1948. évi XXVI. törvénycikk

külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való megfosztása és vagyonuk elkobzása tárgyában

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

I. Az állampolgárságtól való megfosztás

1. § A kormány megfoszthatja magyar állampolgárságától a külföldön tartózkodó azt a személyt, aki a kormány felhívására, a felhívásnak a Magyar Közlönyben történt utolsó közzétételét (2. §) követő harminc nap alatt, ha pedig Európán kívül tartózkodik hatvan nap alatt Magyarország területére nem tér vissza és itt magyar hatóságnál nem jelentkezik.

2. § (1) Az 1. §-ban említett felhívásban utalni kell az eredménytelen felhívásnak a jelen törvény alapján beálló esetleges jogkövetkezményeire.

(2) Az 1. §-ban említett felhívást a Magyar Közlönynek egymásután megjelenő három számában közzé kell tenni.

(3) Ha a visszatérésre felhívott magyar állampolgár tartózkodóhelye ismert, a felhívásnak első közzétételével egyidejűleg intézkedni kell, hogy a felhívás a visszatérésre felhívott magyar állampolgár részére a tartózkodóhelye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság útján kézbesíttessék; az állampolgárságtól való megfosztást azonban nem akadályozza az, hogy a felhívást nem kézbesítették.

3. § A kormánynak az állampolgárságtól megfosztó határozatát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A határozat a közzététel napján válik hatályossá.

4. § A kormány határozata az állampolgárságától megfosztott személy feleségére és kiskorú gyermekére is kiterjed, ha ezt a határozat kimondja.

5. § A jelen törvény vagy az 1947: X. törvénycikk alapján állampolgárságától megfosztott személyt csak a kormány hozzájárulásával lehet visszahonosítani.

II. Vagyonelkobzás

6. § (1) A magyar állampolgárságától az 1944. évi december hó 22. napja után az 1939: XIII. tc. 8. §-a, az 1939: XIV. tc. 9. §-a, vagy az 1947: X. törvénycikk, avagy a jelen törvény alapján megfosztott személy vagyonát el kell kobozni.

(2) Ha az állampolgárságtól megfosztó határozat hatálya a feleségre és a kiskorú gyermekre is kiterjed, ezeknek a vagyonát is el kell kobozni.

7. § (1) A vagyonelkobzást a kormány rendeli el.

(2) A vagyonelkobzásról szóló rendelkezést az állampolgárságtól megfosztó határozatba kell foglalni; ha azonban a kormány az állampolgárságtól való megfosztást a jelen törvény hatálybalépése előtt mondotta ki, a vagyonelkobzást a belügyminiszter előterjesztésére külön határozatban rendeli el.

8. § (1) A vagyonelkobzás kiterjed azokra a vagyontárgyakra is, amelyek az állampolgárságától megfosztott személyről az 1944. évi március hó 19. napja után élők között létrejött ingyenes jogügylettel másra szálltak, továbbá azokra a vagyontárgyakra, amelyeket az állampolgárságától megfosztott személy az említett időpontot követően élők között létrejött akár ingyenes akár visszterhes jogügylettel hozzátartozójára (1878:V. tc. 78. §), vagy olyan személyre ruházott át, aki az átruházásnak a kijátszásra irányuló célját a szerzéskor ismerte, végül azokra a vagyontárgyakra, amelyeket az állampolgárságától megfosztott személy az állampolgárságától való megfosztást kimondó határozat keltét megelőző egy éven belül élők között akár ingyenes, akár visszterhes jogügylettel átruházott.

(2) Az (1) bekezdésben említett vagyontárgyak elkobzása iránt az eljárás a budapesti népbíróság kizárólagos hatáskörébe és illetékessége alá tartozik. Az eljárást a pénzügyminiszter indítványára kell megindítani.

(3) Az eljárásra az 1896: XXXIII. tc. 477. §-ának rendelkezéseit a nép-bírósági eljárásból következő eltérésekkel kell alkalmazni.

III. Hatálybalépés, Végrehajtási záradék

9. § (1) A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról - a vagyonelkobzás tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértve - a belügyminiszter gondoskodik.

(2) A jelen törvény hatálybalépésével az 1947: X. törvénycikk hatályát veszti.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvennyolcadik évi május hó tizennegyedik napján.

Tildy Zoltán s. k.,

köztársasági elnök

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök