Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

5247/1947. (XII. 4.) PM rendelet

a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó, részvénytársasági alakban működő pénzintézetek magyar tulajdonban levő részvényeinek letétbehelyezése tárgyában

Az 1947. évi XXX. tc. (az alábbiakban T.) 15. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § (1) A T. 9. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján letétbehelyezett részvényről (ideiglenes részvényutalványról) és a megsemmisítést kimondó bírói határozatról a Pénzintézeti Központ, vagy a Pénzintézeti Központ által erre kijelölt, a jelen rendelet mellékletében felsorolt pénzintézet a részvény (ideiglenes részvényutalvány) érvényességének, illetve a megsemmisítést kimondó bírói határozat jogerős voltának vizsgálata nélkül a letétbehelyezőnek a részvény (ideiglenes részvényutalvány) egyedi megjelölését is magában foglaló elismervényt szolgáltat ki. Az elismervény illetékmentes; kiszolgáltatásáért díj, vagy költség nem jár.

(2) A magyar állampolgár vagy Magyarországon székhellyel bíró jogi személy tulajdonában lévő, de a T. hatálybalépése idejében külföldön őrzött és állami tulajdonba kerülő részvényt (ideiglenes részvényutalványt, bírói megsemmisítést kimondó határozatot) a T. 9. §-ának (1) bekezdésében megjelölt határidő alatt a Pénzintézeti Központnál, vagy a Pénzintézeti Központ részére valamelyik magyar külképviseleti hatóságnál kell letétbehelyezni. Ha a Pénzintézeti Központ részére való letétbehelyezés valamelyik magyar külképviseleti hatóság útján történik, erről a letevő a Pénzintézeti Központot a részvény (ideiglenes részvényutalvány) egyedi megjelöléséhez szükséges adatok (a kibocsátó, a névérték, a folyó-, illetőleg sorszám, stb.) feltüntetése mellett egyidejűleg írásban értesíteni köteles. A külképviseleti hatóság a részvény (ideiglenes részvényutalvány, bírói megsemmisítést kimondó határozat) átvételét és annak a Pénzintézeti Központhoz történő továbbítását díjmentesen teljesíti.

(3) A Pénzintézeti Központ tagintézetei valamelyikének birtokában, vagy őrizetében álló és a T. 1. §-a értelmében az államkincstár tulajdonába átment, illetve a T. 3. §-ának (1) bekezdése alá eső részvény (ideiglenes részvényutalvány) a jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve zároltatik és a Pénzintézeti Központ engedélye nélkül nem adható ki. Az ilyen részvény (ideiglenes részvényutalvány) tekintetében a T. 9. §-ának (1) bekezdésében előírt letétbehelyezés megtörténtnek tekintendő, ha az említett pénzintézet a letétbehelyezési határidőn belül a részvényt (ideiglenes részvényutalványt) a Pénzintézeti Központnak "a magyar államkincstár tulajdonába átment részvények" elnevezésű letétébe áthelyezi és erről a Pénzintézeti Központot egyidejűleg írásban értesíti.

2. § (1) Ha a Magyar Nemzeti Bank, vagy a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó pénzintézet által kibocsátott részvény (ideiglenes részvényutalvány) őrzőjének kétsége van aziránt, hogy a részvény (ideiglenes részvényutalvány) tulajdonos a T. hatálybalépésének napján magyar állampolgár, vagy Magyarországon székhellyel bíró jogi személy volt-e, a részvényt (ideiglenes részvényutalványt) ennek a körülménynek egyidejű feltűntetése mellett ugyancsak letétbehelyezni köteles. Ezt a rendelkezést a T. 11. §-ában foglaltak tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdés esetében a letétbehelyezésre kötelezett azt, akinek javára a részvényt (ideiglenes részvényutalványt) őrzi, a letétbehelyezésről egyidejűleg ajánlott levélben értesíteni tartozik.

(3) Az (1) bekezdés értelmében letétbehelyezett részvény (ideiglenes részvényutalvány) alapján, a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott részvény (ideiglenesen részvényutalvány) tekintetében a T. hatálybalépésének napjától számított, a T. 3. §-ának (1) bekezdésében megjelölt pénzintézetek által kibocsátott részvény (ideiglenes részvényutalvány) tekintetében pedig a T. 3. §-ának (2) bekezdése szerint kibocsátandó kormányrendeletben az államkincstári tulajdonbavétel időpontjául megjelölt naptól számított három hónap elteltével mindaddig, amíg a részvény (ideiglenes részvényutalvány) tulajdonosa a pénzügyminiszter előtt nem igazolja, hogy a részvény (ideiglenes részvényutalvány) nem esik a T. hatálya alá, az összes részvényesi jogokat az államkincstár gyakorolja.

(4) A jelen §-ban foglalt rendelkezéseket a részvény (ideiglenes részvényutalvány) megsemmisítését kimondó bírói határozat tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

3. § (1) Az államkincstár tulajdonába kerülő részvényt a még esedékessé nem vált osztalékszelvényekkel együtt kell letétbehelyezni.

(2) A letétbehelyezési kötelezettség alá eső az az osztalékszelvény, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott letétbehelyezési kötelezettséget nem teljesítették, hatályát veszti és helyette a T. 5. §-ának (1) bekezdésében megjelölt intézőbizottság felhívására a kibocsátó új osztalékszelvényt tartozik kiállítani és az államkincstár tulajdonába átadni.

4. § (1) Ha a megsemmisítést kimondó bírói határozat alapján a kibocsátó az új részvényt (ideiglenes részvényutalványt) már kiállította, a T. 9. §-ának (1) bekezdésében előirt letételi kötelezettséget az új részvény (ideiglenes részvényutalvány)] letétbehelyezésével kell teljesíteni. Abban az esetben, ha a letétbehelyezésre kötelezett új részvény (ideiglenes részvényutalvány) kibocsátásának hiányában a T. 9. §-ának (1) bekezdésében előírt kötelezettségének a megsemmisítést kimondó bírói határozat letétbehelyezése útján tesz eleget, a kibocsátó a részvényt (ideiglenes részvényutalványt) nem a megsemmisítést kérelmezőnek, hanem a Pénzintézeti Központnak köteles kiszolgáltatni.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően letétbehelyezett megsemmisítést kimondó bírói határozat a Magyar Nemzeti Bank, vagy a T. 3. §-ának (1) bekezdésében megjelölt pénzintézetek valamelyike által kibocsátott oly részvény (ideiglenes részvényutalvány) tekintetében is tartalmaz rendelkezést, amely nem esik a T. hatálya alá, ezt a körülményt a T. hatálya alá nem eső részvény (ideiglenes részvényutalvány) egyedi adatainak megjelölése mellett a letétbehelyezésre kötelezett a bírói határozat letétbehelyezésével egyidejűleg a Pénzintézeti Központtal közölni köteles.

5. § (1) A T. 9. §-ának (2) bekezdése alapján tett bejelentéssel egyidejűleg a bejelentésre kötelezett nyilatkozni tartozik, hogy a T. hatálya alá eső részvény tekintetében folyamatban lévő, megsemmisítési eljárást lefolytatja-e, vagy sem. Ha a bejelentésre kötelezett a megsemmisítési eljárást tovább folytatja, az eljárást befejező jogerős bírói határozatot köteles a Pénzintézeti Központnál annak jogerőre emelkedésétől számított tizenöt nap alatt letétbehelyezni. Ilyen esetben a megsemmisítést kimondó bírói határozat tekintetében a 4. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A T. 9. §-ának (3) bekezdésében előírt bejelentéssel egyidejűleg a bejelentésre kötelezett nyilatkozni tartozik, hogy a T. hatálya alá eső részvény tekintetében a megsemmisítési eljárást folyamatba kívánja-e lenni. Ha a megsemmisítési eljárást az alábbi (4) bekezdésben foglalt határidő alatt folyamatba teszi, arra az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ha a T. 9. §-ának (2), vagy (3) bekezdése alapján a bejelentésre kötelezett bejelentésével egyidejűleg úgy nyilatkozik, hogy a megsemmisítési eljárást nem folytatja le, a T. hatálya alá eső részvények tekintetében a megsemmisítési eljárás lefolytatására a Pénzintézeti Központ jogosult Abból kifolyólag, hogy a Pénzintézeti Központ e jogával nem él, semminő igény sem támasztható.

(4) Ha a T. 9. §-ának (2), vagy (3) bekezdése értelmében a bejelentésre kötelezett bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentésében tett nyilatkozata ellenére a megsemmisítési eljárást nem folytatja le, vagy a bejelentéstől számított harminc napon belül nem indítja meg, illetve az e határidőn belül megindított megsemmisítési eljárás folytatását abbahagyja, a bejelentés alapjául szolgáló részvény hatályát veszti és az ilyen részvény tekintetében a T. 10. §-át kell alkalmazni

(5) A jelen § rendelkezései a 24920/1946. ME rendelet hatálya alá eső részvények tekintetében nem nyernek alkalmazást.

6. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1947. évi december hó 1-én.

A miniszter helyett:

Dr. Kemény György s. k.,

államtitkár

Melléklet az 5247/1947. (XII. 4.) PM rendelethez

Tartalomjegyzék