6060/1948. (VI. 2.) Korm. rendelet

a vízügyi feladatok állami ellátásáról és a vízügyi igazgatás átszervezéséről

A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948: XXIV. törvénycikk 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. A vízügyek állami ellátása

1. § (1) Az állam eddigi vízügyi feladatain kívül a jelen rendelet hatálybalépésétől kezdődően az állam feladata:

a) a mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló tervszerű vízgazdálkodásról, ennek keretében az öntözővizek beszerzéséről és szétosztásáról;

b) az árvíz- és belvízvédelemről;

c) az állami kezelés alatt nem álló folyók, patakok s egyéb vízfolyások kártételeinek elhárítását célzó és közérdekből is szükséges vízszabályozási, partvédelmi és másnemű vízmunkálatókról;

d) az eddig vízhasználatra alakult társulatok által végzett vízimunkálatokról, valamint az egyéb közérdekű alagcsövezési, lecsapolási, mocsárkiszárítási és hasonló vízmunkálalokról, továbbá

e) a közérdekű vízierőművek és a mesterséges viziutak építéséről és fenntartásáról való gondoskodás.

(2) A földművelésügyi miniszter a mezőgazdálkodás vízszükségletét és a vízi kártételek elhárítását biztosító állami vízügyi feladatokat - figyelemmel a jelen rendelet 3. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltakra - az Országos Vízgazdálkodási Hivatal (alábbiakban: Hivatal) útján látja el.

II. Az Országos Vízgazdálkodási Hivatal felállítása

2. 0

(1) A Hivatal élén az elnök áll. Az elnök a Hivatalt két főtitkárral vezeti, akik közül az egyiknek az állami vízügyi szolgálat mérnöki szakára megállapított képesítéssel kell bírnia.

(2) Az elnököt és a főtitkárokat a köztársasági elnök nevezi ki, a földmívelésügyi miniszternek a közlekedésügyi miniszterrel egyetértésben a miniszterelnök útján telt előterjesztése alapján. Az elnök állandó helyettesítésével megbízott főtitkár személyét a földmívelésügyi miniszter a közlekedésügyi miniszterrel egyetértésben jelöli ki.

(3) Az elnök és a főtitkárok közvetlenül a földmívelésügyi miniszternek, illetőleg a 3. § (2) - (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közvetlenül a közlekedésügyi miniszternek vannak alárendelve.; hivatalos eljárásuk során a miniszter rendelkezéséből intézkednek.

(4) A Hivatal személy/ele az állami vízügyi szolgálat mérnöki, műszaki-tiszti, műszaki, számvevőségi, műszaki-segédtiszti és altiszti szakába sorolt állami, vagy más hatóságoktól alrendelt, a vízitársulatoktól a megállapított létszám [(5) bekezdés] keretén belül átvett, valamint ugyanezen kereten belül szervezett állásokra kinevezett alkalmazottakból áll.

(5) A Hivatal működésének ellátásához szükséges állások - ideértve a jogi képesítéshez kötötteket is - létszámát, szakok szerinti megoszlását, fizetési osztályokba való besorolását és elnevezéséi az elnök javaslatára a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg. A Hivatal személyzete a földmívelésügyi minisztérium létszámába tartozik.

(6) Az (5) bekezdésben megállapított létszám keretén belül az alkalmazottakat az elnök javaslatára a földmívelésügyi miniszter nevezi ki, illetőleg terjeszti elő a miniszterelnök útján kinevezésre a köztársasági elnökhöz.

(7) A Hivatal időszaki alkalmazottait a költségvetés keretei között az elnök fogadja fel.

(8) A Hivatal személyzetével szolgálati szempontból az elnök rendelkezik, aki a személyzet fegyelmi ügyeiben a fegyelmi szabályzat alapján jár el.

3. §

(1) A Hivatal működése fölött az általános felügyeletet a földmívelésügy miniszter gyakorolja.

(2) Az állami vízügyi feladatokkal kapcsolatos vízimunkálatok műszaki része, így különösen:

a) az árvédelmi gátak és az abba épített műtárgyak;

b) belvízlevezető szivattyútelepek és csőzsilipek, belvízlevezető főcsatornák, a hozzátartozó hidak és műtárgyak;

c) duzzasztóművek, vízkivételi zsilipek, öntöző szivallyútelepek, öntöző főcsatornák és az utóbbiakkal kapcsolatban létesítendő hidak, zsilipek, bujtatók;

d) mesterséges hajóutakkal kapcsolatban duzzasztók, hajózsilipek, szivattyútelepek, hidak és egyéb műtárgyak;

e) kikötök;

f) vizierőtelepek, vizierőkihasználások, az ezekkel kapcsolatos duzzasztóművek, völgyzárógátak, turbinaházak, az erőmücsalornával kapcsolatos műtárgyak tervezése és építése a közlekedésügyi miniszter - mint ezen ügyek ellátása tekintetében a Hivatal felügyeleti hatósága - hatáskörébe tartozik és pedig akként, hogy a közlekedésügyi miniszter az általános tervezés iránt a Hivatal útján intézkedik, a részletes tervezés, valamint az építés végrehajtásáról saját szervei, illetőleg a Hivatal útján gondoskodik.

(3) A közlekedésügyi miniszter a (2) bekezdésben megjelölt teendők ellátásával foglalkoztatott szakszemélyzettel az elnök útján rendelkezik.

(4) Abban a kérdésben, hogy a (2) bekezdés értelmében a közlekedésügyi miniszter felügyelete alatt elkészült műszaki létesítmények fenntartása és kezelése mely miniszter felügyelete alá tartozik, a közlekedésügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértésben határoz. Ha vita merül fel, a Gazdasági Főtanács dönt.

4. §

(1) A Hivatal és az alárendelt szervek szervezeti tagozódását, valamint működésének rendjét a földmívelésügyi miniszter - pénzügyi kérdésekben a pénzügyminiszterrel, a 3. § (2) bekezdésével kapcsolatos ügyekben a közlekedésügyi miniszterrel egyetértve - szabályozza.

(2) Az 1885: XXIII. tc. VI. fejezetében megállapított eljárás a Hivatal hatáskörébe tartozik. A földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg, hogy a Hivatal mely szerve jár el elsőfokún és mely szerve másodfokon.

(3) A Hivatal mind az állami, mind az önkormányzati hatóságokkal, hivatalokkal, intézetekkel és intézményekkel - ideértve az érdekképviseleti szerveket is - közvetlenül érintkezik.

5. §

(1) A Hivatal személyi és dologi kiadásainak fedezéséről a földmívelésügyi tárca költségvetésében az elnök által - a 3. § (2) bekezdésében körülírt feladatok költségei tekintetében a közlekedésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával - készített előirányzat alapján elkülönítve kell gondoskodni.

(2) A Hivatal részére biztosított költségvetési hitelek felhasználására az utalványozási jogot az elnök (akadályoztatása esetén a helyettese) és az általa megbízott tisztviselők a mellérendelt számvevőség közreműködésével gyakorolják.

(3) A 3. § (2) bekezdésében felsorolt műszaki munkálatukkal kapcsolatos költségvetési hitelek felhasználása tekintetében a (2) bekezdésben megjelöltek az utalványozás jogát a közlekedésügyi miniszter megbízásából gyakorolják.

III. A vízitársulatok államosításából folyó rendelkezések

6. § (1) Az 1884: XIV. tc., az 1885: XXIII. tc., az 1923: XLI. tc, az 1931: XV. tc. és az 1937: XX. tc. hatálya alá tartozó társulatok a törvényben megállapított eljárás mellőzésével a jelen rendelet hatálybalépése napján megszűnnek. Vagyonuk - ideértve a társulatok által létesített önálló alapokat és egyéb alapítványokat, továbbá a Vízitársulatok Nyugdíjintézetének minden vagyonát - térítés nélkül az államra száll át.

(2) Az 1923: XL. törvénycikkel alakított Tisza-Dunavölgyi Társulat a jelen rendelet hatálybalépése napján ugyancsak megszűnik és vagyona térítés nélkül az államra száll át.

(3) Az (1) és (2) bekezdések értelmében az államra háramlott vagyon kezelése és gondozása a Hivatal Feladatkörébe tartozik. A vagyonkezelés szabályait az elnök javaslata alapján a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.

(4) A jelen rendelet értelmében megszüld társulatokat megillető ártéri járulékok és költséghozzájá-rulások a jelen rendelet hatálybalépésétől kezdődően az államot illetik, ezeket az összegeket az állami bevételi számlákra kell befizetni.

(5) Az ártéri járulékok és költséghozzájárulások összegét - ideértve azokat is, amelyek az egyeseket az 1. §-ban felsorolt vízinumkálatok létesítésének és fenntartásának költségei fejében terhelik - a Hivatal javaslata alapján a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg, a költséghozzájárulás összegét azonban a belügy-, a közlekedésügyi-, valamint az építés- és közmunkaügyi miniszterrel egyetértésben.

(6) A földmívelésügyi miniszter a Hivatal javaslatára az eddig járulékfizetésre nem kötelezett területeket a pénzügyminiszterrel egyetértésben a járulék fizetésére kötelezett területek sorába besorolhatja. Az ílymódon besorolt területek után a járulékfizetés kötelezettségének a mértékét a Hivatal javaslatára a földmivelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg. A belügyminiszter felügyelete alá tartozó önkormányzatok tulajdonát képező ingatlanok besorolása és az azok után fizetendő járulék mértékének megállapítása tekintetében a belügyminiszterrel egyetértésben kell eljárni.

(7) Az (5) bekezdés értelmében megállapított ártéri járulékok és költséghozzájárulások összege alapja a a kivetési (felosztási) kulcsot a Hivatalnak elsőfokon eljáró szerve lajstromban foganatosítja. A lajstromot a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) 15 napra közszemlére kell kitenni.

(8) A fizetésre kötelezett az egyéni kivetés ellen a lajstrom közszemlére tételének utolsó napját követő 15 nap alatt a Hivatal másodfokon eljáró szervéhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek a vitás összeg erejéig halasztó hatálya van.

(9) A Hivatal másodfokon eljáró szervének a fellebbezés tárgyában hozott határozata ellen az ennek kézbesítésétől számított 15 nap alatt a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A panasznak halasztó hatálya nincs.

(10) A kivetett ártéri járulék (költséghozzájárulás) tizenkettő havi egyenlő részletben és pedig minden hő 1. napján esedékes. Az egyes havi részletek az illető hónap 15. napjáig késedelmi kamat (adópótlék) mentesen fizethetők.

(11) Az ártéri járulékot (költséghozzájárulást) közadók módjára kell behajtani. Egyebekben az ártéri járulék (költséghozzájárulás) beszedésére, behajlására, biztosítására, elévülésére, a késedelmes fizetés esetében járó késedelmi kamatokra (adópótlékra) , a tévesen vagy jogellenesen beszedett összegek, illetőleg folyótartozások nélkül álló túlfizetések visszakövetelésére nézve - amennyiben a jelen rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaz - a közadók kezelésére vonatkozó jogszabályok irányadók.

(12) Mindazokban az esetekben, amikor valamely jogszabály vízitársulatok részére jogokat biztosít, azok gyakorlására az államot kell feljogosítottnak tekinteni.

IV. Árvédelmi készenléti szervezet létesítése

7. § (1) A közvetlen árvíz- vagy belvízveszély megelőzésének, illetőleg leküzdésének biztosítása érdekében a Hivatal központjának székhelyén, a szükséghez képest fokozatosan az alárendelt szerveknél árvédelmi készenléti szervezetit kell létesíteni.

(2) Az árvédelmi készenléti szervezet felállításáról a Hivatal gondoskodik.

(3) Az árvédelmi készenléti szervezet felállítására vonatkozó szabályokat az elnök javaslatára a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és a közlekedésügyi miniszterrel, a szervezet működésére vonatkozó szabályokat pedig az elnök javaslatára a földmívelésügyi miniszter a belügy-, a pénzügy- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

V. A megszűnt vizitársulatok kötelékébe tartozott alkalmazottak állami szolgálatba való átvétele

8. § (1) Az elnök a földmívelésügyi miniszter felhatalmazása alapján közli a jelen rendelet hatálybalépésének napjától szánulolt 60 nap alatt a megszűnt vízitársulatok kötelékébe tartozott minden alkalmazottal (alábbiakban: alkalmazott), hogy az állami szolgálatba átvétetik-e vagy nem. A közlésnek ki kell terjednie arra is. hogy az átvétel milyen állásba történik.

(2) Az alkalmazott köteles a közléstől számított nyolc nap alatt nyilatkozni, hogy beleegyezik-e az állami szolgálatba való átvételébe. A nyilatkozatot feltételhez kötni nem szabad. A nyilatkozatban emelt az a kifogás, hogy a tervezett átvétel nem felel meg a jelen rendelethez mellékelt besorolási táblázatnak, nem minősül feltételnek.

9. § (1) Minden alkalmazott részére -- tekintet nélkül arra, hogy állami szolgálatba kerül-e vagy nem - a jelen rendelet hatálybalépésének napjától számított kilencvenedik napot magába foglaló hónap végéig a vizitársulatnál utoljára élvezett illetményeit folyósítani kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével az átvett alkalmazott olyan állami illetményben részesül, amely az átvételkor megállapított besorolásának megfelel.

(3) Az elnök javaslatára a földművelésügyi miniszter állapítja meg. hogy az átvett alkalmazottat milyen fizetési osztályba és fokozatba kell kinevezni és ennek megfelelően besorolni. A földmívelésügyi miniszter hatáskörében végrehajtott besorolás nem történhetik alacsonyabb fizetési osztályba és fizetési fokozatba, mint amely az alkalmazott állal a vizitársulatnál élvezett fizetési osztálynak és fizetési fokozatnak a jelen rendelethez csatolt táblázat szerint megtelel és nem történhetik alacsonyabb fizetési osztályba és fizetési fokozatba annál sem, amelyet az alkalmazott a 15600/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 295. szám) alkalmazása mellett abban az esetben ért volna el, ha vizitársulati szolgálatát állami szolgálatban töltötte volna el.

(4) Ha az alkalmazott besorolása alacsonyabb fizetési osztályba vagy fizetési fokozatba történt, mint amely az előbbi bekezdésben említett táblázatnak vagy a 15.600/1947. Korm. sz. rendelet alkalmazásával a szolgálati időnek megfelel, a besorolására vonatkozó határozatnak közlésétől számított 15 nap alatt az alkalmazott panasszal élhet a közigazgatási bírósághoz, amelyet az elnöknél kell benyújtani.

(5) A vizitársulati mérnöki képesítésű alkalmazottak összlétszámának 10%-a - az elnök javaslatára - az V.. illetőleg IV. fizetési osztályokba is kinevezhető, azok közül, akik ilyen képesítéshez kötött állásban az. átvétel elölt már legalább három éven át az állami VI., illetőleg V. fizetési osztálynak megfelelő illetmények élvezetében állottak.

10. § Ha az átvett alkalmazott szolgálati helyéül nem az a város (község) jelöltetett ki, ahol vizitársulati szolgálatot teljesített, részére az állami rendszerű álköltözködési illetményeket folyósítani kell.

11. § (1) Annak az alkalmazottnak szolgálati viszonyát, akit a 9. §-ban foglalt rendelkezések szerint állami szolgálatba nem vesznek át, meg kell szüntetni.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt alkalmazott korábban fennállt jogviszonya alapján a nyugdíjjogosultságot már megszerezte, részére - az alábbi (5) és (6) bekezdésekben meghatározott eseteket kivéve - az állami alkalmazottakra irányadó rendelkezések szerint nyugdíjat kell folyósítani. Ebből a szempontból a beszámítható javadalmazást annak alapulvételével kell megállapítani, hogy az alkalmazott átvétele esetén a 9. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően milyen fizetési osztályba és fizetési fokozatba került volna.

(3) A szolgálati idő beszámításánál a jelen rendelet 13. §-át, a besorolás kérdésében pedig a jelen rendelet 9. § (4) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.

(4) 11a az. át nem vett alkalmazottnak nyugdíjjogosultsága még nincs, szolgálati viszonyát a magánalkalmazottak határozatlan időre szóló szolgálati jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával - ideértve a korlátozó rendelkezéseket is - kell megszüntetni. A végkielégítés kivételével ugyanezt a szabályt kell alkalmazni az olyan át nem vett alkalmazott tekintetében is, akinek van ugyan nyugdíjjogosultsága, de nyugellátását a 6.800/1946. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 135. szám) 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében szüneteltetni kell.

(5) Azt az alkalmazottat, akinek az állami szolgálatba való átvételt felajánlották, de azt visszautasította, illetőleg feltételhez, kötötte, vagy a megszabott határidő alatt nem nyilatkozott, úgy kell tekinteni, mintha, hivatali állásáról önként mondott volna le.

(6) Annak az át nem vett alkalmazottnak, aki a jelen rendelet hatálybalépésekor a Vizitársulatok Nyugdíjintézetének, vagy valamely vizitársulat nyugdíjszabályzata szerint a teljes nyugdíjra igényi adó szolgálati időt már betöltötte, vagy a kórhatárt már elérte, a nyugdijintézeti, vagy a vizitársulat nyugdijszabályzat szerint járó nyugdíjra van igénye még. abban az esetben is. ha az alkalmazottnak állami szolgálatba való felvételét felajánlották, de azt visszautasította, vagy feltételhez kötötte, vagy az ajánlatra megszabott határidő alatt nem nyilatkozott.

12. § (1) A volt vizitársulati alkalmazottak és ellátásra igényjogosult hozzátartozói részére, akik a jelen rendelet hatálybalépésekor a vizitársulati nyugdíjintézeti vagy vizitársulati nyugdijszabályzat alapján nyugdíjat, állandó jellegű kegydíjat, vagy bármilyen más nyugdíj természetével bíró ellátási élveztek, vagy akik szolgálati szerződés, vagy hosszabb időn át követelt gyakorlat álapján ellátásban részesültek, eddigi ellátásukat az államkincstár terhére tovább kell folyósítani.

(2) Ha a jelen fejezetben foglalt rendelkezések szerint állami szolgálatba átvett alkalmazott az 1950 december 31. napjáig állami állásban nyugdíjba kerül, nyugdíja nem lehet kevesebb annál, mint amelyre igényt tarthalna, ha nyugalomba vonulása abból a vizitársulati állásból történt volna, amelyet a jelen rendelet megjelenésekor betöltött.

13. § (1) Az állami szolgálatba átvett alkalmazott szolgálati idejébe mind a fizetési osztályokba és fizetési fokozatokba való besorolásnál, mind a nyugdíjba beszámító szolgálati idő megállapításánál azt a szolgálati időt kell figyelembe venni, amelyet az alkalmazott akár valamely vizitársulatnál, akár közszolgálatban eltöltött, feltéve, hogy az a szolgálati idő a közszolgálati alkalmazottakra fennálló rendelkezések értelmében beszámításra alkalmas.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit azokra is alkalmazni kell, akik valamely vizitársulattól korábban léptek át állami szolgálatba.

14. § A jelen rendelet 11. §-ának (6) bekezdése és 12. §-a alapján a vizitársulati nyugdíjintézeti, vagy vizitársulati nyugdíjszabályzat szerint folyósított nyugdíj (kegydíj) egy jogszerző utána összege a havi 1.090 forintot nem haladhatja meg.

15. § Minden alkalmazotti köteles a jelen rendelet 9. § (1) bekezdésében megjelölt idő alatt, ha pedig állami szolgálatba nem veszik ál és felmondási illetményekben részesül, a felmondási idő alatt is a vizitársulat megszűnésével kapcsolatban felmerülő leendők ellátásánál - a szükséghez képest- közreműködni.

16. § A jelen fejezetben foglalt rendelkezéseket a Tisza-Dunavölgyi Társulat, valamint a Vizitársulatok Nyugdíjintézetének alkalmazottaira nézve megfelelően alkalmazni keli.

VI. Vegyes és a hatálybalépéssel kapcsolatot rendelkezések

17. § (1) A Hivatal másodfokú szervének a miniszter rendeletéből hozott véghatározatával szemben - a (j. § (9) bekezdésének esetét kivéve - további jogorvoslatnak helye nincs.

(2) A vízrendőri kihágási ügyek a rendőri büntetőbíráskodásra hivatott közigazgatási hatóságok hálás körében maradnak.

(3) A jelen rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezés a közlekedésügyi miniszter részére a víziközlekedés tekintetében, továbbá az építés- és közmunkaügyi miniszter részére az 1946: XXIV. törvénycikkel megállapított hatáskör gyakorlását nem érinti.

(4) Az 1923: XLI; tc. az 1931: XV. tc. és az 1937: XX. tc végrehajtásával kapcsolatos teendőket a jelen rendelet hatálybalépése után a Hivatal látja el. A jelen rendelet hatálybalépésével az Országos Öntözésügyi Hivatal megszűnik, hatásköre a Hivatalra száll át.

(5) A Hivatal olyan városoknak (községeknek), amelyek a jelen rendelet hatálybalépése előtt árvíz és belvízvédelmükről maguk gondoskodtak, az önálló védekezést - az árvíz- és belvízvédelem egységének és kellő színvonalának biztosításához megkívánt feltételek kikötése mellett - a belügyminiszter hozzájárulásával a jövőben is megengedheti.

18. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésével az 1885: XXIII. tc-nek, továbbá az azt kiegészítő és módosító jogszabályoknak a rendelettel ellentétes rendelkezései, valamint az 1924: IV. törvénycikk a) melléklet A/3, pont (2) bekezdése, illetőleg az 1927: V. törvénycikk 70. §-a alapján kibocsátott földadóról szóló törvényes rendelkezések 100/1927. P. M. hivatalos összeállításának 45.-63. §-ai hatályukat vesztik.

(2) A jelen rendelet végrehajtásáról a földmívelésügyi miniszter és a közlekedésügyi miniszter gondoskodik.

(3) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1948. évi május hó 28-án.

Dinnyés Lajos s. k.

miniszterelnök

Melléklet a 6060/1948. (VI. 2.) Korm. rendelet