3250/1948. (III. 20.) Korm. rendelet

a vállalatok forgótőkéjének az alkalmazottak központi ellátására való igénybevétele tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1947: XXVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A jelen rendelet hatálya alá tartozik, minden ipari, kereskedelmi és bányavállalat, akár egyéni cég: akár kereskedelmi társaság alakjában működik, tekintet nélkül arra, hogy magántulajdonban, vagy köztulajdonban áll, vagy közületi érdekeltségűnek minősül (a továbbiakban: vállalat).

2. § (1) A vállalat forgótőkéjét az alkalmazottak részére kötöttforgalmú - hatósági kiutaláshoz kötött - úgyszintén szabadforgalmú élelmiszerek beszerzésére csak olyan mértékben használhatja fel, amilyen mértékben arra a Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottság (továbbiakban: T. H. B.) az Országos Közellátási Hivatal javaslata alapján engedélyt ad. Indokolt esetben a vállalat részére a T. H. B. élelmiszer beszerzési hitelt engedélyezhet.

(2) A vállalat a forgótőkéjének terhére a T. H. B. engedélye alapján beszerzett élelmiszereket az alkalmazottak közölt csak készpénzfizetés ellenében oszthatja szét. A szétosztást az áru átvételétől számított harminc nap alatt be kell fejezni; ezt a határidőt a T. H. B. az Országos Közellátási Hivatal javaslata alapján indokolt esetben kétízben, esetenkint 15 nappal meghosszabbíthatja.

(3) Ha az Országos Közellátási Hivatal az alkalmazottak ellátásának biztosítására tartalékolás céljából, meghatározott időben történő felhasználásra utal ki kötöttforgalmú élelmiszert, a T. H. B. a vállalati forgótőke felhasználását az előbbi bekezdésben feltüntetett határidőtől eltérően is engedélyezheti.

(4) A T. H. B. a vállalatot az engedélyben figyelmeztetni köteles arra, hogy a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megszegése a jelen rendelet 7 §-a értelmében büntetendő cselekmény.

3. § (1) Az alkalmazottak üzemi étkeztetése céljára a vállalat forgótőkéjét az alábbi korlátozások mellett használhatja fel.

(2) A vállalat az étkeztetés céljára akár kötöttforgalmú - hatósági kiutaláshoz kötött - akár szabadforgalmú élelmiszereket legfeljebb kéthavi szükségletének erejéig szerezhet be.

(3) Két hónapnál hosszabb időtartamra szükséges élelmiszer beszerzését (idényszerű beszerzés), valamint a vállalat forgótőke e célra történő felhasználását a T. H. B. a 2. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően engedélyezheti.

4. § (1) Minden olyan vállalat, amely alkalmazottal ellátására étkezdét tart fenn az Országos Közellátási Hivatalnak 1948. évi március hó 30. napjáig köteles bejelenteni: a) az 1948. év január havában az étkezésben részt vett alkalmazottak átlagos napi létszámát, b) a kiszolgáltatott étkezés napi átlagos önköltségét, figyelemmel az üzemi konyha fenntartásával járó rezsire is, végül c) az alkalmazott által térített összeget.

(2) Az alkalmazottak étkeztetésére szolgáló üzemi konyhát a jelen rendelet hatálybalépése után csak akkor lehel létesíteni, ha erre az Országos Közellátási Hivatal a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központjának (Szakszervezeti Tanács) javaslata alapján engedélyt ad.

5. § (1) A vállalat kötöttforgalmú iparcikkeket forgótőkéjének felhasználásával csak abban az esetben szerezhet be, ha erre a T. H. B. az Anyag- és Árhivatal javaslata alapján engedélyt ad. Indokolt esetben az alkalmazottak részére hatósági kiutaláshoz kötött iparcikkek beszerzéséhez a T. H, B. beszerzési hitelt engedélyezhet.

(2) A vállalat azokat az iparcikkeket, amelyeket a T. H. B. engedélye alapján a forgótőke terhére szerzett be, köteles az áru átvételétől számított tizennégy nap alatt az alkalmazottak között készpénzfizetés mellett szétosztani. A vállalat az alkalmazottak részére részletfizetési kedvezményt nem nyújthat. Idényszerű iparcikkeknél (pl. tüzelőanyag) a T. H. B. az Anyag- és Árhivatal javaslata alapján a tizennégy napos határidőnél hosszabb, de legfeljebb hatvan napos határidőt engedélyezhet.

(3) A T. H. B. a vállalatot az engedélyben figyelmeztetni köteles arra, hogy a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megszegése a jelen rendelet 7. §-a értelmében büntetendő cselekmény.

6. § Szabadforgalma iparcikkek központi beszerzésére a vállalat forgótőkéjét igénybevenni nem szabad. Ez alól a Gazdasági Főtanács főtitkára az 1948. évi június hó 30-ig kivételt tehet.

7. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá esik, kihágást követ el és harminc napig terjedhető elzárással büntetendő a vállalat felelős vezetője, a) ha a vállalat forgótőkéjét a jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében, a 3. § (2) bekezdésében, valamint az 5. § (1) bekezdésében megszabott módtól eltérően, vagy a 6. §-ban megszabott tilalom ellenére használja fel; b) ha a vállalat forgótőkéjének terhére beszerzett élelmiszereket, vagy iparcikkeket a jelen rendelet 2. § (2) bekezdésében, illetőleg az 5. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésektől eltérő módon osztja szét; c) ha a jelen rendelet 4. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget; d) ha a jelen rendelet 4. § (2) bekezdésében foglalt tilalom ellenére üzemi konyhát létesít.

(2) A pénzbüntetésben az 1928: X. törvénycikk és a 8960/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 173. szám) rendelkezései az irányadók.

(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. törvénycikk 59. § (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából szakminiszternek az élelmiszerekre vonatkozó rendelkezések megszegése esetén a földmívelésügyi minisztert, az iparcikkekre vonatkozó, rendelkezések megszegése, esetén pedig az. iparügyi miniszter! kel! tekinteni,

8. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; kihirdetésével a 850/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 19. szám) hatályát veszti.

Budapest, 1948. évi március hó 12-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök