1948. évi XXXVII. törvénycikk

a nemzeti vállalatról

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Nemzeti vállalat az az állami tulajdonban lévő vagy állami rendelkezés alatt álló gazdasági célú vállalat, amely a jelen törvény rendelkezései szerint alakul, illetőleg átalakul.

(2) A jelen törvény szempontjából

állami tulajdonban van az a vállalat, amelyben az állam tulajdoni érdekeltsége teljes és kizárólagos;

állami rendelkezés alatt áll az a vállalat, amelyben az állam tulajdoni érdekeltsége nem kizárólagos ugyan, de eléri vagy meghaladja az 50 %-ot. Tulajdoni érdekeltségnek kell tekinteni a részvények (üzletrészek), valamint a törzstőke tulajdonát is.

(3) A jelen törvény szempontjából nem lehet állami rendelkezés alatt állónak tekinteni azt a vállalatot, amelyben az 50 %-ot elérő nem állami érdekeltség az 1947: XVIII. törvénycikkbe iktatott békeszerződés 28. cikke alá tartozik vagy jogszabályon, illetőleg államközi egyezményen alapszik.

2. § (1) A nemzeti vállalat korlátlan vagy korlátolt felelősséggel alakulhat.

(2) Korlátlan felelősséggel alakul az a nemzeti vállalat, amely állami tulajdonban áll. Az ilyen nemzeti vállalat kötelezettségeiért az állam korlátlanul felelős.

(3) Korlátolt felelősséggel alakul az a nemzeti vállalat, amely állami rendelkezés alatt áll. A korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalattal szemben az állam, valamint az abban részes nem állami érdekeltség kötelezettsége a vállalati tőke megfelelő részének szolgáltatására terjed.

3. § A nemzeti vállalat jogi személy. Ehhez képest cége alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és perben állhat.

4. § (1)[1] A nemzeti vállalat cégében - a (2) bekezdés esetén kívül - a vállalat tárgyára kell utalni. A cégszövegbe korlátlan felelősséggel alakuló nemzeti vállalat esetében a "nemzeti vállalat" toldatot vagy annak "nv" rövidítését, korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalat esetében pedig a "nemzeti vállalat korlátolt felelősséggel" toldatot vagy annak "nvkf" rövidítését fel kell venni.

(2) Ha a jelen törvény hatálybalépésekor már bejegyzett cég alakul át nemzeti vállalattá, addigi cégét egészben vagy részben az (1) bekezdésnek megfelelő toldattal tovább használhatja. Az átalakulással egyidejűleg a vállalat korábbi szervezetére utaló cégtoldatot el kell hagyni.

5. § Amennyiben a jelen törvény rendelkezéseiből más nem következik, a hatályos jogszabályoknak a kereskedőkre vonatkozó rendelkezéseit a nemzeti vállalat tekintetében is alkalmazni kell.

II. Fejezet

A nemzeti vállalatokra vonatkozó közös rendelkezések

6. § Amennyiben a III. fejezet a korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalat tekintetében különleges szabályokat nem tartalmaz, az alábbi 7-32. §-okban foglalt rendelkezéseket mind a korlátlan, mind a korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalatra alkalmazni kell.

7. § A nemzeti vállalat megalakul, ha

1. alapítólevelét a kormány határozata alapján az illetékes miniszter kibocsátotta és

2. a cégbíróság a nemzeti vállalatok cégjegyzékébe bejegyezte.

8. § (1) A nemzeti vállalat alapítását a kormány rendeli el. Az alapítás tárgyában hozott minisztertanácsi határozatba fel kell venni

1. a vállalat cégét, székhelyét, tárgyát és tartamát,

2. az illetékes miniszter megjelölését.

(2) A minisztertanácsi határozatot a hivatalos lapban közzé kell tenni.

9. § A kormány határozata alapján az illetékes miniszter alapítólevelet bocsát ki. Az alapítólevélnek az előbbi § (1) bekezdésében említett adatokon kívül tartalmaznia kell

1. a nemzeti vállalat alapítását elrendelő minisztertanácsi határozat keltének és számának megjelölését;

2. az esetleges ügyvezetőség létszámát, összetételét, valamint tanácskozásának és határozathozatalának módját;

3. a cégjegyzés módját;

4. azoknak az ügyleteknek a megjelölését, amelyeknek érvényességéhez az illetékes miniszter vagy más szerv hozzájárulására van szükség;

5. a felszámolásra vonatkozó rendelkezéseket.

10. § (1) Az illetékes miniszter a nemzeti vállalat alapítását a cégbíróságnak bejelenti. A bejelentéshez mellékelni kell

1. az alapítólevelet;

2. a vezérigazgató (igazgató) kinevezését, valamint az esetleges ügyvezetőség tagjainak kijelölését igazoló okiratokat.

(2) A vezérigazgató (igazgató), valamint az esetleges ügyvezetőség tagjai cégjegyzésüket a cégbíróságnak hiteles alakban bemutatják, vagy azt ott személyesen foganatosítják.

11. § A nemzeti vállalat bejegyzése alkalmával e cégjegyzékben fel kell tüntetni

1. a vállalat cégét, székhelyét, tárgyát és tartamát;

2. a vezérigazgató (igazgató), valamint az esetleges ügyvezetőség tagjainak nevét és lakóhelyét;

3. a cégjegyzés módját, a 2. pont alá nem tartozó cégjegyzésre jogosultak nevét és lakóhelyét;

4. azoknak az ügyleteknek a megjelölését, amelyeknek érvényességéhez az illetékes miniszter vagy más szerv hozzájárulására van szükség;

5. a vállalat alapításának elrendelésére vonatkozó minisztertanácsi határozat, valamint az alapítólevél számát és keltét.

12. § A bejegyzést a cégbíróság az előbbi §-ban megszabott tartalommal közzéteszi. A közzétételben meg kell említeni, hogy az alapításra vonatkozó okiratokat a cégbíróságnál bárki megtekintheti.

13. § (1) A nemzeti vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel keletkezik.

(2)

(3) A nemzeti vállalatnak a cégjegyzékbe bejegyzése után a vállalat alakulásának érvényességét a kormányhatározat vagy az alapítólevél alaki hiányossága címén kétségbevonni nem lehet.

14. § Az illetékes miniszter a nemzeti vállalat felett főfelügyeletet gyakorol. A főfelügyeleti jog alapján az illetékes miniszter a jogszabályok és az alapítólevél korlátai között minden intézkedést megtehet, ami a vállalat eredményes működésének biztosításához szükséges. Az illetékes miniszter utasítása a vállalatra és annak szerveire kötelező.

15. § (1) Az előbbi § rendelkezéseiből folyó, valamint a jelen törvényben külön említett tennivalókon kívül az illetékes miniszter hatáskörébe tartozik

1. az esetleges ügyvezetőség tagjainak kijelölése;

2. a vállalat cégének, székhelyének, tárgyának vagy tartamának megváltoztatása;

3. az alapítólevél minden egyéb módosítása;

4. más nemzeti vállalattal való egyesülés kimondása;

5. a vállalat feloszlásának elrendelése.

(2) Az előbbi bekezdés 2., 4. és 5. pontjaiban említett esetekben az illetékes miniszter a kormány határozata alapján jár el.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt határozatok csak a cégjegyzékbe való bejegyzéssel válnak hatályosakká.

(4) A jelen § rendelkezései az illetékes miniszternek a hatályos jogszabályokban megszabott egyéb jogkörét nem érintik.

16. § (1) A nemzeti vállalat üzem-(üzlet-) vitelét a vezérigazgató (igazgató) irányítja s képviseli a nemzeti vállalatot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt.

(2) A vezérigazgatónak (igazgatónak) a fennálló jogszabályok korlátai között adott utasítása kötelező a nemzeti vállalat minden alkalmazottjára, ideértve az esetleges ügyvezetőség tagjait is.

(3)[2] A vezérigazgatót (igazgatót) az illetékes miniszter előterjesztésére a kormány nevezi ki. A kinevezés a nemzeti vállalat és a vezérigazgató (igazgató) között magánjogi szolgálati viszonyt létesít; e szolgálati viszony körében a munkáltató jogait az illetékes miniszter gyakorolja. Egyebekben a vezérigazgató (igazgató) szolgálati viszonyának szabályait a kormány rendelettel állapítja meg.

17. § (1) A vezérigazgató (igazgató) felelős a nemzeti vállalat üzem- (üzlet-) viteléért. Köteles gondoskodni a vállalat könyveinek szabályszerű vezetéséről, valamint a számviteli szabályok megtartásáról.

(2) Ha a vállalat üzletvitele tartósan veszteséges, továbbá, ha az évi mérleg vagy az évközben elkészített mérleg felállítása alkalmával az tűnik ki, hogy a vállalat tartozásai követeléseit meghaladják, vagy ha a vállalat fizetéseit megszüntette, a vezérigazgató (igazgató) köteles erről az illetékes miniszternek, valamint a vállalat ellenőrzésére hivatott szervnek (21. §) haladéktalanul jelentést tenni. A jelentéssel együtt tájékoztatni kell az illetékes minisztert, valamint a vállalat ellenőrzésére hivatott szervet a vállalat vagyoni helyzetéről és javaslatot kell előterjeszteni a szükséges és lehetséges intézkedésekről.

18. § (1) Az alapítólevél úgy rendelkezhetik, hogy a vezérigazgató (igazgató) mellé tanácsadó testületként ügy-vezetőséget kell szervezni. Az ügyvezetőség létszámát és összetételét az alapítólevél állapítja meg.

(2) Az ügyvezetőség tagjait a vállalat alkalmazottai közül az illetékes miniszter jelöli ki.

(3) A vezérigazgató (igazgató) köteles az ügyvezetőséget a nemzeti vállalat üzem- (üzlet-) vitelének irányításában követett eljárásáról állandóan tájékoztatni s a fontosabb ügyekben az ügyvezetőség véleményét meghallgatni. Az ügyvezetőség a vezérigazgatónak (igazgatónak) utasítást nem adhat; az ügyvezetőség bármely tagja kívánhatja azonban, hogy a vezérigazgató (igazgató) az ügyet az illetékes miniszter elé terjessze. A vezérigazgató (igazgató) köteles a kívánságnak eleget tenni. A felterjesztésnek a vezérigazgató (igazgató) eljárására nincs halasztó hatálya.

(4) Az ügyvezetőség ügyrendjét a törvény és az alapítólevél korlátai között a vezérigazgató (igazgató) előterjesztésére az illetékes miniszter állapítja meg.

19. § (1) A nemzeti vállalat cégét a vezérigazgató (igazgató) - ebbeli minőségének feltüntetésével - önállóan jegyzi. Egyébként a nemzeti vállalat cégének jegyzésére az esetleges ügyvezetőség valamennyi tagja és az jogosult, akit a vezérigazgató (igazgató) cégjegyzési jogosultsággal ruház fel. Ezek a céget ketten együttesen jegyzik.

(2) Az ügyvezetőség tagjaiban beálló minden változást a cégjegyzékbe bejegyzés és közzététel végett a cégbíróságnak haladéktalanul be kell jelenteni. A bejelentéshez a változást igazoló okiratokat eredetiben vagy hiteles másolatban mellékeim kell.

(3) Az ügyvezetőség újonnan kijelölt tagja köteles cégjegyzését a cégbíróságnak hiteles alakban bemutatni vagy a céget a bíróság előtt sajátkezűleg jegyezni.

20. § (1) A vezérigazgatónak (igazgatónak), valamint az ügyvezetőség tagjainak a közvagyon kezelésében minden demokratikus meggyőződésű dolgozót terhelő fokozott gondossággal kell eljárniok. Ehhez képest felelősek a kárért, amelyet a vállalatnak e gondosság elmulasztásával vagy szándékosan okoztak. Ha a felelősség ugyanabból a magatartásból folyólag több személyt terhel, a kártérítési kötelezettség egyetemleges.

(2) A felelősség nem terheli az ügyvezetőségnek azt a tagját, aki a határozat vagy intézkedés ellen mihelyt tudomást szerzett róla, tiltakozott és az ügynek az illetékes miniszter elé terjesztését kívánta (18. § (3) bekezdés).

(3) A vezérigazgató (igazgató) és az ügyvezetőség tagjai ellen indított kártérítési perben a nemzeti vállalatot az illetékes miniszter által kijelölt külön megbízottak képviselik.

21. § A nemzeti vállalat ellenőrzésének szerveit és működésük részletes szabályait külön jogszabályok állapítják meg.

22. § (1) Nemzeti vállalatnak más nemzeti vállalattal (vállalatokkal) való egyesülését a kormány rendeli el. Az ebben a tárgyban hozott minisztertanácsi határozatra a 8. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A kormány határozata alapján az illetékes miniszter az egyesülés folytán keletkező új nemzeti vállalat számára a 9. §-ban megszabott tartalommal alapítólevelet bocsát ki.

(3) Az új nemzeti vállalat bejelentésére, bejegyzésére s a bejegyzés közzétételére a 10-12. §-okban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Az új nemzeti vállalat bejegyzésével az egyesülő nemzeti vállalatok vezérigazgatóinak, igazgatóinak, valamint esetleges ügyvezetőségeinek megbizatása megszűnik.

23. § Az egyesülés folytán keletkező új nemzeti vállalat bejegyzésével az egyesülő nemzeti vállalatok jogai és kötelezettségei az új nemzeti vállalatra szállanak. Az egyesülő nemzeti vállalatok cégét a cégjegyzékből törölni kell.

24. § (1) A nemzeti vállalat feloszlik

1. az alapítólevélben meghatározott idő elteltével, kivéve, ha az illetékes miniszter a kormány határozata alapján a vállalat tartamát meghosszabbítja;

2. ha az illetékes miniszter a kormány határozata alapján a vállalat feloszlását elrendeli.

(2) A feloszlást a cégjegyzékbe be kell jegyezni.

(3) Nemzeti vállalat ellen csődöt nyitni vagy csődönkívüli kényszeregyességi eljárást elrendelni nem lehet.

25. § (1) Ha a nemzeti vállalat feloszlik, az alábbi 26-32. §-ok rendelkezései szerint felszámolásnak van helye.

(2) A felszámolás tartama alatt - ha a 26-32. §-ok rendelkezéseiből más nem következik - a működő nemzeti vállalatra irányadó jogszabályokat kell alkalmazni.

26. § (1) A felszámolás tartama alatt a vezérigazgató (igazgató) jogkörét a felszámoló látja el. A felszámolót az illetékes miniszter jelöli ki.

(2) A felszámoló cégjegyzését a cégbíróságnak hiteles alakban bemutatja vagy a céget a bíróság előtt személyesen jegyzi.

27. § (1) A felszámoló megvizsgálja a vállalat vagyoni helyzetét, elkészíti a vállalat hitelezőinek jegyzékét, leltárt és mérleget készít s ezeket az okiratokat az illetékes miniszter elé terjeszti.

(2) A felszámoló felhívja a feloszló vállalat hitelezőit, hogy követeléseiket három hónap alatt jelentsék be. A felhívást a hivatalos lapban legalább egyszer közzé kell tenni. A vállalat könyveiből kitűnő vagy egyébként ismert hitelezőket ajánlott levélben külön is fel kell szólítani.

28. § (1) A felszámoló a folyó ügyleteket befejezi, a követeléseket behajtja, a hitelezőket kielégíti s a függő ügyek befejezése céljából új ügyleteket is köthet. A felszámoló e jogkörében a vállalatot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt képviseli.

(2) A felszámoló a vállalat cégét a felszámolás feltüntetésével és aláírásával jegyzi.

29. § A felszámoló a felszámolás előrehaladásáról minden üzletév végén kimerítő jelentést és a vállalat vagyoni helyzetét feltüntető mérleget készít s azt az illetékes miniszter elé terjeszti.

30. § Ha a feloszlás bejegyzésétől számítva hat hónap már eltelt, a felszámolás befejezésének nem akadálya az, hogy valamelyik ismert hitelező nem jelentkezik vagy hogy valamely követelés még nem járt le vagy per alatt áll.

31. § (1) A felszámolás befejezése után a felszámoló elkészíti a felszámolás eredményét megállapító végleges elszámolást s azt az illetékes miniszter elé terjeszti. A felszámoló részére a felmentvény megadása tekintetében az illetékes miniszter határoz.

(2) A felszámolás befejezése után megmaradó vagyont az illetékes miniszter rendelkezésére kell bocsátani.

32. § A végső elszámolás jóváhagyása után a felszámoló a cégbíróságnak bejelenti a nemzeti vállalat megszűnését. A vállalat könyveit és iratait tíz évig meg kell őrizni.

III. Fejezet

A korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalatokra vonatkozó különleges rendelkezések

33. § (1) A korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalat meghatározott vállalati tőkével működik. Ehhez képest

1. a vállalat alapítása tárgyában hozott minisztertanácsi határozatba (8. §), valamint az alapítólevélbe (9. §) a vállalati tőke nagyságát is fel kell venni;

2. az alapítólevélben fel kell tüntetni, hogy a vállalati tőkéből mennyi az állami és mennyi a nem állami vagyoni betét összege;

3. a vállalat bejegyzése alkalmával a cégjegyzékben fel kell tüntetni az 1-2. pontokban felsorolt adatokat s ezeket a bejegyzés közzététele alkalmával ugyancsak közzé kell tenni.

34. § (1) A nem állami érdekeltség tulajdonosa (tulajdonosai) részére egy üzletévre szóló érvénnyel igazolójegyet kell kiállítani. Az igazolójegy a tulajdonos nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), valamint a vagyoni betét összegét tartalmazza. Az igazolójegy nem értékpapír. Ehhez képest az érdekeltség átruházása a magánjog általános szabályai szerint történik, az átruházás érvényességéhez azonban törvényes örökösödés esetét kivéve az illetékes miniszter engedélye szükséges.

(2) A korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalatban fennálló nem állami érdekeltségről az előbbi bekezdésben említett igazolójegyen kívül egyéb okiratot, különösen értékpapírt, nem szabad kiállítani.

35. § (1) A korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalat vállalati tőkéjét minden üzleti év végén a mérleg megállapítása alkalmával újonnan kell megállapítani s újonnan kell meghatározni az állami és a nem állami vagyoni betét mértékét is. Az állam által évközben beruházás céljából rendelkezésre bocsátott összeget a mérleg megállapítása alkalmával az állami vagyoni betét növelésére lehet fordítani. Ha az újonnan megállapított vállalati tőke a korábbi vállalati tőkétől eltér, az új vállalati tőkét az alapítólevélben fel kell tüntetni, a cégjegyzékbe be kell jegyezni és a bejegyzést közzé kell tenni. A nem állami érdekeltség tulajdonosa részére minden üzleti évben új igazolójegyet kell kiállítani.

(2) Egyébként a vállalati tőke összegének meghatározására vonatkozó szabályokat a kormány rendelettel állapítja meg.

36. § (1) Ha az alapítólevél máskép nem rendelkezik, a nem állami vagyoni betét tulajdonosa a vállalat nyereségében és veszteségében olyan arányban részesedik, amelyben vagyoni betéte az állami vagyoni betéthez áll. A fel nem vett nyereséget nem lehet a nem állami vagyoni betét növelésére fordítani.

(2) A nem állami vagyoni betét tulajdonosa a vállalat üzem- (üzlet-) vezetésébe nem folyhat be; követelheti azonban, hogy vele az évi mérleget másolatban közöljék; jogában áll egyúttal a vezérigazgatótól (igazgatótól) a vállalat működésére vonatkozólag felvilágosítást kérni, az illetékes miniszterhez pedig panasszal fordulni.

(3) A nem állami vagyoni betét tulajdonosának a vállalat üzem- (üzlet-) vitelével, a mérleg helyességével, valamint az őt illető nyereségrészesedéssel kapcsolatos igényei bírói útra nem tartoznak.

37. § (1) A vállalati tőkét nem lehet felemelni mindaddig, amíg a korábbi vállalati tőke nincs teljesen befizetve.

(2) A vállalati tőke felemelését elrendelő határozatot a cégbírósággal közölni kell. A felemelés a cégjegyzésbe való bejegyzés közzétételével válik hatályossá.

38. § (1) Az illetékes miniszter a vállalati tőke leszállítását elrendelő határozatát közli a vezérigazgatóval (igazgatóval). A vezérigazgató (igazgató) a határozatra utalással felhívja a vállalat hitelezőit követeléseik bejelentésére. A felhívást a hivatalos lapban közzé kell tenni.

(2) Azokat a hitelezőket, akik a vállalati tőke leszállítása ellen tiltakoznak, kívánságukra ki kell elégíteni, vagy megfelelően biztosítani. Abban a kérdésben, hogy a felajánlott biztosíték megfelelő-e, vita esetében a cégbíróság a nemperes eljárás szabályai szerint határoz.

39. § (1) A korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalat tekintetében a 30. §-ban foglalt rendelkezést nem lehet alkalmazni, a 31. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felszámolás befejezésé után megmaradó vagyont az állam és a nem állami vagyoni betét tulajdonosa között betéteik arányában kell felosztani.

(2) A vállalat székhelye szerint illetékes törvényszék a korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalat kényszerfelszámolását rendelheti el, ha a vállalat tartozásai követeléseit meghaladják, vagy ha a vállalat fizetéseit megszüntette, végül, ha a kényszerfelszámolást - az illetékes miniszter jóváhagyásával - a vállalat kéri. A kényszerfelszámolási eljárás szabályait a kormány rendelettel állapítja meg.

IV. Fejezet

Átmeneti, vegyes és záró rendelkezések

40. § A jelen törvény hatálybalépése után az 1. § (2) bekezdésében említett vállalatokat nemzeti vállalatokká lehet átalakítani. Az átalakulás részletes szabályait a kormány rendelettel állapítja meg.

41. § (1) A korlátlan felelősséggel alakuló nemzeti vállalat kötelezettségei alapján a hitelező csak a nemzeti vállalat ellen indíthat pert. A perben hozott ítélet jogereje azonban az államra is kiterjed.

(2) A korlátlan felelősséggel alakuló nemzeti vállalat ellen, valamint ennek kötelezettségei alapján az állam ellen biztosítási végrehajtást elrendelni vagy foganatosítani nem lehet.

42. § A jelen törvény hatálybalépése után olyan vállalat, amely sem állami tulajdonban, sem állami rendelkezés alatt nem áll, cégszövegében a "nemzeti" szót nem használhatja. Ehhez képest ezek a vállalatok kötelesek a jelen törvény hatálybalépésétől számított három hónap alatt cégszövegüket úgy módosítani, hogy abban az említett szó ne szerepeljen. Ha a módosítást e határidőn belül hajtják végre, azzal kapcsolatban illetéket és díjat fizetni nem kell. A cégbíróság a cégszöveg módosítására a vállalat vezetőségét (cégbirtokosát, tagjait, beltagjait, igazgatóságát, ügyvezetőit) pénzbírság kiszabásával szoríthatja.

43. § (1) A nemzeti vállalatokat a vállalat székhelye szerint illetékes törvényszéknél, mint cégbíróságnál vezetett külön cégjegyzékbe kell bevezetni. A nemzeti vállalatok cégjegyzékének vezetésére vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendelettel állapítja meg.

(2) Az előbbi bekezdésben említett cégjegyzéken felül a nemzeti vállalatokról a budapesti törvényszéknél, mint cégbíróságnál központi nyilvántartást is kell vezetni. A nyilvántartásba a vállalat cégét, székhelyét és tárgyát, valamint korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalat esetében a vállalati tőke nagyságát kell felvenni. A nyilvántartás vezetésének részletes szabályait az igazságügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendelettel állapítja meg.

44. § Az illetékes miniszter a jelen törvényben reá bízott tennivalókat fő-felügyeleti jogának sérelme nélkül az állami vállalatok közvetlen irányítására hivatott szervekre ruházhatja.

45. § A kormány a nemzeti vállalatokra vagy azok meghatározott csoportjaira nézve minta-alapítólevél, minta-mérleg, valamint minta-eredménykimutatás használatát teheti kötelezővé.

46. § Felhatalmaztatik a kormány, hogy

1. a nemzeti vállalatok költségelőirányzatának és mérlegének megállapítására vonatkozó szabályokat,

2. a nemzeti vállalatok gazdálkodásnak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,

3. a nemzeti vállalatok iparűzésének közigazgatási feltételeit, végül

4. a nemzeti vállalatok munkavállalóinak szolgálati, fegyelmi és nyugdíjszabályzatát rendelettel állapítsa meg.

47. § (1) A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba. Végrehajtásáról - ideértve a jelen törvénnyel ellentétes jogszabályok hatályon kívül helyezését is - a kormány gondoskodik.

(2) Az 1946. évi XIII. törvénycikk 14. §-a, valamint 17-18. §-ai hatályukat vesztik.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem. Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvennyolcadik évi július hó huszadik napján.

Tildy Zoltán s. k.,

köztársasági elnök

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök