7830/1948. (VII. 24.) Korm. rendelet

a kisipari szövetkezetekről, az Országos Kisipari Szövetkezetről és az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének megszűnéséről

A magyar köztársaság kormánya az 1948: XXXI. tc. 11., 12., 16. és 18. §-aiban. valamint az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948: XXIV. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli.

I. Kisipari szövetkezetek

1. §

A kisipari szövetkezetekre, valamint az Országos Kisipari Szövetkezetre (13. § a továbbiakban: O. K. I. Sz.) az 1947: XI. törvénycikk (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseit e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Cél

2. § .

Kisipari szövetkezet célja - a Szt. 2. §-ában foglalt általános célon felül -, hogy a kisipar keretében tagjai ipari tevékenységét közös anyagbeszerzéssel és eloszlással, a termelvények közös értékesítésével elősegítse, illetőleg a kisipar keretében ipari tevékenységei folytasson.

Kisipari szövetkezetek osztályozása

3. §

(1) Kisipari szövetkezet tevékenységi köre szerint lehet:

a) kisipari termelőszövetkezet,

b) kisipari feldolgozószövetkezet,

c) kisipari beszerző- és elosztószövetkezet,

d) kisipari értékesítőszövetkezet.

(2) Kisipari termelőszövetkezet az a szövetkezet, amelyben a tagok a termelést együtt, közös műhelyben (műhelyekben), végzik és amely bennünk, nem foglalkoztat.

(3) Kisipari feldolgozó szövetkezet, az a szövetke zet, amelyben a tagok egy része közös szövetkezet műhelyben bérmunkás alkalmazása nélkül termel míg a tagok másik része a termelési, vagy annak egyes szakaszait saját műhelyében végzi.

(4) Kisipari beszerző- és elosztó szövetkezet az a szövetkezet, amely a tagok műhelyében történő feldolgozás céljából a termeléshez szükséges bármely anyagot (nyersanyag, félkészgyártmány, stb.) szerez be és azt kizárólag tagjai között osztja szét.

(5) Kisipari értékesítő szövetkezet az a szövetkezet, amely a tagok műhelyében előállított iparcikkeket ériékesíti (forgalomba hozza).

(6) A kisipari termelő szövetkezet és a kisipari feldolgozó szövetkezet tevékenységi körébe a (4) és (5) bekezdésben meghatározott tevékenység is beletartozik.

(7) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott tevékenység egy szövetkezel keretében is folytatható.

(8) Kisipari szövetkezet tárgyaként csak egyfajta, továbbá az ipari közigazgatási joggyakorlat szerint ezzel rokon- vagy ezt kiegészítő tevékenységek, szakmák szerepelhetnek.

(9) A cégbíróság hivatalból nem vizsgálja, hogy a kisipari szövetkezet tárgya a (8) bekezdés rendelkezéseinek megfelel-e.

Cégszöveg

4. § (1) A kisipari szövetkezel köteles cégszövegében a (3. §) szerinti - tevékenységi körének megfelelően a - "kisipari termelő szövetkezel", a "kisipari feldolgozó szövetkezet", a "kisipari beszerző- és eloszló szövetkezet", a "kisipari értékesítő szövetkezel", illetőleg a "kisipari beszerző-, eloszló- és értékesítő szövet kezel" szavakat (toldatot) is felvenni.

(2) Kisipari termelő- és kisipari feldolgozószövetkezetnek cégszövegében a "'beszerző- és elosztó-szövetkezet", illetőleg az "értékesítő szövetkezet" szavakat (toldatot) abban az esetben sem kell felvennie, ha beszerzéssel, elosztással, illetőleg értékesítéssel is foglalkozik.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt kifejezéseket cégében csak a jelen rendelet szerint működő szövetkezet használhatja.

Alapítás

5. § (1) Kisipari szövetkezel csak az O. K. I. Sz. tagjaként működhet (1948: XXXI. tv. 16. §-ának (2) bekezdései és más szövetkezetnek, illetőleg érdekképviseleti szervnek csak az O. K. I. Sz. hozzájárulásával lehet tagja.

(2) A kisipari szövetkezet alakuló közgyűlésére az O. K. I. Sz.-el is meg kell hívni.

(3) A kisipari szövetkezet alapszabálya és annak minden módosítása csak az O. K. I. Sz, jóváhagyásával érvényes.

6. § (1) Kisipari szövetkezet alapítási tervezetében (Szt. 6. §) (alapszabályában) azt is meg kell határozni, hogy mely községben (járásban, városban) lakó, illetőleg ott kisipari tevékenységgel foglalkozó személyek lehelnek a kisipari szövetkezetnek tagjai (működési kerület).

(2) Az alapítási tervezetbe (alapszabályba) fel kell továbbá venni azt is, hogy ugyanaz a személy egy-dejüleg nem lehel tagja más kisipari szövetkezetnek.

7. § Kisipari szövetkezet megalakulásához megkívánt legkisebb taglétszám [Szt. 9. § (1) bek.]:

a) kisipari termelőszövetkezetnél, ha a szövetkezet székhelye község: 7.

város - ideértve Budapest székesfővárost is - 15,

b) kisipari feldolgozószövetkezetnél, ha a szövetkezet székhelyé

község: 10, város: 20,

Budapest székesfőváros: 30,

c) kisipari beszerző- és elosztó szövetkezetnél, valamint kisipari értékesítő szövetkezetnél, ha a szövetkezet székhelye

község: 15,

város: 25,

Budapest székesfőváros: 50.

Tagok

8. § Kisipari szövetkezet tagjai csak kisiparosok és olyan munkások lehetnek, akik a belépést közvetlenül megelőzően legalább egy évig a kisiparban dolgoztak. Egyes méltánylást érdemlő esetekben ez alól a rendelkezés alól a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértve kivételt tehet.

Hitelügyletek szabályozása

9. § (1) Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet (a továbbiakban O. Sz. H.) kisipari szövetkezel részén: az O. K. I. Sz. által javasoltnál magasabb összegű hitelt, nem nyújthat. Kisipari szövetkezet egyéb hitelt csak az O. K. I. Sz. állal az egyes kisipari szövetkezetekre megállapított összeg erejéig vehet, igénybe. Ezt a keretet meghaladó összegű hitel igénybevételéhez az O. K. I. Sz. előzetes hozzájárulása szükséges.

(2) Kisipari szövetkezet köteles az általa felvett hitelre vonatkozó adatokat (a hitelező neve. lakó- vagy telephelye, a hitelezett összeg és a hitelügylet Egyéb feltételei) az O. K. I. Sz.-nek bejelenteni.

Tervgazdálkodás

10. § (1) A kisipari szövetkezet gazdálkodásának a tervgazdálkodás keretébe való beillesztése céljából az

Országos Tervhivatal irányelveinek megfelelő tervet készíteni és azt az O. K. I. Sz.-nek bemutatni köteles. Az O. K. I. Sz.-nek a tervvel kapcsolatban közölt kívánságait a kisipari szövetkezet figyelembevenni tartozik.

(2) Az O. K. I. Sz. tagszövetkezetei termelvényeinek forgalombahozatalával illetőleg értékesítésével kapcsolatban a tervgazdálkodás követelményeihez igazodó feltételeket szabhat meg.

Vagyontárgyak szerzése és elidegenítése

11. § Kisipari szövetkezet ingatlant csak az O. K. I. Sz. előzetes hozzájárulásával szerezhet meg, illetőleg idegenílhet el. A telekkönyvi hatóság ilyen ingatlan szerzésére, vagy elidegenítésére vonatkozó jogváltozást a telekkönyvbe csak akkor jegyezhet be, ha a szerzéshez, vagy elidegenítéshez az O. K. I. Sz. hozzájárult. Ugyancsak az O. K. I. Sz. előzetes hozzájárulása szükséges kisipari szövetkezet termelő eszközeinek beszerzéséhez, illetőleg elidegenítéséhez abban az esetben, ha a beszerezni, illetőleg elidegeníteni kívánt termelő eszközök értéke meghaladja az O. K. I. Sz. állal szövetkezetenkint megállapított keretet.

Feloszlatás

12. § (1) Az O. K. I. Sz. kérheti a kisipari szövetkezet feloszlatásának elrendelését, ha a kisipari szövetkezet befizetett üzletrésztőkéjének telét elvesztette, továbbá, ha a kisipari szövetkezet jogszabályba, avagy alapszabályba ütköző magatartási tanusít.

(2) Ha a cégbíróság az O. K. I. Sz. előterjesztése alapján az (1) bekezdésében említett valamely tény fennforgását megállapítja, a kisipari szövetkezet feloszlatását rendeli el. A cégbíróság az. O. K. I. Sz. kérelmében előterjesztett tények fennforgásának megállapítása érdekében - a szükséghez képest - a kisipari szövetkezetet meghallgatja.

II. Országos Kisipari Szövetkezet

13. § (1) A kisipari szövetkezés országos jellegű feladatait az O. K. I. Sz. [1948: XXXI. tc. 16. §-ának (1) bek.) látja el.

(2) Az O. K. I. Sz. feladata, hogy

a) kisipari szövetkezelek szervezésének előmozdításával a kisiparosság életszínvonalai emelje, a kisipari munka * termelékenységét fokozza, a kisipari Minőségi termelést elősegítse;

b) a kisipari szövetkezetek okszerű, eredményes és a nemzetgazdasági tervhez igazodó gazdálkodást előmozdítsa, irányítsa és ellenőrizze:

c) a kisipari szövetkezeti mozgalmat és a kisipari szövetkezeti szakoktatást fejlessze:

d) az egyes kisipari szövetkezetek működését a tervszerű gazdálkodás szempontjainak figyelembevételével összeegyeztesse;

e) a kisipari szövetkezeteknek az egyéb szövetkezetekkel való együttműködését előmozdítsa;

f) a kisipari szövetkezeti gazdálkodásnak az államosított és a magángazdálkodáshoz, valamint az egyéb szövetkezeti gazdálkodáshoz való viszonyát figyelemmel kísérje és a szükségesnek mutatkozó rendelkezések, vagy intézkedések kiadását kezdeményezze;

g) hatóságoknak és bíróságoknak a kisipari szövetkezeteket és a kisipari érintő kérdésekben szakvéleményt adjon;

h) ellássa mindazokat a teendőket, amelyek elvégzésére külön jogszabály feljogosítja, illetőleg kötelezi.

(3) Az O. K. I. Sz. feladatát tagszövetkezetei érdekében minden öncélú vállalkozási jelleg és haszonrészesedés kizárásával, a szükségletnek megfelelő költségmegtérítés és ellenőrzési díj ellenében látja el.

14. § (1) Az O. K. I. Sz. az O. Sz. H. tagja.

(2) Az O. K. I. Sz. az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésnek megfelelően köteles az O. Sz. H.-nél ennek alapszabályában megállapított szánni és névértékű alapítói üzletrészt jegyezni.

15. § (1) Az O. K. I. Sz. alapszabályát e rendelet melléklete tartalmazza. A küldöttgyűlés összehívásáig az alapszabály esetleg szükséges módosítása iránt a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértve rendelettel intézkedik. A küldöttgyűlés állal elhatározott alapszabálymódosítás a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter jóváhagyásával hatályos.

(2) Az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjait az

O. K. I. Sz. megalakulásakor az első három év tartamára a magyar köztársaság kormánya nevezi ki. Az így kinevezeti igazgatóság, illetőleg felügyelőbizottság bármely tagjának kinevezését a magyar köztársaság kormánya bármikor visszavonhatja és az említett időpontig terjedő hatállyal helyébe új igazgatósági, illetőleg felügyelőbizottsági tagot nevezhet ki.

(3) A cégbíróság az. O. K. I. Sz.-eet a kereskedelem-és szövetkezetügyi miniszter megkeresésére az alap; szabály tartalmának vizsgálata nélkül jegyzi be a cégjegyzékbe.

16. § Az O. K. I. Sz. igazgatósága köteles évenkint költségelőirányzatot készíteni és azt jóváhagyás végeit a közgyűlés elé terjeszteni.

Az O. K. I. Sz. tagjai

17. § (1) Az O. K. I. Sz. tagjai csak kisipari szövetkezetek és az államkincstár lehetnek.

(2) Az O. K. I. Sz. a kisipari szövetkezetet - ha e rendelet rendelkezéseinek megfelel - tagjai sorába felvenni köteles.

18. § (1) Kisipari termelő szövetkezet köteles az O. K.

1. Sz.-nél üzletrész tökéjének legalább öt %-a erejéig, de legalább egy. kisipari feldolgozószövetkezet üzletrész tőkéjének hét és fél százaléka erejéig, de legalább három, kisipari beszerző- és elosztó szövetkezet, valamint kisipari értékesítő Szövetkezet üzletrész tőkéjének tíz %-a erejéig, de legalább hat üzletrészt jegyezni.

(2) A Szt. 29. §-ában foglalt korlátozást az O. K. I. Sz.-nél jegyzett üzletrészekre nem kell alkalmazni.

19. § (1) Az államkincstár tagsági jogait az O. K. I. Sz.-ban az O. Sz. II. útján gyakorolja.

(2) Az O. K. I. Sz. közgyűlésén az államkincstárt minden üzletrésze után egy, legfeljebb azonban annyi szavazat illeti meg, amennyi a közgyűlés többi jelenlevő tagját együttvéve illeti.

Az O. K. I. Sz. ellenőrzési joga tagszövetkezeteinél

20. § (1) Az O. K. I. Sz.-nek tagszövetkezeteihez való jogviszonyát az O.K. I. Sz., illetőleg a tagszövetkezet alapszabályában e rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével a Szt. 134. §-ának (2) bekezdésében, a 135-139. §-aiban foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával kell meghatározni. Az O. K. I. Sz. tagszövetkezeteinél a 21. §-ban részletezett ellenőrzési tevékenységét az O. Sz. H. útján is gyakorolhatja. Egyébként tagszövetkezetéinek ellenőrzését maga látja el.

(2) A Szt. 138. §-ának utolsó mondalát az O. K. I. Sz. és tagszövetkezetei viszonyában nem lehet alkalmazni.

(3) Az O. K. I. Sz. tagszövetkezetei viszonyában a Szt. 140-143. §-aiban foglalt rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a tagszövetkezetek elleni csődeljárásban a hiány fedezését [Szt. 142. § (2) bek.] az O. K. I. Sz. csak az O. Sz. II. előzetes írásbeli hozzájárulása esetében vállalhatja el.

Az O. Sz. H. ellenőrzési joga a kisipari szövetkezeteknél

21. § (1) Ha az O. K. I. Sz. a kisipari szövetkezetek ellenőrzésével az O. Sz. H.-et hízza meg [20. § (1)| bek.], az O. Sz. H. az ellenőrzést az alábbiak szerint gyakorolja:

a) bármikor megvizsgálhatja a szövetkezet vagyonkezelését és üzletvezetését, így könyvéit, mindennemű iratait, pénztárát, értékelt, leltárai);

b) felülvizsgálja a szövetkezet évi számadásait, a mérlegeit, az ezzel kapcsolatos kimutatásokat, a tiszta felesleg felosztására vonatkozó indítványokat, a felügyelőbizottságnak ezekről a közgyűlésnek teendő jelentéseit;

c) az előbbi a) és b) pontban meghatározott körben a szövetkezeitől felvilágosítást kérhet;

d) az előbbi a) és b) pontban meghatározott feladat hatékonyabb ellátása érdekében megbízottja útján bármikor résztvehet a szövetkezet szerveinek ülésein, ott indítványokat lehet, de szavazati jogot nem gyakorolhat.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja értelmében tartott vizsgálat (felülvizsgálat) vagy a c) pont értelmében kért felvilágosítás eredménye alapján lelt megállapításait és esetleges észrevételeit az O. Sz. H. közli a kisipari szövetkezet igazgatóságával és az O. K. I. Sz.-tel.

Az O. K. I. Sz. ellenőrzése

22. § (1) Az O. K. I. Sz. ellenőrzését az O. Sz. H. végzi: ellenőrzési jogára a 21. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglalt rendelkezések az irányadók;

(2) Az O. Sz. H. az ellenőrzés során tett megállapításait és esetleges észrevételeit közli az O. K. I. Sz. igazgatóságával és szükség esetén, de legalább éven-kinl jelentést tesz a kereskedelem- és szövetkezetügyi, valamint a pénzügyminiszternek.

23. § Az O. Sz. H. által a 21. és 22. §-okban meghatározott ellenőrzési tevékenység fejében az O. K. I. Sz.-tel üzemben felszámítható ellenőrzési díj mértékét - a 13. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések szem előtt tartásával - a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg.

Kisipari szövetkezet tagjainak ipar jogosítványa

24. § (1) Kisipari termelőszövetkezet és feldolgozó szövetkezet közös műhelyben dolgozó tagja önállóan Ipart nem gyakorolhat.

(2) Ha a szövetkezeti tag a szövetkezel tagjai sorába való belépésekor iparjogosítványéról lemondott és utóbb tagsági viszonya bármilyen okból megszűnik, kérelmére korábbi iparjogosítványát - ha az iparjogosítvány kiadásához szükséges személyi feltételek a kérelem előterjesztésekor fennforognak - minden egyéb feltétel vizsgálata nélkül ki kel! adni még abban az esetben is. ha más jogszabály az iparjogosítvány kiadását az illetékes miniszter vagy más hatóság előzetes engedélyéhez köti.

Az ipari szövetkezetekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

25. § (1) E rendelet hatálybalépésének napjától számított három hónap alatt minden ipari szövetkezet köteles alapszabályát e rendelet szerint módosítani, vagy feloszlását kimondani, avagy részvénytársasággá, illetőleg korlátolt felelősségű társasággá átalakulni. Az átalakulásra az Szt. 100. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A 100. § (1) bekezdésének f) pontjában megszabott határidő ilyen esetben azzal a nappal kezdődik, amelyen a közgyűlés a szövetkézéi átalakulását elhatározta.

(2) Ha az ipari szövetkezet az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének három hónap alatt nem lesz eleget, a Szt. 183. §-ában foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) Ha ipari szövetkezet e rendelet szerint módosította alapszabályát, de annak jóváhagyásai az O. K. I. Sz megtagadja, a szövetkezel az O. K. I. Sz. határozatáról szóló értesítés készhezvételének napjától számított három hónap alatt a Szt. 100. §-ában foglalt rendelkezések szerint részvénytársasággá, vagy korlátolt felelősségű társasággá alakulhat ál, vagy köteles e határidő alatt feloszlását a cégbíróságnál bejelenteni

(4) Ha ipari szövetkezel e rendelet hatálybalépésének napjától számítolt három hónap alatt az (1) és (3) bekezdésekben foglalt rendelkezések valamelyikének nem tesz eleget, a cégbíróság a kereskedelem-és szövetkezetügyi miniszternek az O. K. I. Sz. jelentése alapján tett megkeresésére a szövetkezet feloszlatásának bejegyzését rendeli el.

(5) Ha ipari szövetkezet az (1) bekezdésben foglalt határidő alatt alapszabály módosítási kötelezettségének nem tesz eleget és megállapítható, hogy működést nem fejt ki, a cégbíróság a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter megkeresésére megindítja az eljárási abból a célból, hogy a szövetkezet megszűnését felszámolási eljárás mellőzésével a cégjegyzékbe bevezettesse. Az ilyen esetben követendő eljárásra az 1948: XXXI. tc. 14. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Ha ipari szövetkezet alapszabálya a szövetkezet hirdetményeinek az "Ipari Hírek" című időszaki lapban való közzétételéi írja elő, a szövetkezet a jelen § végrehajtásával kapcsolatos hirdetményekét az "Ipari Hírek" c. időszaki lap helyett a "Szövetkezés" e hetilapban leszi közzé. Ez a rendelkezés a szövetkezeti hirdetmények közzétételére vonatkozó általános szabályokat nem érinti.

A közgyűlés jogainak átmeneti gyakorlása

26. § Amíg az O. K. I. Sz. közgyűlése össze nem hívhaló, de legkésőbb az 1951. évi június hó 30. napjáig a közgyűlés részére a jogszabályokban és az O. K. I. Sz. alapszabályában fenntartott jogokat a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter gyakorolja.

III. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének megszűnése

27. § (1) Az. Iparosok Országos Központi Szövetkezete (a továbbiakban az I. O. K. Sz.) e rendelet hatálybalépésének napján megszűnik; cégét a cégjegyzékből hivatalból törölni kell.

(2) Az I. O. K. Sz.-nak e rendelet hatálybalépése napján meglévő vagyonáról kimutatási kell készíteni.

(3) A vagyonkimutatás összeállítását és az ezzel kapcsolatban felmerülő egyéb teendőket a pénzügyminiszter- irányításával a Pénzintézeti Központ (a továbbiakban P. K.) végzi. A vagyontárgyakat az 1790/1947. M. E. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 3G. szám) 8-14. §-aiban, Valamint az 5.650/1948. Korm. rendeletben (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 113. szám) foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával kell érteni. A vagyonkimutatást a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

(4) A Vagyonkimutatás szerint jelentkező tiszta vagyonból az 1790/1947. ME rendelet 40. §-ában foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával kell a tagok vagyonilletőségél megállapítani és kifizetni.

28. § A P. K. e rendelet hatálybalépésének napjától számított nyolc nap alatt a Magyar Közlöny - Hivatalos Értesítőjében Felhívja az I. O. K. Sz. hitelezőit, hogy a felhívás közzétételének napjától számított tizenöt nap alatt követeléseiket a P. K.-nál jelentsék be.

29. § Az I. O. K. Sz. zárszámadást készíteni és közgyűlést tartani nem köteles: igazgatóságának és felügyelőbizottságának felmentése iránt a szükséges vizsgálat lefolytatása után a pénzügyminiszter a Gazdasági Főtanács főtitkárával egyetértve határoz.

30. § (1) Az I. O. K. Sz.-nek az államkincstárra átszálló követeléseit az O. Sz. H. kezeli és hajtja be. E követelések behajlásával az O. Sz. 11. a reá vonatkozó különleges jogszabályok rendelkezései szerint jár el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelések biztosítására szolgáló jogok - ideértve a jelzálogjogokat is - az O. Sz. H.-re szállnak át. Az ilyen jelzálogokat az O. Sz. II. az átszállás telekkönyvi bejegyzése nélkül is érvényesítheti.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott követelések és a (2) bekezdésben meghatározott jogok tekintetében harmadik személy irányában a jognyilatkozatokat az O. Sz. H. teszi meg.

(4) Az O. Sz. H. az (1) - (3) bekezdésekben meghatározott feladatkörében a pénzügyminiszter rendelkezése szerint jár el.

31. § (1) Az I. O. K. Sz. állal vállalt és az I. O. K. Sz. megszűnésének napján még le nem járt kezességi kötelezettségek e rendelet hatálybalépésének napja után az államkincstárt terhelik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kezességi kötelezettségről kiállított okirat birtokosa az okirat helyett más biztosíték Szolgáltatását nem igényelheti.

32. § Az I. O. K. Sz.-nek az a munkavállalója akit az O. K. I. Sz. alkalmaz, az I. O. K. Sz.-nél fennálló szolgálati viszonya alapján az államkincstárral szemben felmondási járandóságra és végkielégítésre igényt nem támaszthat. Az ilyen munkavállalónak az I. O. K. Sz.-nél eltöltött szolgálati idejét az O. K. I. Sz.-nél létesült szolgálati viszonyában - a felmondási idő és végkielégítés Szempontjából - az O. K. I. Sz.-nél eltöltölt szolgálali idejéhez hozzá kell számítani, egyéb alkalmazási feltételeit azonban az O. K. I. Sz. állapítja meg.

33. § Az I. O. K. Sz. megszűnése után munkavállalóinak szolgálati viszonyával kapcsolatos jognyilatkozatokat a pénzügyminiszter rendelkezése szerint az O. K. I. Sz. teszi meg.

34. § Az I. O. K. Sz. megszűnése után könyveit és iratait a P. K. őrzi meg.

35. § (1) Az I. O. K. Sz. vagyonának az államkincstárra történt átszállása [1948: XXXI. tc. 18. § (1) bek.], valamint az átszállott vagyonnak az O. K. I. Sz-re történő átruházása, továbbá az ezekre vonatkozóan létesített szerződések és kiállított okiratok, az ezekkel kapcsolatban hatósághoz, úgyszintén bírósághoz intézett beadványok mentesek a vagyonátruházási, okirati; telekkönyvi bejegyzési, törvénykezési illeték és az értékpapír forgalmi adó alól.

(2) Illetékmentes a 30. § (2) bekezdésben meghatározott biztosítékoknak - ideértse a jelzálogokat is - az O. Sz. H-re való átszállása, úgyszintén e jelzálogjog átszállásának telekkönyvi bejegyzése.

36. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; egyidejűleg az 1924: XVIII. törvénycikk és az azt kiegészítő, valamint módosító jogszabályok hatályukat vesztik. Az I. O. K. Sz. tagszövetkezetei azonban e rendelet (25. §) szerinti átalakulásukig, legkésőbb azonban e rendelet hatálybalépésének napjától számított három hónapig az. eddigi alapszabályok alapján működhetnek; eddig az időpontig az alapszabályok szerint az I. O. K. Sz. állal ellátandó feladatokat - a szükséghez képest - az O. K. I. Sz. látja el.

(2) A jelen rendelet rendelkezései nem terjednek ki az építőipari szövetkezetekre, továbbá azokra a szövetkezetekre, amelyek az 1948: XXV. törvénycikk hatálya alá tartoznak.

Budapest, 1948. évi július hó 9-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök