102700/1949. (VI. 23.) BM rendelet

a születési bizonyítvány rendszeresítéséről szóló 4.000/1949. Korm. rendelet végrehajtása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 5.130.)

A 4000/1949. (113) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdésében és 9. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § A 4060/1949. Korm. rendelettel rendszeresített születési bizonyítványt mind a fél kérelmére, mind a bíróság vagy a közigazgatási hatóság megkeresésére a jelen rendelethez mellékelt nyomtatványminta szerint kell kiállítani.

2. § A születési bizonyítvány állampolgársági és házasságkötési ügyben, valamint személyi állapot körébe tartozó perben a születés adatainak közhitelű tanúsítására alkalmas közokiratként nem szolgálhat.

3. § (1) A születési bizonyítvány kiállítására nézve a 80000/1946. BM rendeletben foglalt Anyakönyvi Utasítás (Rendeletek Tára 1778. lap) 115. § ának az anyakönyvi bejegyzéssel tartalmilag egyező rovatos mintájú születési anyakönyvi kivonat kiállítására vonatkozó rendelkezéseit a 4.060/1949. Korm. rendelet 4-6. §-ának rendelkezései értelmében a következő eltérésekkel kell alkalmazni :

a) Házastársak részéről történt örökbefogadás cselében a születési bizonyítványban a szülők adataiként az örökbefogadó szülők adatait kell feltüntetni, feltéve, hogy az örökbefogadásra vonatkozó utólagos bejegyzés szerint az örökbefogadott gyermek saját családi nevének elhagyásával kizárólag örökbefogadó atyjának családi nevét viseli. A szülők lakóhelyérő és állására (foglalkozására) vonatkozó adatokként a házassági anyakönyv adatait kell feltüntetni. Az örökbefogadásra vonatkozó utólagos bejegyzést el kell hagyni. Mellőzni kell a vérszerinti szülőkre vonatkozó minden adatot, tekintet nélkül arra, hogy azt a szülőkre vonatkozó rovat, avagy az aláírás előtti megjegyzés, utólagos bejegyzés vagy kiigazítás tartalmazza-e. Nem szabad feltüntetni az atyai elismerésnek az 1894: XXXIII. tc. (A. T.) 41. §-a alapján történt bejegyzését sem.

b) Ha az örökbefogadó férfi a gyermek anyjával - akár as örökbefogadás előtt, akár azt követően - házasságot kötött, a gyermek atyjának adataiként az örökbefogadó adatait kell feltüntetni, feltéve, hogy az örökbefogadásra vonatkozó utólagos bejegyzés szerint a gyermek saját családi nevének elhagyásával, kizárólag az örökbefogadó családi nevét viseli. Ebben az esetben az anya adatait változatlanul kell feltüntetni. Egyebekben az a) pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

c) Mellőzni kell a nemesi vagy főnemesi rang, a nemesi előnév és a "vitéz"-cím feltüntetését. Ha az anyakönyvi bejegyzésből kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy az 5. rovatban elsőhelyen bejegyzett, helységnévből képzett név nemesi előnév, a bejegyzett nevet családi névként kell a születési bizonyítványban feltüntetni.

d) A gyermek születésének évét és napját számjegyekkel kell feltüntetni.

e) Mellőzni kell a szülök életkorára, továbbá a szülők és a gyermek vallására vonatkozó adatokat, ideértve a vallás-változtatást, a vallás megváltozását, a római, görög és örmény katolikus szertartások egyikéről a másikba való átlépést, a heveit vagy törvényesen elismert felekezetek valamelyikéből történt kilépést, illetőleg az említett felekezetek valamelyikébe történt belépést (56/1896. VKM. rend. 6. és 8. §) és a gyermek vallására nézve kötött megegyezést (1894: XXXII. tc. 1. §) feltüntető adatot is.

f) Ha a belügyminiszter által engedélyezett névváltoztatás folytán mind az atya, mid pedig a gyermek (házasságon kívül született gyermek esetében az anya és a gyermek) családi neve megváltozott, a névváltoztatásra vonatkozó utólagos bejegyzést mellőzni kell és az atya családi neveként a névváltoztatás útján felvett új családi nevet kell feltüntetni,

g) Az alapbejegyzést lezáró aláírásokat feltüntetni nem szabad.

(2) Az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban nem említett aláírás előtti megjegyzéseket és azokat az utólagos bejegyzéseket, amelyeket az Anyakönyvi Utasítás 115. §-a értelmében a tartalmilag egyező anyakönyvi kivonatnak is tartalmaznia kell, a születési bizonyítványba is bele kell foglalni.

4. § A 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontja esetében a születési bizonyítvány csak akkor állítható ki, ha az örökbefogadó szülőknek, illetőleg az örökbefogadó férfinak és a gyermek anyjának házassági anyakönyvi kivonatát az anyakönyvvezetőnek bemutatják vagy megküldik. Nincs szükség erre akkor, ha a házasságkötést a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezető anyakönyvezte. Az anyakönyvvezető köteles a születési bizonyítvány kiállítása előtt a házassági anyakönyvi kivonat, Illetőleg a házassági anyakönyv alapján a gyermek születési anyakönyvébe az örökbefogadó szülőknek, illetőleg az örökbefogadónak és a gyermek anyjának lakóhelyét és állását (foglalkozását) az utólagos bejegyzésekre és kiigazításokra szolgáló rovatba a saját hatáskörében a jelen §-ra utalással bejegyezni.

5. § (1) A talált gyermeknek vagy az ismeretlen szülőktől származott gyermeknek a függőleges rovatok keresztülírásával teljesített születési anyakönyvi bejegyzéséről születési bizonyítványt csak házastársak részéről történt örökbefogadása esetében és csak akkor szabad kiállítani, ha a gyermek saját családi nevének elhagyásával kizárólag örökbefogadó atyjának családi nevét jogosult, illetőleg köteles viselni.

(2) Az (1) bekezdés alapján kiállítandó születési bizonyítványban a gyermek valószínű életkora helyett ennek a valószínű életkornak megfelelő születési idő (év, hó, nap), a születés helyeként pedig a találás helyét kell feltüntetni. Ha azonban a születés ideje, illetőleg a helye az anyakönyvből kitűnik, az anyakönyv adatát kell beírni.

(3) A valószínű életkornak megfelelő születési időt (év, hó, nap) akként kell kiszámítani, hogy az alapbejegyzés teljesítésének naptárilag megjelölt idejéből a gyermeknek az anyakönyvbe bejegyzett valószínű életkorát a naptári évek és hónapok szerint le kell vonni s az így nyert napot kell a születési Bizonyítványban a gyermek születésének napjaként feltüntetni. Ha a bejegyzés a gyermek valószínű életkorát egész hónapok mellett félhónap hozzáadásával is megjelöli, a félhónapot az egész hónapok számbavétele után kell figyelembe venni s a félhónap helyett 15 napot kell számítani. (Példák : a) Ha a talált gyermek születését az 1944. évi június hó 17. napján jegyezték be és a gyermek a bejegyzés szerint akkor valószínűleg 4 éves volt, születésének ideje az 1940. évi június hó 17. napja. - b) Ha a gyermek születését az 1947. évi augusztus hó 31. napján jegyezték be és a gyermek a bejegyzés szerint akkor valószínűleg 6 hónapos volt, születésének ideje: az 1947. évi február hó 28. napja. - c) Ha a gyermek születését az 1950. évi május hó 31. napján jegyezték be és a gyermek a bejegyzés szerint akkor valószínűleg 1 hónapos volt, születésének ideje : az 1950. évi április hó 30. napja. - d) Ha a gyermek születését az 1945. évi december hó 31. napján jegyezték be és a gyermek a bejegyzés szerint akkor valószínűleg 1 1/2 hónapos volt, születésének ideje: az 1945. évi november hó 15. napja.)

(4) Egyebekben az 1-4 §-ok rendelkezéseit a talált gyermekre vagy az ismeretlen szülőktől származó gyermekre vonatkozó születési bizonyítvány kiállítása tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

6. § A születési bizonyítványt az anyakönyvvezető sajátkezüleg aláírja, keltezéssel és hivatalos pecsétjével látja el. Arra, hogy a bizonyítvány az anyakönyvi bejegyzéssel szószerint vagy tartalmilag egyezik-e, a bizonyítványban utalni nem szabad. A bizonyítvány jobb sarkában a cim felett fel kell tüntetni az azonossági számot.

7. § (1) Ha az Anyakönyvi Utasítás 127. §-ában és az ezt kiegészítő és módosító jogszabályokban megjelölt célokra a hivatkozott §-hoz tartozó 9. számú mintának megfelelően kiállítandó "Értesítés" díj- és illetékmentes, az ugyanezekre a célokra kiállított születési bizonyítvány is díj- és illetékmentes.

(2) Egyébként a születési bizonyítvány kiállításáért az anyakönyvi kivonat kiállításáért járó díjat és illetéket kell fizetni.

8. § (1) A 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, illetőleg az 6. § (1) bekezdésében említett örökbefogadás esetében a gyermek születési anyakönyvi bejegyzéséről kivonatot csak a bíróság vagy más hatóság megkeresésére, továbbá magának az örökbefogadott gyermeknek vagy törvényes képviselőjének, az örökbefogadónak vagy a vérszerinti szülőnek kérelmére szabad kiállítani. (4060/1949. Korm. rend. 8. §)

(2) A születésnek a 99000/1947. (118) BM rendelet 23., 38. és 49. §-a értelmében történt újból való anyakönyvezése esetében az eredeti (első) bejegyzésről születési bizonyítványt kiállítani nem szabad.

(3) Az új anyakönyvi bejegyzésről kiállított születési bizonyítványban aláírás előtti megjegyzésként fel kell tüntetni az új anyakönyvi bejegyzés iktatószámát. (99000/1947. BM IX. rend. 23. és 33. §)

9. § Az Anyakönyvi Utasítás 177. §-ának az anyakönyvi kivonatra vezetendő utólagos feljegyzésről szóló rendelkezéseit a születési bizonyítványra vezetendő utólagos feljegyzések tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

10. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

(2) Az állami anyakönyvvezetők és anyakönyvi felügyelő-hatóságok kötelesek a 4060/1949. Korm. rendeletnek, illetőleg a jelen rendeletnek rendelkezéseit az Állami Anyakönyvvezetők Hivatalos Kézikönyvének birtokukban lévő példányaiban a megfelelő helyeken a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt feltüntetni.

Budapest. 1949. évi június hó 14-én.

A miniszter helyett:

Dr. Zöld Sándor s. k.,

államtitkár

Minta a 102700/1949. (VI. 23.) BM rendelethez