103340/1948. (VI. 27.) KH rendelet
a gabona és kukorica őrlésének, darálásának és hántolásának szabályozása tárgyában
A közellátás biztosításáról szóló 3440/1947. ME rendelet 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
Általános rendelkezések
1. § (1) Gabonát (búzát, rozsot, kétszerest, árpát, zabot, kölest) és kukoricái őrölni és őröltetni csak malomban, a jelen rendeletben foglalt rendelkezések szerint szabad. Az őrléshez - a 7. és 8. §-ban foglalt kivételektől eltekintve - őrlési engedély szükséges.
(2) Búzát, rozsot és kétszerest darálni és daráltatni vagy hántolni és hántoltatni tilos.
(3) Árpát, zabot és kölest daráltatni. továbbá árpát, zabot és kölest hántoltatni csak darálási vagy hántolási engedéllyel, a jelen rendeletben foglalt rendelkezések szerint szabad. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a gazdálkodó egyéni tulajdonát képező darálóval a saját szükségletére történő darálására,
(4) A malom (cseretelep), daráló- és hántolóüzem köteles az őrlési, darálási vagy hántolási engedélyt mindaddig magánál tartani, amíg az őrleményekét vagy a meghántolt terményeket az őröltetőnek, illetőleg a hántoltatónak ki nem adta.
Vámőrlés
2. § (1) Vámőrlési engedélyt csak azok kaphatnak, akik a 102.830/1948. KM rendelet szerint vámőrlésre jogosultak és gabonalappal rendelkeznek. Kenyérgabonára a gabonalappal rendelkező személy is csak akkor kaphat vámőrlési engedélyt, ha gabonalapjának V. táblázata szerint a vámőröltetni kívánt kenyérgabonával rendelkezik.
(2) A vámőrlési engedélyt a községi elöljáróság (polgármester) a gabonalap VI. láblázalán állítja ki úgy, hogy az "év, hónap, nap" felírású rovatba bejegyzi a vámőrlési engedély kiállításának keltét, "A termény megnevezése" felírású rovatba az őröltetni kívánt gabona megnevezését (búza, stb.) az "őrölhető" rovatba pedig kilogrammokban bejegyzi azt a mennyiséget, amelyre őrlési engedélyt ad. A bejegyzést aláírással és pecséttel kell ellátni. A darálható, hántolható és kiüthető mennyiség megjelölésére szolgáló rovatokat a vámőrlési engedély kiállításával egyidejűleg kihúzással bejegyzésre alkalmatlanná kell tenni.
(3) Vámőrlési engedélyt csak a vámőrlésre jogosult állandó lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) állíthat ki. Az a gazdálkodó, aki mezőgazdasági munkásokat élelmezéssel szerződtetett, a munkások élelmezéséhez szükséges gabona őrlésére a vámőrlési engedély kiadását a gazdaság fekvése szerint illetékes községi elöljáróságtól (polgármestertől) is kérheti.
3. § (1) A vámőrlésre jogosult az 1948. évi július hó 1. és az 1949. évi június hó 30. napja közötti időben a háztartásához tartozó és gabonalapján feltüntetett minden olyan ellátatlan személy után, aki a gabonalap kiállításának időpontjában hatodik életévét betöltötte, legfeljebb 220 kg, a hat éven aluli, de első életévüket betöltött személyek részére legfeljebb 160 kg búza, rozs, vagy kétszeres őrlésére kaphat vámőrlési engedélyt (őstermelői fejadag). Ez a mennyiség az őrlésért fizetendő vámot, továbbá a tisztítási és porlási levonási is magában foglalja. Az első életüket be nem töltött gyermekek vámőrlési engedélyt nem kaphatnak. Az életkor kiszámítása tekintetében a gabonalap kiállításának időpontja irányadó.
(2) Ha a vámőrlésre jogosult kenyérgabonából a háztartásához tartozó személyeket megillető őstermelői fejadaggal nem rendelkezik, a hiányzó búza, rozs és kétszeres helyett 20%-kaI több árpa őrlésére kérhet vámőrlési engedélyt, Kukoricára a gazdálkodó háztartási és gazdasági szükséglete erejéig kaphat vámőrlési engedélyt.
(3) A vámőrlésre jogosult részére a községi elöljáróság (polgármester) személyenkint csak 30 kg kenyérgabona őrlésére adhat vámőrlési engedélyt mindaddig, amíg a terménybeszolgáltatási kötelezettség gabonával való teljesítésének hivatalos ellenőrzése meg nem történik és amíg a beszolgáltatásra kötelezett személy a gabonaforgalom szabályozásáról szóló 103330/1948. KH rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezések. szerint a beszolgáltatást kötelezettségének teljesítésére beszolgáltatandó kenyérgabona, árpa és zab teljes mennyiségét be nem adta.
(4) A vámőrlési engedély kiadása elölt a községi elöljáróság (polgármester) a vámőrlésre jogosult személy gabonalapjának V. táblázatából ellenőrizni köteles, hogy a megőröltetni kívánt kenyérgabonamennyiséggel rendelkezik-e. Vámőrlési engedélyi - az (1) bekezdésben megszabott mennyiség keretén belül - csak annyi kenyérgabonára szabad kiadni, amennyivel a vámőrlésre jogosult a gabonalapja szerint ténylegesen rendelkezik.
(5) Aki vámőrlési engedélyt kapott, hatósági kenyér- és lisztellátásban nem részesülhet. Az ilyen személyt a hatósági ellátásra jogosultak jegyzékéből torolni kell.
(6) Azt a vámőrlésre jogosultat, aki a háztartási szükségletére szolgáló kenyérgabonát önhibáján kívül nem termelte meg, vagy természetbeni járandóságként nem tudta megszerezni, ha mezőgazdasági munkavállaló vagy ha szántóterülete van, de az a 10 kat. holdat nem haladja meg, annyi hónapra kell ellátottnak tekinteni, ahányszor a háztartásához tartozó minden személy után az őstermelői fejadag 1/12 részének megfelelő búzát, rozsot, kétszerest, vágy ennek megfelelő mennyiségű árpát megőröltetett. Minden más vámőrlésre jogosult személyt 12 kg búza, rozs, kétszeres, vagy ennek megfelelő mennyiségű árpa megőrlése után kell egy hónapra ellátottnak venni. Az így adódó időpontig a vámőrlésre jogosultat az ellátatlanok névjegyzékébe felvenni nem szabad.
4. § (1) Gabonát és kukoricát az 1948. évi július hó 1. napjától kezdve vámőrlésre (vámcserére) átadni, illetőleg átvenni csak a gabonalapra vezetett vámőrlési engedély egyidejű átadása mellett és csak olyan mennyiségben szabad, amennyi a vámőrlési engedély szerint megőrölhető.
(2) A vámőrlés (vámcsere) alkalmával a malom üzembentartója vagy megbízottja köteles a gabonalap VIII. táblázatába tintával jól olvasható - módon bejegyezni az őrlés időpontját, továbbá a vámőrlésre (vámcserére) átadott termény megnevezéséi és annak az őrlési vám, portás és tisztítási hulladék levonása nélküli teljes súlyát. Ezt a bejegyzést aláírással és a malom bélyegzőjével kell ellátni. A vámfeljegyzési könyvbe a gabonalap sorszámát és a kiállító község vagy város nevét be kell jegyezni.
(3) A gabona és kukorica vámőrléséért (vámcseréléséért) 12% természetbeni vámot kell fizetni. Portás címén a malom az őrlési vámon felül legfeljebb 2%-ot jogosult természetben számítani.
5. § (1) A vámőrlő malom a búzából legalább 25% finomlisztet és 50% egységes búzakenyérlisztet, a rozsból és kétszeresből legalább 70% egységes lisztet, vagy az őröltető fél kívánságára legalább 20% rozslángot, illetőleg finomabb lisztet és 50% egységes lisztet, az árpából legalább 65% árpalisztet köteles tisztasúlyban kiőrölni. Ezeken a lisztfajtákon kívül csak egységes minőségű korpát szabad előállítani. Az árpa őrlésénél annak a vámőrlő malomnak, amelynek műszaki berendezése a 65%-os kiőrlési arány elérését nem leszi lehetővé, a területileg illetékes közellátási felügyelőség engedélyt adhat alacsonyabb, legfeljebb azonban 60%-os kiőrlésre. A kiőrlési százalékot a tisztított búzának, rozsnak, kétszeresnek, és árpának a vám és a portás levonása utáni súlya alapján kell számítani.
(2) A vámőrlő malom a tisztított, vámmal és pótlással csökkentett, gabona és kukorica minden 100 kg-ja után - zsáknélküli tisztasúlyban számítva -100 kg őrleményt köteles az őröltetőnek kiszolgáltatni az alábbiak szerint:
a) búzából 25 kg finomlisztet (búzadarát) és legalább 50 kg egységes búzakenyérlisztet;
b) rozsból legalább 70 kg egységes rozslisztet, vagy az őröltető fél kívánságára 20 kg rozslángot és legalább 50 kg egységes rozslisztet;
c) kétszeresből legalább 70 kg egységes minőségű lisztet, vagy az őröltető fél kívánságára 20 kg finomabb minőségű és legalább 50 kg egységes minőségű lisztet;
d) árpából legalább 65 kg, illetőleg alacsonyabb kiőrlés engedélyezése esetén az engedélyezett kiőrlési százaléknak megfelelő mennyiségű árpalisztet;
e) búzából legfeljebb 25 kg. rozsból és kétszeresből legfeljebb 30 kg, árpából legfeljebb 35 kg, illetőleg alacsonyabb kiőrlés esetén ennél annyi kilogrammal több korpát, ahány kilogrammal a kiőrölt árpaliszt a 05 kg-nál kevesebb;
f) kukoricából lisztet és korpát együttesen 100 kg súlyban.
6. § (1) A tételes vámőrlést végző malom üzembentartója az őrlés céljából átvett gabonát és kukoricát köteles először megtisztítani és a tisztított gabona és kukorica súlyát leméréssel megállapítani. A vámot és a porlási százalékot a tisztított gabona és kukorica súlya után kell megállapítani. A tisztított vámmal és porlási százalékkal csökkentett gabonából és kukoricából kiőrölt összes őrleményeket az őröltetőnek ki kell szolgáltatni. A tisztítás során kiválogatott őröltető hulladékot az őröletőnek megdarálva vagy egységes minőségű korpában vissza kell adni.
(2) A csereőrlést végző malom és az általa létesített cseretelep üzembentartója az őrlés céljára átvett gabonában és kukoricában lévő idegen anyag és gyommag mennyiségét az őröltetővel egyetértésben becsléssel állapítja meg. A vámot és a portási százalékul az idegen anyagok és gyommagvak becsléssel megállapított súlyának levonása után fennmaradó súly alapján, az őröltetőnek cserébe kiszolgáltatandó őrlemények mennyiségét pedig az idegen anyag, gyommag, vám és porlás levonása után fennmaradó súly alapján kell kiszámítani. Az őrlemények kiadása alkalmával az őröltető részére a közös becsléssel megállapított hulladék őrölhető részének megfelelő mennyiség ti darált hulladékot, vagy korpát is ki kell szolgáltatni.
(3) A gabona és kukorica vámőrlésével (vámcserével) foglalkozó malom és cseretelep üzembentartója köteles a malom, vagy cseretelep átvevő helyiségében szembetűnő helyen kifüggesztett, jól olvasható "TÁJÉKOZTATÓ"-ban közzétenni a következőket:
a) mennyi őrlési vámot szed:
b) mennyi porlási százalékot számít;
c) a gabona és kukorica tiszta súlyát az (1) és (2) bekezdésben foglallak szerint előzetes tisztítás útján, vagy pedig az őröltetővel egyetértésben becsléssel állapítja meg;
d) az őrlésre (cserére) átvett gabona és kukorica után a tisztasúlynak a vámmal és porlási százalékkal csökkentett mennyisége alapján mennyi és milyen fajta őrleményt szolgáltat ki;
e) a kiszolgáltatandó őrlemények súlyába a zsákot nem számítja be:
f) Az őröltető hulladékot az őröltetőnek díjmentesen megdarálva vagy pedig korpában adja vissza, illetőleg vámcsere esetében a közös becsléssel megállapított hulladék őrölhető részének megfelelő mennyiségű darált hulladékot vagy korpát szolgáltat ki díjmentesen.
(4) A vámőrléssel (vámcserével) foglalkozó malom, illetőleg cseretelep üzembentartója az előbbi bekezdés szerint kitöltött "TÁJÉKOZTATÓ"-t kifüggesztés előtt köteles az, illetékes pénzügyigazgatóságnál láttamozás céljából 1948. évi július hó 15. napjáig három példányban benyújtani. A pénzügyigazgatóság a tájékoztató egyik példányát a területileg illetékes közellátási felügyelőséghez továbbítja.
7. §
Kereskedelmi őrlés
(1) Búzát, rozsot, kétszerest és árpát saját kereskedelmi őrlésben őrölni tilos. Idegen kereskedelmi vetésre búzát, rozsot, kétszerest és árpát csak az a malom fogadhat el, amelyet az Országos Közellátási Hivatal a Malomipari Igazgatósággal egyetértve közellátási őrlésre hivatalból kijelöl.
(2) A közellátási őrlésre kijelölt malom búzát, roszot, kétszerest és árpát kereskedelmi őrlésre külön őrlési engedély nélkül csak a Malomipari és Takarmányközpont Rt.-tól (Budapest, V., Somogyi Béla-út 3/a., a továbbiakban: MITART) fogadhat el. Másnak a részére búzát, rozsot, kétszerest és árpát kereskedelmi őrlésben őrölni csak az Országos Közellátási Hivatal által kiadott őrlési engedély alapján szabad,
(3) A MITART részére kereskedelmi őrlésre kerülő gabonából és kukoricából tisztítatlan súly után számítva - 100 kg-ként zsák nélküli tisztasúlyban az alábbi mennyiségű lisztet kell a MITART által rendszeresített tisztautalvány ellenében kiszolgáltatni:
a) búzából 24 kg egységes minőségű finomlisztet (malmi jelzése Fil.) és 62 kg egységes búzakenyérlisztet (malmi jelzése: EB.);
b) rozsból 82 kg egységes rozslisztet (malmi jelzése: RL.):
c) árpából 75 kg árpalisztet (malmi jelzése ÁL.):
d) a csíra kivonása nélkül őrölt kukoricából 92 kg kukoricalisztet (malmi jelzése KLC.), a csíra kivonása mellett őrölt kukoricából pedig 85 kg kukoricalisztet (malmi jelzése: KL.).
(4) A felsorolt lisztfajtákon kívül csak egységes minőségű korpa készíthető. A MITART részére őrölt gabonából és kukoricából a tisztítatlan súly után számítva 100 kg-ként - zsák nélküli tisztasúlyban búzából 13 kg, rozsból 15.5 kg, árpából 22.5 kg, kukoricából pedig 5.5 kg egységes minőségű korpát, ezenkívül a csíra kivonása mellett őrölt kukoricából 7 kg kukoricacsírát kell kivonni és az ipari abraktakarmányok forgalmának szabályozásáról szóló rendelet korlátai között kiszolgáltatni.
(5) A (3) és (4) bekezdésben előírt aránytól eltérően kiőrölni csak az Országos Közellátási Hivatal esetenkénti engedélye alapján szabad.
(6) Búzadarát csak az, egységes minőségű finomliszt terhére szabad előállítani.
(7) A közellátási őrlésre kijelölt malmok közül az Országos Közellátási Hivatal a Malomipari Igazgatósággal egyetértve egyes malmokat közérdekű tárolásra kötelezhet. Ezek a malmok kötelesek az Országos Közellátási Hivatal által megállapított feltételek mellett búzát, rozsot, kétszerest, árpát és kukoricát tárolni,
8. § (1) Zab, köles és kukorica kereskedelmi őrlésével bármely megfelelő iparjogosítvánnyal rendelkező malom foglalkozhatik. Ezeknek a terményeknek kereskedelmi őrléséhez, illetőleg őröltetéséhez őrlési engedély nem kell.
(2) A kukorica idegen kereskedelmi őrléséért 15% természetbeni vámot kell fizetni. A malom köteles a saját kereskedelmi őrlésre kerülő kukoricának 15%-át is vámkeresményként elszámolni.
(3) A zab és köles idegen kereskedelmi őrlésének díja pénzben kell fizetni.
Darálás
9. § (1) Árpát, zabot és kölest darálásra átadni, illetőleg átvenni csak az Országos Közellátási Hivatal vagy a községi elöljáróság (polgármester) által kiállított darálási engedély egyidejű átadása mellett szabad.
(2) A vámőrlésre jogosultaknak a darálás engedélyt az állandó lakóhely szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) a gabonalap VI. táblázatán az őrlési engedélyhez hasonló módon állítja ki. Az engedély kiállítása alkalmával az őrölhető, hántolható és kiüthető mennyiségek bejegyzésére szolgáló rovatokat kihúzással bejegyzésre alkalmatlanná kell tenni.
(3) A vámőrlésre nem jogosultak részére a darálási engedélyt a községi elöljáróság (polgármester) a jelen rendelethez csatolt minta szerint külön állítja ki. Az így kiadott darálási engedélyekről nyilvántartást kell vezetni a következő rovatokkal: 1. sorszám, 2. név, 3. lakcím, 4. termény megnevezése, 5. darálásra engedélyezett mennyiség. A nyilvántartás sorszámát a kiadott darálási engedélyen fel kell tüntetni.
(4) A darálás alkalmával a malom (daráló) üzembentartója vagy megbízottja köteles a gabonalap VIII. táblázatába, illetőleg a darálási engedélyre tintával feljegyezni a darálás időpontját, a darálásra adott termény megnevezését és teljes (darálási vám és a porlás levonása nélküli) súlyát s ezt a feljegyzést aláírásával és bélyegzőjével ellátni. A darálási könyvbe a gabonalap, illetőleg a darálási engedély sorszámát és a kiállító község vagy város nevét be kell jegyezni.
(5) A községi elöljáróság (polgármester) által kiadott darálási engedély alapján történő darálásért 8% természetbeni vámot kell fizetni. Porlásként a vámon felül legfeljebb 1%-ot lehet természetben számítani. Az Országos Közellátási Hivatal által kiadott darálási engedély alapján történő darálás díját pénzben kell fizetni.
(6) A darálással foglalkozó üzemek a darálási vám és az általuk számított porlás mennyiségét a 6. § szerint kifüggesztett tájékoztatón feltüntetni kötelesek.
10. § (1) Zab, köles és kukorica saját kereskedelmi darálásával bármely megfelelő iparjogosítvánnyal rendelkező üzem foglalkozhatik.
(2) A saját kereskedelmi darálásra kerülő kukorica 8%-át az üzem köteles vámkeresményként elszámolni.
Hántolás
11. § (1) Árpát, zabot és kölest hántolásra átadni, illetőleg átvenni - a (2) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - csak az Országos Közellátási Hivatal előzetes engedélyével szabad.
(2) Annak, aki gabonalappal rendelkezik, a lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) háztartási és gazdasági szükséglete erejéig árpára és kölesre hántolási engedélyt állíthat ki. A hántolási engedélyt a gabonalap VI. táblázatán az őrlési és darálási engedélyhez hasonló módon kell kiállítani.
(3) A hántoló üzem a hántolási köteles a gabonalap VIII. táblázatába tintával bejegyezni és ez! a bejegyzést aláírással és bélyegzővel ellátni. A gabonalap sorszámát és a kiállító hatóság megnevezését a malomipari mellékmunkák könyvébe be kell jegyezni.
(4) A hántolási engedély alapján történő hántolásért 20% természetbeni vámot kell fizetni. Az Országos Közellátási Hivatal engedélyével a hántolási díjat pénzben is lehet fizetni.
A keresmény és a megtakarítás felhasználása
12. § (1) A kizárólag vámőrléssel foglalkozó malom, daráló és hántolóüzem köteles őrlési, darálási és hántolási vámkeresményét szemes állapotban hetenként valamelyik gyűjtőkereskedőnek "D" jelű vételi jegyre hatósági áron beszolgáltatni és a vámkeresmény beszolgáltatásáról az Országos Közellátási Hivatal által rendszeresíteti hivatalos űrlapon a Magyar Országos Szövetkezeti Központ területileg illetékes kirendeltségéhez minden hónap első hétfőjén jelentést tenni.
(2) A közellátási őrlésre kijelölt malom őrlési, darálási és hántolási vámkeresményéi köteles az Országos Közellátási Hivatal rendelkezései szerint hetenként minden hétfői napon az erre a célra rendszeresített űrlapon a Magyar Országos Szövetkezeti Központ területileg illetékes kirendeltségének bejelenteni. A vámkeresményből származó gabonát és kukoricát a Magyar Országos Szövetkezeti Központ az Országos Közellátási Hivatal utasításai szerint megvásárolni kötetes.
13. § (1) A malom a porlásból, kiőrlési többletből, vagy bármely más címen elért megtakarításból származó kenyérgabonái, illetőleg őrleményt - az üzembentartójának háztartási szükségletére megtartható mennyiségen felül - elsősorban az általa foglalkoztatott munkavállalók lejadagjának biztosítására köteles fordítani.
(2) A megtakarításból a malom üzembentartója háztartási szükségletére a háztartásához tartozó és gabonalapján feltüntetett minden egy éven felül ellátatlan személy után az őstermelői fejadagnak megfelelő mennyiségű kenyérgabonát [3. § (1) bekezdés], illetőleg az annak megfelelő őrlemény tarthatja meg.
(3) A malom üzembentartója a munkavállaló és ennek gabonalapján feltüntetett, háztartásához, tartozó minden 1 éven felüli ellátatlan személy után az őstermelői fejadagot [3. § (1) bekezdés] visszatarthatja. Ezt a mennyiséget az Országos Közellátási Hivatal által esetenkint megszabott mértékben lehet kiszolgáltatni.
(4) A kizárólagos vámőrlő malom a megtakarítást a fejadagok kiadásához szükséges mennyiség kivételével, a daráló- és hántolóüzem pedig az egész szemes megtakarítási köteles minden hónap 5. napjáig valamelyik gyűjtőkereskedőnek a 12. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint beszolgáltatni.
(5) A közellátási őrlésre kijelölt malom a szemes megtakarítási a fejadagok kiadásához szükséges mennyiség kivételével köteles minden hónap első hétfőjén a vámkeresménnyel együtt a Magyar Országos Szövetkezeti Központ területileg illetékes kirendeltségének bejelenteni. A lisztben mutatkozó megtakarítást a fejadagok kiadásához szükséges mennyiség kivételével minden hónap 5. napjáig a MITART-nak kell megvételre felajánlani. A MITART a felajánlott lisztkészletet az Országos Közellátási Hivatal által megállapított áron azonnal megvásárolja és hatósági ellátás céljára használja lel. A malom a megvételre felajánlott és a MITART által megvásárolt lisztet köteles a MITART által rendszeresített utalvány ellenében kiszolgáltatni.
A liszt szállítása
14. § (1) Kenyérgabonából és árpából szármázó lisztet az ország egész, területén egyik községből a másikba csak szállítási igazolvánnyal szabad szállítani.
(2) A liszt szállításához szállítási igazolvány kiadására jogosultak:
a) lakóhelyváltoztatás esetén a háztartásban jogszerűen tartott lisztnek az új lakóhelyre szállításához az elszállítás helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester);
b) egyéb cselekben az elszállítás helye szerint illetékes közellátási felügyelőség, vagy az Országos Közellátási Hivatal.
(3) A kenyérgabonából és árpából származó liszt szállítási igazolvány nélkül csak az alábbi esetekben szállítható:
a) a gabonalapra vezetett vámőrlési engedély és a inalom által kiadott szállítóbárca egyidejű felmutatása melleit a malomból (cseretelepről) a vám-őrlésre jogosult lakására vagy gazdaságába, ha az őrlés a gabonalap VIII. táblázatába szabályszerűen be van jegyezve;
b) a MITART vagy a MOSZK szárazbélyegzőjével ellátott fuvarlevéllel vasúton vagy hajón történő szállításnál;
c) a közellátási őrlésre kijelölt malom által kiállított szállítójeggyel a hatóságilag kiutalt liszt;
d) kézipoggyászként 5 kg liszt:
e) a MITART. a M. O. Sz. K., az Országos Gabona-és Lisztkísérleti Intézet, továbbá a Budapesti Áru-és Értéktőzsde választott bírósága címére feladott legfeljebb 2 kg súlyú lisztminták postán:
f) a hivatalos lisztjellegminták.
Vegyes, büntető és hatálybaléptető rendelkezések
15. § Az olyan magkeveréket, amely 5%-nál több búzát, rozsot, árpát, zabot vagy kölest tartalmaz, továbbá a gabonafélék ocsuját, ha az 5%-nál több ép gabonaszemet tartalmaz, a gabona őrlésére, darálására és hántolására vonatkozó rendelkezések szempontjából búzának, rozsnak, árpának, zabnak és kölesnek kell tekinteni aszerint, hogy milyen gabonafélét tartalmaz, illetőleg - ha a keverékben többféle gabona fordul elő - milyen gabonaféléből tartalmaz többet, Ehhez képest az ilyen magkeverékei megőrölni és megőröltetni, megdarálni és megdaráltatni. meghántolni és meghántoltatni csak az illető gabonafélére nézve megállapított szabályok szerint szabad.
16. § (1) A vámőrlésből és kereskedelmi őrlésből származó lisztfajták nem lehetnek sem sötétebbek, sem pedig szerkezetileg rosszabb minőségűek, mint az Országos Gabona- és Lisztkísérleti Intézet által kiadott hivatalos jellegminták.
(2) A lisztfajtákra az Országos Gabona- és Lisztkísérleti Intézet által kiadott hivatalos jellegmintákat minden malom köteles beszerezni. A jellegminták 1/2 kg-os mintacsomagokban az Országos Gabona- és Lisztkísérleti Intézettől (Budapest, II., Kisrókus-utca 15/b) szerezhetők be. A jellegminták ellenértékét amely az egyes őrlemények hatóságilag megállapított malmi eladási árának ötszöröse a 147.014. számú "Földmívelésügyi Min. Kitaibel Pál-utcai kisérleti telep, ellátmányszámla Budapest" elnevezésű postatakarékpénztári csekkszámlára előre be kell fizetni,
(3) A malmokban, kereskedőknél és feldolgozóknál tároló, valamint a szállítás alatt álló őrleményeket a hivatalos jellegminták alapján ellenőrizni kell abból a szempontból, hogy a hivatalos jellegmintáknak megfelelnek-e.
17. § (1) A jelen rendeletben foglalt rendelkezések megszegése és kijátszása a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. ME rendelet szerint büntetendő.
(2) Amennyiben a cselekmény a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. ME rendelet rendelkezései, vagy más súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a 3440/1947. ME rendelet 7. §-ának (1) bekezdése értelmetlen hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az aki
a) az 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére gabonái és kukoricát őrlési engedély nélkül, vagy nem malomban, vagy nem a jelen rendeletben megállapított szabályok szerint őröl vagy őröltet;
b) az 1. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére búzát, rozsot vagy kétszerest darál, daráltat, hántol, vagy hántoltat;
c) az 1. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére árpát, zabot vagy kölest darálási engedély nélkül daráltat, illetőleg árpát, zabot, vagy kölest hántolási engedély nélkül hántoltat:
d) az 1. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére az őrlési, darálási vagy hántolási engedélyt mindaddig magánál nem tartja, amíg az őrleményeket vagy a meghántolt terményeket az őröltetőnek. illetőleg a hántoltatónak ki nem adta:
e) a 4. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére gabonát vagy kukoricát a gabonalapra vezetett vámőrlési engedély nélkül, vagy a vámőrlési engedély szerint megőrölhető mennyiségnél nagyobb mennyiségben vámőrlésre (vámcserére) átad vagy átvesz;
f) a 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a vámőrlés (vámcsere) alkalmával a vámőrlésre (vámcserére) vonatkozó adatokat a gabonalap VIII. táblázatába és a vám feljegyzési könyvbe nem jegyzi be;
g) a 4. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a gabona vagy kukorica őrlése alkalmával 2%-nál több porlást számít;
h) az 5. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a vámőrlésre kerülő gabonából és kukoricából nem a megszabott fajtájú, minőségű és mennyiségű őrleményt szolgáltatja ki;
i) a 6. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a tételes vámőrlésben kiőrölt összes őrleményeket és a megőrölt tisztítási hulladékot vagy megfelelő mennyiségű korpát az őröltetőnek nem szolgáltatja ki;
j) a 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a csereőrlés alkalmával a közös becsléssel megállapított hulladék őrölhető részének megfelelő mennyiségű darált hulladékot vagy korpát az őröltetőnek nem szolgáltat ki;
k) a 6. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére az előírt adatokat tartalmazó tájékoztatót a malom vagy cseretelep átvevő helyiségében szembetűnő helyen nem függeszti ki;
l) a 6. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a szabályszerűen kitöltött Tájékoztató kifüggesztés előtt az illetékes pénzügyigazgatóságnál 8 példányban a megszabott időben nem nyújtja be;
m) a 7. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére búzát, rozsot, kétszerest vagy árpát saját kereskedelmi őrlésben őröl vagy ilyen terményeket közellátási őrlésre való kijelölés nélkül idegen kereskedelmi őrlésre átvesz;
n) a 7. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére búzái, rozsot kétszerest vagy árpát - a MITART részére történő őrlés kivételével - az Országos Közellátási Hivatal őrlési engedélye nélkül átvesz;
o) a 7. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére az Országos Közellátási Hivatal utasításai szerint búzát, rozsot, kétszerest, árpát és kukoricát nem tárol;
p) a 8. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a saját kereskedelmi őrlésre kerülő kukorica 15%-át vámkeresményként nem számolja el;
r) a 9. §-ban foglalt rendelkezések ellenére árpát, zabot vagy kölest darálási engedély nélkül darálásra átad vagy átvesz; vagy a darálásra vonatkozó adatokat a gabonalap VIII. táblázatába, illetőleg a darálási engedélyre és a darálási könyvbe nem jegyzi be; vagy a darálás alkalmával 1%-nál több porlást számít; vagy a darálási vám és porlás mennyiségét a Tájékoztatón nem tünteti fel;
s) a 10. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a saját kereskedelmi darálásra kerülő kukorica 8% -át vámkeresményként nem számolja el;
t) a 11. §-ban foglalt rendelkezések ellenére árpát, zabot vagy kölest hántolási engedély nélkül hántolásra átad vagy átvesz; vagy a hántolásra vonatkozó adatokat a gabonalapra vagy a malomipari mellékmunkák könyvébe nem jegyzi be;
u) a 13. §-ban foglalt rendelkezések ellenére a megtakarításból háztartási szükségletére és a munkavállalók fejadagjának biztosítására a megengedettnél több kenyérgabonát, illetőleg őrleményt tart meg;
v) a 16. §-ban foglalt rendelkezések ellenére a hivatalos lisztjellegmintákat nem szerzi be.
(2) A pénzbüntetésre, az elkobzásra, a kihágás felderítése körül szerzett érdemek jutalmazására és a kihágás miatt eljáró hatóságokra nézve a 3440/1947. ME rendelet 7. §-ának (2)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók.
18. § Ez a rendelet az 1948. évi július hó 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 101800/1947. KM, 102080/1947. KM, 102590/1947. KM, 100880/1948. KH, 102187/1948. KH, 102550/1948. KH rendeletek hatályukat vesztik.
Budapest, 1948. évi június hó 26-án.
A miniszter helyett:
Szobek András s. k.,
államtitkár
Melléklet a 103340/1948. (VI. 27.) KH rendelethez
