4240/1947. (IV. 12.) ME rendelet

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének kormánya között Magyar-Szovjet Bauxit Alumínium Társaságok létesítése tárgyában 1946. évi április hó 8. napján létrejött Egyezménnyel kapcsolatos adó- és illetékmentességről

A minisztérium az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és az 1947: VIII. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének Kormánya között létrejött egyezmény alapján vegyes szovjet-magyar részvénytársasággá átalakult Aluminiumérc Bánya és Ipar R. T., továbbá a Viktória Vegyészeti Művek R. T., a Tapolcai Bánya és Ipar R. T., a Magyar Bauxitbánya R. T., végül a Dunavölgyi Timföldipar R. T. az egyezmény hatálybalépése napjától, 1946. évi április hó 8. napjától számított 15 évig terjedő időre, az alábbi adó- és illetékkedvezményben részesülnek:

1. teljes mentesség a társulati adó alól, az utalapot, illetőleg Budapesten a Fővárosi Közmunkák Tanácsát megillető részesedés kivételével és a vagyonadó (társulati vagyonadó) alól,

2. teljes illetékmentesség:

a) A gyári üzemek céljait szolgáló ingatlanok megszerzése esetében az állami és községi ingatlan vagyonátruházási illeték, bérbevétele esetében pedig a bérleti szerződési illették alól, ez a mentesség kiterjed az ingatlanokkal az illetéktörvény szerint egyenlő elbánás alá eső gépek és szerelvények megszerzésére is; ennek a pontnak az alkalmazásában a gyári üzemek céljait szolgálónak kel! tekinteni az üzemmel arányos nagyságú iroda-és raktárépületeket, továbbá azokat az üzemmel arányos nagyságú ingatlanokat is, amelyek kizárólag a vállalat alkalmazottainak lakásul vagy társadalmi, művelődési vagy jóléti intézményül szolgálnak;

b) a gyári üzemmel kapcsolatos munkáslakások után esetleg kivetendő illetékegyenérték tekintetében;

c) a társaság alakulása vagy átalakulása, vagy pedig más kereskedelmi társasággal egyesülése estében;

aa) a gyári üzembe fektetett társasági tőke (a gyári üzembe fektetett alaptőke és felpénzből származott tartaléktőke) erejéig a társasági alapszerződésnek, valamint a társasági alapszerződést a társasági tőke szaporítása céljából módosító szerződéseknek (társasági szerződési, részvénykibocsátási) illetéke alól;

bb) a részvénytársasági alapszerződést a társasági tőke szaporítása nélkül módosító szerződések után az 1920: XXIV. tc. 14. §-ának 5. pontja és az azt kiegészítő és módosító rendelkezések értelmében járó részvénykibocsátási illeték alól;

cc) a gyári üzemnek szolgáló ingatlan vagyonbetétnek a társaságba való bevitele után járó állami és községi ingatlanvagyonátruházási illeték alól; ez a mentesség kiterjed az ingatlanokkal az illetéktörvény szerint egyenlő elbánás alá eső gépek és szerelvények bevitelére is; a gyári üzemek céljait szolgálónak kell tekinteni az üzemmel arányos nagyságú iroda-és raktárépületeket, továbbá azokat az üzemmel arányos nagyságú ingatlanokat is, amelyek kizárólag a vállalat alkalmazottainak lakásul, vagy társadalmi művelődési vagy jóléli intézményül szolgálnak;

dd) a gyári üzem céljára a részkötvények utján felvett kölcsönök kötelezvényi és telekkönyvi bejegyzési illetéke alól.

2. § (1) Illetékmentesek:

az 1. §-ban említett cégeknek vegyes, Magyar-Szovjet részvénytársaságokká átalakulásával kapcsolatos

a) értékkiegészítés fejében teljesített pénz, értékpapír és más ingó vagy ingatlan dolog átruházása, illetőleg az átruházásról kiállított okirat a vagyonátruházási és okirati illeték, illetve értékpapirforgalmi adó alól;

b) részvénytőke felemelés vagy leszállítás, illetőleg részvénykicserélés után a részvénykibocsátási, illetőleg részvénykicserélési illeték alól;

c) részvénytőke felemelés során a társaságokba bevitt ingó vagy ingatlan természetbeni betét apport) az okirati, illetőleg vagyonátruházási illeték, alól;

d) a b)-c) pontokkal kapcsolatban szükséges cégbírósági bejegyzésre irányuló beadványok a törvénykezési illeték alól.

(2) Az említett részvénytársaságok átalakulásával kapcsolatban vagyonbetétként bevitt ingók (apport), valamint a gyártással forgalombahozatallal kapcsolatos kizárólagos jogosítványok, szabadalmak átruházása mentes az általános forgalmi adó alól.

3. § A jelen rendelet hatálybalépésével a 9070/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 1946. évi 185. szám) rendelkezései hatályukat vesztik.

4. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; rendelkezéseit visszahatólag 1946. évi április hó 8. napjától kell alkalmazni.

5. § A jelen rendeletet a pénzügyminiszter hajtja végre.

Budapest, 1947. évi április hó 10-én.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök