1947. évi VI. törvénycikk

a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alkotmánymódosításának becikkelyezéséről[1]

(Az alkotmánymódosító okmány a kellő számú megerősítő okiratok letétele következtében életbelépett 1946. évi szeptember hó 26-án.)

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alkotmányát (az 1921: XXXIII. tc. XIII. részét) módosító okmány, melyet a Nemzetközi Munkaügyi Értekezlet 27. ülésszakán Párisban 1945 november 5-én elfogadott, a magyar állam törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett módosító-okmány eredeti francia és angol szövege, valamint hivatalos magyar fordítása a következő:

(Hivatalos magyar fordítás.)

"A Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet,

melyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsa Parisba összehívott és amely 1945 október 15-én huszonhetedik ülésszakára ült össze;

miután elhatározta, hogy haladéktalanul elfogadja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alkotmányának néhány korlátolt számú módosítását, mely módosítások az ülésszak napirendjének negyedik pontjában foglalt néhány sürgősen megoldandó kérdéssel kapcsolatosak, 1945 november 5-én elfogadta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alkotmányát módosító alábbi okmányt, melyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alkotmányát módosító 1945 évi okmánynak kell nevezni.

1. cikk

A Szervezet alkotmánya Bevezető részének utolsó bekezdésében "a következőkben állapodnak meg" szavak a következő szavakkal helyettesítendők: "jóváhagyják a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jelen okmányát".

2. cikk

A Szervezet alkotmánya első szakaszának 2. bekezdésében foglalt jelenlegi szöveg helyébe a következő rendelkezések lépnek:

2. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek azok az államok a tagjai, melyek a Szervezetnek 1945 november 1-én tagjai voltak és mindazok a többi államok, melyek a jelen szakasz 3. és 4. bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében válnak a Szervezet tagjaivá.

3. Az Egyesült Nemzetek bármely eredeti tagja, valamint bármely állam, melyet az Alapokmány rendelkezéseinek megfelelően közgyűlési határozattal az Egyesült Nemzetek tagjai sorába felvettek, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagjává válhatik, amennyiben a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatójával szabályszerűen közli, hogy magára vállalja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alkotmányából folyó kötelezettségeket.

4. A Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet ugyancsak felvehet a Szervezetbe tagokat az ülésszakon résztvevő kiküldöttek kétharmad szótöbbségével, beleértve a jelenlevő és szavazati jogukkal élő kormánykiküldöttek kétharmadát. E felvétel érvényessé válik, mihelyt az új tag kormánya szabályszerűen közölte a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatójával, hogy magára vállalja a Szervezet alkotmányából folyó kötelezettségeket.

5. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagja nem léphet ki annak kötelékéből a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatójához intézett előzetes felmondás nélkül. E felmondás az igazgató részéről történt átvétel napjától számított két év leteltével válik hatályossá, feltéve, hogy ez utóbbi időpontban a tag eleget tett tagsági minőségéből folyó összes pénzügyi kötelezettségeinek. Ha valamelyik tag már megerősített valamely nemzetközi munkaügyi egyezményt, kilépése az egyezményből folyó vagy az azzal kapcsolatos kötelezettségek hatályát az egyezményben megállapított idő tartamára nem érinti.

6. Abban az esetben, ha valamely állam megszűnt a Szervezet tagja lenni, tagul való újrafelvételének feltételeire nézve a jelen szakasz 3. és 4. bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók.

3. cikk

A Szervezet alkotmánya 13. szakaszának jelenlegi szövege helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet az Egyesült Nemzetekkel megfelelőnek látszó pénzügyi és költségvetési megállapodásokat köthet.

2. Addig is, míg sor kerül ily megállapodások megkötésére vagy ha bármely időpontban ily megállapodás nincs érvényben:

a) minden tag maga fedezi kiküldötteinek és ezek szaktanácsadóinak, illetőleg az Értekezlet és igazgatótanács ülésszakain résztvevő képviselőinek úti- és tartózkodási költségeit;

b) a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, az Értekezlet vagy az igazgatótanács ülésszakainak minden egyéb, költségét a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatója fizeti a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet általános költségvetésének terhére;

c) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet költségvetésének jóváhagyására, valamint a hozzájárulások kivetésére és behajtására vonatkozó rendelkezéseket a jelenlevő kiküldöttek szavazatainak kétharmad többségével az Értekezlet állapítja meg, annak kikötésével, hogy a költségvetést, valamint azokat a megállapodásokat, melyek a kiadásoknak a Szervezet tagjai között való felosztására vonatkoznak, egy kormányképviselőkből álló bizottság fogja jóváhagyni.

3. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet költségei a jelen szakasz 1. vagy 2. bekezdése alapján érvényben lévő megállapodásoknak megfelelően a tagokat terhelik.

4. A Szervezetnek az a tagja, mely a Szervezet kiadásaihoz való hozzájárulásának kifizetésével késedelemben van, szavazati jogát az Értekezleten, az igazgatótanácsban, a bizottságokban vagy az igazgatótanács tagjainak megválasztásánál nem gyakorolhatja, amennyiben hátralékos tartozása az előző két teljes évre esedékes hozzájárulásának összegével egyenlő vagy azt meghaladja. Az Értekezlet mindamellett megengedheti, hogy az ily tag résztvehessen a szavazásokban, amennyiben megállapítást nyer, hogy mulasztása akaratától független körülményeknek tudható be.

5. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatója a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet pénzalapjainak felhasználásáért az igazgatótanácsnak felel.

4. cikk

A Szervezet alkotmánya 36. szakaszának jelenlegi szövege helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

A jelen alkotmánynak bármely módosítása, melyet az Értekezlet a jelenlevő kiküldöttek kétharmad szavazattöbbségével elfogadott, hatályba lép, mihelyt azt a Szervezet tagjainak kétharmad része megerősítette vagy elfogadta, feltéve, hogy a jelen alkotmány 7. szakaszának 3. bekezdésében foglalt rendelkezések szerint az igazgatótanácsban legnagyobb ipari jelentőségük alapján képviselettel bíró nyolc tag közül öt e többségben szerepel.

5. cikk

A jelen módosító okmány három hiteles példányát az Értekezlet elnöke és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatója írja alá. A példányok közül egyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal okmánytárában helyeznek el, egy-egy példányt pedig a Nemzetek Szövetsége, illetőleg az Egyesült Nemzetek főtitkárának kezeihez szolgáltatnak ki. Az igazgató az okmánynak egy-egy hiteles másolatát a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden egyes tagjának megküldi.

6. cikk

1. A jelen módosító okmány megerősítése vagy szabályszerű elfogadása a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatójával közlendő, aki erről a Szervezet tagjait értesíti.

2. A jelen módosító okmány a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alkotmánya jelenlegi szövegének 36. szakaszában megjelölt feltételek mellett lép hatályba. Amennyiben a Nemzetek Szövetségének tanácsa a jelen okmány hatályba lépése előtt megszűnnék, az a Szervezet tagjai háromnegyedének részéről történt megerősítéssel vagy elfogadással válik hatályossá.

3. A jelen okmány hatályba lépésével a benne foglalt módosítások mint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alkotmányának módosításai válnak hatályosakká.

4. Mihelyt a jelen okmány hatályba lép, erről a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatója értesíti a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagjait, az Egyesült Nemzetek főtitkárát és az Egyesült Nemzetek alapokmányát aláírt államokat.

A fenti szöveg hiteles szövege a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alkotmányát módosító 1945 évi okmánynak, melyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Egyetemes értekezlete Párisban megtartott huszonhetedik ülésszakán 1945 november 5-én szabályszerűen elfogadott.

A jelen módosító okmány francia és angol nyelvű változata egyformán irányadó.

Aminek hiteléül a jelen okmányt az 1945 évi november hó hetedik napján aláírásukkal ellátták.

A. Parodi

az Értekezlet elnöke

J. Edward Phelan

a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal ideiglenes igazgatója"

3. § Jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenhetedik évi január hó huszadik napján.

Tildy Zoltán s. k.,

Magyarország köztársasági elnöke

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök