1948. évi XXXVIII. törvénycikk

a Magyar Tudományos Tanács létesítése tárgyában

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § (1) A tudományos élet tervszerű irányítása, valamint a gyakorlati élettel való kapcsolatának erősítése céljából Magyar Tudományos Tanácsot (a továbbiakban: Tanácsot) kell létesíteni.

(2) A Tanács a miniszterelnök felügyelete alatt áll.

2. § (1) A Tanács hatáskörébe tartozik:

a) a tudományos munkát végző személyekre, a tudományos munkához szükséges és arra alkalmas eszközökre és berendezésekre, valamint a folyamatban lévő tudományos kutatásokra vonatkozó adatok összegyűjtése;

b) az országos érdekű tudományos feladatok kijelölése a gazdasági, műszaki, társadalmi stb. szervek adatai és közlései alapján;

c) az országos érdekű tudományos kutatások munkatervének elkészítése a bel- és külföldi tudományos intézetek eredményeinek figyelembevételével (országos tudományos terv), a terv végrehajtásának ellenőrzése és a tudományos munkák elvégzéséhez szükséges munkaerők tervszerű biztosítása;

d) az egyéni tudományos kutatások támogatása és véleménynyilvánítás mindennemű tudományos munka támogatása tekintetében;

e) az egyetemi és főiskolai tanári kinevezések tekintetében véleménynyilvánítás, a tudományos intézetek vezetői állásainak betöltése tekintetében javaslattétel és véleménynyilvánítás;

f) a közcélú és állami támogatást élvező kiadóvállalatok tudományos kiadványaira vonatkozó tervek felülvizsgálata és összeegyeztetése az országos tudományos tervvel;

g) a kormányfőhatóságok vagy más állami szervek részéről felvetett tudományos kérdésekben véleménynyilvánítás;

h) amit jogszabály vagy kormánymegbízás hatáskörébe utal.

(2) A Tanács hatáskörébe utalt kérdéseket érintő ügyekben az illetékes miniszter köteles előzetesen a Tanács véleményét kikérni.

3. § (1) A Tanács élén elnök, társelnök és háromtagú elnökség áll; tagjait a kormány javaslata alapján a köztársasági elnök nevezi ki.

(2) A Tanács huszonhét tagból áll. A tagok 1/3-1/3 része a társadalomtudományok, a természettudományok, illetőleg a műszaki tudományok művelőinek köréből kerül ki. A Tanács tagjait a kormány javaslata alapján a köztársasági elnök nevezi ki.

(3) Az elnökség és a Tanács tagjainak megbizatása három évre szól és azt a minisztertanács előterjesztése alapján a köztársasági elnök korlátlanul meghosszabbíthatja. Ha valamely tag megbizatása három évnél korábban szűnik meg, a helyébe lépő új tag megbizatása csupán a három évi időtartam még hátralévő részéig tart.

4. § (1) A Tanács

a) társadalomtudományi és nemzetgazdasági;

b) természettudományi és

c) műszaki szakosztályokra oszlik.

(2) A szakosztályok élén a szakosztályok tagjai által választott szakosztályvezetők állanak.

5. § (1) A Tanács mellett titkárság működik, melyet az ügyvezető titkár vezet; helyettese a Tanács titkára.

(2) Az ügyvezető titkárt és a Tanács titkárát a kormány javaslata alapján a köztársasági elnök nevezi ki.

6. § (1) A titkárság személyzete a miniszterelnökség létszámába tartozik.

(2) A titkárság személyzetének létszámát és szakok szerint történő megoszlását a Tanács elnökségének javaslatára a miniszterelnök a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

(3) A titkárság személyzete kinevezeti és szerződtetett alkalmazottakból áll.

(4) A titkárság alkalmazottainak kinevezése, illetőleg szerződtetése tárgyában a Tanács elnökségének javaslata alapján a miniszterelnök intézkedik.

7. § A Tanács belső szervezetét és ügyrendjét a miniszterelnök jóváhagyásával az elnökség állapítja meg. A személyzet beosztásáról az ügyvezető titkár gondoskodik.

8. § A főosztályok élén álló szakosztályvezetők az elnökség jóváhagyásával a főosztály ülésére külső szakértőket is meghívhatnak és a tanácskozásba bevonhatnak.

9. § A Tanács a minisztériumokkal és más állami szervekkel közvetlenül érintkezik.

10. § A Tanács működésével kapcsolatos személyi és dologi kiadások fedezetéről a miniszterelnökség költségvetésében a többi személyi és dologi kiadásoktól elkülönítve kell gondoskodni.

11. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a miniszterelnök gondoskodik.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvennyolcadik évi szeptember hó második napján.

Szakasits Árpád s. k.,

köztársasági elnök

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök