Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

1948. évi XXXVII. törvénycikk

a nemzeti vállalatról

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Nemzeti vállalat az az állami tulajdonban lévő vagy állami rendelkezés alatt álló gazdasági célú vállalat, amely a jelen törvény rendelkezései szerint alakul, illetőleg átalakul.

(2) A jelen törvény szempontjából

állami tulajdonban van az a vállalat, amelyben az állam tulajdoni érdekeltsége teljes és kizárólagos;

állami rendelkezés alatt áll az a vállalat, amelyben az állam tulajdoni érdekeltsége nem kizárólagos ugyan, de eléri vagy meghaladja az 50 %-ot. Tulajdoni érdekeltségnek kell tekinteni a részvények (üzletrészek), valamint a törzstőke tulajdonát is.

(3) A jelen törvény szempontjából nem lehet állami rendelkezés alatt állónak tekinteni azt a vállalatot, amelyben az 50 %-ot elérő nem állami érdekeltség az 1947: XVIII. törvénycikkbe iktatott békeszerződés 28. cikke alá tartozik vagy jogszabályon, illetőleg államközi egyezményen alapszik.

2. § (1) A nemzeti vállalat korlátlan vagy korlátolt felelősséggel alakulhat.

(2) Korlátlan felelősséggel alakul az a nemzeti vállalat, amely állami tulajdonban áll. Az ilyen nemzeti vállalat kötelezettségeiért az állam korlátlanul felelős.

(3) Korlátolt felelősséggel alakul az a nemzeti vállalat, amely állami rendelkezés alatt áll. A korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalattal szemben az állam, valamint az abban részes nem állami érdekeltség kötelezettsége a vállalati tőke megfelelő részének szolgáltatására terjed.

3. § A nemzeti vállalat jogi személy. Ehhez képest cége alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és perben állhat.

4. § (1)[1] A nemzeti vállalat cégében - a (2) bekezdés esetén kívül - a vállalat tárgyára kell utalni. A cégszövegbe korlátlan felelősséggel alakuló nemzeti vállalat esetében a "nemzeti vállalat" toldatot vagy annak "nv" rövidítését, korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalat esetében pedig a "nemzeti vállalat korlátolt felelősséggel" toldatot vagy annak "nvkf" rövidítését fel kell venni.

(2) Ha a jelen törvény hatálybalépésekor már bejegyzett cég alakul át nemzeti vállalattá, addigi cégét egészben vagy részben az (1) bekezdésnek megfelelő toldattal tovább használhatja. Az átalakulással egyidejűleg a vállalat korábbi szervezetére utaló cégtoldatot el kell hagyni.

5. § Amennyiben a jelen törvény rendelkezéseiből más nem következik, a hatályos jogszabályoknak a kereskedőkre vonatkozó rendelkezéseit a nemzeti vállalat tekintetében is alkalmazni kell.

II. Fejezet

A nemzeti vállalatokra vonatkozó közös rendelkezések

6. § Amennyiben a III. fejezet a korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalat tekintetében különleges szabályokat nem tartalmaz, az alábbi 7-32. §-okban foglalt rendelkezéseket mind a korlátlan, mind a korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalatra alkalmazni kell.

7. § A nemzeti vállalat megalakul, ha

1. alapítólevelét a kormány határozata alapján az illetékes miniszter kibocsátotta és

2. a cégbíróság a nemzeti vállalatok cégjegyzékébe bejegyezte.

8. § (1) A nemzeti vállalat alapítását a kormány rendeli el. Az alapítás tárgyában hozott minisztertanácsi határozatba fel kell venni

1. a vállalat cégét, székhelyét, tárgyát és tartamát,

2. az illetékes miniszter megjelölését.

(2) A minisztertanácsi határozatot a hivatalos lapban közzé kell tenni.

9. § A kormány határozata alapján az illetékes miniszter alapítólevelet bocsát ki. Az alapítólevélnek az előbbi § (1) bekezdésében említett adatokon kívül tartalmaznia kell

1. a nemzeti vállalat alapítását elrendelő minisztertanácsi határozat keltének és számának megjelölését;

2. az esetleges ügyvezetőség létszámát, összetételét, valamint tanácskozásának és határozathozatalának módját;

3. a cégjegyzés módját;

4. azoknak az ügyleteknek a megjelölését, amelyeknek érvényességéhez az illetékes miniszter vagy más szerv hozzájárulására van szükség;

5. a felszámolásra vonatkozó rendelkezéseket.

10. § (1) Az illetékes miniszter a nemzeti vállalat alapítását a cégbíróságnak bejelenti. A bejelentéshez mellékelni kell

1. az alapítólevelet;

2. a vezérigazgató (igazgató) kinevezését, valamint az esetleges ügyvezetőség tagjainak kijelölését igazoló okiratokat.

(2) A vezérigazgató (igazgató), valamint az esetleges ügyvezetőség tagjai cégjegyzésüket a cégbíróságnak hiteles alakban bemutatják, vagy azt ott személyesen foganatosítják.

11. § A nemzeti vállalat bejegyzése alkalmával e cégjegyzékben fel kell tüntetni

1. a vállalat cégét, székhelyét, tárgyát és tartamát;

2. a vezérigazgató (igazgató), valamint az esetleges ügyvezetőség tagjainak nevét és lakóhelyét;

3. a cégjegyzés módját, a 2. pont alá nem tartozó cégjegyzésre jogosultak nevét és lakóhelyét;

4. azoknak az ügyleteknek a megjelölését, amelyeknek érvényességéhez az illetékes miniszter vagy más szerv hozzájárulására van szükség;

5. a vállalat alapításának elrendelésére vonatkozó minisztertanácsi határozat, valamint az alapítólevél számát és keltét.

12. § A bejegyzést a cégbíróság az előbbi §-ban megszabott tartalommal közzéteszi. A közzétételben meg kell említeni, hogy az alapításra vonatkozó okiratokat a cégbíróságnál bárki megtekintheti.

13. § (1) A nemzeti vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel keletkezik.

(2)

(3) A nemzeti vállalatnak a cégjegyzékbe bejegyzése után a vállalat alakulásának érvényességét a kormányhatározat vagy az alapítólevél alaki hiányossága címén kétségbevonni nem lehet.

14. § Az illetékes miniszter a nemzeti vállalat felett főfelügyeletet gyakorol. A főfelügyeleti jog alapján az illetékes miniszter a jogszabályok és az alapítólevél korlátai között minden intézkedést megtehet, ami a vállalat eredményes működésének biztosításához szükséges. Az illetékes miniszter utasítása a vállalatra és annak szerveire kötelező.

15. § (1) Az előbbi § rendelkezéseiből folyó, valamint a jelen törvényben külön említett tennivalókon kívül az illetékes miniszter hatáskörébe tartozik

1. az esetleges ügyvezetőség tagjainak kijelölése;

2. a vállalat cégének, székhelyének, tárgyának vagy tartamának megváltoztatása;

3. az alapítólevél minden egyéb módosítása;

4. más nemzeti vállalattal való egyesülés kimondása;

5. a vállalat feloszlásának elrendelése.

(2) Az előbbi bekezdés 2., 4. és 5. pontjaiban említett esetekben az illetékes miniszter a kormány határozata alapján jár el.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt határozatok csak a cégjegyzékbe való bejegyzéssel válnak hatályosakká.

(4) A jelen § rendelkezései az illetékes miniszternek a hatályos jogszabályokban megszabott egyéb jogkörét nem érintik.

16. § (1) A nemzeti vállalat üzem-(üzlet-) vitelét a vezérigazgató (igazgató) irányítja s képviseli a nemzeti vállalatot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt.

(2) A vezérigazgatónak (igazgatónak) a fennálló jogszabályok korlátai között adott utasítása kötelező a nemzeti vállalat minden alkalmazottjára, ideértve az esetleges ügyvezetőség tagjait is.

(3)[2] A vezérigazgatót (igazgatót) az illetékes miniszter előterjesztésére a kormány nevezi ki. A kinevezés a nemzeti vállalat és a vezérigazgató (igazgató) között magánjogi szolgálati viszonyt létesít; e szolgálati viszony körében a munkáltató jogait az illetékes miniszter gyakorolja. Egyebekben a vezérigazgató (igazgató) szolgálati viszonyának szabályait a kormány rendelettel állapítja meg.

17. § (1) A vezérigazgató (igazgató) felelős a nemzeti vállalat üzem- (üzlet-) viteléért. Köteles gondoskodni a vállalat könyveinek szabályszerű vezetéséről, valamint a számviteli szabályok megtartásáról.

(2) Ha a vállalat üzletvitele tartósan veszteséges, továbbá, ha az évi mérleg vagy az évközben elkészített mérleg felállítása alkalmával az tűnik ki, hogy a vállalat tartozásai követeléseit meghaladják, vagy ha a vállalat fizetéseit megszüntette, a vezérigazgató (igazgató) köteles erről az illetékes miniszternek, valamint a vállalat ellenőrzésére hivatott szervnek (21. §) haladéktalanul jelentést tenni. A jelentéssel együtt tájékoztatni kell az illetékes minisztert, valamint a vállalat ellenőrzésére hivatott szervet a vállalat vagyoni helyzetéről és javaslatot kell előterjeszteni a szükséges és lehetséges intézkedésekről.

18. § (1) Az alapítólevél úgy rendelkezhetik, hogy a vezérigazgató (igazgató) mellé tanácsadó testületként ügy-vezetőséget kell szervezni. Az ügyvezetőség létszámát és összetételét az alapítólevél állapítja meg.

(2) Az ügyvezetőség tagjait a vállalat alkalmazottai közül az illetékes miniszter jelöli ki.

(3) A vezérigazgató (igazgató) köteles az ügyvezetőséget a nemzeti vállalat üzem- (üzlet-) vitelének irányításában követett eljárásáról állandóan tájékoztatni s a fontosabb ügyekben az ügyvezetőség véleményét meghallgatni. Az ügyvezetőség a vezérigazgatónak (igazgatónak) utasítást nem adhat; az ügyvezetőség bármely tagja kívánhatja azonban, hogy a vezérigazgató (igazgató) az ügyet az illetékes miniszter elé terjessze. A vezérigazgató (igazgató) köteles a kívánságnak eleget tenni. A felterjesztésnek a vezérigazgató (igazgató) eljárására nincs halasztó hatálya.

(4) Az ügyvezetőség ügyrendjét a törvény és az alapítólevél korlátai között a vezérigazgató (igazgató) előterjesztésére az illetékes miniszter állapítja meg.

19. § (1) A nemzeti vállalat cégét a vezérigazgató (igazgató) - ebbeli minőségének feltüntetésével - önállóan jegyzi. Egyébként a nemzeti vállalat cégének jegyzésére az esetleges ügyvezetőség valamennyi tagja és az jogosult, akit a vezérigazgató (igazgató) cégjegyzési jogosultsággal ruház fel. Ezek a céget ketten együttesen jegyzik.

(2) Az ügyvezetőség tagjaiban beálló minden változást a cégjegyzékbe bejegyzés és közzététel végett a cégbíróságnak haladéktalanul be kell jelenteni. A bejelentéshez a változást igazoló okiratokat eredetiben vagy hiteles másolatban mellékeim kell.

(3) Az ügyvezetőség újonnan kijelölt tagja köteles cégjegyzését a cégbíróságnak hiteles alakban bemutatni vagy a céget a bíróság előtt sajátkezűleg jegyezni.

20. § (1) A vezérigazgatónak (igazgatónak), valamint az ügyvezetőség tagjainak a közvagyon kezelésében minden demokratikus meggyőződésű dolgozót terhelő fokozott gondossággal kell eljárniok. Ehhez képest felelősek a kárért, amelyet a vállalatnak e gondosság elmulasztásával vagy szándékosan okoztak. Ha a felelősség ugyanabból a magatartásból folyólag több személyt terhel, a kártérítési kötelezettség egyetemleges.

(2) A felelősség nem terheli az ügyvezetőségnek azt a tagját, aki a határozat vagy intézkedés ellen mihelyt tudomást szerzett róla, tiltakozott és az ügynek az illetékes miniszter elé terjesztését kívánta (18. § (3) bekezdés).

(3) A vezérigazgató (igazgató) és az ügyvezetőség tagjai ellen indított kártérítési perben a nemzeti vállalatot az illetékes miniszter által kijelölt külön megbízottak képviselik.

21. § A nemzeti vállalat ellenőrzésének szerveit és működésük részletes szabályait külön jogszabályok állapítják meg.

22. § (1) Nemzeti vállalatnak más nemzeti vállalattal (vállalatokkal) való egyesülését a kormány rendeli el. Az ebben a tárgyban hozott minisztertanácsi határozatra a 8. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A kormány határozata alapján az illetékes miniszter az egyesülés folytán keletkező új nemzeti vállalat számára a 9. §-ban megszabott tartalommal alapítólevelet bocsát ki.

(3) Az új nemzeti vállalat bejelentésére, bejegyzésére s a bejegyzés közzétételére a 10-12. §-okban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Az új nemzeti vállalat bejegyzésével az egyesülő nemzeti vállalatok vezérigazgatóinak, igazgatóinak, valamint esetleges ügyvezetőségeinek megbizatása megszűnik.

23. § Az egyesülés folytán keletkező új nemzeti vállalat bejegyzésével az egyesülő nemzeti vállalatok jogai és kötelezettségei az új nemzeti vállalatra szállanak. Az egyesülő nemzeti vállalatok cégét a cégjegyzékből törölni kell.

24. § (1) A nemzeti vállalat feloszlik

1. az alapítólevélben meghatározott idő elteltével, kivéve, ha az illetékes miniszter a kormány határozata alapján a vállalat tartamát meghosszabbítja;

2. ha az illetékes miniszter a kormány határozata alapján a vállalat feloszlását elrendeli.

(2) A feloszlást a cégjegyzékbe be kell jegyezni.

(3) Nemzeti vállalat ellen csődöt nyitni vagy csődönkívüli kényszeregyességi eljárást elrendelni nem lehet.

25. § (1) Ha a nemzeti vállalat feloszlik, az alábbi 26-32. §-ok rendelkezései szerint felszámolásnak van helye.

(2) A felszámolás tartama alatt - ha a 26-32. §-ok rendelkezéseiből más nem következik - a működő nemzeti vállalatra irányadó jogszabályokat kell alkalmazni.

26. § (1) A felszámolás tartama alatt a vezérigazgató (igazgató) jogkörét a felszámoló látja el. A felszámolót az illetékes miniszter jelöli ki.

(2) A felszámoló cégjegyzését a cégbíróságnak hiteles alakban bemutatja vagy a céget a bíróság előtt személyesen jegyzi.

27. § (1) A felszámoló megvizsgálja a vállalat vagyoni helyzetét, elkészíti a vállalat hitelezőinek jegyzékét, leltárt és mérleget készít s ezeket az okiratokat az illetékes miniszter elé terjeszti.

(2) A felszámoló felhívja a feloszló vállalat hitelezőit, hogy követeléseiket három hónap alatt jelentsék be. A felhívást a hivatalos lapban legalább egyszer közzé kell tenni. A vállalat könyveiből kitűnő vagy egyébként ismert hitelezőket ajánlott levélben külön is fel kell szólítani.

28. § (1) A felszámoló a folyó ügyleteket befejezi, a követeléseket behajtja, a hitelezőket kielégíti s a függő ügyek befejezése céljából új ügyleteket is köthet. A felszámoló e jogkörében a vállalatot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt képviseli.

(2) A felszámoló a vállalat cégét a felszámolás feltüntetésével és aláírásával jegyzi.

29. § A felszámoló a felszámolás előrehaladásáról minden üzletév végén kimerítő jelentést és a vállalat vagyoni helyzetét feltüntető mérleget készít s azt az illetékes miniszter elé terjeszti.

30. § Ha a feloszlás bejegyzésétől számítva hat hónap már eltelt, a felszámolás befejezésének nem akadálya az, hogy valamelyik ismert hitelező nem jelentkezik vagy hogy valamely követelés még nem járt le vagy per alatt áll.

31. § (1) A felszámolás befejezése után a felszámoló elkészíti a felszámolás eredményét megállapító végleges elszámolást s azt az illetékes miniszter elé terjeszti. A felszámoló részére a felmentvény megadása tekintetében az illetékes miniszter határoz.

(2) A felszámolás befejezése után megmaradó vagyont az illetékes miniszter rendelkezésére kell bocsátani.

32. § A végső elszámolás jóváhagyása után a felszámoló a cégbíróságnak bejelenti a nemzeti vállalat megszűnését. A vállalat könyveit és iratait tíz évig meg kell őrizni.

III. Fejezet

A korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalatokra vonatkozó különleges rendelkezések

33. § (1) A korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalat meghatározott vállalati tőkével működik. Ehhez képest

1. a vállalat alapítása tárgyában hozott minisztertanácsi határozatba (8. §), valamint az alapítólevélbe (9. §) a vállalati tőke nagyságát is fel kell venni;

2. az alapítólevélben fel kell tüntetni, hogy a vállalati tőkéből mennyi az állami és mennyi a nem állami vagyoni betét összege;

3. a vállalat bejegyzése alkalmával a cégjegyzékben fel kell tüntetni az 1-2. pontokban felsorolt adatokat s ezeket a bejegyzés közzététele alkalmával ugyancsak közzé kell tenni.

34. § (1) A nem állami érdekeltség tulajdonosa (tulajdonosai) részére egy üzletévre szóló érvénnyel igazolójegyet kell kiállítani. Az igazolójegy a tulajdonos nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), valamint a vagyoni betét összegét tartalmazza. Az igazolójegy nem értékpapír. Ehhez képest az érdekeltség átruházása a magánjog általános szabályai szerint történik, az átruházás érvényességéhez azonban törvényes örökösödés esetét kivéve az illetékes miniszter engedélye szükséges.

(2) A korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalatban fennálló nem állami érdekeltségről az előbbi bekezdésben említett igazolójegyen kívül egyéb okiratot, különösen értékpapírt, nem szabad kiállítani.

35. § (1) A korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalat vállalati tőkéjét minden üzleti év végén a mérleg megállapítása alkalmával újonnan kell megállapítani s újonnan kell meghatározni az állami és a nem állami vagyoni betét mértékét is. Az állam által évközben beruházás céljából rendelkezésre bocsátott összeget a mérleg megállapítása alkalmával az állami vagyoni betét növelésére lehet fordítani. Ha az újonnan megállapított vállalati tőke a korábbi vállalati tőkétől eltér, az új vállalati tőkét az alapítólevélben fel kell tüntetni, a cégjegyzékbe be kell jegyezni és a bejegyzést közzé kell tenni. A nem állami érdekeltség tulajdonosa részére minden üzleti évben új igazolójegyet kell kiállítani.

(2) Egyébként a vállalati tőke összegének meghatározására vonatkozó szabályokat a kormány rendelettel állapítja meg.

36. § (1) Ha az alapítólevél máskép nem rendelkezik, a nem állami vagyoni betét tulajdonosa a vállalat nyereségében és veszteségében olyan arányban részesedik, amelyben vagyoni betéte az állami vagyoni betéthez áll. A fel nem vett nyereséget nem lehet a nem állami vagyoni betét növelésére fordítani.

(2) A nem állami vagyoni betét tulajdonosa a vállalat üzem- (üzlet-) vezetésébe nem folyhat be; követelheti azonban, hogy vele az évi mérleget másolatban közöljék; jogában áll egyúttal a vezérigazgatótól (igazgatótól) a vállalat működésére vonatkozólag felvilágosítást kérni, az illetékes miniszterhez pedig panasszal fordulni.

(3) A nem állami vagyoni betét tulajdonosának a vállalat üzem- (üzlet-) vitelével, a mérleg helyességével, valamint az őt illető nyereségrészesedéssel kapcsolatos igényei bírói útra nem tartoznak.

37. § (1) A vállalati tőkét nem lehet felemelni mindaddig, amíg a korábbi vállalati tőke nincs teljesen befizetve.

(2) A vállalati tőke felemelését elrendelő határozatot a cégbírósággal közölni kell. A felemelés a cégjegyzésbe való bejegyzés közzétételével válik hatályossá.

38. § (1) Az illetékes miniszter a vállalati tőke leszállítását elrendelő határozatát közli a vezérigazgatóval (igazgatóval). A vezérigazgató (igazgató) a határozatra utalással felhívja a vállalat hitelezőit követeléseik bejelentésére. A felhívást a hivatalos lapban közzé kell tenni.

(2) Azokat a hitelezőket, akik a vállalati tőke leszállítása ellen tiltakoznak, kívánságukra ki kell elégíteni, vagy megfelelően biztosítani. Abban a kérdésben, hogy a felajánlott biztosíték megfelelő-e, vita esetében a cégbíróság a nemperes eljárás szabályai szerint határoz.

39. § (1) A korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalat tekintetében a 30. §-ban foglalt rendelkezést nem lehet alkalmazni, a 31. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felszámolás befejezésé után megmaradó vagyont az állam és a nem állami vagyoni betét tulajdonosa között betéteik arányában kell felosztani.

(2) A vállalat székhelye szerint illetékes törvényszék a korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalat kényszerfelszámolását rendelheti el, ha a vállalat tartozásai követeléseit meghaladják, vagy ha a vállalat fizetéseit megszüntette, végül, ha a kényszerfelszámolást - az illetékes miniszter jóváhagyásával - a vállalat kéri. A kényszerfelszámolási eljárás szabályait a kormány rendelettel állapítja meg.

IV. Fejezet

Átmeneti, vegyes és záró rendelkezések

40. § A jelen törvény hatálybalépése után az 1. § (2) bekezdésében említett vállalatokat nemzeti vállalatokká lehet átalakítani. Az átalakulás részletes szabályait a kormány rendelettel állapítja meg.

41. § (1) A korlátlan felelősséggel alakuló nemzeti vállalat kötelezettségei alapján a hitelező csak a nemzeti vállalat ellen indíthat pert. A perben hozott ítélet jogereje azonban az államra is kiterjed.

(2) A korlátlan felelősséggel alakuló nemzeti vállalat ellen, valamint ennek kötelezettségei alapján az állam ellen biztosítási végrehajtást elrendelni vagy foganatosítani nem lehet.

42. § A jelen törvény hatálybalépése után olyan vállalat, amely sem állami tulajdonban, sem állami rendelkezés alatt nem áll, cégszövegében a "nemzeti" szót nem használhatja. Ehhez képest ezek a vállalatok kötelesek a jelen törvény hatálybalépésétől számított három hónap alatt cégszövegüket úgy módosítani, hogy abban az említett szó ne szerepeljen. Ha a módosítást e határidőn belül hajtják végre, azzal kapcsolatban illetéket és díjat fizetni nem kell. A cégbíróság a cégszöveg módosítására a vállalat vezetőségét (cégbirtokosát, tagjait, beltagjait, igazgatóságát, ügyvezetőit) pénzbírság kiszabásával szoríthatja.

43. § (1) A nemzeti vállalatokat a vállalat székhelye szerint illetékes törvényszéknél, mint cégbíróságnál vezetett külön cégjegyzékbe kell bevezetni. A nemzeti vállalatok cégjegyzékének vezetésére vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendelettel állapítja meg.

(2) Az előbbi bekezdésben említett cégjegyzéken felül a nemzeti vállalatokról a budapesti törvényszéknél, mint cégbíróságnál központi nyilvántartást is kell vezetni. A nyilvántartásba a vállalat cégét, székhelyét és tárgyát, valamint korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalat esetében a vállalati tőke nagyságát kell felvenni. A nyilvántartás vezetésének részletes szabályait az igazságügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendelettel állapítja meg.

44. § Az illetékes miniszter a jelen törvényben reá bízott tennivalókat fő-felügyeleti jogának sérelme nélkül az állami vállalatok közvetlen irányítására hivatott szervekre ruházhatja.

45. § A kormány a nemzeti vállalatokra vagy azok meghatározott csoportjaira nézve minta-alapítólevél, minta-mérleg, valamint minta-eredménykimutatás használatát teheti kötelezővé.

46. § Felhatalmaztatik a kormány, hogy

1. a nemzeti vállalatok költségelőirányzatának és mérlegének megállapítására vonatkozó szabályokat,

2. a nemzeti vállalatok gazdálkodásnak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,

3. a nemzeti vállalatok iparűzésének közigazgatási feltételeit, végül

4. a nemzeti vállalatok munkavállalóinak szolgálati, fegyelmi és nyugdíjszabályzatát rendelettel állapítsa meg.

47. § (1) A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba. Végrehajtásáról - ideértve a jelen törvénnyel ellentétes jogszabályok hatályon kívül helyezését is - a kormány gondoskodik.

(2) Az 1946. évi XIII. törvénycikk 14. §-a, valamint 17-18. §-ai hatályukat vesztik.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem. Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvennyolcadik évi július hó huszadik napján.

Tildy Zoltán s. k.,

köztársasági elnök

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] Az 1949. évi X. törvénycikk 39. § (1) bekezdése a 4. § (1) bekezdését az akébbiak szerint egészíti ki: "A kormány a nemzeti vállalat cégéből a "nemzeti vállalat" toldatot vagy ennek "nv" rövidítését, illetőleg a "nemzeti vállalat korlátolt felelősséggel" toldatot vagy ennek "nvkf" rövidítését esetenként mellőzheti."

[2] Az 1949. évi X. törvénycikk 39. § (3) bekezdése a 16. § (3) bekezdését az akébbiak szerint egészíti ki: "Az illetékes miniszter - addig is, amíg a kormány a vezérigazgatót (igazgatót) kinevezi - a vezérigazgatói (igazgatói) tennivalók ideiglenes ellátására megbízást adhat. Az ideiglenes megbizott a megbízás tartama alatt a vezérigargatóival (igazgatóval) esik egy tekintet alá; az Nvt. 10. §-ában említett bejelentéshez ilyen esetben a vezérigazgató (igazgató) kinevezését igazoló okirat helyeit az ideiglenes megbízásra vonatkozó okiratot kell mellékelni."

Tartalomjegyzék