell.

(2) Ha a jogosult a követelés iránt pert nem inditott, a tartásra kötelezett az ideiglenes intézkedés módosítását vagy hatályon kivül helyezését keresettel is kérheti.

45. § Ha az ideiglenes intézkedés alaptalan volt, a marasztalt fél attól, akinek javára az ideiglenes intézkedés történt, keresettel követelheti az ideiglenes intézkedés alapján teljesített szolgáltatás visszatérítését, továbbá annak az esetleges egyéb kárának megtérítését, amely őt az ideiglenes intézkedés következtében érte.

46. § Ha a biróság másként nem rendelkezik, a T. 31. §-ának (5) bekezdése értelmében hozott végzés a perben hozott ítélet jogerőre emelkedéséig marad hatályban.

IV.

Hagyatéki eljárás

47. § (1) Ha a hagyatéki eljárás során örökösként olyan házasságon kívül született gyermek jelentkezik, akinek atyját sem teljes hatályu elismerő nyilatkozat, sem a T. 17. §-a alapján hozott jogerős bírói itélet nem állapitja meg, a gyermeket a hagyatéki biróság arra utasítja, hogy az atyaság megállapítására irányuló keresetet hatvan nap alatt indítsa meg és ennek megtörténtét további nyolc nap alatt a hagyatéki bíróságnál igazolja. Az 1894: XVI. tc. 87. §-a ebben az esetben is megfelelően irányadó. Ha az örökösként jelentkező gyermek a keresetindítást a kitűzött határidő alatt igazolja, a hagyatéki eljárást a per befejezéséig fel kell függeszteni. A per befejezése után az eljárást - a felfüggesztés hatályon kivül helyezése mellett - a perben hozott jogerős határozat figyelembevételével folytatni kell.

(2) Az előbbi bekezdést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha örökösként a házasságon kívül született gyermek halála után annak ivadéka jelentkezik.

48. § (1) A T. 5. §-ának és 12. §-ának (2) bekezdésében említett bejelentést a hagyatéki eljárásra illetékes bíróságnál szóval vagy írásban lehet megtenni. A szóval tett bejelentésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) Az előbbi bekezdés értelmében készített jegyzőkönyvről a T. 6 §-ának b) pontja, illetőleg 13. §-ának b) pontja alapján indított perben eljáró biróság megkeresésére hivatalos másolatot kell adni.

V.

Vegyes és átmeneti rendelkezések

49. § (1) A T. 10. §-ának (1) bekezdésében említett atyai elismerő nyilatkozatot és az idézett § (1) bekezdésének d) és e) pontja esetében megkívánt hozzájáruló nyilatkozatot, valamint a T. 38. § (2) bekezdésében említett megerősítő nyilatkozatot bármely járásbíróság előtt szóval meg lehet tenni. A nyilatkozót nyilatkozata jelentőségére és következményeire figyelmeztetni kell és ennek megtörténtét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Ugyanegy jegyzőkönyvbe ugyanarra a gyermekre vonatkozó több nyilatkozatot is bele lehet foglalni, de minden nyilatkozatot a nyilatkozóval külön kell aláíratni. A gyermek lakóhelye szerint illetékes árvaszéknek és a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezetőnek a jegyzőkönyv egy-egy hiteles másolatát meg kell küldeni; ha a gyermek még nem született meg, a jegyzőkönyvek hiteles másolatát az árvaszékhez és az anyakönyvvezetőhöz való bemutatás végett az érdekelteknek kell kiadni.

(2) Az előbbi bekezdést megfelelően alkalmazni kell a nyilatkozatoknak közjegyző vagy külképviseleti hatóság előtti megtétele esetében is. A nyilatkozatoknak az anyakönyvvezető és a gyámhatóság előtti megtételére vonatkozó szabályokat a belügyminiszter rendelete állapítja meg.

(3) Az atya állal a hetedik életévét még be nem töltött fiugyermek vallása tekintetében a T. 42. §-a értelmében tett nyilatkozat jegyzőkönyvbe, illetőleg közjegyzői okiratba foglalásánál az 1674/1895. V K. eln. rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 1895. I. 687. lap) kell megfelelően alkalmazni.

50. § (1) A jelen rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell a hatálybalépésekor folyamatban levő azokban a perekben is, amelyeket a korábbi jogszabály értelmében a származás törvényességének megtámadása iránt indítottak, a pert azonban a házasságon kivül születés megállapítására irányulónak kell tekinteni. Ez a rendelkezés nem érinti az ilyen perben a jelen rendelet hatályba lépése előtt végzett s a korábbi jogszabálynak megfelelő perbeli cselekmények joghatályát.

(2) A házasságon kívül született gyermek tartása iránt a jelen rendelet hatálybalépése előtt indított pert a felperes kérelmére fel kell függeszteni, ha a felperes bejelenti, hogy a T. 17. §-a alapján az atyaság megállapítása iránt akar keresetet indítani. A felfüggesztés megszünik, ha a felperes hatvan nap alatt az említett kereset megindítását nem igazolja, vagy ha bármelyik peres fél a T. 17. §-a alapján inditott kereset jogerős elutasítását igazolja. Ha a T. 17. §-a alapján indított perben a bíróság a keresetnek jogerősen helyet ad, vagy a T. 32. §-ára alapított vagylagos keresetet is jogerősen elutasítja, avagy a gyermek atyasága teljes hatályu elismeréssel megállapítást nyer, a pert bármelyik fél kérelmére meg kell szüntetni.

51. § A T. 39. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a törvényesitési eljárást a T. hatálybalépésekor folyamatban levőnek akkor lehet tekinteni, ha a kérelmét a T. hatálybalépése előtt az illetékes hatóságnál előterjesztették.

52. § A házasságon kivül született gyermek atyai elismerésének megállapításáról szóló 377/1922. ME sz. rendeletet (Magyarországi Rendeletek Tára 1. lap; Igazságügyi Közlöny 105. lap) csak a T. hatálybalépése előtt kötött utólagos házasságokkal kapcsolatban lehet alkalmazni.

53. § A jelen rendelet 37-45 §-ait a 3.982/1916. ME rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 1591. lap; Igazságügyi Közlöny 496. lap) 1. §-a alapján a tartásra jogosult családtag kérelmére megindított birói eljárás során is alkalmazni kell.

54. § A Pp. XII. címe (696-701. §), a házasságon kivül született gyermek tartása iránt folyamatba tett perek megindításának az árvaszékkel való közléséről szóló 3838/1908. IM rendelet (Igazságügyi Közlöny 151. lap), továbbá az eltartásra jogosult családtagok és a házasságon kivül született gyermekek fokozottabb magánjogi védelméről szóló 3982/1916. ME rendelet 2-9. §-ai, valamint a házassági perekkel és a személyi állapotra vonatkozó egyéb birósági ügyekkel kapcsolatos egyes birósági és ügyészségi tennivalókról szóló 10000/1935. IM rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 820. lap; Igazságügyi Közlöny 147. lap) 4. §-ának a gyermek leszármazásának, megállapítása tárgyában hozott birói itéletek közlésére vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.

VI.

A rendelet hatálybalépése

55. § A jelen rendelet az 1947. évi június hó 1. napján lép hatályba.

Budapest, 1947. évi május hó 19-én.

Dr. Ries István s. k.,

igazságügyminiszter