34400/1947. (IX. 13.) FM rendelet

a baromfikeltetőgépek tartásának és használatának szabályozása tárgyában

Az okszerű állattenyésztés biztosítása tárgyában kiadott 70/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 5. szám; a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

A baromfikeltetőgépek bejelentése és nyilvántartása

1. § (1) Minden baromfikeltetőgép (a továbbiakban: keltetőgép) tulajdonosa (birtokosa) köteles a területileg illetékes vármegyei (városi) gazdasági felügyelőségnek tizennégy napon belül írásban bejelenteni:

a) a jelen rendelet hatálybalépése napján tulajdonában (birtokában) lévő keltetőgépet;

b) a jelen rendelet hatálybalépése után gyártás, vagy más úton tulajdonába (birtokába) kerülő keltetőgépet, valamint a keltetőgép tulajdonosának (birtokosának) személyében, és a keltetőgép használatában, vagy üzemképes állapotában beálló bármely változást.

(2) Az előbbi bekezdésben említett bejelentési határidőt az a) pont alatti esetben a jelen rendelet hatálybalépésétől, a b) pont alatti esetben pedig a keltetőgép elkészítésétől, vagy megszerzésétől, illetőleg az ott említett változás bekövetkeztének időpontjától kell számítani.

2. § A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a keltetőgép tulajdonosának (birtokosának) nevét, állandó foglalkozását és lakóhelyét;

b) a keltetőgépek darabszámát és azok tárolási helyének megjelölését;

c) minden egyes keltetőgépnek gyártmány és teljesítőképesség szerinti megjelölését;

d) az egyes keltetőgépekhez szükséges üzemanyag megnevezését a fogyasztás mértékének feltüntetésével;

e) a keltetőgépek üzemi állapotának ismertetését;

f) a keltetőgépek hasznosításának módját [4. § (2) bekezdés];

g) az üzemképes keltetőgépeknek utolsó évi teljesítményét;

h) az üzemképes vagy kisebb javítással üzemképessé tehető, de használatban nem lévő keltetőgép üzemen kívül helyezésének, illetőleg tartásának okát.

3. § A gazdasági felügyelőség az 1. és 2. § értelmében hozzá érkezett bejelentések adatait nyilvántartásba veszi, majd a bejelentéseket további eljárás (10-11. §-ok) és azok megőrzése végett a keltetőgép tárolási helye szerint illetékes vármegyei (városi) állattenyésztő egyesületnek megküldi.

A baromfikeltetőgépek használatának szabályozása

4. § (1) Minden négyszáznál több darab tojás keltetésére berendezett keltetőgép tulajdonosa (birtokosa) köteles gépét a rendeltetésének megfelelő célra hasznosítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keltetőgépet a tulajdonos (birtokos) az alábbiak szerint hasznosíthatja:

a) a gépet kizárólag saját szükségletének kielégítését szolgáló keltetés, vagy saját szükségletének kielégítésén felül - kivételesen - mások részére is szolgáló keltetés, vagy végül mások részére rendszeres bérkeltetés céljából saját maga üzemben tartja;

b) saját vagy bérüzemű keltetés céljára bérbeadja.

(3) A keltetőgép elidegenítése esetében az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések az új tulajdonosra is irányadók.

5. § Minden keltetőgép üzembentartója köteles a keltetés céljából gépbe rakott tojásokat a keltetés ideje alatt kétszer lámpázni. Az első lámpázást a hetedik, vagy nyolcadik napon, a második lámpázást pedig a tizennegyedik és a tizenhetedik napok között kell végezni.

6. § (1) Minden olyan bérkeltető, valamint általában minden olyan tojáskeltető üzemben, amely harmadik személyek részére is keltet és a lámpázás után kiselejtezett tojást forgalomba hozza, köteles a gépbe rakott, valamint a gépből kikerülő tojást erre a célra készített tojásbélyegzőkkel az alábbiak szerint megjelölni.

(2) A gépbe rakott minden tojásra rá kell vezetni az üzemi napló megfelelő tételszámát.

(3) Az első lámpázás alkalmával terméketlennek (csíramentesnek) talált és ezért kivett tojást "Ipari tojás" feliratú bélyegzővel kell feltűnően megjelölni.

(4) Az első lámpázás alkalmával elhalt csírát, tartalmazó tojást, valamint a második lámpázás alkalmával kivált (kiselejtezett) tojást 10 percig tarló főzés után "Takarmányozásra" feliratú bélyegzővel kell feltűnően megjelölni.

(5) A bélyegzésnél csak olyan festéket szabad használni, amely a tojáshéjjon át nem üt és az egészségre ártalmatlan.

(6) A lámpázások eredményeként a gépből kikerült tojásokat az előző bekezdésekben foglalt rendelkezéseknek megfelelő bélyegzés nélkül forgalomba hozni tilos.

7. § Bérkeltető, valamint általában harmadik személyek részére is keltető üzem keltetőgépében - egyelőre a lehetőséghez képest, az 1947. évi december hó 31. napja után pedig kizárólag - csak olyan tenyésztojást szabad keltetni, amely tenyésztési és állategészségügyi szempontból hivatalosan ellenőrzött, lábgyűrűzött, baromfitifusz szempontjából vérvizsgált és a vizsgálat során ilyen betegségtől mentesnek bizonyult baromfiállományhoz tartozó tojótól származik.

8. § (1) A bérkeltető, valamint általában harmadik személyek részére is keltető üzemek keltető-gépét minden kelés után 1%-os formalinnal fertőtleníteni kell.

(2) Az előbbi bekezdésben meghatározott üzemekben a csirkék férőhelyét azok eltávolítása után gondosan ki kelt tisztítani és 2%-os forró lúggal kell fertőtleníteni.

9. § (1) Minden keltetőgép tulajdonosa (birtokosa) üzemi naplót köteles vezetni.

(2) Az üzemi naplóba be kell jegyezni:

a) a gépbe rakott tojások darabszámát, tulajdonosának és termelőjének nevét és lakhelyét, továbbá a berakás idejét;

b) az első lámpázás idejét és eredményét, külön-külön feltüntetve a terméketlen (csíramentes) és az elhalt csirát tartalmazó tojások darabszámát;

c) a második lámpázás idejét és eredményét, feltüntetve a kivált (kiselejtezett) tojások darabszámát;

d) a keltetés eredményét, és a befulladások számát.

A baromfikeltetőgépek tartásának és használatának ellenőrzése

10. § (1) A keltetőgépek tartásának és használatának, illetőleg a keltetőgépek működésének és általában a jelen rendeletben foglalt rendelkezések végrehajtásának ellenőrzését a területileg illetékes vármegyei gazdasági felügyelőség, valamint állattenyésztő és törzskönyvelő szervezetek, állategészségügyi szempontból pedig az illetékes járási (városi) állami állatorvosok végzik.

(2) Az ellenőrző szerv, vagy annak kiküldött szaktisztviselője a bejelentett, vagy más úton tudomására jutó keltetőgépeket és azok működését minden hivatalos út alkalmával megszemlélni és az ellenőrzés megtörténtét a 8. § értelmében vezetett üzemi naplóba az esetleges észrevételekkel együtt bejegyezni köteles.

(3) A gazdasági felügyelőség a keltetőgép tulajdonosának (birtokosának) kérelmére - indokolt esetben - az ellenőrző szerv javaslatához képest meghatározott, - de legfeljebb harminc napig terjedő - időre a keltetőgép üzembehelyezésére haladékot, illetőleg már üzembentartott keltetőgépnél üzemi szünetet engedélyezhet.

(4) A haladék, illetőleg az üzemi szünet kezdő és befejező időpontját feltüntető, írásban kiállított engedélyt az üzemi naplóhoz kell csatolni.

11. § (1) Ha az ellenőrző szerv az ellenőrzés alkalmával azt állapítja meg, hogy a keltetőgép tulajdonosa (birtokosa) a jelen rendeletben a gép hasznosítására vonatkozóan előirt, vagy egyéb kötelezettségének nem vagy nem teljes mértékben tesz eleget, köteles a megállapított mulasztásról a Baromfi- és Egyéb Kisállattenyésztők Országos Egyesületét (Budapest, V., Báthory-utca 7.) azonnal értesíteni.

(2) Az értesítésben közölni kell az elkövetett mulasztást, valamint - ha a gép üzemen kívül áll, - a 2. §-ban említett adatokat is.

(3) Ha a mulasztást nem a gazdasági felügyelőség észlelte, az értesítés másolatát meg kell küldeni a gazdasági felügyelőségnek is.

(4) A mulasztást a gazdasági felügyelőség köteles az általa vezetett nyilvántartásba (3. §) bejegyezni.

(5) A Baromfi- és Egyéb Kisállattenyésztők Országos Egyesülete a tudomására jutott mulasztást, valamint a keltetőgép üzembehelyezésének és üzembentartásának szükséges voltát mérlegeli és annak eredményéhez képest vagy a kihágási eljárás megindítása, vagy pedig a keltetőgépnek a R. 1. §-ának (1) bekezdése alapján térítés ellenében, ideiglenes használatra való igénybevétele iránt a földmivelésügyi miniszternek részletesen megokolt javaslatot tesz.

(6) A kihágási eljárás megindítása, vagy az üzemen kívül álló keltetőgépnek ideiglenes használatra való igénybevétele, a térítés megállapítása, valamint az igénybevett gép üzembehelyezése és üzembentartása tárgyában a földmívelésügyi miniszter esetenként határoz.

Büntető és vegyes rendelkezések

12. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, a R. 3. §-a értelmében kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki

a) az 1. §-ban megszabott bejelentési kötelezettségének nem, vagy nem az előirt időben és módon, vagy nem a 2. §-ban meghatározott tartalommal, vagy a valóságnak meg nem felelően tesz eleget;

b) keltetőgépét a 4. § rendelkezései ellenére nem a rendeltelésének megfelelő célra, vagy nem az ott meghatározott módokon hasznosítja;

c) az 5. § rendelkezése ellenére a kellető gépbe rakott tojások lámpázását elmulasztja;

d) a keltetőgépekből kikerült tojást a 6. § rendelkezései ellenére bélyegzés nélkül, vagy nem megfelelő feliratú bélyegzéssel hozza forgalomba, vagy a bélyegzésnél olyan festéket használ, amely a tojáshéjjon átüt és az egészségre ártalmas;

e) a 7. §-ban foglalt rendelkezések megszegésével bérkeltető, valamint általában harmadik személyek részére is keltető üzem keltetőgépében tenyésztési célokra nem alkalmas tojást keltet;

f) a 8. § (1) és (2) bekezdésében előirt fertőtlenítést elmulasztja;

g) a 9. § rendelkezése ellenére üzemi naplót nem vezet, vagy azt hiányosan vezeti, vagy abba a valóságnak meg nem felelő adatokat jegyez be;

h) a keltetőgépnek a 11. § alapján történő ideiglenes igénybevételét bármilyen módon meghiusítja.

(2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928. X, törvénycikk rendelkezéseit a 8960/1946. ME (Magyar Közlöny, 173. szám) rendeletben foglalt módosításokkal kell alkalmazni.

(3) Azt a baromfi keltetőgépet, amelyre nézve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kihágást ismételten elkövették, el kell kobozni.

(4) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóság, mint rendőri büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek az 1929. XXX. fc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a földmivelésügyi minisztert kell tekinteni.

13. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1947. évi szeptember hó 11-én.

Dr. Bárányos Károly s. k.,

földmivelésügyi miniszter