323600/1947. (VIII. 17.) BM rendelet

a városok és községek csendjének biztosítása tárgyában

A városok és községek csendjének lehető biztosítása tárgyában - a kifejezetten hatályon kívül nem helyezett, ezidőszerint fennálló törvényes rendelkezések érintetlenül hagyásával - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a következőket rendelem:

1. § (1) Városok és községek lakott területén lévő nyilvános helyen és általában minden olyan helyen, amely a közönség által megközelíthető (közterületen, nyilvános előadásra szolgáló helyiségben, nyilvános étkező- és szórakozóhelyiségben, személyszállító járművön, középületek, bérházak folyosóin, lépcsőházaiban és udvarán, továbbá magánházak udvarán, stb.) a nyugalomra zavarólag ható és kellő gondossággal elkerülhető zajt okozni tilos.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalomba ütközik különösen a városok és községek lakott területén lévő nyilvános helyen:

a) hangos reklámkészüléknek engedély nélküli használata, nyitott ajtó vagy ablak mellett köznyugalmat háborító módon rádiózás, zenélés, éneklés;

b) jégnek, szénnek törése, továbbá fának rendőrhatósági engedély nélküli fűrészelése vagy aprítása;

c) árucikkeknek és sajtótermékeknek versengő ordítással kínálása;

d) fel- és lerakodásnál a rakomány elkerülhető zajjal dobálása;

e) teherrakománynak (ládák, vasrudak, tejeskannák, tüzelőanyag, stb.) megerősítéssel elkerülhető zajt okozó módon szállítása;

f) lármával járó ipari tevékenység folytatása;

g) az úttestnek járómű-, vagy gyalogos forgalomra rendelt részén lármás játék űzése (labdarúgás, görkorcsolyázás, stb.);

h) vasúti járművek közlekedésénél a vasúti jelzési utasításban megállapított jelzéseken kivül, valamint a közúti járóművek közlekedésénél - veszély esetét kivéve - hosszantartó hangjelzés (tülkölés, csengetés, sípolás, fülsértő szirénabugás, stb.);

i) a jogszabályokban meghatározott esetek kivételével éles sip- vagy füttyjelzés;

j) igavonóállatoknak hangos kurjongatással való biztatása, nyikorgó kerék és fékberendezéssel közlekedés;

k) általában akár emberi hanggal, akár hangszerrel vagy más eszközzel történő, a közcsendet és köznyugalmat bármilyen módon zavaró lárma okozása.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalomba ütközik, továbbá este 10 óra és reggel 7 óra közötti időben a városok és községek lakolt területén lévő nyilvános helyen:

a) rendőrhatósági engedély nélkül zajos munkák végzése, zajjal járó rakodás és szállítás;

b) nyilvános jégpályákon zenélés, továbbá hangos rádió, vagy gramofon-előadás, kivéve, ha a jégpálya környékén 500 méter körzetben lakott terület nincs;

c) zajos tekejáték, kivéve, ha a tekepálya környékén 500 méter körzetben lakott terület nincs;

d) járóművek ajtajának csapkodása és a járóművezetők egymással vagy a közönséggel lármás társalgása.

2. § (1) Városok és község lakott területén zajos munka este 10 órától reggel 7 óráig terjedő időben csak elkerülhetetlen szükség esetén végezhető. Ilyen eseteket - a munka megkezdése előtt - városokban vagy olyan községekben, amelyekben az államrendőrségnek hatósága vagy szerve van, ennél a hatóságnál vagy szervnél, egyéb helyeken pedig a községi elöljáróságnak kell bejelenteni.

3. § (1) Városok területén lévő gyárakban és ipartelepeken, - veszély esetét kivéve - kürttel vagy szirénabugással jelzéseket adni tilos.

4. § (1) Törvényhatósági jogu városokban az I. foku rendőrhatóság vezetője által megállapítandó belső lakott területen lévő gyárban, ipartelepen, üzemben, stb. a környék csendjére zavarólag ható tartós jellegü, zajos munkát végezni csak akkor szabad, ha a munka szükségességét és a munkával járó zaj elkerülhetetlen voltát az illetékes iparhatóság igazolja és az iparhatóság igazolását az illetékes I. fokú rendőrhatóság láttamozza.

(2) Törvényhatósági jogu városoknak az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó lakott területén, valamint egyéb városok lakott területén lévő gyárban, ipartelepen, üzemben, stb. este 10 óra és reggel 7 óra közötti időben a környék nyugalmára zavarólag ható zajos munkát végezni csak akkor szabad, ha az éjjeli munka közérdekű szükségességét és a munkával járó zaj elkerülhetetlen voltát az illetékes iparhatóság igazolja és az igazolást az illetékes I. foku rendőrhatóság láttamozza.

5. § (1) A köznyugalmat és közcsendet zavaró lárma okozására alkalmas tárgyat (cégtáblát, tetőcsatornát, horganyfedéllemezt, stb.) az ingatlanon vagy annak tartozékán oly módon kell megerősíteni, illetve megrögzíteni, hogy az zajt ne okozhasson; a szóbanlévő tárgyat állandóan ilyen állapotban kell tartani.

6. § (1) A Dunának az ujpesti vasuti hidtól a kelenföldi összekötő vasuti hidig terjedő szakaszán tartózkodó (közlekedő vagy horgonyzó) uszóművön, (hajón, motoros kishajón, uszómunkagépen, tutajon, stb.) - a kényszerű szükség cselét kivéve - a közönség nyugalmát zavaró bármilyen zajt okozni tilos.

(2) A Dunának az (1) bekezdésben említett szakaszán hatásos hangtompító készülék nélkül, illetve annak kikapcsolásával, - a hatóságilag engedélyezett verseny esetét kivéve, - motoros kishajóval közlekedni tilos.

(3) A (2) bekezdésben körülirt tilalom alól az illetékes hatóság által engedélyezett versenyt, megelőző gyakorlás céljából az illetékes révkapitányság a szükséges feltételek megállapítása mellett, esetről esetre felmentést adhat. A felmentésről az államrendőrség budapesti főkapitányságának vezetőjét értesíteni kell.

7. § (1) Törvényhatósági jogu, valamint megyei város területén lévő magánépületben bármily módon oly mérvű tartós jellegű zajt okozni, amely a szomszéd lakásokban tartózkodókat nyugalmukban vagy munkájukban zavarná - nem szabad.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott városokban lévő magánépületekben este 10 órától reggel 7 óráig terjedő időben rendezett házimulatságok alkalmával keletkezett zaj sem lépheti tul az (1) bekezdésben foglalt korlátozást.

8. § (1) A jelen rendeletben foglalt tilalom megszegése miatt nyugalmában háboritott személy - az esetleges zaklatások lehető elkerülése érdekében - az államrendőrség védelmét általában csak akkor igényelheti, ha panaszát megelőzően a házmegbízott vagy házfelügyelő vagy házkezelő vagy két tanu jelenlétében a tilalom megszegőjét, illetőleg a tilalom megszegéséért felelős személyt figyelmezteti, hogy a nyugalmát vagy munkáját zavaró zaj okozását a megkívánt mértékben csökkentse, illetőleg hagyja abba.

(2) Az (1) bekezdésben körülirt figyelmeztetés megtörténtét, továbbá a tanuk nevét és lakáscímét, illetőleg a figyelmeztetés elmaradásának okát az államrendőrséghez intézett írásbeli feljelentés esetén a feljelentésben mindig elő kell adni, illetve meg kell jelölni.

9. § (1) A családfők, gyámok és felügyelők kötelesek gondoskodni arról, hogy felügyeletük alatt álló gyermekek e rendelet rendelkezéseit és tilalmait betartsák.

10. § (1) A közuti forgalomban a csend és nyugalom biztosítását is célozó 250000/1929. BM és az ezt módosító és kiegészítő alább felsorolt rendeletekben foglaltak a jelen rendeletet kiegészítik:

a) a gépjárművezetőnek városokban a kézikürtön kivül csak a kézikürt hangjánál nem erősebb (tompított) hangu villanykürttel szabad hangjelzést adnia (179.800/1935. BM rendelet 1. §);

b) városokban a rendőrhatóság részéről megállapított főutvonalakon (250000/1929. BM rendelet 27. §-a) - közvetlen veszély esetét kivéve - gépjárművezetőknek hangjelzést

használni tilos. Ezt a tilalmat a rendőrhatóság - amennyiben azt a helyi viszonyok indokolják, - főutvonalakon kivül más utvonalakra is kiterjesztheti 73.000/1940. BM sz. rendelet 1. §-a).

Az a) és b) pontokban felsorolt rendelkezések a 250000/1929. BM rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében és 58. §-a (1) bekezdésének g) pontjában felsorolt gépjárművekre és a közhasználatu gépjárművállalatok rendszeres vagy idegenforgalmi járatot lebonyolító autobuszaira (179800/1935. BM rendelet 2. §-a) nem vonatkoznak (179100/1935. BM rendelet 2. § (2) bekezdés);

c) lakott területen éjjel 10 órától reggel 7 óráig (180600/1936. BM rendelet) kürtjelzést egyáltalán tilos használni (179100/1935. BM rendelet 3. §-a).

Ez a rendelkezés a szolgálatban lévő mentő és tüzoltógépjárművekre nem vonatkozik (179800/1935. BM rendelet 3. §-a);

d) gépjárművel az elkerülhetetlenül szükségesnél nagyobb zajt okozni, továbbá lakott területen a robbanómotorral hajtott gépjárműből az égési termékeket hatásos és ki nem kapcsolható hangtompító kikerülésével a szabadba bocsátani, végül a motort nagy fordulatszámmal üresen huzamosabb ideig járatni (turáztatás) tilos (250000/1929. BM sz. rendelet 87. § (2) bek.).

11. § (1) Amennyiben a cselekmény sulyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással büntetendő az:

1. aki a jelen rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint (2) bekezdésében a)-k) pontjaiban és (3) bekezdésének a)-d) pontjaiban előirt rendőri rendelkezések vagy tilalmak megszegésével zajt okoz;

2. aki a 2. §-ban foglalt rendelkezés ellenére városok vagy községek lakott területén éjjeli zajos munkát előzetes bejelentés nélkül végez;

3. a gyár, ipartelep, üzem, stb. felelős vezetője, aki a 3. §-ban foglalt tilalom betartásáról nem gondoskodik;

4. a gyár, ipartelep, üzem, stb. felelős vezetője, aki a 4. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére Budapest székesfőváros és törvényhatósági jogu város belterületén a környék csendjére zavarólag ható tartós jellegű zajos munkát, valamint az ilyen városok külterületén, nemkülönben egyéb városok lakott területén éjjeli időben a környék nyugalmára zavarólag ható tartós jellegű zajos munkát az illetékes iparhatóság igazolása és az I. foku rendőrhatóság láttamozása nélkül végeztet;

5. aki az 5. §-ban foglalt rendelkezés ellenére a köznyugalmat és közcsendet zavaró lárma okozására alkalmas tárgyat kellő módon meg nem erősiti, illetve azt állandóan ilyen állapotban nem tartja;

6. aki mint az uszómű parancsnoka a 6. § (1) bekezdésében foglalt tilalom ellenére - kényszerű szükség esetét kivéve - a közönség nyugalmát zavaró bármilyen zajt okoz, illetve az idézett szakasz (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére hangtompító készülékkel el nem látott, vagy annak kikapcsolásával működő motoros kishajóval közlekedik;

7. aki a 7. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a szomszéd lakásokban tartózkodó személyek nyugalmát vagy munkáját zavarja;

8. az a családfő, gyám vagy felügyelő, aki a felügyelete alatt álló gyermekek felett az e rendelet rendelkezéseivel és tilalmaival kapcsolatban a megkivánható gondosságot elmulasztja.

9. A 10. §-ban felsorolt rendelkezések megszegőivel szemben a 250000/1929. BM rendelet 119. §-át kell alkalmazni.

10. A pénzbüntetés kiszabása tekintetében az 1928: X. tc. és a 8960/1946. ME rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A kihágás miatt az eljárás az államrendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik.

Harmadfokon a belügyminiszter dönt

12. § Ez a rendelet a kihirdetésének napját követő nyolcadik napon lép hatályba.

Hatálybalépésével a 180210/1935. BM rendelet érvényét veszti.

Budapest, 1947. évi augusztus hó 14-én.

A miniszter helyett:

Dr. Szebenyi Endre s. k.

államtitkár