103330/1948. (VI. 27.) KH rendelet

a gabona forgalmának szabályozása tárgyában

A közellátás biztosításáról szóló 3440/1947. ME rendelet 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. §

A terménybeszolgáltatási kötelezettség teljesítése gabonával

(1) A terménybeszolgáltatási kötelezettségei a következőképen kell gabonával teljesíteni:

a) elsősorban a háztartási és gazdasági szükségletet meghaladó kenyérgabonái (búzát, rozsot, kétszerest) kell - a terménybeszolgáltatási kötelezettség erejéig - beszolgáltatni; az ezen felüli mennyiséggel a gazdálkodó a 3. § szerint szabadon rendelkezik;

b) ha a gazdálkodó kenyérgabonafeleslege nem elég a terménybeszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a kenyérgabona után másodsorban árpát kell beszolgáltatnia, de árpatermésének 10%-ánál többet nem, köteles beszolgáltatni;

c) ha a gazdálkodónak a kenyérgabona és az árpa beszolgáltatása után is marad terménybeszolgáltatási kötelezettsége, harmadsorban zabot kell beszolgáltatnia, de zabtermésének 15%-ánál többet nem köteles beszolgáltatni;

d) ha a gazdálkodónak a kenyérgabona, árpa és zab beszolgáltatás után is marad terménybeszolgáltatási kötelezettsége negyedsorban napraforgómagot kell beszolgáltatnia:

e) a terménybeszolgáltatási kötelezettségnek a napraforgómag beszolgáltatása után is fennmaradó részét a gazdálkodó szabad választása szerint teljesítheti árpával, zabbal, kölessel vagy a 101620/1948. KH rendelet (Magyar Közlöny Rendeletek Tára 1948. március 28-i 73. szám, 733. oldal) 7. §-ában felsorolt bármilyen más beszolgáltatásra alkalmas terménnyel és hízott sertéssel.

(2) A terménybeszolgáltatási kötelezettség teljesítésére szükséges kenyérgabonát, továbbá az árpatermés 10%-ából és a zabtermés 15%-ából a terménybeszolgáltatási kötelezettség teljesítésére szükséges mennyiséget a cséplés befejezésétől számított S nap alatt kell a gyűjtőkereskedőnek - az adórészt "A", a beszolgáltatási részt "B" vételi jegyre - beadni. Azt a gazdálkodót, aki a gabona beszolgáltatására előírt határidőt nem tartja be, a 8. §-ban megjelölt büntetésen felül az alábbi hátrányok sújtják:

a) a jelen § (3) bekezdésében részletezett módon terményben kirovandó késedelmi pótlékkal terhelik;

b) vámőrlési engedélyt személyenkint 30 kg-nál több kenyérgabonára mindaddig nem kaphat, amíg a beszolgáltatandó gabonamennyiséget be nem adta.

(3) Azt a gazdálkodót, aki a háztartási és gazdasági szükségletén felüli kenyérgabonából árpatermésének 10%-ából és zabtermésének 15%-ából a termény beszolgáltatási kötelezettség teljesítésére szükséges mennyiséget, a cséplés befejezésétől számított 8 nap alatt nem szolgáltatja be. a községi elöljáróság (polgármester) az Országos Közellátási Hivatal utasítása szerint felszólítja, hogy ezt a gabonamennyiséget haladéktalanul szolgáltassa be és a beszolgáltatási a vételi jegy bemutatásával a felszólítástól számított 8 napon belül igazolja. Ha a gazdálkodó a beszolgáltatást a felszólítástól számított 8 napon belül nem igazolja, - a beszolgáltatás elmulasztásához, illetőleg késedelmes teljesítéséhez fűződő egyéb következményeken felül - terménybeszolgáltatási kötelezettségét a be nem szolgáltatott gabona búzakilogrammértékének 5%-ával, további 15 nap késedelem esetén újabb 5%-kaI, tehát összesen 10%-kal fel kell emelni.

(4) A gazdálkodó a földadóra és a terménybeszolgáltatási kötelezettség teljesítésére a gyűjtőkereskedőnek "A" vagy "B" jelű vételi jegy ellenében az 1948 évi július hó 20. napra előtt beszolgáltatott búza, rozs és kétszeres után métermázsánkint 10 forint, a július hó 20. napja után. de augusztus hó 15. napja előtt beszolgáltatott búza", rozs és kétszeres után pedig métermázsánkint 5 forint jutalomban részesül. A jutalmat a gyűjtőkereskedő a vételár kifizetésével egyidejűleg köteles a gazdálkodónak kifizetni. A mezőgazdaságfejlesztési járulékra átadott búza, rozs és kétszeres titán jutalom nem jár.

(5) A terménybeszolgáltatási kötelezettség teljesítésére beszolgáltatni kívánt kölest, továbbá a kötelező mennyiségen felül erre a célra beszolgáltatni kívánt árpát és zabot legkésőbb az 1948. évi november hó 30. napjáig kell a gyűjtőkereskedőnek vételi jegyre beadni.

2. §

A háztartási és gazdasági szükségletre megtartható kenyérgabona mennyisége

(1) A gazdálkodó háztartási szükségletére csakis a háztartásához tartozó és gabonalapján feltüntetett egy éven felüli ellátatlan személyek őstermelői fejadagjának megfelelő mennyiségű kenyérgabonát tarthatja vissza. Az őstermelői fejadag

a) a hatodik életévüket betöltött személyek részére 220 kilogramm kenyérgabona,

b) a hat éven aluli, de első életévüket betöltött személyek részére 160 kilogramm kenyérgabona.

c) az első életévüket be nem töltött gyermekek rézére kenyérgabona fejadag nem jár. Az életkor kiszámítása tekintetében a gabonaalap kiállításának időpontja irányadó.

(2) Gazdasági szükségletére a gazdálkodó az alábbi mennyiségű kenyérgabonát tarthatja meg:

a) a termelés továbbfolytatásához, szükséges vetőmagot, legfeljebb azonban az 1947/48. évben kenyérgabonával bevetett terület minden katasztrális holdja után 110 kilogramm búzát vagy 100 kilogramm rozsot, vagy 100 kilogramm kétszerest;

b) a szerződéssel alkalmazott éves gazdasági cselédek és más konvenciósok, valamint a háztartásukhoz tartozó és gabonalapjukon feltüntetett minden egy éven felüli ellátatlan személy után az (1) bekezdésében megszabott őstermelői kenyérgabonafejadagot;

c) haszonbérlet esetében, ha a haszonbérbeadó olyan mezőgazdasági főfoglalkozású személy, aki földjét saját kezelésben művelni nem tudja, a haszonbérbeadó, valamint a háztartásához tartozó és gabonaalapján feltüntetett minden egy évén felüli ellátatlan személy részére a szerződés szerinti, de legfeljebb az (1) bekezdésben megszabott őstermelői fejadagnak megtelelő mennyiségű kenyérgabonát, ha a kenyérgabonafejadagjuk máshonnan nincs biztosítva:

d) az olyan személyek részére, akiknek a mezőgazdaság a főfoglalkozásuk és akikkel szemben a gazdálkodói törvényen, bírói ítéleten, vagy ellátási szerződésen (kikötmény, haszonélvezet, stb.) alapuló természetbeni tartási kötelezettség terheli, a kötelezettség szerint járó, de legfeljebb az (1) bekezdésben megszabott őstermelői fejadagnak megfelelő mennyiségű kenyérgabonát, ha a kenyérfejadagjuk máshonnan nincs biztosítva.

(3) Közös vagy közületi (állami, községi, társulati, egyházi, stb.) gazdaságban, továbbá jogi személyek gazdaságában kenyérgabonafejadagot csak azok részére lehet visszatartani és kiszolgáltatni, akik a mezőgazdasági munkában ténylegesen résztvesznek vagy a gazdaságban ténylegesen végzett mezőgazdasági munkájuk után járó nyugdíjukat természetben kapják. Az ilyen személyek részére a háztartásukhoz tartozó és gabonalapjukon feltüntetett minden egy éven felüli ellátatlan személy után az (1) bekezdésben megszabott őstermelői kenyérgabonafejadagot szabad kiszolgáltatni.

(4) A háztartási és gazdasági szükségletre visszatartott kenyérgabonát semmilyen más célra felhasználni nem szabad.

(5) A bekezdésben felsoroltaknak természetben kiadott kenyérgabonát a gazdálkodó köteles feljegyezni a saját gabonalapjára és annak a személynek a gabonalapjára is, akinek a kenyérgabonát kiadta. A gazdálkodó gabonalapjára be kell jegyezni a kenyérgabona kiszolgáltatásának időpontját, annak nevét és lakcímét, akinek a kenyérgabonát kiadta, a juttatás jogcímét, a másik fél gabonalapjának számát és - a "kiadott" rovatban a kiszolgáltatott kenyérgabona mennyiségét. A kiszolgáltatott kenyérgabona átvételét a juttatásban részesülő személy a gazdálkodó gabonalapján aláírásával igazolni küldés. A kenyérgabonát átvevő személy gabonalapjára fel kell jegyezni a kenyérgabona kiszolgáltatásának időpontját a kenyérgabonát kiszolgáltató gazdálkodó nevét és lakcímét, a juttatás jogcímét, a kenyérgabonát kiszolgáltató gazdálkodó gabonalapjának számát és - a "kapott" rovatban a kiszolgáltatott kenyérgabona mennyiségét. A bejegyzési a gazdálkodó a megfelelő rovatban aláírásával igazolni köteles

3. §

A gabonafelesleg eladása és kiszolgáltatása

(1) Az, aki a földadó, a terménybeszolgáltatási és a mezőgazdaságterjesztési járulék kötelezettségét teljes mértékben teljesítette, a fennmaradó kenyérgabonát eladhatja:

a) vagy gyűjtőkereskedőnek "C" jelű vételi jegy ellenében;

b) vagy olyan személynek, aki az illetékes hatóságtól vásárlási engedélyt kapott. Más számára kenyérgabonát eladni nem szabad és más kenyérgabonát nem vásárolhat. A vásárlási engedélyek kiadását külön rendelet fogja szabályozni.

(2) A gazdálkodó kenyérgabonái természetben csak azoknak szolgáltathat ki, akiknek részére gazdasági szükséglet címén kenyérgabonát a 2. § (2) bekezdése értelmében visszatarthat. Ezenkívül a földadó, a terménybeszolgáltatási kötelezettség teljesítése és a mezőgazdaságfejlesztési járulék természetbeni kifizetése után fennmaradó kenyérgabonafeleslegből a gazdálkodó kiszolgáltathatja az őstermelői fejadagot azoknak a mezőgazdasági munkavállalóknak, akiknek kenyérgabonafejadagját az Országos Munkabérmegállapító Bizottság 28261/1948. számú határozata (Magyar Közlöny Hivatalos Lap. 1948. március 31-i 74. szám) szerint biztosítani köteles, továbbá a haszonbérbeadónak és az olyan személyeknek, akikkel szemben törvényen, bírói ítéleten. vagy ellátási szerződésen alapuló természetbeni tartási kötelezettség terheli, ha kenyérgabonafejadagjuk máshonnan nincs biztosítva és gabonalappal rendelkeznek. A természetben kiadott kenyérgabonát a gazdálkodó és a juttatásban részesülő személy gabonalapjára fel kell jegyezni. Más személy részére kenyérgabonát természetben kiszolgáltatni bármilyen címen (ajándék, csere, munkabér, párbér, stb.) csak akkor szabad, ha vásárlási engedéllyel rendelkezik. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a vásárlási engedélyek kiadásai szabályozó rendelet tartalmazza.

(3) A földadó a terménybeszolgáltatási kötelezettség és a mezőgazdaságfejlesztési járulék teljesítése után fennmaradó árpát, zabot és kölest a gazdálkodó szabadon értékesítheti.

(4) A gyűjtőkereskedő a földadóra és a mezőgazdaságfejlesztési járulékra ellenérték nélkül beszolgáltatott gabonáról "A" jelű, a terménybeszolgáltatási kötelezettség teljesítésére beszolgáltatott gabonáról "B" jelű, a beszolgáltatási kötelezettségen felül eladott vagy a beszolgáltatásra nem köteles személyek által eladott kenyérgabonáról "G" jelű, a cséplőgéptulajdonosok által beszolgáltatott gépkeresetről és a malmok által beszolgáltatott vámkeresményről és megtakarításról pedig "D" jelű vételi jegyei köteles kiállítani.

4. §

A gabonabeszolgáltatás ellenőrzése

(1) A gazdálkodó terménybeszolgáltatási kötelezettségének gabonával való teljesítését a cséplés befejezése után az Országos Közellátási Hivatal ellenőrizteti. Az ellenőrzés megszervezéséről és végrehajtásáról az Országos Közellátási Hivatal gondoskodik.

(2) Az ellenőrzés minden olyan vámőrlésre jogosult személyre kiterjed, aki gabonalappal rendelkezik.

5. §

A gabona felhasználása

(1) Kenyérgabonát és ezeknek emberi táplálkozásra alkalmas feldolgozási termékeit takarmányozásra felhasználni tilos. Emberi táplálkozásra nem alkalmas ilyen terményeknek vagy termékeknek takarmányozás céljára való felhasználására a közellátási felügyelőség adhat engedélyt.

(2) Kenyérgabonát szeszfőzésre vagy egyéb ipari célra felhasználni tilos.

(3) Árpát, zabot és kölesi szeszfőzésre vagy egyéb ipari célra csak az Országos Közellátási Hivatal engedélyével szabad felhasználni.

6. §

A gabona szállítása

(1) Kenyérgabonát és árpát az ország egész, területén egyik községből a másikba csak szállítási igazolvánnyal szabad szállítani.

(2) Kenyérgabona és árpa szállításához szállítási igazolvány kiadására jogosultak:

a) gabonalappal rendelkezők részére a saját termésű, továbbá munkabér vagy természetbeni járandóság címén jogszerűen szerzett kenyérgabonának a lakóhelyre vagy a lakóhelyről a gazdálkodás helyére szállításához vasúton, hajón vagy géperejű járművön történő szállításnál az elszállítás helye szerint illetékes közellátási felügyelőség, más módon történő szállításnál az elszállítás helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester);

b) a vásárlási engedéllyel vásárolt kenyérgabona szállításához a vásárlási engedélyek kiadásának szabályozásáról szóló rendeletben megjelölt hatóság:

c) árpa szállításához az indokolt gazdasági szükséglet erejéig vasúton, hajón vagy géperejű járművön történő szállításnál az elszállítás helye szerint illetékes közellátási felügyelőség, más módon történő szállításnál az elszállítás helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester):

d) egyéb estekben az Országos Közellátási Hivatal,

(3) Kenyérgabona és árpa szállítási igazolvány nélkül csak az alábbi esetekben szállítható:

a) gabonalappal eladás céljából a gyűjtőkereskedő raktárába vagy a feladóállomásra;

b) a gabonalapra vezetett vámőrlési, vámdarálási vagy vámhántolási engedéllyel a vámőrlésre jogosult lakásáról vagy gazdaságából a vámőrlő malomba (cseretelepre), daráló- vagy hántolóüzembe, de csak olyan mennyiség erejéig, amennyi a gabonalapra vezetett engedély szerint még megőrölhető, megdarálható vagy meghántolható;

c) a Magyar Országos Szövetkezeti Központ szárazbélyegzőjével ellátott fuvarlevéllel vasúton vagy hajón történő szállításnál és a vonatkozó szállítmánynak a gyűjtőkereskedő raktárából a feladóállomásra való szállításánál:

d) a Magyar Országos Szövetkezeti Központ rendelkező levelével a gyűjtőkereskedő raktárából a közellátási őrlésre kijelölt malomba:

e) a Növénytermelési Hivatal hitelezett fuvarlevelével;

f) a Magyar Országos Szövetkezeti Központ, a Malomipari és Takarmányközpont rt., a gazdasági felügyelőségek, a vetőmagvizsgáló intézetek, az Országos Gabona- és Lisztkísérleti Intézet, továbbá a Budapesti Áru- és Értéktőzsde választott bírósága címére feladott legfeljebb 10 kg súlyú magminták postán.

7. §

Terménykeverékek fogalma

Az olyan terménykeveréket, amely 5%-nál több búzát, rozsot, árpát, zabot vagy kölest tartalmaz, továbbá a gabonafélék ocsuját, ha az 5%-nál több ép gabonaszemet tartalmaz, a gabona forgalmára, felhasználására és szállítására vonatkozó rendelkezések szempontjából búzának, rozsnak, árpának, zabnak vagy kölesnek kell tekinteni aszerint, hogy milyen gabonafélét tartalmaz, illetőleg ha a keverékben többféle gabona fordul elő, milyen gabonaféléből tartalmaz többet. Ehhez képest az ilyen terménykeveréket eladni, megvásárolni, felhasználni vagy szállítani csak az illető gabonafélére nézve megállapított szabályok szerint szabad.

8. §

Büntető rendelkezések

(1) A jelen rendeletben foglalt rendelkezések megszegése vagy kijátszása a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. ME rendelet szerint büntetendő.

(2) Amennyiben a cselekmény a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. ME rendelet rendelkezései vagy más súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a 3440/1947. ME rendelet 7. §-ának (1) bekezdése értelmében hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő

a) az a gazdálkodó, aki a 2. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére háztartási és gazdasági szükségletére a megszabott mennyiségnél több kenyérgabonát tart vissza:

b) az aki a 2. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére közös vagy közületi gazdaságban vagy jogi személyek gazdaságában kenyérgabonát visszatart és kiszolgáltat olyan személyek részére, akik a mezőgazdasági munkában ténylegesen nem vesznek részt, vagy nem ilyen munka után kapnak természetbeni nyugdíjai;

c) az a gazdálkodó, aki a 2. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a természetben kiadott kenyérgabonái a saját gabonalapjára és annak a gabonalapjára, akinek a kenyérgabonát kiadta, nem jegyzi fel;

d) az, aki a 3. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére kenyérgabonát gyűjtőkereskedői kijelölés, vételi jegy vagy vásárlási engedély nélkül vásárol;

e) az a gazdálkodó, aki a 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére kenyérgabonát bármilyen címen természetben kiszolgáltat olyan személyek részére, akiknek kenyérgabonát kiszolgáltatni nem szabad:

f) az a gyűjtőkereskedő, aki a 3. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére az általa átvett vagy vásárolt gabonáról nem a megszabott jelzésű vételi jegyet állítja ki.

(4) A pénzbüntetésre, az elkobzásra, a kihágás felderítése körül szerzett érdemek jutalmazására és a kihágás miatt eljáró hatóságokra nézve a 3440/1947. ME rendelet 7. §-ának (2)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók.

9. §

Hatálybaléptető rendelkezések

Ez a rendelet az 1948. évi július hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 101800/1947. KM rendelet 1-11. és 27. §-a, a 102270/1947. KM, a 102700/1947. KM és a 100470/1948. KH rendeletek, továbbá a 101630/1948. KH rendeletnek a jelen rendelettől eltérő rendelkezései hatályukat vesztik.

Budapest, 1948. évi június hó 26-án.

A miniszter helyett:

Szobek András s. k.,

államtitkár