7450/1947. (VI. 17.) ME rendelet

a földbirtok termésében elemi csapások által okozott rendkívüli károk elmén való földadó-elengedés és földadóleszállítás tárgyában

A magyar köztársaság kormánya ez 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1947: KVI. tc.-kel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) A földbirtok termésében elemi csapások által okozott rendkívüli károk, ha azok kellő gondossággal nem voltak elháríthatok, a kivetett földadó egészben vagy részben való elengedésére adnak igényt.

(2) Földadóelengedésre igényt nyújtó rendkívüli elemi csapások: a jégeső, az árviz és a tűz.

(3) Az ármentesitő és belvizlevezető társulatok, valamint érdekeltségek kötelékébe bevont területen létesített csatornák kiöntései által okozott károk, árviz által okozott károsodásoknak nem minősíthetők.

2. § (1) Az adóalanyok az elemi károkra vonatkozó bejelentésüket - a pénzügyminiszter által meghatározandó adatok felsorolása mellett - a birtok területe szerint illetékes községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) írásban kötelesek megtenni, ha azonban a bejelentés csak szóbelileg történt, azt a községi előljáróság (városi adóhivatal) díjtalanul köteles jegyzőkönyvbe foglalni.

(2) A földadókataszteri alapmunkálatokban egy és ugyanazon név alatt megnevezett dűlőben károsult adóalanyok az elemi károkra vonatkozó bejelentésüket közösen is megtehetik, azonban ez esetben a kárbejelentést kimutatásba foglalva kötelesek előterjeszteni. A kimutatásnak tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, melyeket az előző bekezdés értelmében az egyéni bejelentésnek tartalmaznia kell és a kimutatást valamennyi - a kimutatásban megnevezett - birtokosnak alá kell irnia. Ha a kimutatást bármelyik birtokos aláírásával el nem látja, annak kárbejelentését érdemben tárgyalni nem lehet,

(3) A kárbejelentést a községi előljáróság (városi adóhivatal) még a beérkezés napján beiktatni köteles.

3. § (1) A bejelentési határidők a következők:

a) a károkat - az erdőkben okozott károk kivételével - a káreset megtörténtétől számított 8 nap alatt kell bejelenteni, árvízkár esetében a 8 napi határidőt az árviz megszűntétől kell számítani,

b) az erdőben okozott károkat a káresettől számított 30 nap alatt kell bejelenteni.

(2) Olyan esetekben, amikor az elemi csapás közvetlenül a termés betakarítás előtt, vagy betakarítás közben következik be, a kárt a bejelentési határidőre való tekintet nélkül azonnal be kell jelenteni.

4. § (1) A bekövetkezett elemi csapás által okozott kár cimén csak egy évi - a folyó évi -földadó engedhető cl. Erdei károk bekövetkezése alkalmával azonban a földadóelengedés több évre is kiterjeszthető, ha azt az érdekelt birtokos kárbejelentésében kifejezetten kéri.

(2) Elemi csapás által okozott károsodás cimén földadóelengedésnek csak az esetben lehet helye, ha az elemi csapás a bevetett földek termését oly időben semmisítette meg, amidőn a földrészlet termése a földtől még elválasztva nem volt.

(3) A letakarított - a földtől már elválasztott - terményekben bekövetkezett elemi kár cimén földadóelengedésnek csak az esetben lehet helye, ha az elemi csapásnak földadóelengedésére igényt adó minőségét a pénzügyminiszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértésben kimondja.

(4) A letakarított és a termőhelyről már elhordott vagy a termőhelyen bár, de asztagba, kazlakba, csűrökbe összerakott termények megsemmisülése esetében földadóelengedésnek helye nincs.

5. § (1) Az elemi csapás mérvét a kataszteri birtokiv helyrajzi számainak megfelelő földrészletek szerint negyedrészekben kell megállapítani és ennek megfelelően a földadó egynegyed-, kétnegyed-, háromnegyed- vagy négy-negyedrészben engedhető el.

(2) A kár mérvének megállapítása során, a kárbecslés időpontjában kataszteri holdankint mutatkozó termésmennyiséget az illető mive-!ési ágban és minőségosztályban közönséges gazdálkodás mellett kataszteri holdankint tartósan nyerhető középtermés (átlagtermés)] mennyiségéhez kell hasonlítani és a kár mérvét annak a különbözetnek figyelembevételével megállapítani, amennyivel a várható termés a tartósan nyerhető középtermésnek alatta marad. Ha. a várható termés és a tartósan nyerhető középtermés között mutatkozó különbözet a középtermés egynegyed részét el nem éri, kárt megállapítani nem szabad; ha a különbözet a középtermés egynegyed részét meghaladja, de a kétnegyed részét el nem éri, egynegyed részben, ha a különbözet a középtermés kétnegyed részét meghaladja, de a háromnegyed részét el nem éri, kétnegyed részben, s ha végül a különbözet a közép termés háromnegyed részét meghaladja, de a négynegyed részét el nem éri, háromnegyed részben kell a kár mérvét megállapítani. Négynegyed rész károsodást csak abban az esetben szabad megállapítani, ha az elemi csapás a terményt teljesen megsemmisítette.

6. § A kárfelvételnél az a mivelési ág a mérvadó, amely a földadókataszteri munkálatokban fel van véve és ehhez képest földadóelengedés is csak akkor adható, ha az elemi csapás ennek a mivelési ágnak hozadékát is megsemmisítette volna.

7. § (1) Ha a szántóföldet abban a gazdasági érben, melyben termését az elemi csapás megsemmisítette, ujravetették, a földadó az első termést ért károsulásnál csak egynegyed rész-ben engedhető el.

(2) Ha a szántóföldet abban a gazdasági évben, melyben első termését valamely elemi csapás megsemmisítette, ujravetették, a második termésben bekövetkezett károsodás cimén a kivetett földadónak háromnegyed része engedhető el, ha a második termés teljesen megsemmisült, kétnegyed része engedhető el, ha második termésnek háromnegyed része pusztult el. Egynegyed része engedhető el, ha a második termésnek kétnegyed része megsemmisült. A második termésnek egynegyed résznél alacsonyabb mérvű károsodása esetében földadóelengedésnek helye nincs.

(3) Réteknél, ha az elemi csapás az anyaszénát károsította, négynegyed rész károsulásnál a földadó háromnegyed részben, háromnegyed rész károsulásnál kétnegyed részben és végül kétnegyed rész károsulásnál egynegyed részben engedhető el. Ha csak a sarjút érte az elemi csapás, a földadó egynegyed része engedhető el abban az esetben, ha a sarjú teljesen megsemmisült. Ha a sarjú ennél kisebb mértékben károsult, földadóelengedésnek helye nem lehet.

(4) Mentesített ártérben fekvő földadórészleteknél az árvíz által okozott károk cimén csak gátszakadás, vagy a gát magasságát meghaladó vízszint folytán bekövetkezett rendkívüli árvíz esetében van földadóelengedésnek helye. Az árvíz által rendszerint elborított földrészletek, valamint a hullámterekben fekvő földrészletek árvízkár cimén földadóelengedés-ben nem részesíthetők.

(5) Árvíz által okozott károk címén földadóelengedésnek nincs helye olyan földrészleteknél, amelyeknél az említett elemi csapás folytán időszakonkint megismétlődő károkat már a földadókataszteri osztálybasorozásnál figyelembevették.

(6) Az a körülmény, hogy a birtok bérbe van-e adva, vagy sem, az adóelengedés megadását nem érinti.

8. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az 1. § (2) bekezdésében fel nem sorolt egyéb általános jellegű és több vármegyére vagy egyes országrészekre kiterjedő elemi csapások esetében - ha a károsodás az 50%-ot meghaladja - földadóleszállítást engedélyezzen.

9. § Az elemi károk cimén való földadóelengedés és földadóleszállitás tekintetében az eljárást a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza.

10. § (1) Ha az adóalany elemi kár bejelentését a bejelentésre megszabott határidő lejárta után - elkésve - adja be, a pénzügyígazgatóság a bejelentést visszautasítja.

(2) A visszautasító határozat ellen annak kézbesítése napját követő 15 napon belül a közigazgatósági bizottság adóügyi bizottságához felfolyamodással lehet élni.

(3) A felfolyamodást a pénzügyigazgatóság-nál kell benyújtani.

11. § (1) Az az adóalany, akinek az elemi kárról szóló bejelentése alaptalannak bizonyult, valamint az, aki bejelentésében helyt nem álló adatokat vallott be, 500 forintig terjedhető birságban marasztalandó el.

(2) A marasztalás kérdésében elsőfokon a pénzügyigazgatóság határoz.

12. § Az elemi kár cimén való földadóelengedési vagy földadóleszállitás tárgyában elsőfokon a pénzügyigazgalóság határoz. Az adóelengedés összegét a pénzügyigazgatóság adóleirási jegyzékben állapítja meg. A községi előljáróság (városi adóhivatal) az adóleirási jegyzéket a községben (városban) szokásos módon előre kihirdetendő 15 napra közszemlére kitenni köteles.

13. § (1) A pénzügyigazgatóságnak az elemi kár cimén igényelt adóelengedés vagy földadóleszállitás tárgyában hozott határozata ellen a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához lehet fellebbezéssel élni, amelyet a leírási jegyzék közszemlére történt kitételének utolsó napját, illetőleg a vonatkozó határosat kézhezvételének napját követő naptól számított 15 nap alatt a pénzügyigazgatóságnál írasban kell benyújtani.

(2) A pénzügyigazgatóságnak az alaptalan bejelentést tevő vagy helyt nem álló adatokat bejelentő adóalanyokat bírságban elmarasztaló határozata ellen a kézbesítési követő 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni. A fellebbezésnek, amelyet a pénzügy-igazgatóságnál írásban kell benyújtani, halasztható hatálya van.

14. § (1) A közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának az elemi kár cimén igényelt föld-adóetengedés kérdésében, valamint - késedelmes bejelentés esetében - felfolyamodás tárgyában hozott határozata ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz.

(2) A panasznak halasztó hatálya nincs.

15. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Budapest, 1947. évi június hó 12 én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök