1948. évi XXIX. törvénycikk

az ügyvédi rendtartásról szóló 1937: IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

Az ügyvédi kamara választmánya

1. § (1) Az ügyvédi rendtartásról szóló 1937: IV. tc. (a továbbiakban: Ürt.) 20. §-ának harmadik bekezdése akként módosíttatik, hogy az olyan ügyvédi kamarában, amelyben a tagok száma az ötszázat meghaladja, a választmány tagjainak sorába két elnökhelyettest, egy főtitkárt, négy titkárt, egy főügyészt, egy főügyészhelyettest és hat ügyészt lehet választani. Az igazságügyminiszter a kamara indokolt felterjesztésére több titkár és ügyész választását is engedélyezheti.

(2) Az Ürt. 20. §-ának negyedik bekezdése akként módosíttatik, hogy a választmányi tagok száma, ha a kamara tagjainak száma ötszáznál kevesebb, tizenkettő, ha pedig a kamara tagjainak száma kétszázötvennél kevesebb, kilenc.

2. § Az Ürt. 22. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a választmány hatáskörébe tartozik a Kúria ügyvédi tanácsának tagsági helyeire való jelölés, hatályát veszti.

A tisztikar

3. § (1) Amelyik kamarában főügyészt, főügyészhelyettest és ügyészt választottak, a főügyész tennivalóit akadályoztatása esetén a - főügyészhelyettes végzi. Az ügyész működésében köteles a főügyész utasításaihoz alkalmazkodni.

(2) Az Ürt. 26. §-ának harmadik bekezdése hatályát veszti.

A választásra vonatkozó rendelkezések

4. § Az Ürt. 31-34. §-ának a Kúria ügyvédi tanácsára vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.

Az ügyvédi kamarák országos bizottsága

5. § (1) Az ügyvédi kamarák országos bizottsága fellebbviteli hatóság, a vagyonkezelésre vonatkozó ügyek (Ürt. 24. §) kivételével, mindazokban az ügyekben, amelyekben a törvény az ügyvédi kamara, vagy az ügyvédi kamara szerveinek határozata ellen fellebbviteli enged. Ezenfelül eljár a jogszabályok által a hatáskörébe utalt egyes ügyekben és állást foglalhat, valamint javaslatot tehet az ügyvédeket közvetlenül érdeklő bármely ügyben, különösen az igazságszolgáltatásra és a jogalkotásra vonatkozó kérdésekben.

(2) Az Ürt. 35. §-ának második bekezdése hatályát veszti.

6. § (1) Az ügyvédi kamarák országos bizottsága elnökét, elnökhelyettesét, főügyészét, főügyészhelyetteseit, főtitkárát és titkárait működésének tartamára tagjai közül maga választja. A főügyészhelyettesek és a titkárok számát az országos bizottság állapítja meg.

(2) Az országos bizottság a fellebbviteli joghatóságot fegyelmi ügyekben a 13. § alapján, más ügyekben pedig az alábbi (3) bekezdés értelmében alakított öttagú tanácsokban gyakorolja.

(3) A 13. § alá nem eső fellebbviteli ügyekben eljáró tanácsok elnökét és tagjait működésének tartamára az országos bizottság titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja. A tagok számának megfelelő számú póttagot is kell választani. Az országos bizottság tagja különböző ügykörben eljáró több tanács tagjává is megválasztható; a tanácsok számát és az ügybeosztást az elnök állapítja meg.

(4) Az előbbi bekezdés értelmében választott tanács határozatképességéhez az összes tagok jelenléte szükséges. A tanács nyilt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A (3) bekezdés értelmében alakított tanácsokat az országos bizottság elnöke bármelyik tanács kívánságára, vitás elvi kérdés eldöntése céljából teljes tanácsülésre hívja össze. A teljes tanácsülést ebből a célból az elnök a saját kezdeményezésére is összehívhatja. A teljes tanácsülés döntéséig az eljárást abban az ügyben, amelyben a vitás elvi kérdés felmerült, a tanács felfüggesztheti, az elnök kívánságára pedig köteles felfüggeszteni. A teljes tanácsülés elnöke az országos bizottság elnöke. A teljes tanácsülés határozatképességéhez a tanácsok tagjai és póttagjai kétharmad részének megjelenése szükséges. A teljes tanácsülés nyilt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Mind az elnöknek, mind a tagoknak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az az álláspont válik határozattá, amelyhez az elnök csatlakozott. Az elvi határozatokat közölni kell az ügyvédi kamarákkal és fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez. Az elvi határozat a tanácsokra kötelező.

(6) Az országos bizottság a hatáskörébe tartozó azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak sem a jelen § (3) bekezdése, sem a 13. § értelmében alakított tanácsok ügykörébe, teljes ülésben jár el. A teljes ülésen a bizottság választott tagjain felül a 13. § értelmében alakított fegyelmi fellebbviteli tanácsok kinevezett elnökei és tagjai is résztvesznek. A teljes ülést évenkint legalább egyszer össze kell hívni. Ezenfelül a teljes ülést össze kell hívni, ha azt bármelyik ügyvédi kamara vagy a jelen § (3) bekezdése, illetőleg a 13. § értelmében alakított bármelyik tanács a jogegység biztosítása végett azon az alapon kéri, hogy az ügyvédi kamarák vagy az ügyvédi kamarai szervek - ideértve a fegyelmi bíróságokat (Ürt. 119. §) is - ellentétes elvi alapon álló jogerős határozatokat hoztak. Össze kell hívni a teljes ülést abban az esetben is, ha az igazságügyminiszter vagy a legfőbb államügyész valamely elvi kérdésnek jogegységi határozattal való eldöntését szükségesnek tartja. Ugyanebből az okból a teljes ülést az elnök a saját kezdeményezésére is összehívhatja.

(7) A teljes ülés elnöke az országos bizottság elnöke. A teljes ülés határozatképességéhez az előbbi bekezdés értelmében részvételre jogosult tagok kétharmad részének jelenléte szükséges. A teljes ülés nyilt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Mind az elnöknek, mind az előbbi bekezdés értelmében részvételre jogosult tagoknak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az az álláspont válik határozattá, amelyhez az elnök csatlakozott. Ha a teljes ülés jogegységi határozatot hoz, azt közölni kell az érdekelt tanácsokkal, az ügyvédi kamarákkal, a legfőbb államügyésszel és fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez is. A jogegységi határozat a tanácsokra, az ügyvédi kamarákra és az ügyvédi kamarai szervekre - ideértve a fegyelmi bíróságokat is - kötelező.

(8) Amennyiben az előző bekezdésekből más nem következik, az országos bizottság és a (3) bekezdés értelmében alakított tanácsok működésének részletes szabályait az országos bizottság teljes ülése állapítja meg. A szabályzatot jóváhagyás végett fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez. Az igazságügyminiszter a jóváhagyást változtatásoktól teheti függővé.

(9) Az országos bizottság teljes ülésén, a jelen § (5) bekezdése és a 22. § (3) bekezdése értelmében tartott teljes tanácsülésén, valamint a jelen § (3) bekezdése és a 13. § (2) bekezdése értelmében alakított tanácsok ülésein résztvevő azokat az ügyvédeket, akik nem Budapesten laknak, útiköltség és napidíj illeti meg. Az erre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg. Az országos bizottság működésével felmerülő igazgatási költségek fedezéséről az ügyvédi kamarák az országos bizottságba kiküldött tagjaik számának arányában gondoskodnak.

(10) Az Ürt. 37. §-a, valamint a 39. §-nak a Kúria ügyvédi tanácsára vonatkozó rendelkezése hatályát veszti.

Összeférhetetlenség

7. § Az Ürt. 66. §-ának második bekezdése akként módosíttatik, hogy az ügyvédi kamara összeférhetetlenségi bizottságának határozata ellen az ügyvédi kamarák országos bizottságához van fellebbezésnek helye.

Tiltott címhasználat

8. § Az Ürt. 82. §-a azzal egészíttetik ki, hogy az ügyvédnek tilos a névtábláján, az ügyvédi tevékenységével összefüggő levelezésében, valamint az általa ellenjegyzett beadványokon a doktori címen és az ügyvéd megjelölésen felül más címet használnia. Ez a tilalom az üggyel összefüggő hivatali állásra utaló cím használatára nem vonatkozik.

Pártfogó ügyvéd kirendelése

9. § (1) Az ügyvéd köteles szegénységi jogot nyert perlekedőket a bíróságok előtt díjazás nélkül képviselni. (Pártfogó ügyvéd.)

(2) Pártfogó ügyvéd kirendelésére irányuló kérelmet a szegénységi jog megadására irányuló kérelemmel együtt a polgári perrendtartásról szóló 1911: I. tc. (Pp.) 115. §-ában meghatározott bíróságoknál, a szegénységi jog megadása után pedig a per bíróságánál kell előterjeszteni.

(3) Az Ürt. 84. §-a hatályát veszti.

10. § (1) A pártfogó ügyvédet a per bírósága rendeli ki elsősorban azok közül az ügyvédek közül, akik az ügyvédi kamaránál a pártfogó ügyvédi és a közvédői tisztség ellátására jelentkeztek.

(2) Ha abban az ügyben, amelyben a szegényjogon perlekedő felet pártfogó ügyvéd képviseli, fellebviteli vagy megkeresett bíróság a pártfogó ügyvéd lakóhelyén kívül tart tárgyalást, vagy foganatosít más eljárást, a pártfogó ügyvéd a félnek ezen a tárgyaláson, illetőleg eljáráson való képviseletére más ügyvéd kirendelését kérheti. A kirendelés tárgyában a fellebbviteli, illetőleg a megkeresett bíróság határoz.

(3) Az Ürt. 85. §-ának első bekezdése hatályát veszti.

11. § (1) A pártfogó ügyvéd a tiszte alól való felmentését azon az alapon is kérheti, hogy ilyen képviselettel már aránytalanul meg van terhelve. A kérelem tárgyában a per bírósága határoz.

(2) Az Ürt. 86. §-ának második bekezdése hatályát veszti.

A fegyelmi felelősség és eljárás

12. § (1) A fegyelmi büntetést a cselekmény tárgyi súlyához és a vétkesség fokához mérten az összes körülményeknek, valamint a fegyelmi vétség következményeinek gondos mérlegelésével kell kiszabni. Az előző fegyelmi büntetéseket - különösen, ha azokat nyereségvágyból, vagy a közérdek sérelmére elkövetett fegyelmi vétség miatt szabták ki - minden esetben súlyosbító körülményként kell figyelembe venni.

(2) Az Ürt. 111. §-a és a 112 §-nak a Kúria ügyvédi tanácsára vonatkozó rendelkezése hatályát veszti.

13. § (1) Az Ürt. 120. §-ának első bekezdése akként módosíttatik, hogy a fellebbviteli fegyelmi bíráskodást az ügyvédi kamarák országos bizottságának keretében az alábbi (2) bekezdés értelmében alakított fegyelmi fellebbviteli tanács gyakorolja.

(2) A fegyelmi fellebbviteli tanács elnökből és négy tagból áll. A tanács elnökét és egy tagját az országos bizottság működésének tartamára az igazságügyminiszter nevezi ki, három tagját pedig működésének tartamára tagjai sorából titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel az ügyvédi kamarák országos bizottsága választja. A rendes tagok számának megfelelő számú póttagot - is kell kinevezni, illetőleg választani. Az elnököt akadályoztatása esetén az igazságügyminiszter által kinevezett tag, illetőleg póttag helyettesíti. A fegyelmi fellebbviteli tanácsba az országos bizottságnak olyan tagja is megválasztható, aki a 6. § (3) bekezdése alapján alakított valamely tanácsnak már tagja. A tanács határozatképességéhez az összes tagok jelenléte szükséges. A tanács nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. Ügyviteli szabályait, amennyiben a jelen törvényből más nem következik, az országos bizottság teljes ülése (6. §) állapítja meg; az ügyviteli szabályokat jóváhagyás végett fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez. Az igazságügyminiszter a jóváhagyást változtatásoktól teheti függővé. Szükség esetén több tanácsot is lehet alakítani; a tanácsok számát és ügybeosztását az országos bizottság elnöke állapítja meg.

14. § A fegyelmi fellebbviteli eljárásban a vádat az országos bizottság főügyésze vagy annak helyettese képviseli. A legfőbb államügyész jogosult a fegyelmi eljárásra vonatkozó iratokat megtekinteni, az eljárásban az ügyvédi kamarák országos bizottságának főügyésze mellett résztvehet s a vád képviseletében ugyanaz a jogkör illeti, mint az országos bizottság főügyészét.

15. § A fegyelmi fellebbviteli tanács tagjainak és a vádat képviselő főügyésznek (főügyészhelyettesnek, legfőbb államügyésznek) kizárására és mellőzésére a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896: XXXIII. törvénycikk (Bp.) és az azt módosító és kiegészítő jogszabályok az irányadók. A kizárás és a mellőzés tárgyában a teljes tanácsülés (6. §) határoz.

16. § (1) Az Ürt. 121. §-a és 122. §-ának második bekezdése hatályát veszti.

(2) Az Ürt. 124. §-ának második bekezdése akként módosíttatik, hogy illetékeségi összeütközés esetében az ügyvédi kamarák országos bizottságának fegyelmi fellebbviteli tanácsa dönt.

(3) Az Ürt. 125. §-ának második és harmadik bekezdése akként módosíttatik, hogy a kamarai fegyelmi bíróság tagjainak és a kamarai ügyésznek mellőzése, valamint a bíróküldés kérdésében az ügyvédi kamarák országos bizottságának fegyelmi fellebbviteli tanácsa határoz.

17. § Az Ürt. 126. §-a akként módosíttatik, hogy az ügyvédi kamara önkormányzatának felfüggesztése esetében a fegyelmi bíráskodást elsőfokon annak az ügyvédi kamarának a fegyelmi bírósága gyakorolja, amelyet az ügyvédi kamarák országos bizottságának fegyelmi fellebbviteli tanácsa kijelöl.

18. § Az Ürt. 129. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a felügyeleti vizsgálatot teljesítő kamarai elnök, illetőleg a vizsgáló biztos köteles a terhelt ellen korábban folyamatban volt fegyelmi eljárásra vonatkozó iratokat beszerezni; a vizsgálatot harminc nap alatt be kell fejezni. Ezt a határidőt az ügyvédi kamara választmánya indokolt esetben meghosszabbíthatja.

19. § Az Ürt. 134. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a vizsgálatot teljesítő kamarai elnök, illetőleg a vizsgáló biztos a kamarai felügyeleti vizsgálat iratait, a vizsgálat befejezésétől számított nyolc nap alatt, a vizsgálat eredményét összefoglaló kísérőirattal köteles indítványtétel végett a kamara ügyészének kiadni. A kamara ügyésze - amennyiben a bizonyítékok kiegészítésére szükség nincs - harminc nap alatt köteles a vádindítványt a fegyelmi bíróság elé, ha pedig a fegyelmi vétség megállapítására alapot nem lát, az erről szóló jelentést az ügyvédi kamara választmánya elé terjeszteni, és az utóbbi esetben ugyanezen határidő alatt köteles eljárásáról az államügyészséget és a terheltet értesíteni.

20. § Az Ürt. 135. §-ának második bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy a fegyelmi bíróság elnöke az ügyet az első bekezdésben említett határidő lejárta után nyolc nap alatt köteles a fegyelmi bíróság zárt ülése elé terjeszteni.

21. § Az Ürt. 139. és 140. §-a akként módosíttatik, hogy a kamara fegyelmi bíróságának határozata, illetőleg ítélete ellen az ügyvédi kamarák országos bizottságának fegyelmi fellebbviteli tanácsához van felfolyamodásnak, illetőleg fellebbezésnek helye.

22. § (1) Az Ürt. 141. §-a akként módosíttatik, hogy a fellebbezés elintézése mindig tárgyaláson történik.

(2) Az Ürt. 141-144. és 149. §-ában foglalt rendelkezések az ügyvédi kamarák országos bizottsága fegyelmi fellebbviteli tanácsának eljárására irányadók.

(3) Az országos bizottság elnöke vitás elvi kérdés eldöntése céljából bármelyik tanács kívánságára teljes tanácsülésre hívja össze a fegyelmi fellebbviteli tanácsokat. A teljes tanácsülést ebből a célból az elnök a saját kezdeményezésére is összehívhatja. A vitás elvi kérdéssel összefüggő ügyben folyó eljárás felfüggesztése, a teljes ülés eljárása és az elvi határozat kötelező ereje tekintetében a 6. § (5) bekezdése irányadó.

Felügyeleti eljárás

23. § Az Ürt. 151. §-ának második bekezdése akként módosíttatik, hogy az ügyvédi kamara választmányának írásbeli megintést tartalmazó határozata ellen az ügyvédi kamarák országos bizottsága fegyelmi fellebbviteli tanácsához van helye felfolyamodásnak.

Vegyes és átmeneti rendelkezések

24. § A polgári perrendtartásról szóló 1911: I. tc. (Pp.) 116. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a bíróság pártfogó ügyvédet csak sürgős esetben rendel ki és a kirendelésről az ügyvédi kamarát értesíti, továbbá a Pp. 117. §-ának második, harmadik és negyedik bekezdése hatályát veszti.

25. § (1) A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930: XXXIV. tc. (Te.) 55. §-ának, valamint az egyéb jogszabályoknak a házasságvédőre vonatkozó rendelkezései - az alábbi (2) bekezdésben meghatározott alkalmazásuktól eltekintve - hatályukat vesztik.

(2) A folyamatban lévő megtámadó-, bontó- és válóperekben eljáró házasság-védők kirendelésének hatálya megszűnik; költségeikre a Te. 55. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

26. § (1) Az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1947: I. tc. 3. és 5. §-a hatályát veszti.

(2) Az előbbi bekezdés a folyamatban lévő ügyek elintézését nem érinti.

(3) Az ügyvédi kamarák az Ürt. 85. §-a értelmében készített jegyzéket a jelen törvény hatálybalépésétől számított tizenöt nap alatt kötelesek a területükön működő bíróságok vezetőinek megküldeni.

A törvény hatálybalépése

27. § A jelen törvény 9-11., 24. és 26. §-a az 1948. évi július hó 1. napján, többi §-a pedig a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvennyolcadik évi május hó huszonegyedik napján.

Tildy Zoltán s. k.,

köztársasági elnök

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök