9040/1948. (IX. 1.) Korm. rendelet
az Állami Vállalatok Központi Nyugdíjpénztáráról
A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948: XXIV. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartoznak az állam tulajdonában lévő, valamint az olyan vállalatok (üzemek), amelyeknek az állam legalább fele részben tulajdonosa, vagy azokban egyéb úton (részvények, üzletrészek, stb. útján) legalább ilyen mértékű és az ügyvitelben (üzletvitelben) való részvételt biztosító érdekeltsége van (a továbbiakban: állami vállalatok).
(2) Ha állami vállalatnál az 50%-ot elérő nem állami érdekeltség az 1947: XVIII. törvénycikkbe iktatott békeszerződés 28. cikke alá tartozik, vagy jogszabályon, illetőleg államközi egyezményen alapul, a népjóléti miniszter dönti el, hogy a vállalat a jelen rendelet hatálya alá vonandó-e.
(3) Nem tartozik a jelen rendelet hatálya alá az az állami vállalat, amely vállalat alkalmazottainak nyugellátását az 1912: LXV. törvénycikk, vagy az annak alapján kiadott nyugdíjszabályzat szabályozza, továbbá a Magyar Államvasutak és a Magyar állami vas-, acél- és gépgyárak.
(4) A jelen rendelet alkalmazásában munkavállaló alatt mind a testi, mind a szellemi munkavállalót érteni kell.
2. § (1) Az állami vállalatok munkavállalói nyugellátásának biztosítása céljából nyugdíjpénztár létesíttetik. A nyugdíjpénztár neve: Állami Vállalatok Központi Nyugdíjpénztára (a továbbiakban: Központi Nyugdíjpénztár), székhelye: Budapest.
(2) A Központi Nyugdíjpénztár működését az Alapszabály rendelkezései szerint folytatja. Az első Alapszabályt a - népjóléti miniszter a Gazdasági Főtanács főtitkárával egyetértve állapítja meg. Az igazgatóságnak az Alapszabály módosítása tárgyában hozott határozatához a népjóléti miniszter jóváhagyása szükséges.
3. § (1) Az állami vállalatok által fenntartott, s az 1928: XI., törvénycikk hatálya alá tartozó elismert vállalati nyugdíjpénztárak a törvényben megállapított eljárás mellőzésével megszűnnek. A megszűnt vállalati nyugdíjpénztárak vagyona a Központi Nyugdíjpénztárra száll át.
(2) A népjóléti miniszter indokolt esetben a Gazdasági Főtanács hozzájárulásával az (1) bekezdés rendelkezései alól mentesítést adhat.
(3) Az olyan közös elismert vállalati nyugdíjpénztár fenntartása, vagy vagyonának felosztása tekintetében, amelynek fenntartó tagintézetei között a jelen rendelet hatálya alá nem tartozó vállalat is van, a népjóléti miniszter határoz.
(4) Az állami vállalatok által létesített el nem ismert vállalati nyugdíjpénztárak (nyugdíjalapok, stb.) megszűnnek; vagyonuk a Központi Nyugdíjpénztárra száll ál. (5) Az állami vállalatok mérlegében az egyes nyugdíjpénztárak (nyugdíjalapok, stb.) járuléktartalékhiányának fedezésére, valamint a külön szerződésen alapuló nyugdíjak fedezésére felvett összegek (céltartalékok, stb.) a Központi Nyugdíjpénztár járuléktartalékát képezik.
(6) A megszűnt vállalati nyugdíjpénztárak ingatlanai tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezését az illetékes telekkönyvi hatóságtól a Központi Nyugdíjpénztár kérelmezi és azt a telekkönyvi hatóság a jelen rendelet alapján foganatosítja.
4. § (1) A Központi nyugdíjpénztár szervei:
a) az elnök,
b) az alelnök és
c) az igazgatóság.
(2) A Központi Nyugdíjpénztár elnökét a népjóléti miniszter, alelnökét pedig a pénzügyminiszter nevezi ki.
(3) A Központi Nyugdíjpénztár igazgatósága az elnökön és alelnökön kívül az iparügyi, a kereskedelem- és szövetkezetügyi, a földmívelésügyi és a közlekedésügyi miniszter által kinevezett egy-egy tagból és póttagból, továbbá a munkavállalók képviseletében a Szakszervezeti Tanács által kiküldött hal tagból és póttagból ál.
5. § (1) A Központi Nyugdíjpénztár a szükséghez képest átveszi az állami vállalatoknak azokat az alkalmazottait, akiknek munkakörébe a vállalati nyugdíjpénztárak ügyvitelének ellátása tartozott.
(2) Az (1) bekezdés alapján átvett alkalmazottak szolgálati jogviszonya és illetményei tekintetében - a népjóléti miniszter további rendelkezéséig - a jelen rendelet hatálybalépésekor fennálló rendelkezések (szerződések) irányadók.
(3) Az átvett alkalmazottak szolgálati jogviszonyaik és illetményeik rendezéséig a Központi Nyugdíjpénztárnál kötelesek szolgálatot teljesíteni.
6. § Amennyiben a Központi Nyugdíjpénztár gazdaságos működése érdekében a munkavállalók létszámának csökkentése válik szükségessé, a létszámcsökkentés a 460/1946. ME rendeletben (Magyar Közlöny 13. szám) foglalt korlátozásra tekintet nélkül végrehajtható.
7. § A Központi Nyugdíjpénztár tisztviselői a büntetőjogi szabályok alkalmazása szempontjából közhivatalnokoknak tekintendők, egyébként a Központi Nyugdíjpénztárnál alkalmazott valamennyi munkavállaló szolgálati jogviszonya tekintetében a magánjog szabályai irányadók.
8.
8. (1) A Központi Nyugdíjpénztár felett a felügyeletet a népjóléti miniszter gyakorolja.
(2) A népjóléti miniszter a felügyeleti jogkörében évenként legalább egyszer a helyszínen vizsgálat alá vételi a Központi Nyugdíjpénztárnak ügy- és vagyonkezelését, illetve könyveit, nyilvántartásait, levelezéseit és irományait is, valamint "az állami vállalatoknak, - mint a Központi Nyugdíjpénztár megbízott szerveinek - ezzel kapcsolatos ügyintézéséi, könyveit, levelezéseit és irományait. Váratlan rovancsolásokat rendelhet el és kimutatásokat követelhet a járulétartalékokra (díjtartalékokra), a vagyon gyümölcsöztető elhelyezésének módjára, az ügyforgalomra, a taglétszámra, a nyugdíj megállapításának módjára és a nyugdíjasokra vonatkozólag. Általában őrködik azon, hogy a Központi Nyugdíjpénztár alapszabályait betartsa, törvényszerű kötelezettségét teljesítse és bevételeit kizárólag törvényszerű, illetőleg alapszabályszerű rendeltetésére fordítsa.
9. § (1) A Központi Nyugdíjpénztár ügyvitelének költségei az állami vállalatokat terheli. Az ügyviteli költségek összegét és annak az állami vállalatok között való megosztását a népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel és a Gazdasági Főtanács főtitkárával egyetértve állapítja meg.
(2) A Központi Nyugdíjpénztárt terhelő nyugdíjakért, a tényleges alkalmazásban álló tagok után fizetendő járulékokért, a járulékos költségekért azt az állami vállalatot, amelynek munkavállalója vagy nyugdíjasa révén keletkezett a kötelezettség, készfizetői kezesség terheli.
10. § Ha a Központi Nyugdíjpénztár törvény, rendelet, illetőleg alapszabályellenes működést folytat és törvényszerű működése egyébként nem biztosítható, a népjóléti miniszter a jogellenesen működő szervek működését felfüggesztheti és a szerveket fel is oszlathatja. Ez esetben a népjóléti miniszter az Alapszabályt rendelettel módosíthatja és kiegészítheti.
11. § (1) A Központi Nyugdíjpénztárnak tagja lehet az állami vállalatoknak minden munkavállalója, valamint a Központi Nyugdíjpénztár alkalmazottai. A felvétel tekintetében az érdekelt kérelme alapján a Központi Nyugdíjpénztár igazgatósága határoz.
(2) A 3. § (1) és (4) bekezdése értelmében megszűnt elismert és el nem Ismert vállalati nyugdíjpénztárak (nyugdíjalapok, stb) tagjai, továbbá a kegydíjasok és a szerződés vagy külön megállapodás vagy egyéb jogalapon igényjogosultak minden további eljárás nélkül a jelen rendelet alapján a Központi Nyugdíjpénztár tagjaivá válnak.
(3) A (2) bekezdésben említett tagokkal egy tekintet alá esnek azok, akik a 3. § (1) és (4) bekezdése alapján megszűnt valamely vállalati nyugdíjpénztár tagjai voltak ugyan, azonban tagságuk a jelen rendelet hatálybalépése előtt megszűnt vagy függőben tartatott annak következtében, hogy az akkor még nem állami vállalattól nyugdíjpénztárral nem rendelkező állami vállalat alkalmazásába léptek és nyugdíjpénztári tagságuk meg nem nyert rendezést.
(4) A Központi Nyugdíjpénztár tagja lehet az a munkavállaló is, akit az állami vállalat szolgálattételre más, nem állami bel- vagy külföldi vállalathoz kiküld.
(5) A Központi Nyugdíjpénztár tagjaira a jelen rendeletben megszabott eltérésekkel a magánjogi szolgálati viszony alapján járó nyugdíjaknak valamint a vállalati nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos egyes kérdéseknek átmeneti szabályozása tárgyában kibocsátott 6620/1947. ME rendelet (Rendeletek Tára 124. szám) rendelkezései irányadók.
12. § (1) Központi Nyugdíjpénztárnak a 11. § (2) bekezdésben említett tagjai közül azok tagsági idejének megállapításának, akik tényleges alkalmazásban állanak, figyelembe kell venni mindazt az időt, amelyet reájuk nézve a megszűnés időpontjában hatályos alapszabályok rendelkezései szerint be kellett számítani. Ettől a rendelkezéstől a Központi Nyugdíjpénztár alapszabálya a 3. § (1) és (4) bekezdése folytán megszűnt nyugdijpénztárak tagjai tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett tagok közül az aki a 3. § (1) bekezdése alapján megszűnt elismert vállalati nyugdíjpénztárnak volt tagja, továbbra is mentes az 1928: XL. törvénycikkel szabályozott öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás hatálya alól, leszámítható javadalmazása (járulékalapja) pedig a 6620/1947. ME rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott alapjavadalmazás 70%-a.
(3) Az (1) bekezdésben említett tagok közül az, aki a 3. § (4) bekezdése alapján megszűnt el nem ismert vállalati nyugdíjpénztár (nyugdíjalap, stb.) tagja volt, továbbra is az 1928: XL törvénycikkel szabályozott öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás hatálya alá tartozik, beszámítható javadalmazása (járulékalapja) pedig az alapjavadalmazás 70%-a. Az ez alapon megállapítandó ellátás összegéből az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági járadék összegét le kell vonni.
(4) A szerződés, külön megállapodás vagy egyéb jogalapon igényjogosultak továbbra is az 1928: XL. törvénycikkel szabályozott öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás hatálya alá tartoznak. Beszámítható javadalmazásukra, illetőleg az őket megillető nyugdíjra vonatkozóan a magánjogi szolgálat alapján nyugdíjjogosultakra mindenkor irányadó rendelkezések vonatkoznak.
(5) A 11. § (1) bekezdése alapján felvett tag továbbra is az 1928: XL. törvénycikkel szabályozott kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás hatálya alá tartozik, a beszámítható javadalmazást (járulékalapot) a tag szabadon választja meg.
13. § (1) A Központi Nyugdíjpénztár szolgáltatási rendszerét, a fizetendő járulékokat és azok mérvét az Alapszabály határozza meg.
(2) A 12. § (2) bekezdésében említett tagoknál a járulékokat a munkavállaló tag és a munkáltató egyenlő arányban viselik.
(3) A 12. 8 (3) és (4) bekezdésében említett tagoknál a járulékokat a munkavállaló tag és a munkáltató olyan arányban viselik, amilyen arányban a megszűnt el nem ismert vállalati nyugdíjpénztár (nyugdíjalap, stb.) alapszabályai vagy szerződés, külön megállapodás szerint a járulékfizetési kötelezettség a munkavállalót és munkáltatót terhelte.
(4) A 12. § (5) bekezdése alá tartozó esetben a járulékokat a munkavállaló tag viseli.
14. § (1) A 3. § alapján megszűnt elismer; és el nem ismert vállalati nyugdíjpénztárak (nyugdíjalapok, stb.) nyugdíjasai (kegydíjasok, szerződésesek, stb.), az özvegyek és árvák részére a Központi Nyugdíjpénztár nyugdíj (kegydíj), özvegyi nyugdíj, árvajáradék, rendkívüli nyugdijpótlék. stb.) címén - a 16. §-ban megszabott korlátok közölt - változatlanul azt az összeget köteles kifizetni, amelyet az érdekelt a megszűnés időpontjában hatályos jogszabályok szerint kapott. Ha a nyugdíj (kegydíj, özvegyi nyugdíj, árvajáradék, rendkívüli nyugdíjpótlék, stb.) összege eddig az időpontig még jogerősen nem állapíttatott meg, a megállapításra vonatkozó eljárást (jogorvoslati eljárást, stb.) a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint soronkivül be kell fejezni és a további folyósítás tekintetében a jogerősen megállapított összeg irányadó.
(2) Ha a nyugdíjas (özvegy és árva) több vállalati nyugdíjpénztár (nyugdíjalap, stb.) terhére élvezett nyugdíjat (özvegyi nyugdíjat, árvajáradékot, stb.), nyugdíj (özvegyi nyugdíj, árvajáradék, stb.) címén - a 16. §-ban megszabott korlátok között - azok együttes összegét kell kifizetni.
15. § Ha a tényleges alkalmazásban álló munkavállalók javadalmazása a jelen rendelet hatálybalépése után jogszabály, kollektív (tarifális) szerződések, rendelkezések, illetőleg szabályok alapján megváltozik, a népjóléti miniszter rendelettel állapítja meg, hogy a Központi Nyugdíjpénztár által folyósított nyugdíjak (özvegyi nyugdíjak, árvajáradékok, stb.) összege milyen mértékben változik.
16. § A jelen rendeletben említett beszámítható javadalmazás (járulékalap), valamint a 14. § rendelkezései szerint folyósított nyugdíj (özvegyi nyugdíj, árvajáradék, stb.) legmagasabb összege, továbbá a nyugdíjak korlátozása (6620/1947. ME rendelet 6. §) tekintetében a magánjogi szolgálati viszony alapján járó nyugdíjakra vonatkozó mindenkori általános rendelkezések az irányadók.
17. § A Központi Nyugdíjpénztártól járó nyugdíj (kegydíj, özvegyi nyugdíj és nevelési járadék a mindenkori esedékességtől számított három év elteltével elévül.
18. § A Központi Nyugdíjpénztártól járó nyugdíj (kegydíj), özvegyi nyugdíj és nevelési járadék saját lakóház építésének céljára az állami vagy kormányhatóságilag jóváhagyott házépítési kölcsönakció keretében vállalt kötelezettség biztosítására leköthető; egyébként másra át nem ruházható és zálogul le nem köthető.
19. § A Központi Nyugdíjpénztárt érintő és az Alapszabállyal kapcsolatos minden perben kizárólag a perben hatáskörrel bíró budapesti központi járásbíróság, mint munkaügyi bíróság, illetőleg a budapesti törvényszék illetékes.
20. § (1) A népjóléti miniszter állapítja meg azt az időpontot, amely időpont szerint készítendő biztosítástechnikai mérlegben a Központi Nyugdíjpénztárnál mutatkozó járuléktartalékhiányt meg kell állapítani. A megállapított hiánnyal kapcsolatos rendelkezéseket a kormány külön rendeletben fogja szabályozni.
(2) További rendelkezésig az állami vállalatok a nyugdíjak és járulékos költségeik fedezésére a létesítés napját közvetlenül megelőző hónapban a 6620/1947 ME rendelet 4. §-a és 12. §-ának (3) bekezdése alapján kifizetett összeget tartoznak a Központi Nyugdíjpénztárba befizetni.
21. § A Központi Nyugdíjpénztár bevételéből a nyugdijak és az egyéb kiadások teljesítése után fennmaradó összeg a járuléktartalék vagyontömegét illeti; az összegei elsősorban a vagyontömeghez tartozó házingatlanok helyreállítására, karbantartására és a jövedelmezőségének előmozdítására kell fordítani. A beruházásokhoz az Országos Tervhivatal hozzájárulását kell kérni. Az ezután fennmaradó összegei az Alapszabályban meghatározott módon kell gyümölcsöztetni.
22. § A Központi Nyugdíjpénztár létesítésével és a vállalati nyugdíjpénztáraknak a jelen rendelet alapján történő megszűnésével kapcsolatos vagyonátruházások és okiratok a vagyonátruházási; illetőleg az okirati illeték alól mentesek. Ugyancsak mentesek a létesítéssel illetőleg a megszűnéssel kapcsolatban előterjesztett beadványok a közigazgatási és a törvénykezési illeték alól, a létesítéssel, illetőleg a megszűnéssel kapcsolatos telekkönyvi bejegyzések pedig a telekkönyvi bejegyzési illeték alól.
23. § A jelen rendelel az 1948. évi október hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a népjóléti miniszter gondoskodik. Ezzel egyidejűleg a 3950/1948. Korm rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 79. szám) 7. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
Budapest, 1948. évi augusztus hó 19-én.
Dinnyés Lajos s. k.,
miniszterelnök