1948. évi XXII. törvénycikk
az ítélőbírák áthelyezésének, úgyszintén az ítélőbírák és az államügyészségi tagok végelbánás alá vonásának átmeneti szabályozásáról
Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
1. § (1) Az igazságügyminiszter a főfelügyelete alatt álló bármely bíróság ítélőbíráját - beleegyezése nélkül is - más bírósághoz áthelyezheti.
(2) Az előbbi bekezdés alapján a Kúria ítélőbíráját csak Budapesten működő bírósághoz, az ítélőtábla ítélőbíráját pedig csak ítélőtáblához, törvényszékhez vagy törvényszéki székhelyen működő járásbírósághoz lehet áthelyezni. A jelen bekezdés alá eső ítélőbíró az itt nem említett bírósághoz csak akkor helyezhető át, ha ezt - az (1) bekezdés alkalmazása esetére - maga kéri.
(3) Ugyanazt az ítélőbírót a jelen § alapján csak egy ízben lehet áthelyezni.
(4) A jelen §-ban biztosított jogával az igazságügyminiszter az 1949. évi december hó 31. napjáig élhet.
(5) A Kúria elnöke (másodelnöke) és az ítélőtáblai elnök (alelnök) tekintetében a jelen § nem alkalmazható, hanem egyedül a 3. § alkalmazásának van helye.
2. § (1) Az áthelyezés kérdésében az illető ítélőbírót és valamennyi felügyeleti hatóságát meg kell hallgatni.
(2) Az az ítélőbíró, aki az áthelyezésnek vele történt közlésekor ötvenötödik életévét már betöltötte, a részére kijelölt állás elfoglalása helyett a közlést követő harminc nap alatt végelbánás alá vonását kérheti. Ebben az esetben őt - az egyébként fennálló korlátozásokra tekintet nélkül - végelbánás alá kell vonni.
(3) Azt az ítélőbírót, aki az áthelyezésnek vele történt közlésekor ötvenötödik életévét még nem töltötte be és a részére kijelölt állást nem foglalja el, közhivatali állásáról és az azzal kapcsolatos ellátási, valamint a szolgálat alapján támasztható minden egyéb igényéről lemondottnak kell tekinteni.
3. § (1) Az igazságügyminiszter a főfelügyelete alatt álló bármely bíróság ítélőbírájának, továbbá az államügyészség, a főállamügyészség és a legfőbb államügyészség tagjának végelbánás alá vonását hivatalból elrendelheti. Az igazságügyminiszter ezzel a jogával az 1949. évi december hó 31. napjáig élhet. A végelbánás alá vonás kérdésében az érdekeltet és valamennyi felügyeleti hatóságát meg kell hallgatni.
(2) Az előbbi bekezdés alapján végelbánás alá vont személyekre nézve a 6.800/1946. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 133. sz.) 5. §-ában foglalt korlátozó rendelkezések alkalmazásának nincs helye.
4. § Amennyiben a jelen törvény szerint a felügyeleti hatóság, illetőleg az érdekelt meghallgatásának van helye, az erre vonatkozó felhívásra az érdekelt annak vele történt közlésétől számított nyolc nap alatt, a közvetlen felügyeleti hatóság az érdekelt esetleges nyilatkozatának csatolása mellett a felhívás érkezésétől számított tizenöt nap alatt, a felsőbbfokú felügyeleti hatóság pedig az alsóbbfokú felügyeleti hatóság által felterjesztett iratok hozzáérkezésétől számított nyolc nap alatt köteles nyilatkozni. Az érdekelt nyilatkozatának elmaradása nem akadályozza az eljárás folytatását és a határozathozatalt.
5. § A jelen törvény alapján elrendelt áthelyezés és végelbánás alá vonás következtében megüresedett állásokat az erre vonatkozó szabályok szerint be lehet tölteni.
6. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról az igazságügyminiszter gondoskodik.
E törvénycikk kihirdetését elrendelem.
Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.
Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvennyolcadik évi március hó tizenkilencedik napján.
Tildy Zoltán s. k.,
köztársasági elnök
Dinnyés Lajos s. k.,
miniszterelnök