1948. évi LIII. törvénycikk

a kiváltságos haszonvételi jogok megszüntetéséről

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

I. fejezet

Egyes vásártartási jogok megszüntetése

1. § (1) A jelen törvény rendelkezései szempontjából vásár: az országos-, havi és heti állatvásár, valamint az országos havi és heti kirakóvásár.

(2) A jelen törvény rendelkezései szempontjából nem minősül vásárnak a nemzetközi, országos vagy helyi jellegű ipari vagy mezőgazdasági árumintavásár, kiállítás, állatbemutató, állatdijazás, továbbá a búcsú vagy bérmálás alkalmából engedélyezett, valamint a szokásos jótékonycélú vagy más közérdekű alkalmi árusitás, végül a piaci árusitás.

2. § (1) Vásártartási joga csak községnek /:városnak:/ lehet.

(2) Királyi adományon vagy bármely más jogcímen alapuló vásártartási jogok - kivéve valamely községet /:várost:/ megillető vásártartási jogot - a jelen törvény hatálybalépésének napján megszünnek.

(3) Valamely községet /:várost:/ megillető vásártartási jog tekintetében az alábbi rendelkezések irányadók:

a) a miniszteri engedélyen alapuló vásártartási jog hatályát a jelen törvény nem érinti;

b) ha a község /:város:/ az a) pont hatálya alá nem eső vásártartási jogát fenn kívánja tartani, erre irányuló kérelmét a jelen törvény hatálybalépésétől számított hatvan nap alatt köteles a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszternél előterjeszteni. Az új engedélyt megadó vagy a kérelmet elutasító határozat kézbesítésének napján a községnek /:városnak:/ a korábbi engedélyen alapuló vásártartási joga megszűnik;

c) ha a község /:város:/ az a) pont hatálya alá nem/eső vásártartási jogának fenntartását a b) pontban foglalt határidő alatt nem kéri, a vásártartási jog a jelen törvény hatálybalépését követő hatvanadik napon megszűnik.

3. § (1) Ha a megszünt vásártartási jog helyett a község /:város:/ részére a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter új vásártartási jogot engedélyezett és a község /:város:/ vásártérrel, berendezési és felszerelési tárgyakkal nem rendelkezik, az eddigi jogosult köteles a tulajdonában lévő vásárteret, továbbá az ahhoz tartozó és vásár tartás célját szolgáló berendezési és felszerelési tárgyakat a község /:város:/ kívánságára, ennek közlésétől számított tizenöt nap alatt a község /:város:/ tulajdonába vagy használatára átengedni. Ha a tulajdonba átengedés, illetőleg a használat feltételei tekintetében az érdekeltek megegyezni nem tudnak, azok meghatározását bármelyik fél a vásártér fekvése szerint illetékes járásbiróságtól keresettel kérheti. Ennek az eljárásnak azonban az átengedési kötelezettségre nincs halasztó hatálya.

(2) Ha a köszég /:város:/ az előbbi bekezdés rendelkezésén alapuló átengedésre vonatkozó kivánságát az új vásártartási engedély kiállításának napjától számitott három hónap alatt, de le később az 1949. évi december hó 31. napjáig a volt jogosulttal nem közli, az utóbbi az átengedés kötelezettsége alól mentesül

(3) Ha a vásárteret, a berendezési és felszerelési tárgyakat az eddigi jogosult bérleti jog alapján birtokolja, a bérleti viszonyba - kivánságára - azonos feltételek mellett a község /:város:/ lép. A község /:város:/ azonban a bérleti jogviszony átszállása helyett a bérlet tárgyainak tulajdonba átengedését kérheti. Ilyen esetben a tulajdonba átengedés feltételeinek rnegállapitására az (1) bekezdés, a község /:város:/ átengedésre vonatkozó nyilatkozatának időpontjára nézve pedig a (2) bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

4. § A jelen törvény rendelkezései folytán megszünő vásártartás jogért kártalanitás nem jár. Ha a megszünő vásártartási jog haszonbérbe van adva, a jelen törvény hatálybalépésének napján a haszonbérleti jogviszony is megszűnik; megszűnéséért kártalanitás nem jár.

5. § (1) A jelen törvény hatálybalépésének napjától kezdve vásártartási jogot haszonbérbe adni nem lehet.

(2) A jelen törvény hatálybalépésének napján fennálló és a 2. § értelmében hatályában fenntartott vásártartási jogra vonatkozó az a haszonbérleti szerződés, amely határozott időre köttetett legkésőbb a szerződésben megállapitott időpontban megszűnik, az a haszonbérleti szerződés pedig, amely határozatlan időre köttetett, kártalanitás nélkül legkésőbb az 1950. évi december hó 31. napján szünik meg.

6. § A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a községek /:városok:/ részére kiadott vásártartási engedélyeket bevonhatja abból a célból, hogy helyükbe - a községet /:várost:/ megillető összes városok feltüntetésével - új vásártartási engedélyt adjon ki.

7. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő az az átengedésre kötelezett, aki a vásártérnek továbbá a berendezési és felszerelési tárgyaknak a 3. §-ban meghatározott időben való átadását megtagadja, valamint az, aki kötelezettségének teljesitését a vásártér, berendezési és felszerelési tárgyak elidegenítése, megsemmisitése, megrongálása vagy egyébként használhatatlanná tétele által meghiúsitja.

II. fejezet

A királyi kiváltságlevélen alapuló komp- /:rév-:/ jogok, valamint vámszedési jogok megszüntetése

8. § (1) Királyi kiváltságlevélen alapuló és az 1890: I. t. c. 92. §-a alapján igazoltnak kimondott, a földtulajdonhoz fűződő vagy személyes jogon gyakorolt komp- /:rév-:/ jog, továbbá az azzal, valamind hiddal és hajóhiddal kapcsolatos vámszedési jog a jelen törvény hatálybalépésének napján megszünik.

(2) A jelen törvény hatálybalépésének napjától kezdve a komp- /:rév-/ jog, továbbá az azzal, valamint hiddal és hajóhiddal kapcsolatos vámszedési jog - kivéve a 10. §-ban foglalt rendelkezéseket - csak a közlekedésügyi miniszter engedélye alapján gyakorolható.

9. § A 8. §-ban foglalt rendelkezések folytán megszünő komp- /:rév:/ jog, valamint vámszedési jogért kártalanitás nem jár. Ha a 8. § rendelkezése folytán megszünő jog haszonbérbe van adva, a jelen törvény hatálybalépésének napján a haszonbérleti jogviszony is megszűnik; megszűnéséért kártalanitás nem jár.

10. § A 8. § rendelkezése értelmében megszűnő jog tulajdonosa, haszonélvezője, illetőleg haszonbérlője a jelen törvény hatálybalépésének napjától számitott hatvan nap alatt ugyanarra a helyre szóló komp- /:rév:/ jognak, továbbá az ahhoz fűződő, illetőleg hiddal vagy hajóhiddal kapcsolatos vámszedési jognak engedélyezését kérheti. A most felsorolt személyeket a megjelölt határidőn belül harmadik személyekkel szemben elsőbbség illeti meg.

11. § (1) A 8. § értelmében megszűnő jog volt tulajdonosa, illetőleg haszonbérlője, aki a jelen törvény hatálybalépésének napjáig a forgalmat fenntartani köteles volt, köteles a forgalmat a jelen törvény hatálybalépésének napját követő legfeljebb három hónapig, illetőleg ezen a határidőn belül mindaddig, amig az engedélyezési eljárás /:10. §:/ befejeződik, továbbra is fenntartani..

(2) Ha az (1) bekezdésben emlitett személyek az ott megszabott kötelességüknek nem tesznek eleget, a közlekedésügyi miniszter a forgalom fenntartásához szükséges, berendezési és felszerelési tárgyakat az előző bekezdésben emlitett időre kártalanitás nélkül igénybe veheti.

12. § (1) A jelen törvény hatálybalépésének napjától kezdve a komp-/:rév-:/ jog, továbbá az azzal, valamint hiddal és hajóhiddal kapcsolatos vámszedési jognak haszonbérbeadásához a közlekedésügyi miniszter engedélye szükséges.

(2) Felhatalmaztatik a közlekedésügyi miniszter, hogy a komp- /:rév-/ jog, továbbá az azzal, valamint hiddal és hajóhiddal kapcsolatos vámszedési jog gyakorlását és az ilyen jog gyakorlására jogositó engedély visszavonásának feltételeit rendelettel szabályozza.

III. fejezet

A királyi kisebb haszonvételi malomjog megszüntetése

13. § A királyi kisebb haszonvételi malomjogok a jelen törvény hatálybalépésének napján megszünnek; megszünésükért kártalanítás nem jár.

IV. fejezet

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

14. § A jelen törvény hatálybalépésének napját a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a közlekedésügyi, valamint az iparügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapitja meg. A jelen törvény 1-7. §-ának végrehajtásáról a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, 8-12. §-ának végrehajtásáról a közlekedésügyi miniszter, 13. §-ának végrehajtásáról pedig az iparügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve gondoskodik.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvennyolcadik évi december hó első napján.

Szakasits Árpád s. k.,

köztársasági elnök

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök