102000/1949. (IV. 23.) NM rendelet
az iparfelügyeleti szolgálat körébe tartozott egyes feladatoknak az Országos Társadalombiztosító Intézet által ellátása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 9.109.)
A 9109-1550/1949. Korm. rendelet (a továbbiakban: R.; Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 37. szám) 2. §-a (1) bekezdésében és 7. §-a (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az iparügyi miniszterrel egyetértve - a következőket rendelem:
1. § Az iparfelügyelőknek a munkavállalók élete és testi épsége megóvásával kapcsolatos feladatait, - a 2. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel - a népjóléti miniszter felügyelete alatt az Országos Társadalombiztosító Intézet (a továbbiakban: OTI) látja el.
2. § (1) Az OTI-nak az 1. §-ban megállapított feladatköre mindazokra a vállalatokra (üzemekre) kiterjed, amelyek elemi (villamos-, gőz-, gáz-, víz-, hő-, lég-) erővel hajtott munkagépet használnak, vagy amelyekben elemi erővel hajtott munkagép nem működik ugyan, de átlagban húsznál több munkavállalót foglalkoztatnak vagy amelyeknek felállításához telepengedély kell.
(2) Az OTI feladatköre - az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállása esetében - kiterjed a mezőgazdasági és erdei termeléssel, állattenyésztéssel, halászattal, kert- és szőlőmíveléssel, selymészettel és méhészettel összefüggő mellékiparokra, valamint a mezőgazdasági gépállomásokra is.
(3) Az OTI feladatköre nem terjed ki a földalatti és a robbantással művelt kő- és homokbányákra [R. 2. § (1) bek.], ideértve az agyag-, kavics- és palabányákat is; azt, hogy e bányák közül melyeket nem művelnek robbantással, a bányahatóság állapítja meg; a bányahatóság ezt a megállapítását az OTI-val közli.
(4) Az 1. §-ban megállapított feladatokat az OTI az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott azokban a vállalatokban (üzemekben) is ellátja, amelyekben foglalkoztatott munkavállalóknak az OTI-nál való baleseti biztosítási kötelezettsége szünetel.
3. § (1) Az OTI az 1. §-ban megállapított feladatok ellátására kerületi balesetelhárítási felügyelőségeket szervez.
(2) Az OTI a kerületi balesetelhárítási felügyelőségek számát, székhelyét és illetékességét alapszabályában állapítja meg.
(3) A kerületi balesetelhárítási felügyelőségek tennivalóit balesetelhárítási felügyelők látják el.
4. § (1) Az OTI kerületi balesetelhárítási felügyelőségének feladata annak megvizsgálása és megállapítása, hogy a 2. § (1), (2) és (4) bekezdésében megjelölt vállalatok (üzemek az 1893. XXVIII. törvénycikknek, illetőleg az ipari ügyekre vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek a balesetek megelőzését, a munkavállalók életének és testi épségének megóvását szolgáló hatályos rendelkezéseit, valamint az OTI balesetelhárító óvórendszabályaiban és óvóintézkedéseiben foglalt rendelkezéseket megtartják, illetőleg foganatosítják-e, a vállalatban (üzemben) milyen balesetek fordultak elő és azok milyen következményekkel jártak. A vizsgálat és a megállapítás kiterjed arra is, hogy a vállalatban (üzemben) a műszaki fejlettség mindenkori állásához képest van-e újabb óvórendszabályra, óvóintézkedésre szükség.
(2) A vállalatokat (üzemeket) az (1) bekezdésben foglaltak tekintetében évenkint legalább egyszer helyszíni vizsgálat útján ellenőrizni kell.
5. § (1) Az iparhatóság az 1893. XXVIII. tc. 36. §-a, illetőleg az ezt módosító, kiegészítő rendeletek rendelkezéseinek megfelelően köteles a telepengedélyezési tárgyalásra az OTI illetékes kerületi balesetelhárítási felügyelőségét meghívni.
(2) Az OTI kerületi balesetelhárítási felügyelősége mindazokban az esetekben, amelyekben azt szükségesnek látja, jogosult, azokban az esetekben pedig, amelyekben az érdekelt fél azt kívánja, köteles a helyszíni telepengedélyezési tárgyalásokban résztvenni.
(3) Az OTI kerületi balesetelhárítási felügyelősége köteles őrködni afelett, hogy a telepengedély kiadásánál az alkalmazottak élete és testi épsége megóvását célzó intézkedések figyelembe vétessenek és azok az engedélyező véghatározatba felvétessenek. Ha a balesetelhárítási felügyelőség a tárgyaláson való megjelenésben akadályozva van, véleményét az iparhatósággal írásban is közölheti.
(4) A telepengedély kiadása tárgyában hozott határozatról az iparhatóság az OTI illetékes kerületi balesetelhárítási felügyelőségét értesíteni köteles. Az OTI a határozat ellen, ha azt a munkavállalók élete és testi épsége megóvása szempontjából sérelmesnek, illetőleg aggályosnak tartja, fellebbezéssel élhet.
6. § (1) Az OTI kerületi balesetelhárítási felügyelősége a vizsgálatok eredményességének biztosítása érdekében a vállalatokról (üzemekről) nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartás a vállalatok (üzemek) berendezésére, munkavállalói létszámára, az ellenőrző vizsgálatok idejére, a munkásvédelmi vonatkozású hiányokra, a súlyosabb vagy gyakrabban előforduló, jellemzőbb balesetekre vonatkozó és általában a vállalatok (üzemek) munkásvédelmi helyzetét szemléltető adatokat tartalmazza.
(2) Az OTI a kerületi balesetelhárítási felügyelőségek jelentései alapján balesetelhárítási tevékenységéről naptári félévenkint a népjóléti miniszternek összefoglaló jelentést tesz, évenkint pedig balesetelhárítási jelentést tesz közzé.
7. § (1) Az OTI a balesetelhárítási felügyelőket igazolvánnyal látja el, amelyet a hatóság vagy a munkáltató kívánságára fel kell mutatni.
(2) A munkáltató köteles a balesetelhárítási felügyelőnek a vizsgálati hatáskörébe tartozó kérdésekre a kívánt felvilágosítást megadni, a balesetelhárítási felügyelőt az üzem bármely részébe bármikor beengedni és általában működésében támogatni.
(3) A balesetelhárítási felügyelő a tudomására jutott üzleti vagy üzemi adatok tekintetében a legszigorúbb titoktartásra köteles.
(4) A balesetelhárítási felügyelő a vizsgálatoknál olykép köteles eljárni, hogy az üzemet működésében lehetőleg ne gátolja.
8. § Minden vizsgálatról az észlelt adatokat kimerítően magában foglaló feljegyzést kell készíteni. A feljegyzésnek a megállapított hiányokra és a foganatosítandó intézkedésekre vonatkozó adatait a munkáltató által őrzött - a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően rendszeresített - vizsgálati könyvbe is be kell jegyezni.
9. § (1) A kerületi balesetelhárítási felügyelőségek szervezetére, úgyszintén a balesetelhárítási felügyelők szolgálatára vonatkozó részletes szabályokat az OTI állapítja meg. Az e tárgyban hozott szabályzatot - az iparügyi miniszter meghallgatásával - a népjóléti miniszter hagyja jóvá.
(2) Az (1) bekezdésben említett szabályzat megalkotásáig az iparfelügyeleti szolgálat tárgyában kiadott utasításnak, illetőleg rendeleteknek azokat a rendelkezéseit, amelyek a jelen rendelet 1. §-a szerinti feladatok ellátásával kapcsolatosak, megfelelően alkalmazni kell.
10. § A munkavállalók életének és testi épségének megóvásával kapcsolatban szükségessé váló hatósági intézkedéseket az R. 2. §-a (2) bekezdésében foglaltak alapján az egészségügyi hatóság teszi meg.
11. § Az OTI kerületi balesetelhárítási felügyelősége, illetőleg az annak nevében eljáró balesetelhárítási - felügyelő a munkáltatót az észlelt hiányok pótlására figyelmeztetni és szakszerű tanáccsal ellátni köteles.
12. § (1) Ha az üzem kerületi balesetelhárítási felügyelősége, illetőleg az annak nevében eljáró balesetelhárítási felügyelő a 4. § (1) bekezdésében megállapított rendelkezések és előírások tekintetében állapít meg hiányokat, a hiányok pótlására - záros határidő megállapításával - a munkáltatót felhívja.
(2) A munkáltató a hiányokat a záros határidőn belül megszüntetni és annak megtörténtét egyidejűleg a balesetelhárítási felügyelőségnek írásban bejelenteni köteles.
(3) Ha a munkáltató az (1) bekezdés szerint megállapított hiányt határidőben nem pótolja, vagy pótolja, de a (2) bekezdésben előírt bejelentést elmulasztja, az OTI a szükséges intézkedés megtétele végett az egészségügyi hatóságot megkeresi.
(4) Az OTI a körülmények mérlegelése alapján a felhívással egyidejűleg is megkeresheti az egészségügyi hatóságot, a hatósági intézkedés megtétele végett.
(5) Az egészségügyi hatóság a (3) vagy (4) bekezdésben említett megkeresés tárgyában tizenöt nap alatt határozni és határozatát az illetékes kerületi balesetelhárítási felügyelőségnek is megküldeni köteles.
(6) Az egészségügyi hatóság határozata ellen az OTI, illetőleg a munkáltató által igénybevehető jogorvoslatok tekintetében az 1929. XXX. tc. II. része I. fejezetének rendelkezései irányadók.
(7) A másodfokú egészségügyi hatóság érdemi határozatának meghozatala előtt, - ha azt szükségesnek tartja, - az OTI központját, szakvéleményének nyilvánítása végett, az ügyre vonatkozó összes iratok megküldése mellett megkeresi.
13. § (1) Ha a 12. § (1) bekezdése értelmében hiánypótlásra felhívott vállalat közület tulajdonában vagy rendelkezése alatt vagy állami kezelésben van és a felhívásnak azért nem tesz eleget, mert az azzal kapcsolatos kiadásokra fedezete nincs, a vállalat vezetője az OTI kerületi balesetelhárítási felügyelősége felhívásának kézhezvételétől számított három nap alatt nyilatkozni köteles arra nézve, hogy
a) a megállapított hiány pótlását szükségesnek tartja ugyan, de azt megfelelő pénzügyi fedezet hiányában nem tudja végrehajtani, vagy
b) a megállapított hiány pótlását nem tartja szükségesnek és megfelelő pénzügyi fedezettel sem rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az OTI kerületi balesetelhárítási felügyelősége az egészségügyi hatósághoz intézett megkereséséhez (12. §) a munkáltató nyilatkozatát csatolni, illetőleg a 12. § (4) bekezdése szerinti esetben azt az egészségügyi hatóságnak pótlólag megküldeni köteles. Az egészségügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat esetében a határozathozatalt mellőzi és a vonatkozó iratok csatolásával a népjóléti miniszterhez előterjesztést tesz.
(3) Ha a népjóléti miniszter a (2) bekezdés szerinti előterjesztésben javasolt hiánypótlást szükségesnek nem találja, az ügyben az eljárást megszünteti és az iratokat az egészségügyi hatósághoz visszaküldi.
(4) A népjóléti miniszter, ha a (2) bekezdés szerinti előterjesztésben javasolt hiánypótlást szükségesnek találja, az előterjesztést - a vonatkozó iratokkal - a vállalat felett főfelügyeletet gyakorló miniszternek küldi meg állásfoglalás és az állásfoglaláshoz képest a szükséges pénzügyi fedezetről gondoskodás végett. A vállalat felett főfelügyeletet gyakorló miniszter állásfoglalásáról, illetőleg intézkedéséről a népjóléti minisztert értesíti.
(5) Az egészségügyi hatóság a népjóléti miniszter, illetőleg a vállalat felett főfelügyeletet gyakorló miniszter intézkedéséről az OTI kerületi balesetelhárítási felügyelőségét és a munkáltatót értesíti.
14. § Az üzemi balesetekre vonatkozóan eddig az iparfelügyelőnél teljesítendő bejelentéseket a jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve az OTI illetékes kerületi balesetelhárítási felügyelőségénél kell megtenni. Ez a bejelentési kötelezettség kiterjed arra a munkáltatóra is, aki az üzemi balesetnek az OTI kerületi pénztáránál bejelentésére azért nem köteles, mert a munkavállalónak az OTI-nál való baleseti biztosítási kötelezettsége szünetel.
15. § A munkáltató köteles az OTI illetékes balesetelhárítási felügyelőségének címét a vállalatban, üzemben a munkavállalók által jól szemléltető helyen kifüggeszteni.
16. § A jelen rendelet rendelkezései csak azokkal a vállalatokkal (üzemekkel) vonatkozásában nyernek alkalmazást, amelyekben a munkavállalók élete, testi épsége megóvásával kapcsolatos feladatokat az 1. és 2. § értelmében az OTI látja el.
17. § A jelen rendelet alapján az egészségügyi hatóság által elrendelt hiánypótlás elmulasztása a 4970/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 99. szám) 15. §-ában foglalt büntető rendelkezések szempontjából a törvényben foglalt előírás megszegésének minősül.
18. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő az a munkáltató, aki
a) a balesetelhárítási felügyelőnek a jelen rendelet értelmében a megvizsgálható helyiségekbe belépését nem engedi meg,
b) a balesetelhárítási felügyelő részére a kívánt felvilágosításokat meg nem adja, vagy valótlan felvilágosítást ad,
c) a vállalatában (üzemében) alkalmazottakat a balesetelhárítási felügyelő által kért felvilágosítások megadásától vagy panaszaik előterjesztésétől eltiltja vagy őket valótlan feleletek adására rábírni törekszik,
d) gátolja azt, hogy a balesetelhárítási felügyelő az alkalmazottakat tanuk nélkül hallgathassa meg,
e) a 13. §-ban előírt nyilatkozatot határidőn belül nem teszi meg.
(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk és az ezt módosító és kiegészítő rendeletek rendelkezései irányadók.
(3) A kihágás miatt az eljárás az államrendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a népjóléti minisztert kell tekinteni.
19. § A jelen rendelet az 1949. évi május hó 1. napján lép hatályba.
Budapest, 1949. évi április hó 20-án.
Olt Károly s. k.
népjóléti miniszter