9830/1948. (IX. 28.) Korm. rendelet

az állami és közületi jogviták eldöntésére hivatott egyeztető bizottságok szervezéséről

A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948: XXIV. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) A jelen rendelettel szabályozott egyeztető bizottságok kizárólagos hatáskörébe tartoznak mindazok a jogviták, amelyek

a) az államkincstár,

b) az 1927: XXI. tc. 93. §-ában felsorolt betegségi biztosító intézetek,

c) Budapest székesfőváros, a törvényhatóságok, községek (megyei városok),

d) az a)-c) alatt felsoroltak intézményei, vállalatai, üzemei, intézetei,

e) a szövetkezeti központok és az Országos Szövetkezeti Hitelintézet között merülnek fel.

(2) A jelen szakasz alkalmazása szempontjából állami vállalatnak tekintendő az állam tulajdonában lévő, vagy állami rendelkezés alatt álló gazdasági célú vállalat. Állami tulajdonban van az a vállalat, amelyben az állam tulajdonjogi érdekeltsége teljes és kizárólagos. Állami rendelkezés alatt áll az a vállalat, amelyben az állam tulajdoni érdekeltsége nem kizárólagos ugyan, de eléri vagy meghaladja az 50 százalékot. Tulajdoni érdekeltségnek kell tekinteni a részvények (üzletrészek), valamint a törzstőke tulajdonát is. Nem lehet állami rendelkezés alatt állónak tekinteni azt a vállalatot, amelyben az 50 százalékot elérő nem állami érdekeltség az 1947: XVIII. tc.-be iktatott békeszerződés 28. cikke alá tartozik, vagy jogszabályon, illetőleg államközi egyezményen alapszik.

(3) A jelen szakasz (1) bekezdésének d) pontja alá tartoznak azok a vállalatok is, amelyekben az alaptőkét (üzletrésztőkét) képviselő részvényeknek (üzletrészeknek), illetőleg a törzstőkének legalább 50 százaléka valamely a jelen szakasz (1) bekezdésének b), c), d) vagy e) pontjában felsorolt közület tulajdonában áll.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik a váltóperekre és az 1932: IV. tc. alapján a társadalombiztosítási bíróság hatáskörébe tartozó ügyekre.

2. § (1) Az 1. §-ban felsorollak közötti jogviták eldöntése céljából a Gazdasági Főtanács főtitkára és az a miniszter, akinek főfelügyelete alá az 1. §-ban felsorolt vállalatok, intézmények, üzemek és intézetek tartoznak, egyeztető bizottságot szervez.

(2) A Gazdasági Főtanács titkárságán szervezett egyeztető bizottság hatáskörébe tartoznak - a (3) bekezdésben említett ügyek kivételével - mindazok a jogviták, amelyek több miniszter főfelügyelete alá tartozó vállalat, intézmény, üzem vagy intézet közölt keletkeztek, míg az ugyanazon szakminiszter felügyelete alá tartozó vállalatok, intézmények, üzemek vagy intézetek közötti vita eldöntése az illetékes szakminisztériumban szervezett egyeztető bizottság feladata.

(3) A vasúti fuvarozási szerződésből eredő jogviták eldöntése a közlekedésügyi minisztériumban szervezett egyeztető bizottság hatáskörébe tartozik, ha a követelés fuvarlevelenként (express áru levelenként, szállítóvevényenként) egyezer forintot nem halad meg.

(4) Az egyeztető bizottság elnökét a Gazdasági Főtanács főtitkára, illetőleg az illetékes szakminiszter nevezi ki. A bizottságok elnökeinek bírói-ügyvédi képesítéssel kell rendelkezniök.

3. § .

(1) Az egyeztető bizottságok eljárhatnak olyan ügyekben is, amelyekben az egyik fél az 1. § (1) bekezdésében felsoroltak egyike, másika pedig magánfél, feltéve, hogy az utóbbi magát a bizottság, mint választott bíróság kizárólagos hatáskörének és illetékességének aláveti. Ilyen esetben az egyeztető bizottság eljárására a Pp. XVII. címében foglalt szabályok irányadók.

(2) Az egyeztető bizottság az ügy tárgyalását a magánfél alávetési nyilatkozatának beérkeztétől számított 8 (nyolc napon belül megtagadhatja, ha az eljárás lefolytatásai közérdekűnek nem találja.

4. § A jelen rendelet 1. §-ában felsoroltak az 1. § hatálya alá tartozó közforgalmi vasútvállalattal szemben fuvarozási szerződésből keletkezett követelésüket harmadik személyre át nem ruházhatják és ilyen követelés behajtására harmadik személynek megbízást nem adhatnak.

5. § Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest. 1948. évi szeptember hó 10-án.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök