40500/1948. (IX. 2.) ÉKM rendelet

az építési költségek csökkentése tárgyában

Az 1937: VI. tc. 22. §-ának (1) bekezdése, az 1946: XXIV. tc. 1. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja és a 8200/1948. Korm. rendelet 2. §-a alapján a következőket rendelem:

1. § A jelen rendelet hatálya az állam, a törvényhatóság, a megyei város és a község, továbbá az állami és az állami kezelésben lévő vagy állami érdekeltségű vállalat, valamint a közintézet, a köztestület, a közintézmény, a közalapítvány és a közüzem magasépítkezéseire terjed ki.

2. § (1) Olyan új földszintes és emeletes lakóházak, iskolák, tanonc- és diákotthonok, óvodák, napközi otthonok, bölcsődék, egészségházak és gazdasági épületek, amelyek sorozatos (legalább kétízben) kivitelre kerülnek, csak az építés- és közmunkaügyi miniszter által jóváhagyott típustervek és szabványköltségvetések alapján építhetők.

(2) Ha az (1) bekezdés hatálya alá eső épület megépítésekor az arra vonatkozó típustervet az építés- és közmunkaügyi miniszter még nem hagyta jóvá, az épület 1: 100 méretarányú terveit az építési engedély megadása előtt az építés-és közmunkaügyi miniszterhez jóváhagyás végett fel kell terjeszteni.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt típusterveket és szabványköltségvetéseket az Állami Építéstudományi és Tervező Intézet készíti el és az építés- és közmunkaügyi miniszter jóváhagyása után az Építéstudományi Közleményekben teszi közzé.

3. § Új lakóépületekben lakásokat csak az alábbiak szerint lehet építeni:

a) A lakószobák száma legfeljebb kettő lehet, az egyik lakószoba helyett két hálófülke is építhető.

b) A lakószobák és a konyha együttes alapterülete (lakófelület) - a falak alapterülete nélkül - az 50 m2-t nem haladhatja meg.

c) A lakások szintmagasságának a padlóvonaltól a födém felső síkjáig számítva 3 méternek kell lennie.

4. § (1) A fa- és a vasanyag használatának korlátozása érdekében a 2. §-ban meghatározott lakó- és középületek építésénél tilos:

a) fa- és vasgerendás szerkezetű födémek alkalmazása,

b) födémgerendák alsó és felső deszkázása,

c) külső és belső falburkolatok fából, illetőleg fémből való készítése,

d) vakpadlóval készülő parketta alkalmazása,

e) vas-, illetőleg acélvázas építkezés,

f) felvonó toronyállvány kivételével nehéz külső főállványok (árbocállványok) alkalmazása.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozásokat bontásból származó fa- és vasanyagokra nem kell alkalmazni.

5. § A vállalkozónak az állványozási, a dúcolási, illetőleg a zsaluzási terveket az anyagtakarékossági szempontok érvényesítése érdekében a tervezőnek jóváhagyás véget előzetesen be kell mutatnia, ha:

a) 10 méter fesztávnál nagyobb szerkezet,

b) 500 m2-nél nagyobb mennyiségű födémszerkezet,

c) legalább 4 lakásszintet tartalmazó épület készül.

6. § Az építkezések fényűző kivitelének korlátozása érdekében a 2. §-ban említett építkezéseknél az alábbiak az irányadók:

a) A lakóépületek külső és belső falait és padlóit márvánnyal, gránittal, műkővel, gumival vagy linoleummal burkolni nem szabad. Műkőburkolás csak lépcsőknél és 50 cm-nél nem magasabb lábazatoknál, gumiburkolás pedig csak a lépcsőfellépőknél alkalmazható. Csempével vagy mettlachi lappal való fal-, illetve padlóburkolás lakásonként legfeljebb 4 m2 lehet.

b) Nemesvakolat nem létesíthető.

c) Fa- és falfelület mázolásánál a nilrocellulóz és befújás (dukkozás), továbbá a lakkcsiszolt kivitelű mázolás tilos.

7. § (1) A 300.000 Ft vállalati összeget meghaladó építkezéseknél organizációs tervet kell készíteni. Az organizációs tervet a tervező készíti.

(2) A kalkuláció és a költségek célszerű ellenőrzése érdekében a 300.000 Ft vállalati összeget meghaladó munkáknál az építés- és közmunkaügyi miniszter által jóváhagyott elő-és utókalkulációs űrlapokat, továbbá bérelszámolási lapokat kell alkalmazni.

8. § Az építőipari munkateljesítmények fokozása érdekében a vállalkozó köteles az egyes szakmai munkáscsoportok részére a munkahét megkezdése előtt a következő bérfizetési időszak tartamára a csoport részére előirányzott teljesítményt a csoport vezetőjének írásban kiadni.

9. § Ha az építkezés összes költségei új épületeknél a 100.000 Ft, átalakításnál és helyreállításnál a 300.000 Ft vállalati összeget meghaladják, a tervező köteles egy költségvetési példányt árakkal kitöltve a megrendelőnek benyújtani. A tervező által megjelölt áraknál magasabb összegért a munkát vállalatba adni nem szabad.

10. § Az anyagtakarékosság és a gazdaságos építkezés érdekében magasépítkezések szilárdságtani számításánál további rendelkezésig a következő könnyítések alkalmazandók:

I. Hasznos teher.

1. Lakásokban, irodákban és kórházakban

a) általában............................ 200 kg/m2

b)

4. 50 m-nél egyik irányban sem nagyobb méretű helyiségekben .................. 150 kg/m2

2. Emelvényeken, tribünökön, valamint az ezekhez vezető közlekedő helyiségekben (előtér, folyosó, stb.) termekben, templomokban, színházakban, hangverseny-, torna-, tánc- és üléstermekben

a) beépített, elmozdíthatatlan ülőhelyek esetében .................................. 300 kg/m3

b) ha nincsenek beépített ülőhelyek 500 kg/m3.

3. lépcsőkön, lépcsőpihenőkön, függőfolyosókon, folyosóhidakon általában a rajtuk megközelíthető legnagyobb hasznos terhelésű helyiségre megállapított érték az irányadó, azonban

a) két vagy több támaszú elrendezés esetén, lakóházakban, irodákban és kórházakban legalább ................................ 300 kg/m2

b) iskolákban és egyéb középülelekben 500 kg/m2

4. Lakóházak erkélyein, két vagy több támaszú elrendezés esetén ........................ 300 kg/m2

5. Kéményseprőjárdákon, gépkiszolgáló és egyéb keskeny járdákon a járda középvonalában .. 80 kg/m2

II. Csökkentő tényezők

A. 400 kg/m2-nél nem nagyobb hasznos terhelésű födémekből származó hasznos terhek esetén:

3 födém terhét hordó szerkezetekre ................ 0.9

4 födém terhét hordó szerkezetekre ................ 0.8

5. födém terhét hordó szerkezetekre ................ 0.7

6 födém terhét hordó szerkezetekre ................ 0.6

7 vagy több födém terhét hordó szerkezetekre ...... 0.5

25 m2-nél nagyobb födémterület hasznos terhét hordó kiváltótartókra .................................. 0.9

50 m2-nél nagyobb födémterület hasznos terhét hordó - kiváltótartókra .................................. 0.8

11. § Az állami tulajdonban vagy kezelésben lévő magasépítőipari vállalatoknál a munkások részére a kollektív szerződés szerint fizetendő szerszámhasználati pótlékot az 1948 évi október hó 31. napjával bezárólag meg kell szüntetni és az 1948. évi november hó 1. napjától kezdődően a szerszámhasználati pótlék helyett a munkásokat szerszámmal kell ellátni.

12. § A jelen rendeletben foglalt korlátozások alól az építés- és közmunkaügyi miniszter a tervező indokolt kérelmére kivételt engedélyezhet.

13. § (1) Kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a 2-8.§-okban foglalt rendelkezéseket megszegi.

(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk és az azt kiegészítő 8960/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 173. szám) rendelkezései irányadók.

(3) A kihágás miatt az eljárás az államrendörségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik.

(4) Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek az építés- és közmunkaügyi minisztert kell tekinteni.

14. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1948. évi augusztus hó 25-én.

Darvas József s. k.,

építés- és közmunkaügyi miniszter