10340/1948. (X. 12.) Korm. rendelet
a bírósági és az egyes közigazgatási iratok kicserélése tárgyában Budapesten, az 1948. évi augusztus hó 28. napján kelt magyar-román Egyezmény kihirdetéséről
A magyar köztársaság kormánya a Párisban az 1947. évi február hó 10. napján kell békeszerződés becikkelyezéséről szóló 1947: XVIII. tc. 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § A bírósági és az egyes közigazgatási iratok kicserélése tárgyában Budapesten, az 1948. évi augusztus hó 28. napján kelt Magyar-román Egyezmény - annak 17. cikke értelmében - az 1948. évi szeptember hó 28. napján hatályba lép.
2. § Az 1. §-ban említeti Egyezmény eredeti magyar szövege a következő:
"Egyezmény
a Magyar Köztársaság és a Komán Népköztársaság között a bírósági és az egyes közigazgatási iratok kicserélése tárgyában
A Magvar Köztársaság Kormánya és
a Román Népköztársaság Kormánya
abban a kölcsönös meggyőződésben, hogy mindkét nép érdeke a jószomszédi viszony és sz azonos politikai irányvonal szellemében minél inkább megerősíteni a két népi demokrácia közöli fennálló baráti kötelékeket, elhatározták, hogy a bírósági és az egyes közigazgatási iratok kicserélését egyezmény útján szabályozzák,
és ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:
a Magyar Köztársaság Kormánya:
dr. Szebenyi Endre belügyminiszteri államtitkárt,
a Román Népköztársaság Kormánya:
Bóna Mihai igazságügyminisztériumi vezértitkárt, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaiknak kölcsönös közlése után az alábbiakban állapodlak meg:
1. cikk
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy kölcsönösen kiszolgáltatják és véglegesen átengedik a területükön lévő mindazt az iratanyagot, amely kizárólag a másik Szerződő Fél polgári, katonai, pénzügyi, igazságügyi és más természetű közigazgatására és bíráskodására vonatkozik és amely 1940. évi augusztus hó 30. napja óla a jelen Egyezmény hatálybalépésének napjáig akár magyar, akár román hatóság előtt folyamaiban volt eljárás során keletkezett.
2. cikk
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy - amennyiben az a területükön van - kölcsönösén átadják azt az iratanyagot, amelyet a másik Szerződő Fél területén lévő közhatósági és közhivatali irattárakból az 1940. évi augusztus hó 30. napja óla bármely okból elszállítottak.
(2) Ez a rendelkezés nem érinti a Szerződő Feleknek azt a jogát, hogy az (1) bekezdésben említett iratanyagból visszatartsák azokat az iratokat, amelyek a jelen Egyezmény vagy az ahhoz tartozó Függelékek rendelkezései értelmében kizárólag a kiszolgáltató Szerződő Felet illetik.
(3) Azt, hogy valamely irat az előző bekezdésben foglalt rendelkezés alá esik-e, - amennyiben nem katonai, titkos vagy bizalmas iratról van szó - a Szerződő Felek megbízottai közös egyetértéssel állapítják meg.
(4) Az előző bekezdésben említett iratanyag átadására a jelen Egyezmény 9 - 13 cikkeiben foglalt rendelkezések irányadók.
3. cikk
Iratanyag alatt értendők:
a közigazgatási levéltárak és irattárak ügyiratai (beadványok, jelentések, fogalmazványok, nyilatkozatok, vélemények, jegyzőkönyvek, esetleg még el nem intézett ügydarabok stb., ideértve bárminő természetű valamennyi mellékleteiket, tekintet nélkül arra. hogy ezek kézírással vagy más módon állíttattak elő);
a lajtstromok. nyilvános vagy hivatalos könyvek, úgymint telekkönyvek, cégjegyzékek, bánya- és vasúttelekkönyvek, tartalomjegyzékek, tárgyjegyzékek, iktatókönyvek. mutatókönyvek, számadási könyvek, számviteli segédkönyvek, statisztikai táblázatok stb.;
a tervek, térképek, rajzok, tervezetek-, felvételek, negatívok, vázlatok, dombortervek, tanulmányok, munkatervek, leírások, netalán meglévő másolatok stb.;
a hivatalos okiratok és okmányok (mindenféle okmányok, úgymint alapítólevelek, köz- vagy magánszerződések, engedélyokiratoké átvételi feltételek, bizonyítványok, számadások és számadási mellékletek stb.);
mindezek teljes egészükben és tekintet nélkül arra. hogy minő anyagból vannak.
4. cikk
(1) A Szerződő Felek mindenkori értékük megtérítése ellenében igényelhetik azokat a terveket és kivitelezésre szánt tervezetekre vonatkozó mindazt az anyagot amelyeket a másik Szerződő Fél állami, vármegyei, városi és községi hatóságai és egyéb közhivatalai dolgoztak ki vagy szereztek be, amennyiben ezek a tervek, illetőleg tervezetek kizárólag az igényt bejelentő Szerződő Fél területén valósítandók meg.
(2) A terveket, illetőleg tervezeteket kiszolgáltató Szerződő Fél az ilyen iratanyag kiszolgáltatása cselében, ezeknek a munkálatoknak a kivitelezésére nézve nem vállal kötelezettséget.
5. cikk
Kiadás tárgyát nem alkotja az olyan iratanyag, amely az állam közbiztonságára vagy védelmére vonatkozik vagy egyébként bizalmas természetű.
6. cikk
Külön kérelemre ki kell szolgáltatni az 1940. évi augusztus hó 30. napja előtt keletkezett olyan iratokat, amelyek előiratai tvr. 1. cikk alapján kiszolgáltatott és a 3. cikkben meghatározott iratoknak.
7. cikk
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy egyszerű vagy hitelesített másolatokat adnak egymásnak kölcsönösen arról az iratanyagról, amely egyszersmind a birtokban lévő Szerződő Fél közigazgatására is vonatkozik és amelyet ez a Szerződő Fél a jelen Egyezmény alapján nem köteles n másik Szerződő Félnek kiszolgáltatni.
(2) Ezeket a másolatokat az igénylő Szerződő Fél kérelmére, a másolási költségek megtérítése ellenében, egyebekben hitelesítési díj és illeték nélkül, bélyegmentesen kell kiállítani. A másolatokat a kiszolgáltató halóság hitelesíti. A költségek megállapítása a Szerződő Felek egyes közigazgatási ágainak meghatalmazottai állal kötendő külön megegyezés alapján fog történni. A végelszámolást az iratcsere lebonyolítása után az egyes közigazgatási ágazatok egymás közölt eszközük.
(3) Ha a másolatok készítése nem volna célszerű, a kiszolgáltató Szerződő Fél a másik Szerződő Fél megkeresésére az utóbbi részére eredetben bocsátja rendelkezésére az iratanyagot, mégpedig visszaszármaztatás kötelezettségével, aminek határidejét a Szerződő Felek megállapodással határozzák meg.
8. cikk
Az előbbi cikkek értelmében kiszolgáltatandó iratanyagnak esetleges eltávolítása eredeti őrzési helyéről, a közigazgatási irattárból, úgyszintén besorozása vagy elhelyezése levéltárakban, könyvtárakban stb nem mentesít a kiszolgáltatás kötelezettsége alól, ha ez az iratanyag a kiszolgáltató Szerződő Fél területén van.
9. cikk
(1) Az 1. és 2. cikkekben megjelölt iratanyag kiválasztásához a kiszolgáltató Szerződő Fél a jelen Egyezmény hatálybalépése után nyomban hozzáfog.
(2) Ettől az időponttól számítva lehetőleg hat, de legkésőbb tizenkét hónap alatt a kiválasztott iratanyagról részletes jegyzéket kell kézbesíteni az igénylő Szerződő Fél részére azzal a felkéréssel, hogy megbízottait az átvételre küldje ki.
(3) Az ügyiratokat az átadó Szerződő Fél központi hatóságai útján közvetlenül az átvevő Szerződő Fél központi hatóságainak kell átadni, hacsak az iratanyag bizonyos csoportjaira vonatkozóan külön rendelkezés nincsen.
(4) Az átadás az átvevő Szerződő Fél erre a célra megbízott közegeinek kezeihez legkésőbb a felkérés átvételétől számított hat hónap alatt történik, az utólagos felszólamlás fenntartásával.
(5) Az igénylő Szerződő Fél jegyzékei nyújthat át azokról az iratokról, amelyekre neki elsősorban szüksége van. Ezeket az iratokat lehetőleg haladéktalanul ki kell szolgáltatni.
(6) indokolt cselben a jelen egyezmény végrehajtása előtt is lehet kérni egyes iratoknak ideiglenes használatra való megküldését. Az ilyen kérést lehetőleg soronkívül kell teljesíteni, ha a kért iratot a jelen Egyezmény és a hozzátartozó Függelékek rendelkezései szerint az őrző Szerződő Fél kiszolgáltatni köteles.
10. cikk
(1) Az átvevő Szerződő Fél a kiszolgáltatandó iratanyag átvételével megbízott közegeinek nevét annakidején közli a másik Szerződő Féllel; ezeket a közegeket el kell látni igazolványokkal, amelyeket a kiszolgáltató Szerződő Fél külügyminisztériuma láttamoz. Az ekként igazolt közegek jogosullak lesznek a kiszolgáltatandó anyag teljességének ellenőrzése végeit az iktató- és mutatókönyveket megtekinteni, valamint ezeket a kiszolgáltatott iratanyaggal összehasonlítani.
(2) Kizárólag a kiszolgáltató Szerződő Fél közigazgatására vonatkozó, valamint a titkos (bizalmas) irattári és levéltári iktató- és mutatókönyveket a nevezett közegeknek nem szabad megtekinteniök.
(3) Ha hiányok állapíthatók meg, a nevezett közegek a kiszolgáltatandó anyag kiegészítését kívánhatják.
(4) Ha nézeteltérés esetében a vitás kérdés barátságosan nem rendezhető, az ügyet diplomáciai úton kell elintézni.
11. cikk
(1) A rendelkezésre álló iratanyagot költségmentesen éa hiánytalanul kell kiszolgáltatni.
(2) Az átvett iratanyag elszállításáról az átvevő Szerződő Fél saját költségén gondoskodik. Kivitele vámtól és mindennemű illetéktől mentes; a kiszolgáltató Szerződő Fél az elszállítás útjába semmiféle akadályt nem gördíthet, ellenben minden lehelő könnyítést köteles megadni.
(3) Az átvétellel és az ellenőrzéssel megbízott közegek költséged az átvevő Szerződő Fél viseli.
12. cikk
(1) A Szerződő Felek által a kiszolgáltatandó iratanyag átvételére és ellenőrzésére kiküldött közegeknek kötelessége a legszigorúbb hivatali titoktartás.
(2) Az említett közegek működése közben az azok tudomására jutott adatokat mindkét Szerződő Fél hozzájárulása nélkül csak a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított tíz év múlva lehet nyilvánosságra hozni.
(3) Azoknak az adatoknak tudományos és irodalmi felhasználásánál, amely adatokról a közegek működésük során tudomást szerezlek, az érdekelt levéltárak és irattárak érvényben lévő szolgálati és irathasználati szabályzatait meg kell tartani.
13. cikk
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a jelen Egyezmény és a hozzátartozó Függelékek rendelkezései értelmében kiszolgáltatandó iratanyagot az Egyezmény végleges végrehajtásáig megőrzik mostani állapotában és az igénylő Szerződő Félnek lehetőséget nyújtanak arra, hogy az érdekeit a már megkezdett vagy megkezdés előtt álló selejtezésnél megvédhesse.
(2) Ha a tervbe vett selejtezésről való közlés napjától számítolt hal hónap alatt a másik Szerződő Fél nem ellenzi, a selejtezés folytatható, illetőleg foganatosítható.
14. cikk
(1) A közigazgatás egyes ágainak rendelkezésére álló iratok kiszolgáltatásáról szóló 12-13. Függelékek a jelen Egyezmény kiegészítő részét alkotják.
(2) Amennyiben a fenti Függelékek különös rendelkezéseket nem tartalmaznak, vagy valamely közigazgatási ágazat iratanyagának kölcsönös kicserélését valamelyik Függelék nem szabályozza, a jelen Egyezmény általános rendelkezései irányadók. Ugyancsak ezek az általános rendelkezések [7. cikk (2) bekezdése] irányadók a Függelékekben említett másolatok elkészítésének költségeire is, amennyiben a Függelékek más rendelkezést nem tartalmaznak.
15. cikk
A jelen Egyezmény értelmében átadandó vagy kiszolgáltatandó iratokkal kapcsolatos letétek átadását külön Egyezmény fogja szabályozni. Kivételek e szabály alól a jelen Egyezményhez tartozó 3. Függelék 4. cikkében és a 4. Függelék 7. cikkében foglalt rendelkezések.
16. cikk
(1) A jelen Egyezmény értelmében fennálló kiszolgáltatási kötelezettség csak a meglévő iratanyagra, letétekre és értékekre vonatkozik.
(2) Amennyiben a jelen Egyezmény Függelékeiben foglalt rendelkezések szerint a Szerződő Felek valamelyike letétben lévő értékek kiszolgáltatására köteles, az értékek kiszolgáltatásánál a kiszolgáltató Szerződő Félnek a kiviteli korlátozásokra vonatkozó belső jogszabályait figyelembe kell venni.
(3) Az előző bekezdés értelmében ki nem szolgáltatott értékekről az iratok végleges átadásától számított hat hónapon belül mindkét Szerződő Fél jegyzéket készít és azt diplomáciai úton a másik Szerződő Féllel közli.
17. cikk
A jelen Egyezmény az aláírástól számított harmincadik napon lép hatályba.
Ennek hiteléül a Meghatalmazottak ezt az Egyezményt aláírták.
Készült Budapesten, az 1948. évi augusztus hó 28. napján, kél eredeti példányban, magyar és román nyelven.
(Aláírások.)
1. Függelék
A vármegyei, városi és községi levéltárak anyaga
1. cikk
A Román Népköztársaság kötelezi magát arra, hogy kiszolgáltatja a Magyar Köztársaságnak Bihar és Szatmár-Bereg magyar vármegyék levéltárát, amelyet e vármegyék Magyarországon levő székhelyéről az 1940. évi augusztus hó 30. napja után Románia területére szállítottak.
2. cikk
A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy közhatóságaik az államhatár által megosztott vármegyék levéltárainak a saját területükre vonatkozó közigazgatási Iratanyagát kölcsönösen használhassák.
2. Függelék
Anyakönyvek kicserélése
1. cikk
(1) Az anyakönyvek eredeti (első), valamint másodpéldányai annak a Szerződő Félnek a birtokában maradnak, amelyiknek területéhez tartozik az 1940. évi augusztus hó 30. napja után, de az 1944. évi szeptember hó 1. napja előtt alakult egész anyakönyvi kerület.
(2) Ha a Szerződő Felek közötti államhatár az (1) bekezdésben említett időben alakult anyakönyvi, kerületet megosztja, az anyakönyvek eredeti (első) példányai azt a Szerződő Felet illetik, amelyiknek területén az anyakönyvi kerület székhelye van; ebben az esetben a másodpéldányok a másik Szerződő Felet illetik.
2. cikk
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy kölcsönösen kiszolgáltatják a területükön levő és a másik Szerződő Fél területére vonatkozó azt az anyakönyvi első- és másodpéldányt, illetőleg anyakönyvi iratanyagot, amelyet az 1940. évi augusztus hó 30. napját követő időben a másik Szerződő Fél területére szállítottak.
(2) Ha valamely anyakönyvi kerületet az államhatár megosztja, az anyakönyvi első példányokat - tekintet nélkül arra, hogy melyik Szerződő Fél területén maradt a jelen Függelék 1. cikkének (1) bekezdésében említett időben alakult anyakönyvi kerület székhelye. - nem kell visszaszolgáltatni, ha a másodpéldányok a másik Szerződő Fél birtokában maradtak.
3. cikk
Ha a Szerződő Felek közötti halár által megosztott valamely anyakönyvi kerületben vezetett eredeti (első) példány megsemmisült (elveszett), a másodpéldányt őrző Szerződő Fél köteles a nála levő másodpéldányokról hitelesíteti másolatot másolási költség, hitelesítési díj és Illeték nélkül, bélyegmentesen és lehetőleg haladéktalanul a másik Szerződő Félnek kiszolgáltatni.
4. cikk
(1) Az előző cikkek rendelkezéseit alkalmazni kell azokra az iratokra és jegyzékekre is, amelyek utólagos anyakönyvi bejegyzésekre és kiigazításokra vonatkoznak.
(2) A kiszolgáltatandó anyakönyvi eredeti (első) példánnyal ki kell szolgáltatni a vonatkozó betűrendes névmutatót is.
5. cikk
Az előző cikkek rendelkezései alkalmazandók az 1895. évi október hó 1. napjáig vezetett egyházi (felekezeti) anyakönyvek másodpéldányaira is, amelyek a Szerződő Felek illetékes hatóságainak levéltáraiban őriztetnek.
6. cikk
(1) Az anyakönyvek, valamint n vonatkozó iratanyag kölcsönös kiszolgáltatása az alábbiak szerint történik.
(2) Az a Szerződő Fél, amely a kiszolgáltatandó iratanyagot őrzi, azt összegyűjti és részletes jegyzék kíséretében lehetőleg hat, de legkésőbb tizenkét hónap alatt a másik Szerződő Félnek kiszolgáltatja ezt a határidőt a jelen Egyezmény hatálybalépésétől kell számítani.
(3) Az átvevő Szerződő Fél az esetleges hiányokról pótigénylést készít, amelyet a birtokban levő Szerződő Fél címek átvételétől számított három hónap alatt elintézni köteles.
(4) Az anyakönyvi iratanyag kicserélésének végrehajtása a Szerződő Felek belügyminisztériumainak közvetlen érintkezése útján történik.
(5) Az iratanyag kicserélése során esetleg felmerülő minden nézeteltérést diplomáciai úton kell kiegyenlíteni, ha előbb említett két minisztérium egymás közt azt nem tudja eloszlatni.
3. Függelék
A gyámsági (gondnoksági) ügyiratok
1. cikk
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy kölcsönösen kiszolgáltatják egymás részére azoknak a kiskorúaknak és gondnokoltaknak gyámsági (gondnoksági) ügyeire vonatkozó iratokat, akiknek utolsó lakhelyéül az iratokban a másik Szerződő Fél területén fekvő város (község) van meg jelölve. Ki kell szolgáltatni továbbá azokra a már önjogúakká vált kiskorúakra és gondnokoltakra vonatkozó ügyiratokat, valamint azokat az egyéb gyámhatósági ügyiratokat is, amelyekben az eljárás folytatására vagy intézkedésre van szükség.
(2) Abban az esetben, ha az előző bekezdésben említett személyre nézve megállapítást nyer, hogy a másik Szerződő Fél állampolgára, a reá vonatkozó gyámsági (gondnoksági) Iratot nem kell kiszolgáltatni.
2. cikk
Abban az esetben, ha a gyámhatóságok (törvényszékek), valamint a gyámpénztárak működési területét a Szerződő Felek közötti államhatár megosztja, akkor a gyámhatóságok (törvényszékek) iktató- és mutatókönyvei, nyilvántartásai, segédkönyvei, valamint a gyámpénztárak főkönyvei, letéti naplói, nyilvántartásai és ezzel kapcsolatos iratanyaga azt a Szerződő Felet illeti meg, amelynek jelenlegi területén a megosztott gyámhatóság (törvényszék), illetve gyámpénztár székhelye van.
3. cikk
Nem kell kiszolgáltatni azoknak a gyámsági (gondnoksági) ügyeknek az iratait, amelyekben több kiskorú (gondnokolt) közösen van érdekelve és közülük egyesek az egyik, mások a másik Szerződő Fél állampolgárai.
4. cikk
A kiszolgáltatandó gyámügyi (gondnoksági) iratokkal együtt át kell adni a kiskorút, gondnokoltat vagy más érdekelt személyt megillető és a Szerződő Felek területén letéti kezelésben őrzött vagy rendelkezésük alatt álló mindennemű értéket (természetben elkülönítve kezelt készpénzt, drágaságot, értékpapírt, betétkönyvet, betéti lapot, letéti jegyet, kamatozó és nem kamatozó adóslevelet, stb.) is. Ha a készpénz az átadó Szerződő Fél területén székelő pénzintézet betétkönyvén (betéti lapján) van elhelyezve, az összeg átutalását külön megállapodás fogja szabályozni, a betétkönyvet (betéti lapot) azonban az iratokkal együtt ki kell szolgáltatni. Amennyiben ilyen esetben a betétkönyvön (betéti lapon) olyan betét is van elhelyezve, amely a jelen cikk alapján nem szolgáltatandó ki, az a Szerződő Fél, amelynek a betéti könyvet (betéti lapot) kiszolgáltatták, az őt megillető betétek kivétele után a betéti könyvet (betéti lapot) a kiszolgáltatástól számított hat hónapon belül a másik Szerződő Félnek isméi visszaszolgáltatni köteles.
5. cikk
Az iratok kicserélése a Magyar Köztársaság belügyminisztériumának és a Román Népköztársaság igazságügyminisztériumának közvetlen érintkezése útján történik.
4. Függelék
Bírósági iratok, telekkönyvek és kereskedelmi cégjegyzékek
I. Bírósági iratanyag
Polgári peres és perenkívüli iratok
1. cikk
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy kölcsönösen kiszolgáltatják az elsőfokú bíróságok vagy felsőbíróságok előtt folyamatban lévő polgári peres és perenkivüli ügyekre vonatkozó ügyiratokat, amennyiben mindkét Szerződő Fél törvényei szerint az ügy folytatására a másik Szerződő Fél bíróságai kizárólag illetékesek.
(2) A kiszolgáltatási kötelezettség vonatkozik azokra a közjegyzői és ügyvédi kamarai iratokra is. amelyeknél az érdekelt fél a másik Szerződő Fél területén lakik.
2. cikk
(1) Abban az esetben, ha a peres vagy a perenkivüli eljárás lefolytatására egyik Szerződő Fél törvényei sem állapítanak meg kizárólagos illetékességet, az ügyiratokat annak a Szerződő Félnek bírósága részére kell kiszolgáltatni, amelynek részére a kiszolgáltatási a peres felek, illetőleg valamennyi érdekelt egybehangzóan kéri, feltéve, hogy ez a bíróság is illetékes. Ha ilyen egybehangzó kérelem nincsen, az ügyiratot annak a Szerződő Félnek bírósága részére kell kiszolgáltatni, amely bíróság az eljárás lefolytatására annak a Szerződő Félnek tőrvényei Szerint illetékes, ahol az eljárás megindult.
(2) Az ügyiratok kiszolgáltatása iránti indítványt akár az ügyben eddig eljárt bíróságnál, akár annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amely a jelen Egyezmény értelmében az ügyben eljárni hivatott.
(3) Az indítványokat ennek az Egyezménynek hatálybalépésétől számított hat hónapon belül kell előterjeszteni.
3. cikk
A kiszolgáltatás tárgyában az a bíróság határoz, amelynél az ügyiratok vannak; határozata ellen perorvoslatnak helye nincsen. A kiszolgáltatás megtagadása esetén a kiszolgáltatást kérő Szerződő Kél a kérelem elutasítását a saját állama igazságügy miniszterének jelentheti be, amely a bejelentést felülvizsgálat végett, az iratcsereegyezmény lebonyolítására hivatott magyar-román vegyesbizottsághoz továbbítja. Ez a vegyes-bizottság a bejelentés tárgyában harminc napon belül határoz és abban az esetben, ha az érdekelt kérelmének helyt ad, erről a másik Szerződő Fél igazságügyminiszterét értesíti és felkéri, hogy az ügyiratoknak a kérelmező állam részére való kiszolgáltatása iránt intézkedjék.
Büntető iratok
4. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél területén lévő és a jelen Egyezmény hatálybalépésekor jogerősen be nem fejezett büntető ügyekre vonatkozó ügyiratokat a másik Szerződő Fél részére minden külön kérelem nélkül ki kell szolgáltatni az alábbi esetekben:
a) ha a terhelt vagy vádlott a másik Szerződő Fél állampolgára és annak területén tartózkodik:
b) ha a terhelt vagy vádlott a másik Szerződő Fél állampolgára és jóllehet, egy harmadik állam területén tartózkodik, a bűnvádi eljárás alapjául szolgáló bűncselekményi a kiszolgáltató Szerződő Fél területén kívül követte el:
c) ha a terhelt vagy vádlott egyik Szerződő Félnek sem állampolgára és nem is tartózkodik egyiknek területén sem, azonban a bűncselekményi az átvevő állam területén követte el. Nem kell azonban kiszolgáltatni az iratokat abban az esetben, ha a terhelt vagy vádlott a saját államában tartózkodik.
(2) Ezeket a rendelkezéseket abban az esetben is alkalmazni kell, ha az ítéletei még nem hajtották végre.
5. cikk
A bűnügyi iratokkal együtt ki kell szolgáltatni az azokhoz tartozó bűnjeleket is.
6. cikk
(1) Az ügyiratok kölcsönös kicserélését a Szerződő Felek igazságügy-minisztériumai által kijelölt vegyesbizottság végzi. Ennek a vegyesbizottságnak tagjait a jelen Egyezmény hatálybalépése után két hónapon belül a Szerződő Felek igazságügymhüszterei egymással diplomáciai úton közlik.
(2) A vegyesbizottság jelöli ki azokat a két állam területén, lehetőleg a magyar-román halár közelében fekvő helységeket, amelyikben az ügyiratok átadása, illetőleg átvétele történni fog.
(3) A kicserélést megelőzőleg harminc napon belül a vegyesbizottság két tagozata közli egymással a kicserélendő iratok jegyzékéi. Az ügyiratok átvételét az átadás után azon az iratjegyzéken kell elismerni, amely az átadónál marad. Az átvételről szóló záradékban fel kell tüntetni azoknak az iratoknak sorszámát és bírósági iratszámát is, amelynek átvétele bármely oknál fogva nem történt meg.
(4) Azokat az ügyiratokat, amelyeknél a kiszolgáltatás tárgyában a jelen Függelék 3. cikke értelmében a vegyesbizottság hivatott dönteni, az ügyiratot az őrző bíróság a vegyes-bizottságboz terjeszti fel.
7. cikk
A kiszolgáltatandó iratokkal együtt át kell adni az azokra vonatkozó, a Szerződő Felek területén kezelt vagy rendelkezésük alatt álló elnöki vagy bírói letétben kezelt értékekei is.
II. Telekkönyvek
8. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél bíróságainál (halóságainál) őrzőtt azokat a telekkönyvi betéteket (telekjegyzőkönyveket és térképeket, amelyek teljesen a másik Szerződő Fél területén fekvő ingatlanokra vonatkoznak. ennek a Szerződő Félnek eredetiben ki kell szolgáltatni.
(2) Ha valamely telekkönyvi belét (telekjegyzőkönyvi olyan ingatlanokra vonatkozik, amelyek mindkét Szerződő Fél területén feküsznek, az a Szerződő Fél, amelynek területén működő bíróság (hatósági ennek a telekkönyvi betétnek (telek-jegyzőkönyvnek) őrzésére hivatva van, erről a másik Szerződő Fél részére hitelesített másolatot köteles kiadni minden költség, hitelesítési díj és illeték nélkül bélyegmentesen.
(3) Ha a telekkönyvi belétek (telekjegyzőkönyvek) eredetije a háborús események következtében elveszett vagy megsemmisüli, egyik Szerződő Fél sem követelheti, hogy az elveszett vagy megsemmisüli telekkönyvi betéteket (telekjegyzőkönyveket) a másik Szerződő Fél pótolja.
(4) A másolatok (térképek) készítéséhez az erre a célra szolgáló papírt kell használni, hogy a bejegyzéseket szakszerűen lehessen folytatni.
9. cikk
(1) A telekkönyvi betétekkel (telekjegyzőkönyvekkel) egyidejűleg ki kell szolgáltatni mindazokat az iratokat is. amelyek az illető telekkönyvi betétekben (telekjegyzőkönyvekben) foglalt bejegyzésekre vonatkoznak.
(2) Ki kell szolgáltatni különösen a következő iratokai és okiratokat: beadványokat, mellékleteket, jelentéseket, határosatokat, ítéleteket, végzéseket, kézbesítési bizonyítványokat, telekkönyvi helyszínelési munkálatokat, telekkönyvi betétszerkesztésre, kiigazításra, átalakításra vagy átvitelre vonatkozó iratokat, telekkönyvi póthelyszínelési munkálatokat a vonatkozó térképekkel együtt, telekkönyvi részletlajstromokat, telekkönyvi betűsoros névjegyzékeket, telekkönyvi térképeket, telekkönyvi kezelési ügyiratokat, ideértve a telekkönyvi okiratgyüjteményt, iktató, mutató- és kiadókönyveket, irattári sor-könyveket, stb.
(3) Annak a Szerződő Félnek, akit az (1) bekezdésben említett iratanyag és okirat kiszolgáltatásának kötelezettsége terhet, jogában áll az eredeti iratok kiszolgáltatása beíveli a másik Szerződő Fél kívánságára hiteles másolatokat készíttetni minden költség, hitelesítési díj és illeték nélkül bélyegmentesen, ha azok a saját térületén fekvő ingatlanra is vonatkoznak.
10. cikk
A jelen Függelék 8. és 9. cikkeiben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a vasutak és csatornák telekkönyveire, úgyszintén a bányatelekkönyvekre, valamint azokra az iratokra is, amelyek az említett telekkönyvekre vonatkoznak. Ha az eredetiben kiszolgáltatandó telekkönyvek elkülönítése nehézségekbe ütközik, a jelen Függelék 8. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
11. cikk
(1) Az előző rendelkezések értelmében eredetiben kiszolgáltatandó telekkönyvek és iratok kiválasztását, úgyszintén a másolatban kiadandó iratanyag előkészítését a jelen Egyezmény életbelépésétől számított tizenöt napon belül meg kell kezdeni és azok átadását legkésőbb hat hónap alatt be kell fejezni.
(2) A kiszolgáltatandó telekkönyvekről, iratokról és másolatokról részletes jegyzéket kell készíteni két példányban, amelynek egyike az illető hatóságnál marad, a másikat pedig át kell adni az erre megbizott közegnek.
(3) A kiszolgáltatandó telekkönyveket, italokat és másolatokat annak a közegnek a kezéhez kell átadni, akit az átvevő Szerződő Fél igazságügy-minisztere ezzel megbízott és azon a helyen, ahol a telekkönyveket és iratokat őrzik.
(4) Az átvétellel megbízott közegeknek joguk van az iktató-és kiadókönyveket, telekkönyvi térképeket, valamint a mutatókönyveket megtekinteni annak megállapítása végeit, hogy az átadott iratanyag teljes-e. Ha az iratanyag átvétele alkalmával nézeteltérések merülnének fel, amelyek rövid úton nem egyenlíthetők ki, azokat az átadó Szerződő Fél igazságügy-minisztériuma elé kell terjeszteni.
(5) Az átadott iratanyag átvételének és elszállításának költségei az átvevő Szerződő Felet terhelik.
III. Kereskedelmi cégjegyzékek
12. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél bíróságainál vezetett kereskedelmi cégjegyzékekben foglalt azokról a bejegyzésekről, amelyek a másik Szerződő Fél területén teleppel, illetőleg székhellyel bíró cégre vagy ezen a területen levő fióktelepre vonatkoznak, az utóbbi Szerződő Fél részére hiteles másolatot kell adni minden költség, hitelesítési díj és illeték nélkül, bélyegmentesen.
(2) Mindazokat az iratokat, amelyek az előbbi bekezdésben említett bejegyzésekre vonatkoznak, a másik Szerződő Fél részére eredetiben ki kell szolgáltatni.
5. Függelék
A katonai és határőrizeti hatóságok iratanyaga
1. cikk
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy kölcsönösen kiszolgáltatják az alább megjelölt azt a katonai iratanyagot, amely területükön van és amely a másik Szerződő Fél területére vagy annak állampolgáraira vonatkozik:
1. a hadköteleseknek a sorozás céljára való összeírásához szükséges születési anyakönyvi kivonatokat:
2. az 1. pontban említeti okiratok alapján szerkesztett községi (összeirási) lajstromokat;
3. a 2. alatti lajstromokból a járások (városok) állal összeállított és a sorozás alapjául szolgáló lajstromokat:
4. az összeírással és sorozással kapcsolatos esetleges egyéb segédleteket (pl. a besorozottaknak és már tényleges szolgálóknak megadott bárminő szolgálati halasztás, családfenntartói és öröklött mezőgazdasági kedvezmény, volt karpaszományviselési, illetve volt önkéntesi, papi és papjelölti. stb. kedvezményekre vonatkozó iratokat) - és amennyiben ilyenek vasinak - a vonatkozó összes előjegyzéseket és nyilvántartásokat:
5. az újoncokra vonatkozó "Állítási jegyzék"-nek (lajstromok) polgári és katonai példányait, különösen a járási hivatalok és hadkiegészítő parancsnokságok, továbbá a községek összeírás! névjegyzékeit, lajstromait, valamint az ezekkel kapcsolatos iratokat és végül a kiegészítő parancsnokságoknál levő ú. n. "Avatási jegyzőkönyvek"-et: 6. a besorozott, de katonai szolgálatot nem teljesíteti személyek közérdekű mentesítésére és a katonai szolgátatot már teljesíteti személyek polgári foglalkozásban való meghagyására vonatkozó iratokat. 7. a nem ténylegesekre vonatkozó és a hadkiegészítő parancsnokságok, valamint a járási hivatalok által vezetett nyilvántartási jegyzőkönyveket, továbbá a hadkiegészítő parancsnokságok állal az összes nyugállományú lisztekről és valamennyi legénységi állományú egyénről vezetett jegyzőkönyveket;
8. a tartalékos, póttartalékos és a tartósan szabadságolt legénység tartózkodására vonatkozó és a községek által vezetett "Jelentkezési könyv"-eket;
9. a törzs (pót) csapattest parancsnokságok állal a tényleges szolgálatra behívott személyek ellenőrzésére vezetett "Jegyzék"-et;
10. a katonai személyeknek a különböző katonai parancsnokságoknál őrzöttt és vezetett személyi és erkölcsi okmányait, különösen a katonai "Anyakönyvi lapok"-at, beleértve a volt közös hadsereg és honvédség tagjainak régi "Anyakönyvi lap"-jait is;
11. a hadseregből kivált azok a tényleges tisztek, valamint a hivatásos és tovább szolgáló altisztek és tisztesek személyi okmányait és iratait (kartotékait, katonai és becsületügyi iratait, stb), akik a másik Szerződő Fél területén laknak:
12. a hadsereg nyugállományába vagy szolgálatonkivüli viszonyába tartozó tisztek, valamint a hivatásos és továbbszolgáló altisztek és lisztesek személyi okmányait és iratait (katonai becsületügyi iratait, nyilvántartási adatait, stb), ha ezek a másik Szerződő Fél területén laknak.
13. A 10-12. pont alatt említett személyek özvegyeire és árváira vonatkozó, személyi és anyagi ellátásukat érintő összes iratokat;
14. azoknak a tartalékos liszteknek nyilvántartási adatait (a kiegészítő parancsnokságoknál és csapattesteknél őrzött anyakönyvi lapokat, kartotékokat) katonai becsületügyi iratokat, valamint egyéb személyi okmányokat és lajstromokat), akik a másik Szerződő Fél területén laknak:
15. mindazokat a nyilvántartási adatokat, amelyek a másik Szerződő Fél területéről elhurcoltakra (deportálták) vonatkoznak:
16. az előző pontok alatt említettek személyi és anyagi ellátására vonatkozó iratokat, ha az illetők szolgálat alatt vagy azon kívül keresetképességükben hátrányosan befolyásoltatlak, tekintet nélkül arra, hogy rokkantdíj, nyugdíj, kegydij, vagy bármely más címen alapuló igényük az állammal szemben már megállapítást nyert-e vagy sem:
17. a másik Szerződő Fél területén levő katonai épületek tervrajzait (helyszínrajzokat, alaprajzokat, metszeteket és minden egyéb, műszaki munkára vonatkozó rajzokat);
18. azt a katonai természetű vagy katonai intézmények birtokában volt iratanyagot, amely a másik Szerződő Fél területén maradt;
19. a másik Szerződő Fél terültén levő katonai ingatlanok nyilvántartásait:
20. az alábbi térképészeti iratanyagot;
a) a régebbi bécsi geodéziai alaplapokat;
b) a régi bécsi konstrukciós lapokat:
c) a régi bécsi háromszögelési pontok helyszínrajzi leírásait:
d) a régi bécsi konstrukciós számításokat és egyéb adatokat;
e) az újabb háromszögelési és szintezési adatokat;
f) az esetleges újabb szerkezeti számításokat:
g) a régi bécsi 1:25000 és 1:75000-es eredeti rajzokat, az összes mellékletekkel:
h) a (régi bécsi) topográfiai felmérésből származó, összes számítási jegyzőkönyveket;
21. az alábbi határőrizeti anyagot:
a) az 1940. év előtti magyar - román határra és határterületekre vonatkozó nyilvántartási adatokat (határbirtoktár, határvonal, határkövek, megnyílott utakat tartalmazó térképek, iratok, leírások, kimutatások):
b) csempészekre és jogtalan határátlépőkre vonatkozó nyilvántartásokat és kimutatásokat;
c) a kölcsönös határforgalom megkönnyítésére vonatkozó határszolgálatos szolgálati könyveket, segédleteket és nyomtatványokat.
22. A másik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozó katonai és határőrségi bűnügyi iratokat, ideértve a tábori (harctéri) és a mögöttes országbeli hadbíróságoknak bűnügyi iratait; ezeknek az iratoknak a kicserélése tárgyában a bűnügyi iratokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
2. cikk
A katonai hatóságok minden egyéb iratanyagára nézve a jelen Egyezmény általános rendelkezései nyernek alkalmazást.
3. cikk
A Szerződő Felek mindegyike kötelezi magát arra, hogy a másik Szerződő Félnek kiszolgáltatja a személyazonosság megállapítására szolgáló összes adatokkal felszerelt azokat a jegyzékeket és feljegyzéseket, amelyek a világháborúban vagy annak következtében meghalt és az ő mostani területükön eltemeteti azokra a személyekre vonatkoznak, akiknek az utolsó lakhelye - és amennyiben ez ismeretlen, születési helye - a másik Szerződő Fél mostani területén van. Továbbá a Szerződő Felek mindegyike kötelezi magát arra, hogy a másik Szerződő Félnek minden felvilágosítást megad a személyazonosság megállapítása nélkül eltemetett minden halott .sírjáról és helyéről. Ugyancsak kötelezik magukat a másik Szerződő Fél polgáraira vonatkozó, háborús veszteségi anyag kiadására, ha ilyen anyag akár a háborús behatások következtében akár más okból birtokokba került,
4. cikk
(1) A katonai iratanyag kicserélését a jelen Egyezmény általános rendelkezései szerint kell végrehajtani.
(2) A kicserélés megkönnyítése végett mindkét részről részletes jegyzőkönyveket kell csatolni az átadásra kerülő irat-anyaghoz.
6. Függelék
A földadó kataszterre vonatkozó iratok
1. cikk
(1) A Szerződő Felek kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy egymásnak kiszolgáltatják a földadó kataszternek alább megjelölt iratait, ha ezek a másik Szerződő Fél területére vonatkoznak és ha ezek a Szerződő Felek birtokában vannak:
a) a szóbanforgó földadó kataszteri hatóságok és hivatalok ügyiratait;
b) a háromszögelési munkálatokat, tekintet nélkül előkészítésük időpontjára;
c) a felmérésre, a földadó kataszterre és a földadó kataszteri nyilvántartásra vonatkozó munkálatokat, térképeket, elő-rajzokat és birtokvázlatokat, valamint a földadó kataszter felállítására és az esetleges újabb felmérésre vonatkozó munkálatokat, tekintet nélkül a munkálatok elkészítésének időpontjára.
(2) Az államhatár állal kettészelt községek (területek) háromszögelési, felmérési és földadó kataszteri munkálatait a lehetőséghez képest (az előrajzokat, térképeket szelvények szerint, a füzeteket, stb. ívenkint) kell megosztani és eredetiben kiszolgáltatni a jelen Egyezmény életbelépésétől számítolt hat, de legkésőbb tizenkét hónap alatt.
(3) A meg nem osztható munkarészeket eredetiben kell kiszolgáltatni annak a Szerződő Félnek, amely a munkarészeknél nagyobb mértékben van érdekelve.
(4) Az államhatár állal kettészelt községek (területek) háromszögelési, felmérési és földadó kataszteri munkálatait csakis az eredeti megcsonkítása nélkül, az anyagminősége szerint lehet megosztani és pedig (térképeket, előrajzokat) szelvények, (írásos munkarészeket) füzetek, esetleg évfolyamok szerint. Ezeknek a munkálatoknak kiadása azonban a szóbanforgó községekre vonatkozó végleges állami határkitűzési munkálatok befejezése (a határkövek elhelyezése) után történik.
(5) Az a Szerződő Fél, amely az eredeti birtokában van, kötelezettséget vállal arra, hogy a másik Szerződő Fél kívánságára a megkeresés vételétől számított hat, de legkésőbb tizenkél hónap alatt másolatokat készíttet és azokat minden költség, hitelesítési díj és illeték nélkül, bélyegmentesen szolgáltatja ki.
2. cikk
A kataszteri térképek kikészítésére szolgáló anyagól (oloátákat), amely a másik Szerződő Fél területére vonatkozik, kölcsönösen ki kell szolgáltatni.
7. Függelék
A pénzügyőri hatóságok iratanyaga
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy kölcsönösen kiszolgáltatják az alább megjelölt iratanyagot, amely területükön van és a másik Szerződő Fél területére vagy annak állampolgáraira vonatkozik:
1. a pénzügyőrség tagjainak személyi és erkölcsi okmányait és pedig mind a tényleges szolgálatban, mind a rendelkezési állományban és nyugállományban lévőket;
2. az 1. pont alatt említett személyek özvegyeinek és árváinak személyére és anyagi ellátására vonatkozó összes iratokat;
3. az előző pontok alatt említett személyek iratait, ha az illetők szolgálat alatt vagy azon kívül keresetképességükben hátrányosan befolyásoltattak, tekintet nélkül arra, hogy nyugdíj vagy bármely más címen (kegydíj stb.) alapuló igényük az állammal szentben már megállapítási nyert.
8. Függelék
A vízrajzi, a vízépítési, a kultúrmérnöki és az időjárásra, szakoktatási és kisérletügyi intézetekre, erdőigazgatásra, a borászati Intézetekre, a földbirtokpolitikai igazgatásra és a ragadós állati betegségek előfordulására vonatkozó iratanyag.
1. cikk
(1) A jelen Egyezmény 1. cikkének rendelkezései értelmében a Szerződő Felek kötelezik magukat többek között az alább felsorolt iratokból kölcsönösen azokat átadni, amelyek a másik Szerződő Fél alattvalóira, intézményeire vagy területére vonatkoznak:
l. az Ecsediláp Lecsapoló és a Szamosbalparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnak, a Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társulatnak, a Sebeskőrös Vízszabályozó és Ármentesítő Társulatnak, valamint a Feketekőrösi Ármentesítő, Vízrendező- és Öntözőtársulatnak, továbbá általában a vizitársulatoknak terv- és iratanyagát;
2 a Tisza mellékfolyóinak és egyéb vízfolyásoknak szabályozására, jókarbantartására, nyilvántartására és vízjárására vonatkozó terveket, iratokat, felvételi (mérési) és megfigyelési adatokat és tanulmányokat;
3. a vízügyi műszaki iratanyagot;
4. a vízszabályozási és talajjavítási munkálatok iratait és műszaki terveit ,
5. a bányaterületek geológiai felvételére vonatkozó iratokat, terveket, tanulmányokat, adatokat;
6. a meteorológiai megfigyelések adatait;
7. az állami, közhatósági, társulat- és magánvízi munkálatok engedélyezésére, felülvizsgálatára vonatkozó iratokat, beleértve a vízikönyvekel, a vízikönyvek okirat- és tervtárat;
8. a vízrendészetre vonatkozó iratokat;
9. a tényleges szolgálatban álló vagy nyugdíjas alkalmazottak személyi okiratait;
10. általában az ebbe a szakba vágó mindazokat az ügyiratokat és okiratokat, terveket, adatokat és tanulmányokat, amelyek a másik Szerződő Fél területére vonatkoznak;
11. mezőgazdasági szakoktatási és kísérletügyi intézményekre vonatkozó iratanyagot, beleértve a mezőgazdasági szakoktatási intézmények és iskolák anyakönyveit;
12. az erdőfelügyelőségek, az erdőigazgatóságok, a főispánt hivatalok erdészeti iratanyagát, valamint általában az erdészeti és birtokpolitikai közigazgatásra vonatkozó iratokat;
13. a szőlészeti és borászati felügyelőségek iratanyagát, valamint a szőlészeti és borászati szakiskola és szőlőmunkásiskola tanulóira vonatkozó iratokat:
14. a ragadós állati betegségek előfordulására vonatkozó, irat- és Statisztikai anyagot;
15. a másik Szerződő Fél területén lakó természetes személyeknek vagy ezen a területen telephellyel vagy érdekelt-seggel bíró jogi személyeknek az állam vagy bármely más közület vagy ezek érdekeltségei által nyújtott kölcsönökre, adomán) okra, anyagi részesedésekre, vagy bármiféle juttatásokra vonatkozó határozatokat, feljegyzéseket és egyéb iratokat.
(2) Ez a felsorolás nem kimerítői
2. cikk
(1) Az időpont tekintetében, melytől számítva ki kell szolgáltatni az igényelt iratanyagot, a jelen Egyezmény 9. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni. Különös esetekben, vagy amidőn közigazgatási és anyagi okokból szükségesnek mutatkozik ennek, a határidőnek a meghoszabbítása, a Szerződő Felek külön megegyezést fognak létesíteni.
(2) Az olyan vízitársulatokra nézve, amelyeknek területét az államhatár kettészeli, mindenféle irat eredetije annál a Szerződő Félnél marad, amely nagyobb műszaki területen van érdekelve; ennek ellenében a kisebb műszaki területtel érdekelt Szerződő Fél kívánatra hiteles másolatot kap az eredetiről, minden költség, hitelesítési díj és illeték nélkül, bélyeg-mentesen.
(3) A Vízitársulátoknak jogukban áll az, eredeti iratok őrzési helye tekintetében saját hatáskörükben megegyezni; ezeket a megegyezéseket jóváhagyás végett a Szerződő Felek kormányai elé kell terjeszteni.
(4) Az állami építményekre, lelkekre és ingatlanokra vonatkozó megosztható tervrajzokat, emlékiratokat és okiratokat eredetiben kell kiszolgáltatni, a meg nem oszthatókat pedig hiteles másolatban minden költség, hitelesítési díj, és illeték nélkül, bélyegmentesen kell kiadni.
3. cikk
A megjelölt iratanyag kicserélése közvetlenül a két Szerződő Fél állal erre külön megbízott közegek útján eszközlendő. A kicserélés megkönnyítése végett mindkét részről részletes jegyzék készítendő a vonatkozó anyagról.
9. Függelék
A vasútra vonatkozó iratanyag
1. cikk
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy kölcsönösen kiszolgáltatják a vasúti tényleges alkalmazottak, nyugdíjasok, anyagbéresek, kegydíjasok) a rokkantsági és öregségi járadékban részesülők, valamint a baleseti járadékosok okmányait,
2. cikk
A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy ha később szükségessé válik, a jelen Függelék I, cikke alatt felsorolt személyeken kívül további személyek okmányai is kölcsönösen átadassanak. A hivatalos használatra a jelen Egyezmény alapján megküldeni kért okmányokat kölcsönösen be kell szerezni és minden költség, díj és illeték nélkül, bélyegmentesen kell megküldeni.
3. cikk
A megjelölt iratanyag kicserélését közvetlenül a Szerződő Felek által megbízott közegek útján kell végrehajtani. A kicserélés megkönnyítése végeit mindkét részről részletes jegyzéket kell készíteni az igényelt iratanyagról.
10. Függelék
A postára, a távíróra és távbeszélőre vonatkozó iratanyag
1. cikk
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy kölcsönösen kiszolgáltatják a posta, a távíró és a távbeszélő igazgatás azon tényleges vagy nyugdíjas alkalmazottaira vonatkozó személyi szolgálati okiratokat és összes iratokat, akik a másik Szerződő Fél szolgálatában vannak vagy a másik Szerződő Féltől nyugdíjat élveznek.
2. cikk
A Szerződő Felek közötti államhatár állal kettészelt és a másik Szerződő Fél területén levő távíró és távbeszélő vonalakra, ügyszintén a határon fekvő berendezésekre és építményekre vonatkozó ügyiratokat, tervrajzokat, tervezeteket és okiratokat kölcsönösen ki kell cserélni, mégpedig ha megoszthatok eredetiben, ha pedig nem oszthatók meg, akkor minden költség, hitelesítési díj és illeték nélkül, bélyeg-mentesen hiteles másolatban.
3. cikk
Az iratanyag kicserélését közvetlenül a két Szerződő Fél által megbízott közegek útján kell végrehajtani. A kicserélés megkönnyítése végett mindkét részről részletes jegyzéket kell készíteni az igényelt iratanyagról.
11. Függelék
A közalakra vonatkozó iratanyag
1. cikk
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy kölcsönösen kiszolgáltatják mindazokat a közigazgatási ügyiratokat, tervrajzokat, tervezeteket, törzskönyveket és okiratokat, amelyek birtokukban vannak és olyan közutakra, valamint az ezekkel kapcsolatos műtárgyakra és minden velük kapcsolatos egyéb létesítményekre vonatkoznak, amelyek egészben a másik Szerződő Fél területén vannak.
2. cikk
A Szerződő Felek közötti államhatár állal kettészelt és a másik Szerződő Fél területén lévő közutakra, úgyszintén a határon fekvő berendezésekre és építményekre vonatkozó ügyiratokat, tervezeteket és okiratokat kölcsönösen ki kell cserélni, még pedig ha megoszthatók, eredetiben, ha pedig nem oszthatók meg, akkor hiteles másolatban minden költség, hitelesítési díj és illeték nélkül, bélyegmentesen.
3. cikk
Az iratanyag kicserélését közvetlenül a Szerződő Felek állal megbizott közegek útján kell végrehajtani. A kicserélés megkönnyítése végett mindkét részről részletes jegyzéket kell készíteni az igényelt iratanyagról.
12. Függelék
A tankerületi főigazgatósági, tanfelügyelőségi, egyetemi, iskolai és egyházi irattárak anyaga.
1. cikk.
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy kölcsönösen kiszolgáltatják a területükön levő és a másik Szerződő Fél területére vonatkozó azt a tankerületi főigazgatósági, tanfelügyelőségi. egyetemi, iskolai és egyházi irattári anyagot, amelyet az 1940. évi augusztus hó 31). napját követő időben a másik Szerződő Fél területére szállítottak.
2. cikk
Az iratanyagot a jelen Egyezmény 9. cikkében megjelölt határidőben kell kiszolgáltatni.
13. Függelék.
A hadigondozottak ügyeivel kapcsolatos iratanyag.
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy kölcsönösen kiszolgáltatják az alább megjelölt azt az iratanyagot, amely a másik Szerződő Fél területén lakó személyre vonatkozik, és pedig:
1. hadigondozottak (hadirokkantak, hadiözvegyek, stb., mind a hivatásos, mind pedig a nem hivatásos állományból származók) és hozzátartozóik (özvegyeik, árváik és egyéb hozzátartozóik) hadigondozási igényének megállapítására vonatkozó iratokat, tekintet nélkül arra, hogy igényük az állammal szemben megállapítást nyert;
2. háborús polgári gondozottak (légitámadások és harci cselekmények polgári áldozatai, ú. n. rokkantak, özvegyek, stb.), valamint hozzátartozóik (özvegyeik, árváik és egyéb hozzátartozóik) igényének megállapítására vonatkozó iratokat, tekintet nélkül arra, hogy igényük az állammal szemben megállapítást nyert;
3. hadisegélyre igényjogosultnak tekinthető személyek és hozzátartozóik (özvegyeik, árváik és egyéb hozzátartozóik) igényének megállapítására vonatkozó iratokat, tekintet nélkül arra, hogy a hadisegélyigényük az állammal szemben megállapítást nyert."
3. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, végrehajtásáról az ügykörük szerint érdekelt miniszterek gondoskodnak.
Kelt Budapesten, 1948. évi október hó 1-én.
Dinnyés Lajos s. k.,
miniszterelnök